Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
M Ä Kulturális körkép (2. oldal) Hogyan juthatnak lakáshoz a fiatalok? (3. oldal) Döntés hatmilliárd forint sorsáról A jövő évi költségvetés és fejlesztés terve a megyei tanács előtt Idei utolsó ülését tartotta csütörtökön a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács. A testület — többek között — megtárgyalta a megyei tanát» 1985. évi költségvetését és fejlesztési tervét. Beszámoló hangzott el a közművelődési bizottság tevékenységéről, s tájékoztatót hagytak jóvá a Tanácstörvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól. Ezután elfogadták a megyei és városi művelődési központ, valamint a megyei úttörőház egyesítésére tett javaslatot. Ugyancsak támogatták a vásá- rosnaményi gázkötvény kibocsátásával kapcsolatos előterjesztést. Végül a megyei tanács személyi kérdésben döntött: a megyei tanát» vb egészségügyi osztálya vezetőjévé 1985. január 1-től dr. Csinády Lászlót — a Komárom megyei KÖJÁL eddigi igazgató főorvosát — nevezte ki. Több mint hatmilliárd forint sorsáról döntött a megyei tanács, amikor — László András általános tanácselnök-helyettes előterjesztésében — megvitatta a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervet. A tervezőmunka során most is elsődleges szempont volt, hogy a költségvetés a népgazdasági terv fő céljait, a fizetőképesség megtartását szolgálja. A jövő esztendő a VI. ötéves terv befejező éve, ezért különös figyelmet érdemel, hogy a korábbi pénzügyi korlátozások eredményeként a fejlesztési területen jelentős feszültségek halmozódtak fel, ezért még fegyelmezettebb gazdálkodásra, munkára van szükség. Mindez indokolta, hogy a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervet széles körű társadalmi vita előzze meg. Ennek során több hasznos javaslat hangzott el, amit az illetékesek figyelembevettek 1985-ben Szabolcs-Szatmár megye költségvetése meghaladja a 4 milliárd 731 millió forintot. Ez több, mint az idei, ami kedvezőbb pozíciót teremt a magasabb színvonalú ellátásra. Különösen érződik ez majd az egészségügyi és a kulturális ágazatban. Ennek ellenére gondokkal is szembe kell nézni, hiszen például az utak, hidak kerete jövőre 14 millióval kevesebb, mintami az eredeti terv volt. A legszükségesebb felújítási munkálatokra is kevesebb jut, még a nem alapellátást jelentő intézményekben sem sikerül előbbre lépni a kívánt mértékben. Az egészségügyi és szociális feladatok ellátására a terv több mint 1,1 milliárd forintot irányoz elő, amely az évi költségvetés 23,6 százaléka. Az eredetileg tervezett 80 helyett 120 hellyel bővítik a bölcsődei hálózatot, 82 szakorvosi órát fejlesztenek, tér-* ven felül 120 szociális otthoni hely, két iskolaorvosi és egy községi fogorvosi körzet létesül. Kulturális feladatokra több mint 2 milliárd 82 millió forintot biztosít a költségvetés, melynek eredményeként terven felül 27 általános iskolai tanulócsoport, 3 ipari tanulói szakmunkástanulói osztály és két szakközépiskolai osztály fejlesztésére ke-} rül sor. Jelentős tétel a fenti összegben az ágazatban végrehajtott bérrendezés hatása. A megye jövő évi fejlesztési alap terve 1 milliárd 504 millió forint, amiből 1 milliárd 178 millió beruházási célokat szolgál. A lakásépítésre 280 millió forint fordítható, amely bár meghaladja az 1984. évit, de elmarad az eredetileg tervezett összegtől. Jövőre is kiemelt feladat a lakásépítés, mellyel el kell érni, hogy megvalósuljon a mostani tervciklusra kitűzött 21 500 lakás. Tekintetbe vették azt is, hogy jelentős arányeltolódás ment végbe utóbb a lakásépítésen belül az állami lakások rovására, melyeknek mértéke már 8 százalék alá esett. Ezért 1985-ben az ideinél lényegesen több tanácsi bérlakást építenek meg: 1985-ben 448 ilyen lakás befejezésével számolnak, amelyhez központi segítséget is kapott a megye. Tartani szeretnék azt a korábbi ' célt, hogy a három- és több gyermekes családok, illetve a gyermektelen fiatal házasok a meglévő hároméves program keretében önálló otthonhoz jussanak. Az egészségügyi ágazatban jelentős beruházások befejezésére kerül sor: átadják a nyíregyházi kórház 2-es ütemét, a kisvárdai 200 ágyas kórházat, a hodászi szociális otthont, s Nyíregyházán 80, Tiszavasváriban pedig 40 bölcsődei helyet. Űj orvosi rendelő nyílik Jánkmajtison és Tiszavasváriban. Indítani tervezik a Sóstói úti 200 ágyas kórházbővítéshez kapcsolódó kiszolgáló létesítményeket, megkezdik a megyei kórház rekonstrukció harmadik ütemének előkészítését. Záhonyban egészségügyi kombinát kivitelezéséhez kezdenek. A kulturális ágazat fejlesztésére 267 millió forintot irányoztak elő, ami az általános iskolai program befejezéséhez szükséges legminimálisabb eszközöket tartalmazza. Sajnos, ' a különböző csökkentések eredményeként le kellett mondani négy 8 tantermes és egy 16 tantermes általános iskola megvalósításáról, jóllehet a társadalmi összefogás e téren enyhít valamit a helyzeten. Jövőre mindössze két 4 tantermes általános iskola