Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

1984. december 18. Kelet-Magyarország 7 1984. december 18., kedd KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: A gyer­mekek válogatta J. S. Bach. — 10,05: Mesterségünk címere. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,52: Magyar művészek ope­rettfelvételeiből. — 11,36: Ba­rabás Tibor novelláiból. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. — Kb. 13,45: Népi hangszeres muzsika. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Or­vosi tanácsok. — 14,30: Dzsessz- melódiák. — 15,00: Élő világ- irodalom. — 15,19: Kórusaink­nak ajánljuk. — 16,05: Kérhe­tek valamit? — 17,00: Társada­lom és iskola. — 17,30: Farkas Ferenc: Magyar capriccio. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Kilátó. — 20,00: A zene nem ismer határokat. — 21,00: ösz- szeállítás a 80 éves Salvador Daliról. — 21,30: Az egészség­ügy világközpontjában. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kórusmuzsika. — 22,50: A köz­jó szolgálatában. — 23,00: Dó­zsa György. Részletek Erkel operájából. — 0,10: Michel Leg- rand zenekara játszik. PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeum. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9,05: Napközben. — Közben: 10,00: Sportvilág. — 10,25: Fülszöveg. — 10,45: Láttuk, hallottuk. — — 11,25: Válaszolunk hallgató­inknak. — 12,10: Behár György fúvósműveiből. — 12,30: Nép­dalok. — 13,05: Pophullám. — 14,00: Zenés délután. — 14,15: A párizsi Raphaele hangverseny- zenekar Offenbach-felvételei- ■ből. — 14,40: Zeneiskolásoknak. — 15,05: Zsákai Piros László klarinétozik. — 15,20: Könyv­ről — könyvért. — 15,30: Csúcs- forgalom. — 17,30: Kamaszpa­nasz. — 18,30: Gramofonsztá­rok. — 19,05: Csak fiatalok­nak! — 20,00: ,,Csak azért sem”. — 20,21: Balogh Albert népi zenekara játszik. — 21,05: Hosz- szú hajú veszedelem. VI/3. rész. — 21,31: A rádió Dalszínháza: A kinevezés. — 23,23: A tegnap slágereiből. — 24,00: Éjféltől hajnalig. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Fonog­ráfmuzsika. — 17,20: Tiszán­túli kaleidoszkóp. (A tartalom­ból: Egészségünk. Dr. Siket Ferenc előadása a környezeti idegrendszeri ártalmakról. — Egészségkárosodott gyerekek pályaválasztása. (Gönczi Má- rit.) — Nyomdai géemká (An­tal István.) — Gemzsei virágok. (Várkonyi Zsuzsa.) — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Antal István.) MAGYAR TV 8,00: Tévétorna. — 8,05: Isko­latévé. Angol nyelv. Follow Me! 7. What’s this?... What’s that? — 8,20: Deltácska. Vad­állatok, háziállatok. — 8,40: Német nyelv. Willkommen in der DDR. 9. Rosen in Seelow. — 9,00: Környezetismeret (ált. isk. 2. oszt.) Mérések. Mióta mérünk? — 9,15: Magyar iro­dalom (ált. isk. alsó tagozat). Móra Ferenc: A szánkó. — 9,35: Híres spanyol operaéne­kesek. Teresa Berganza. Spa­nyol filmsorozat. — 10,30: A vándor. Japán tévéfilm. — 11,50: Képújság. — 14,30: Isko­latévé. Érettségizőknek ajánl­juk. Anyagfejlődés. Dr. Marx György előadása. — 15,10: Ne­felejcs. Az alsó tagozatos ma­gyar irodalomhoz. — 15,25: Ad­ni, kapni jó. Ünnepnapok. — 15,40: Evolúció. (A 8. osztályos biológiához.) — 16,15: Hírek. — 16,20: A világ nagy városai. Francia filmsorozat. Párizs. — 17,25: Életet az éveknek. Nyug­díjasok műsora? — 17,55: Rek­lám. — 18,05: Egy évszázad után új otthonban. A szegedi körzeti stúdió műsora. — 18,45: Képújság. — 18,50: Mini Stúdió ’84. — 18,55: Reklám, — 19,10: Tévétoma. