Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-02 / 283. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. december 2. (-------------------------------------------------------------------------------------------------------------A HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Sinowatz kancellár Moszkvában tárgyalt, fogadta őt Konsztantyin Csernyenko is — Sangupmetti győzelme az uruguayi választásokon — Washington és Bagdad diplomáciai kapcsolatainak felújítása — Mitterrand elnök szíriai látogatása. KEDD: Kádár János és Gustáv Husák budapesti találkozója — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka — Az öböl menti tanács csúcsértekezlete — Kinnock megbeszélései a szovjet fővárosban. SZERDA: Spanyol-brit megállapodás a gibraltári viszályban — Belpolitikai feszültség a puccsveszély Bolíviában — Tiltakozónap Chilében. CSÜTÖRTÖK: Losonczi Pál befejezi laoszi tárgyalásait és hazaindul délkelet-ázsiai útjáról — Véget ér a Palesztin Nemzeti Tanács ammani ülésszaka, Arafat lemondása, majd újjáválasztása. PÉNTEK: Amerikai—nyugatnémet és francia—brit csúcstalálkozó — Ügyrendi megegyezés a stockholmi konferencián — A belga kormány halasztást javasol a rakétatelepítés ügyében — Argentin-chilei egyezség a Beagle-csatornáról — Általános sztrájk Peruban. SZOMBAT: Rendkívüli választások Ausztráliában — folytatódnak a salvadori tárgyalások. S ________________________—______________________ A hét három kérdése O Milyen űj fejleményei vannak a kelet—nyugati párbeszédnek? A nemzetközi diplomácia, mondhatni „évvégi hajrája” már egy jövő (ftvi dátum jegyében állt Ez pedig Gromi- ko és Shultz január 7-re és 8-ra kitűzött genfi eszmecseréje. Az elmúlt hétre is elsősorban az álláspontok kifejtése, a pozíciók jelzése, valamint a sorok rendezése volt a jellemző. Konsztantyin Csernyenko két nyugati politikust fogadott: Fred Sinowatz osztrák kormányfőt és Neil Kinnock brit munkáspárti vezetőt. Mindkét alkalmat felhasználta a Szovjetunió törekvéseinek megvilágítására. A bécsi vendégnek arról a szovjet kívánalomról szólt, hogy Moszkva hajlandó akár radikális fegyvercsökkentésre is, de csak az egyenlőség s a kölcsönös biztonsági érdekek tiszteletbentartása alapján. A brit partner számára volt egy különleges megjegyzése is: ha London hajlandó középhatósugarú rakétákat leszerelni, a Szovjetunió ugyanennyivel csökkenti készletét, s külön garanciát is nyújtana Anglia számára. Szovjet részről készek minden ésszerű kompromisszumra, s a kérdések új megközelítésére. Ugyanakkor — ez tűnt ki Zamjatyin nagy érdeklődéssel fogadott cikkéből, — a korábbi genfi tárgyalások folytatására Moszkvában nem látnak módot. Ez érthető, hiszen a tárgyalási alap szét- foszlott, a héten közzétett adatok szerint az 572 amerikai „eurorakétából” már csaknem százat brit, nyugatnémet és olasz területre telepítettek, ez eddig 272 atomtöltetet jelent. A Fehér Házban sorra fogadják a szövetséges vezetőket: Kohl nyitotta meg a sort, s a közeljövőben várják Thatcher brit, valamint Nakaszone japán kormányfőt. A cél az egyeztetés, Washington nyilván a jövő héten esedékes NATO tanácsülést is arra kívánja felhasználni, hogy maga mögött tudja szövetségesei támogatását. Egy bizonyos „politikai tudathasadás” tanúi vagyunk: az amerikai kormány a tárgyalások bajnokának akar látszani, ehhez szeretné megkapni a partnerek teljes egyetértését, viszont' nem szeretné, ha azok