bővítésére van pénz, s ez azt jelenti, hogy nem oldódik meg megyénkben a tanteremellátás gondja, s ez a következő tervidőszakban is kiemelt feladatként szerepel majd. Nagyobb figyelmet fordítanak jövőre a középfokú intézményhálózatra: a mátészalkai gimnáziumbővítésre, a 200 személyes Benczúr-kol- légiumra, a nyíregyházi kereskedelmi oktatási központ bővítésére. Ezen túl Kisvárdán, a volt járási hivatali épületben 100, Fehérgyarmaton, a volt bírósági épületben 80 személyes kollégium kialakításán fáradoznak, valamint megkezdik Nyíregyházán egy egészség- ügyi oktatási központ építését. Nagy erőfeszítések árán mód nyílik a nyíregyházi autóbusz-pályaudvar kialakításának megkezdésére is. A költségvetési és fejlesztési terv vitájában Sándor Géza a számvizsgáló bizottság véleményét tolmácsolva többek között hangsúlyozta: a költségvetés reális, s indokolt, hogy az ellátási szint főként az egészségügyi és a kulturális ágazatban emelkedjék. Lutter Sándorné a helyi tartalékok feltárásáról szólt. Csikai Sándor Nyír- pazony dinamikus fejlődéséről beszélt, s arról, hogy milyen segítséggel tudná ez a település enyhíteni a megye- székhely túlnépesedési gondjait. Soltészné Pádár Ilona, a HNF megyei titkára megalapozottnak tartotta a tervezetet, s hangsúlyozta: a szűkös fejlesztési lehetőségeket csak akkor lehet társadalmi munkával megoldani, ha ez a munka sem rögtönzésen, hanem tervszerűségen, tudatosságon alapszik. Csorna Ti- borné elmondta: e terv megvalósítása közben már figyelnünk kell a következő középtávú célokra is, majd Baktalórántháza néhány égető problémáját tette szóvá. Körtély Sándor arról beszélt, hogy bár fejlesztésekben aligha lesz gazdag esztendő 1985, egyáltalán nem közömbös, hogy a kevesebbet menynyire leszünk képesek okosan, célszerűen felhasználni. Harsányi László (Dombrád) és Kicsák István (Jármi—Papos) a napirenddel kapcsolatban interpelláltak: az előbbi a tiszahátiak ivóvízgondjához, az utóbbi a jármi—papo- si iskola felújításához kért segítséget. A felvetett kérdésekre László András válaszolt, majd Tisza László, a megyei tanács elnöke foglalta össze a napirend vitáját. Ülésezik a megyei tanács. (Jávor László felvétele.) Szakmunkásképzés az üzemben A Magyar Acélárugyár tiszaszalkai üzemében szakmunkásokat is képeznek. Esztergályos, lakatos, szerszámkészítő és hegesztő szakmát sajátíthatnak el a tanulók, akik idejárnak üzemi gyakorlatra. Ha végeznek, szakmunkásként zömmel az üzemben helyezkednek el. (jávor) Új termékek a szövetkezetekben Elnökségi ülést tartottak csütörtökön délelőtt a KI- SZÖV-ben. Ezen tájékoztató hangzott el az ipari szövetkezetek idei várható eredményeiről, a jövő évi tervekről, a közös fejlesztési alap 1984-es felhasználásáról és a szövetkezetek szerszámgyártási igényeiről, a fejlesztési lehetőségekről. A • megye ipart szövetkezeteinek termelése várhatóan csak minimális mértékben haladja meg a tavalyi évét, viszont az 1984-re tervezett termelést nem éri el. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetnek évközben kellett termékszerkezet-váltást végrehajtani, mivel korábbi partnere lemondta a megrendelést. Ez egymaga ötvenmillió forintos termeléskiesést jelent. Továbbá a baktalórántházi Vertikálból az év elején kivált egy ötventagú részleg, teljes munkaidős szakcsoporttá. Ezenkívül más szövetkezeteknél is várható, hogy éves tervüket nem teljesítik maradéktalanul. A szocialista országokba közel 750 millió forint értékben szállítanak termékeket a szövetkezetek. Ezt teljesítik, ám az egyes iparcsoportokon belül, sőt szövetkezetenként is eltérő a kép. Míg a rakamnzi cipőipari szövetkezet harmincezer párral többet szállít a Szovjetunióba az eredeti vállalásnál, addig vannak olyanok, akik a rossz piaci igényfelmérések, vagy termelési és minőségi gondok miatt nem tudják teljesíteni az exporttervüket. A tőkés exportban jelentős túlteljesítés várható. A tervezett 281 millió forinttal szemben 330 millió valósul meg. Itt is a Raka- mazi Cipőipari Szövetkezetei kell kiemelni, hiszen 210 millió forinttal járul ehhez. (sb) Csarnokavatás a fúrógépgyárban Csütörtökön délelőtt egy új üzemcsarnok avatásával egyszerre köszöntötték a tervezőt és kivitelezőt, valamint azt a munkást, aki hajlandó áldozni a későbbi jobb munkakörülmények érdekében. Alig fél év kellett ahhoz, hogy Nyírbátorban a fúró- gépgyár egy acélszerkezeti üzemcsarnokkal gyarapodjon. A közel 900 négyzetméter alapterületű csarnok mintegy nyolcmillió forintot ér — s hatezer óra társadalmi munkát végeztek elkészülte érdekében, elsősorban a gyár dolgozói, de a környező üzemek és a határőrség önkéntes munkásai is. Saját kivitelezésben, s gyorsan készült el a csarnok, hogy jövőre már helyet adjon az acélszerkezeti gyártásnak, s majd egy olyan, nyolcmillió forintot érő, számítógép vezérlésű lángvágó berendezés kerüljön bele, amelyek a hegesztett gépszerkezetek gyorsabb és jobb minőségű gyártásához járul hozzá. Képünkön: az új csarnok az átadás előtt. (Császár Csaba felvétele)