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Forró szél. Jugoszláv tévéfilm­sorozat. 2. rész: A taxis. — 21,05: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja. — 22,05: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete. — 22,15: Kockázat. A külpolitikai szerkesztőség világgazdasági magazinja. — 22,45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 16,50: Képújság. — 16,55: MLSZ teremlabdarúgó-torna. Közvetítés a Budapest Sport- csarnokból. — 19,00: Mi és a komputer. Számítógép-kedve­lők műsora. — 19,30: A tánc világában. Szovjet balettfilm. — 20,00: Kotkai tengeri napok 1984. — 20,45: Tv-híradó 2. — 21,05: Reklám. — 21,10: Hor­váték. Tévéjáték Csáth Géza drámájából. — 22,25: Képúj­ság. SZOVJET TV 17,00: Műsor a textiliparról. — 17,30: Mozart: Három kerin­gő. — 17,40: Az iskolareform. — 17,55: Charlotte nyakéke. Film II. rész. — 19,00: Híradó. — 19,35: R. Pljat, a Szovjetunió kiváló művésze. — 20,45: Ma a világban. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskola-tv (ism.). — 9,20: Autósok-motorosok magazinja. — 9,50: A remény hosszú ide­je. 1. rész (ism.). — 10,50: URH-kocsival. Magazin. — 11,30: A rendőrség nyomoz (ism.). — 12,00: Hírek. — 15,40: Iskola-tv. — 16,00: Középiskolá­sok műsora. — 16,40: Közép­szlovákiai magazin. — 17,10: Egy világhíres bélyeggyűjte­mény. — 17,30: Mezőgazdasági magazin. — 18,15: Csehszlovák spartakiád. 1. Szülők és óvo­dások gyakorlata. 2. Kisiskolá­sok gyakorlata. — 18,30: Esti mese (ism.). — 18,55: Ünnepi gyűlés Antonin Zapotzky szüle­tésének 100. évfordulója alkal­mából. Közvetítés Prágából. Az adás után: Tv-híradó. — 20,00: A remény hosszú ideje. 2. rész. — 21,00: Csehszlovákia, 1984. Belpolitikai események összefoglalója. — 22,00: Ez tör­tént 24 óra alatt. — 22,15: Mu,- sica Viva. Zenei magazin. — 23,00: Hírek. ROMAN tv 15,05: Diákfórum. — 15,30: Népdalok. — 15,45: Nőkről — nőknek. — 16,10: A mezőgazda­ságban dolgozóknak. — 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Gazdasági figyelő. — 20,35: Operaest — Verdi: Otelló. — 21,40: Költé­szet. — 21,50: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: EGY TISZTA NÖ I—II. Béke mozi: de.: NEM FÉ­RÜNK A BŐRÜNKBE. Du.: archív filmklubi előadás. Móricz mozi: HOLNEMVOLT MEGYEI ÉS VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Hasznosítható iavasíatok Pályázat közgazdászoknak Ismét meghirdette pályázatát a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A szakembe­rektől olyan pályaművek kidol­gozását kérik, amelyek a me­gyére, a megye valamely táj­egységére, vállalatára, szövetke­zetére nézve adnak hasznosít­ható javaslatokat. A pályázat témái: 1 1. A termelési tényezőkkel és pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonysága nö­velésének módjai, lehetőségei. 2. Gazdálkodó egységek diffe­renciálódásának helyzete, okai. 3. Az alacsony jövedelmezőség okai. Veszteségforrások feltárá­sának, megszüntetésének lehe­tőségei és feltételei. 4. A vállalati (szövetkezeti) belső érdekeltségi rendszer to­vábbfejlesztésének kényszere, le­hetősége, a továbbfejlesztés ha­tásai. 5. A gazdaságpolitika lehetsé­ges célrendszere, a cselekvés fő irányai. 6. Az értékelemzés és a válla­lati gazdálkodás. 