túl mesz- sze mennének a következtetések levonásában. Főként Belgiumról van szó, amely — a holland vonakodás után — szintén telepítési halasztást próbál elérni a szovjet—amerikai tárgyalásokra hivatkozva. Az amerikai álláspontot egyelőre a homály fedi, még ,nem került nyilvánosságra, mit jele.nt az „ernyőterv”, vagyis az összes fegyverzetkorlátozási témák egyetlen ernyő áló való helyezése és közös megtárgyalása. A Rea- gan-győzelem után átszervezés alatt álló, régi—új adminisztrációban amúgy is dúl a belharc (a szélsőséges héják között számon tartott Kirkpatrick asszony úgy mondott le ENSZ nagyköveti tisztéről, hogy visszahívják, méghozzá fontosabb állásba és a példákat lehetne folytatni) s a küzdelem egyik legfőbb területe a külpolitika, a szovjet—amerikai kapcsolatrendszer kérdése. A washingtoni politikai barométer hol kedvezőbb, hol zordabb időt jelez, tehát változatlanul érvényes a nem először hangoztatott megállapítás: csak a tettek alapján lehet ítélni. (Üdvözölte a genfi találkozó létrejöttét a Kádár—Husák találkozóról kiadott közlemény is, az érdé- mi haladást biztosító cselekvést sürgetve.) Kontinensünk érdekeltségét mutatja a feszültség csökkentésére az a két biztató hír, amely a héten az európai biztonsági folyamattal állt kapcsolatban. A stockholmi konferencián ügyrendi megállapodás gyorsíthatja a kibontakozást, a kulturális fórum budapesti előkészítő értekezletén, a közzétett rövid beszámolók szerint, ugyancsak megfelelő a légkör. Az igazsághoz tartozik, hogy a svéd fővárosban ügyrendi egyetértés született, a Hilton-szálló Mátyás-termében pedig egy jövő ősszel megtartásra kerülő értekezlet előmunkálatai folynak. Ezzel együtt az utóbbi időben nem lehettünk elkényeztetve a pozitív hírektől, márpedig az európai tárgyalások folytatódása egyértelműen kedvező jelként értékelhetők. O Mi történt a palesztin parlament ülésén? A jordániai fővárosban véget ért a palesztin parlament kilenonapos ülésszaka. A nemzeti tanácsot a mozgalom egységének helyreállítása céljából hívták össze, de a jelek arra mutatnak, hogy a közeledés helyett mélyült a szakadék. Az ülésszakról távol maradtak a Szíria és Líbia közvetlen támogatását élvező nemzeti szövetség, -valamint a legkövetkezetesebb baloldali szervezeteket magába foglaló demokratikus szövetség tagjai. A parlament kétharmados határozatképessége (ezt is sokan vitatják) formai többséget eredményezett, de egy csonka palesztin mozgalom, Szíria nélkül, vagy különösképpen Damaszkusz ellenére nem léphet fel igazi erővel és hatékonysággal nemzeti céljai elérésére. Ezt a PFSZ lemondott, majd némiképpen színpadias körülmények között újjáválasztott elnöke, Arafat is érezhette, hiszen az ajtók nyitva- tartásáról beszélt és a PFSZ tizennégy tagú végrehajtó bizottságában három helyet fenntartottak a távolmaradó szervezetek képviselőinek. Az ajtók azonban inkább záródtak, a hasonlatot folytatva, keskeny résnyire szűkültek. A parlamenti ülésszak politikai dokumentuma, szavakban, nem sokban különbözik a tavaly tavasszal megtartott algíri PNT határozataitól. De miközben elítéli Camp Dávidét, szoros kapcsolatokat sürget Egyiptommal; miközben tárgyalásokat ajánl Szíriának, Jordániát tekinti a palesztin rendezés kulcsának; s miközben a mozgalom demokratizmusáról szól, nem fogadott el gyakorlati intézkedéseket a PFSZ igazi szervezeti reformjára, a vitás kérdések megoldásának elő-: segítésére. Űjból