Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
4 Kelet-Magyarotszág 1984. december 22. Dísziiniepség az lieiglenes Nemzetgyűlés megalakelésáaak évfarieléjáa (Folytatás as 1. oldalról) A kommunisták, az ellenállók, a szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők, a Horthy-rendszerben meghurcoltak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül csoportosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sürgető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok, a falutanácsok, a direktóriumok, vagy a munkás-paraszt bizottságok. A munkások megalakították az üzemi bizottságokat. Megindították a gyárakban a termelést úgy, ahogyan azt az ország újjáépítése, az élet követelte. Nagy felelősséggel ellenőrizték a termelést, korlátozták a kizsákmányolást, védték a munkások érdekeit. A lerombolt, kifosztott ország újjáépítéséhez, az antifasiszta háborúba való be- kapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar állam- szervezet kellett. A. Függetlenségi Front felhívására a nemzeti bizottságok napok alatt szervezték meg a fel- szabadult városok és községek küldötteinek megválasztását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A szovjet hadsereg gépkocsijain, szekereken és gyalog érkezett Debrecenbe a kétszázharminc képviselő, akikre nagy felelősséget rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom születése egy jobb, igazságosabb világ teremtésének első aktusa lesz. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, létrejöttének első perceitől kezdve döntő befolyással volt a nemzet akkori jelenére és máig megvalósult jövőjére egyaránt. Lendületet adott az átalakulásnak a felszabadított országrészben, és reményt nyújtott a még megszállt területeken élőknek. Szentesítette a hitlerizmussal, a nyilas uralommal szembenállók törekvéseit, és az állami politika, az alkotmányos hatalom rangján szakított és fordult szembe — immár az egész nép nevében — a hitleri Németországgal és az embertelen eszmékkel. S az egész nép akaratának megfelelően tett hitet a független és demokratikus Magyarország megteremtése mellett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételében is, tevékenységével is a nemzet ösz- szefogását testesítette meg. Részese volt a népi hatalomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar Kommunista Párt, a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti mozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nemzeti Parasztpárt, a kisbirtokosság és az értelmiség független kisgazdapártja, valamint a Polgári Demokrata Párt. Volt a képviselők között mérnök és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató/ ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás, író, földműves, plébános és vezérezredes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. Ezekben a sorsdöntő órákban a legkülönbözőbb világnézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt haladni, közös programot elfogadni. A nemzetgyűlésbe a legnagyobb számú képviselőt a Magyar Kommunista Párt küldhette. E tényben kifejeződött a kommunisták áldozatvállalásának, tapasztalatainak, tisztességének és cél- tudatosságának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Európában nagy tekintélyt szereztek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Magyarországon is at kommunisták küzdöttek a ’ legszívósabban az ellenforradalom negyedszázados uralma ellen, rájuk mérte a reakció a legsúlyosabb csapáAz ünnepségre Debrecenbe érkezett párt- és állami vezetők: Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István. sokat, mégis ők voltak azok, akik nem átvészelni, hanem megsemmisíteni akarták a német megszállást. A kommunista párt hirdetett elsőként programot és összefogást. Ez a kezdeményezőkészség állította a haladó erők élére. S a felhívás nyomán kialakult politikai helyzet, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egységes fellépése a Szovjetunióval való fegyverszünetért, a Németország elleni hadba lépésért, az újjáépítésért, a földosztásért és a demokratikus átalakulásért -— azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetségeseit, szorosan együtt tudott működni velük. Első tetteként a nemzet- gyűlés szózatot intézett a magyar néphez, majd megalakította az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, és felhatalmazta az ország ügyeinek vezetésére. Valóságosan nemzeti kormány volt ez, amely meghirdetett céljaiban, ösz- szetételében és intézkedéseiben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsürgősebb feladatának tekintette a fegyverszünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a hadba lépést Németország ellen, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazgatási tisztségek betöltését, a közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Hatályon kívül helyezett minden népellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. A kommunista párt és a parasztpárt kezdeményezésére történelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kormány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A föld nélküliek és szegényparasztok az ország keleti felében már a földreformrendelet megjelenése előtt létrehozták a községi földigénylő bizottságokat. A kormányrendelet nyomán igazságtevő indulattal kezdték meg a nagybirtokok felosztását. Népi akarat nyilvánult meg ebben az új honfoglalásban, kifejezve a hajdan kisemmizett és szolgasorban tartott parasztság jogos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a nemzeti • kormány működése jelentős volt abból a szempontból is, hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Magyarország a Szovjetunió baráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigeteltségből. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta történelmi esélyét. A kommunisták vezetésével a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, maga mellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyarországot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom kivívását követően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be, amelyek tragikus konfliktusokhoz vezettek. A párt, csaknem három évtizeddel ezelőtt, a tanulságokat levonva közösséget vállalt mindazzal, ami korábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előrehaladását szolgálta, és elutasította azt, ami a szocialista építőmunka gátja és veszélyeztetője volt. Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon- és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, kibontakozott a kulturális forradalom, minden korábbit meghaladó mértékben emelkedett népünk élet- színvonala. Pártunk lenini politikája megszilárdította az ipari munkásság és a termelőszövetkezeti parasztság szövetségét, kibontakoztatta a megújult értelmiség alkotó erejét. A munkásosztály forradalmi pártja a magyar nemzet érdekeinek következetes érvényesítésével az egész dolgozó nép elismert vezető erejévé vált. Magyar- ország eredményeivel, nemzeti egységével, internacionalista helytállásával és a más országokkal való együttműködés őszinte szándékával megbecsült helyet vívott ki magának az egész világon. Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944- ben megkezdődött népi demokratikus forradalomban: a népfrontpolitika, a széles körű társadalmi szövetség, a nemzeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sorakoztatni a tömegeket. A haladás, a szocialista átalakulás és fejlődés ellenfeleit nyílt, demokratikus küzdelemben győzte le. Erős kapcsolatot teremtett a tömegekkel, velük együtt haladt a társadalmi célok megvalósítása felé. A torzulások akkor következtek be, amikor a párt vezetése letért erről az útról. Az ellenforradalom leverése után a megújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokrácia, a nyílt és őszinte szó erejére támaszkodva értük el. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elérhető céljainak forradalmi ihletésű politikája, amely következetesen támaszkodik a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira is. Vállalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket a felszabadult magyar nép tömegei bontakoztattak ki, máraz új Magyarország építésének első időszakában. Visszatekintve a felszabadulás óta véghezvitt fejlődésre, azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok baráti támogatásával, a szocialista közösség tagjaként érte el Meggyőződéssel valljuk, hogy szocialista jövőnknek is eszmei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiterjedt gazdasági együttműködésünk a biztosítéka. Negyven év elteltével, az azóta elvégzett országépítő munka eredményeinek birtokában, kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emlékezünk vissza a debreceni eseményekre — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is érvényes tanulságai miatt érdemes felidézni az újjáépítés korszakában kibontakozott népi mozgalmat, amely emberek százezreit vonta be az ország, a város, a falu közügyeibe. A munkások és parasztok ekkor ízlelhették meg először az igazi demokráciát, és nagy felelősségtudattal gyakorolták nap mint nap. Szemléletesen mutatja ez számunkra, mekkora erő van a politikai jogaikkal szabadon élő tömegekben. Igazolja pártunk élő programját, amely a demokratikus közélet mind teljesebb kibontakozását hirdeti és valósítja meg. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízottaikat”. A szocialista állam- hatalomnak azóta is kiemelkedő tekintélyű legfelsőbb testületé az országgyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó munkásságának. Ezért munkálkodunk azon, hogy az országgyűlés még eredményesebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet legfőbb állami fórumává. Szélesedjék törvényalkotó tevékenysége, vitassa meg a jelentős terveket, kormányzati intézkedéseket, folyamatosan ellenőrizze a végrehajtást. Dolgozunk azon, hogy a tanácsok érdemben dönthessenek a területükön élő közösség ügyeiben, a demokráciát erősíti új választójogi törvényünk, s döntés született arról is, hogy a munkáskollektíváknak közösségeknek legyen nagyobb és érdemibb beleszólásuk a közös ügyek intézésébe, a vezetők megválasztásába, a gazdálkodás ellenőrzésébe. Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoztatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további feladatok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb munkával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gazdasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapítsuk is. Gyorsítanunk kell gazdaságunk fejlődését. Folytatnunk kell a gazdaság- irányítási rendszer korszerűsítését. Tovább kell tökéletesítenünk a szocialista demokráciát. Mérsékelnünk kell a még meglévő, indokolatlan társadalmi különbségeket. Le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségeket. Úgy is fogalmazhatjuk összefoglalóan: tovább kell fejlesztenünk szocialista viszonyainkat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus az emberiség nagy lehetősége a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása, amellyel a szocialista országokra tekintenek. Ismerve a veszélyes és feszült nemzetközi helyzetet, ismerve a világgazdaság válságos hullámzását, mégis, minden nehézség ellenére vállaljuk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti teljesítmény növekedésének útjára vezetjük népünket. Ez a jelen és a jövő sorsdöntő feladata. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadítóinkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a velünk lévőket, akik az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. a nemzeti bizottságokban, üzemi bizottságokban, az akkori közélet tisztségeiben dolgozva felsorakoztatták az ország cselekvő erőit az újjáépítésre. Kegyelettel őrizzük azok emlékét, akik a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Nevükben is, helyettük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szocializmus építésének első nemzedékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a piros-fe- hér-zöld és a vörös zászló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk legértelmesebb, nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. Ezt követően Bognár József akadémikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja emelkedett szólásra. Egyebek között rámutatott: az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai mögött különböző életpályák és eltérő politikai felfogások álltak, de mindannyiunkat áthatotta az az önbizalom és lelkesedés, hogy a magyar nép újabb lehetőséget kapott a régebben megkísérelt törekvések beteljesítésére és történelmünk újabb fejezeteinek megkezdésére. Kolozsvári Lajos a népfront Hajdú-Bihar megyei elnöke hozzászólásában aláhúzta: nagy elismeréssel gondolunk a felszabadulás utáni népi, nemzeti szervezetek, testületek forradalmi erejű, de ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, demokratizmusról tanúskodó munkájára. A legnagyobb tisztelet- adás és megbecsülés szavaival emlékezünk tagjaikra, szeretettel, nagy tanulsággal szolgál a ma számára az országépítő hőskorszak népi mozgalma, amely a lakosság széles rétegeit közvetlenül vonta be az országos és a helyi ügyek intézésébe, a politikai közéletbe. Az elmúlt négy évtized — a „sok bal- szerencse közt és oly sok viszály’' ellenére — a negyven éve Debrecenben megvetett alapoknak: a párt vezető szerepe és a népi-nemzeti egység népfrontpolitikája volt és ez ma is sikereinek záloga, az ettől való eltérés volt hibáink, kudarcaink okozója. Szót kért Koósné Török Erzsébet, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára is. Mi, fiatalok önökkel együtt hisszük — mondta —, hogy tudunk egyértelmű, felelős, a szocialista haladás ügvét szolgáló programot kidolgozni, s azt megvalósítani. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika-szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek különvonata a kora délutáni órákban visz- szaindult Budapestre. ★ Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen megyénkből részt vett Gulyás Emilné dr.. Hosszú László és Kelemenné Balogh Katalin országgyűlési képviselő, valamint Rákóczi András. a MÁV záhonyi KISZ- bizottságának titkára. , Elhunyt Ifsztyinov marsall December 20-án, életének 77. évében, súlyos betegség után elhunyt Dmitrij Fjodorovics Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Az MSZMP KB részvéttáviratot küldött Moszkvába, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának : „Mély megrendüléssel értesültünk Dmitrij Fjodorovics Usztyinov elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, honvédelmi miniszternek, a Szovjetunió marsalljának elhunytáról, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió fegyveres erőit, a szovjet népet ért súlyos veszteségről. Usztyinov elvtárs neve és életútja szorosan összefonódott azzal a harccal, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja folytat a világ békéjének és biztonságának megóvása, megszilárdítása érdekében. Az SZKP és a szovjet állam egyik kiemelkedő vezetőjeként, igaz internacionalistaként sokat tett a párt lenini békepolitikájának eredményes megvalósításáért, a Szovjetuniló és szövetségesei szocialista vívmányainak megbízható védelméért, a szocialista országok fegyverbarátságának ápolásáért. Személyében népünk megbecsülésnek és tiszteletnek örvendő barátját vesztettük el, aki nagy figyelemmel és gondoskodással segítette a magyar—szovjet (barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítését. Fogadják őszinte együttérzésünket Dmitrij Fjodorovics Usztyinov elvtárs elhunyta alkalmából, gyászukban mi is osztozunk” — hangzik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának részvéttávirata.