bebizonyosodott, a demokratikus szövetség álláspontjának helyessége, amely a valósággal kikényszerített ülésszak helyett előzetes tárgyalásokat indítványozott — a valódi egység megteremtése érdekében. A palesztin mozgalom helyzete most mindenesetre még bonyolultabbá válhat. © Hogyan jellemezhetjük a latin-amerikai mozgásokat? Nicaragua változatlanul a figyelem előterében: a kontrák és támogatóik nem tettek le terveikről, s hírek szerint hatezer ellenforradalmár készülődik újabb behatolásra. De Közép- és Dél-Amerika más területeiről is valóságos jelentésözön érkezett, különböző előjellel. Uruguay-ban lezajlottak a választások és remény van a polgári kormányzáshoz való visszatérésre. Bolíviában viszont egyre több szó esik puccsveszélyről, s kitapintható egy katonai államcsíny veszélye. Argentínában népszavazást rendeztek, ez erősítette Alfonsin elnök helyzetét, s meghiúsították az ellene irányuló összeesküvést, bizonytalanná vált viszont a helyzet Peruban (általános sztrájk, rendkívüli állapot) és Chilében, ha lehet, még nagyobb lendülettel folynak a tiltakozó akciók. Folytatódnak a salvadori tárgyalások és halvány reménysugárt jelenthet az ünnepi tűzszünet elrendelése. Ugyanakkor a salvadori helyzet sem stabilitásáról nevezetes, elegendő a szélsőjobboldali halálbrigádok tevékenységére utalni, valamint arra, hogy megfenyegették Duarte elnököt is, ha folytatja a nemzeti párbeszédet. Csak a földrajzi körzet azonossága sugallta e hírek egy lapon való említését, nyilván az okok és eredők nem azonosak, ahogyan kimenetelüket illetően is különböznek egymástól. Legfeljebb azt a közös tanulságot lehet levonni, hogy Latin-Amerika mozgásban van, s ennek alapvető okát a kontinens társadalmi- politikai-gazdasági helyzetében, feszültségeiben és ellentmondásaiban kell keresni Kibontakozást akar ez a földrész, néha súlyos vajúdási nehézségekkel, fellépni a külső beavatkozás bármilyen formája ellen. Réti Ervin I aL EUROPE A L'ELARGISSEMÍNT A Közös Piac mezőgazdasági politikája ellen francia farmerek ezrei tüntettek Avignonban. Neves politikusok részvételével nemzetközi tanácskozás kezdődött Chicagóban a leszerelés és a biztonság kérdéseiről. A képen: Arbatov, a szovjet Amerika—Kanada Kutatóintézet vezetője és Palme svéd miniszterelnök (jobbra). Száz éve született Kocsis Pál A homoki szőlő atyja Kocsis Pál, a homoki szőlő atyja. Erőteljes külsejű, ízes beszédű, jókedélyű ember volt, széles, kemény tenyérrel, melyre félelmetes volt ránézni. Csodálkozással figyeltük munka közben, hogyan tudta ilyen leheletkönnyű finomsággal kézbe fogni a szőlővesszőt és a fürtöt. Mi az érdeme, igazi értéke a 82 évet megélt világhírű magyar szőlőnemesítőnek? Milyen jelzőt, főnevet simíthatnánk neve, pályája mellé úgy, hogy megközelítően kifejezzük személyiségét és életművét? Kocsis Pál a hűség, a szülőföldhöz, e szülőföld népéhez, a nemzet szolgálatára fölesküdött hűség szimbóluma. Az általa kinemesített csemege és borszölőfajták gazdag választékából több meghonosodott Nyírben, Betegben és Tiszaháton is. A nyíregyházi mezőgazdasági főiskola, ilonatanyai tangazdaságában oktatási céllal fajtagyűjteményes anyaga volt jelentősebb kiemelt hibridjeiből. Kocsis Pál 1884. december elsején látta meg a napvilágot Kecskeméten. Édesapja bognár és molnármestenként kereste kenyerét. Műkedve- léstoől szőlészettel is foglalkozott. Apja szőlőjében mint gyermek egy kis táblát kapott, amit a miaga erejéből kellett megművelnie. Ifjúkorában szeretett festeni, rajzolni, Iványii Grünwald Bélától tanul. Tele volt művészi elképzelésekkel, tervekkel és álmokkal. 500 koronás ösztöndíjat kap Párizsba, készül Malis mester festőiskolájába, de édesapja halála az, utazásban meggátolja és visszakerül a homokra, szőlőtőkéihez. Parasztfestőként, ábrándok közt csendes családi békességben élve, megtalálta a szőlészetben azt a művészi formát, ahol sem kritika, sem irigység nem háborgatja előrehaladását. Szavai szerint „a természettel való küzdelemben mindig a sikertelenség mutatja meg az új utat a haladás felé”. Megismerkedik a honiaki szőlőnemesítés nagy mesterével, Mathiász Jánossal, átjár hozzá segíteni a hibridek készítésében. Mathi- ászt meglepte tanítványa fajtaismerete, aki már nemcsak névről, termésről, hanem le- vélzetről is felismerte a faj- tagyűj töményében előforduló összes fajtákat és íajtajelöl- téket. Már Miathdászhoz kerülve számos önálló hibridje volt, vesszőit együtt értékesítették a mesterével. Kocsis Pál az 1922 őszén rendezett szőlészeti és borászati kiállításon új fajtáival már állami aranyérmet nyert. Életcélja olyan fajták előállítása, amelyek bírják a homoktalaj szigorúságát. Azt tartotta, hogy nem az a jó szőlész, aki életében sokat dolgozik és meggazdagodik, hanem aki az emberiség javára tud hasznosat és maradandót alkotni. Hangoztatta: el kell érni hogy a szőlőfogyasztás időszaka minél hosszabb legyen, mert ez elősegítője az egészséges táplálkozás kialakításának. Munkásságáról Rapaics Raymund: „A magyar gyümölcs” című 1940- ben kiadott könyvében is elismerően szólt „olyan korban, amikor csak az a csemegeszőlő versenyezhet a külföldi piacokon, amelynek minden fürtje kiállítási remek, minden bogyója külön gyönyörűsége a szemnek és szájnak, méltán érdemel elismerést Kocsis Pál munkássága". A szőlőtermesztésnek rangot szerzett külföldön is. Fajtái elterjedtek az egész világon. Legfontosabb feladatának tartotta, hogy a te- nyészidő rövidítésével a magyar étkezési szőlő elsőnek jelenhessen meg a világpiacon. Szakmai előadásai eseményszámba mentek: nemcsak a kertészkedők, szőlészek és borászok, hanem sok amatőr is látogatta. Gyakran mondta: a magyar földművesnél fogékonyabb hallgatót mégi„ nem talált. Több mint 50 éves szőlőne- mesítői munkássága során 1500 keresztezést végzett és 180 szőlőfajtát nemesített ki. A homoki klímát és talajviszonyokat jól tűrő számos bor- és csemegeszőlő előállításában és elszaporításá- ban itthon és külföldön elért kimagasló eredményeiért 1954. december 6-án a Munka Érdemrend arany fokozata, 1959. március 14-én a Kossuth-díj és 1966 szeptemberében az Entz .Ferenc-em- lékérem kitüntetésekben részesült. Élete vége felé elhangzott megnyilatkozása szellemi testamentum a jelenlegi és jövőbeni kertésznemzedékek számára: „Szomorú az elmúlás gondolata, de éltet az a remény, hogy Mathiász János, Hankovszky Zsigmond és én, amit a szőlészet jövőjéért dolgoztunk, az örökké élni fog. Nem vesztünk el és nem veszett el amiért dolgoztunk.” 1967 februárjában a harmadik agyvérzés éri és a végsőkig elhasznált mécses utolsót lobban, február 24-én halt meg. Kecskeméten helyezték örök nyugovóra. Életművében, létrehozott fajtáiban továbbra is, egyre erőteljesebben szól hozzánk, ahogy egyéniségének „notion nő tiszta fénye, amint időben és térben távozik”. Halász Bálint kertészmérnök