7. Az árrendszer funkcionálá­sa, a gazdaságpolitikai célokkal és eszközökkel való összhangja. Pályázni egyénileg és kollektí­ván lehet. A bíráló bizottság az egyes témák részterületeinek ki­dolgozását is teljeskörűen ér­tékelhető pályamunkaként ve­szi. A pályázat titkos, a pálya­munkákat három példányban (külön, számozott borítékban) kell megküldeni az MKT me­gyei szervezetének (Nyíregyhá­za, Széchenyi u. 3.). A borítékon a jeligét fel kell tüntetni, a 3- as borítékban kell elhelyezni a pályázó nevét és lakcímét tar­talmazó lezárt külön borítékot. A pályaműveket szakértők ér­tékelik. A beküldési határidő: 1985. szeptember 30. Az első helyezett pályaműre 5 ezer forintos jutalmat fizetnek, a 3 második helyezett egyen­ként 3 ezer forintos, a három harmadik helyezett 2 ezer fo­rintos díjat kap. Az értékelés után, 1985 decemberében kerül sor a díjak átadására. Megyei tapasztalatok (1.) „Mindenevő“ motor Alkalmazkodás a szabályozókhoz Az elmúlt néhány év gya­korlata alapján szinte ha­gyománnyá vált a november­ben közzétett közgazdasági szabályozórendszer-változás. A külső feltételek és az elért eredmények hatását figye­lembe véve ezek a módosítá­sok szigorításokat, jövede­lemelosztást, nagyobb kény­szert hoztak. Hatásukhoz az érintett gazdaságok többsége igyekezett alkalmazkodni, szerkezetében, munkamódosí­tásban idomulni az új felté­telekhez és kisebb-nagyobb időeltéréssel elérték a továb­bi jövedelemszintet. Az idén novembert a szö­vetkezeti vezetők többsége a szokottnál is nagyobb izga­lommal várta, mert az in­formációk is arra utaltak, hogy az eddigi kisebb kor­rekciókkal ellentétben na­gyobb, a fontosabb szabályo­zó elemeket elveiben is meg­változtató új rendelkezésre lehet számítani. A megjelent rendeletek igazolták ezt a vá­rakozást. Az eddigitől eltérő elvi megoldásokat alkalmaz­tak a személyes jövedelemnö­velés lehetőségeinek megálla­pításánál és lényeges az el­térés a támogatási rendszer­ben is. A változások ma már közismertek, de nem érdek­telen néhány jellemzőjére fel­hívni a figyelmet. VÁLTOZÁS A BÉRADÖZÁSNÁL A személyes jövedelem kiáramlásának meghatározott keretek között tartására há­rom adózási formát hirdettek meg, amelyek közül kötelező érvénnyel választani kell és a választott módtól három évig nem lehet eltérni. A jelenle­gi módszerhez a bruttó jöve­delem színvonaltól függő munkadíjszínvonal-szabályo- zás áll a legközelebb, de lé­nyegesen nagyobb hatékony- sági követelményt támaszt. Az évközi munkadíj egy fő­re jutó összegét csak akkor lehet adómentesen növelni, ha a kifizetett bértömeg és az elért nyereség összege, vagyis a bruttó jövedelem egy főre jutó összege meghaladja az 50 ezer forintot. A bruttó jö­vedelemszint növekedésével az adómentes munkadíjszín- vonal-növelési lehetőség is emelkedik, legfeljebb 6 száza­lékos mértékig. Az adómentes mértéket meghaladó munka- díjszint-növelés után prog­resszív adót kell fizetni. A nyereségérdekeltség fokozá­sára ösztönöz az egy főre jutó nyereségszinttől függően képezhető és kifizethető ré­szesedési alap is. AZ ÜJ ÉRTÉK HATÁSA A második alternatívája a bérgazdálkodásnak a hozzá­adott érték változásától teszi függővé az adómentesen ki­fizethető bértömeg nagyságát. A hozzáadott érték nagyjából az előállított új értéket (ez a nyereség, amortizáció, bér és bérjellegű kifizetések és a költség terhére elszámolt adók együttes összege) foglal­ja magában! Ez a módszer még erőteljesebben ösztönöz az eredményesség növelésére, mert a kifizetett bértömeg csak akkor nőhet, ha az elő­állított új érték is nő és a terméstöbbletnek realizált nyereségtartalma is van. A hozzáadott érték csökkenése esetén a kifizethető bértömeg is csökken. A szabályok megtartását ez esetben is progresszív adó alkalmazásá­val kényszerítik ki, ugyan­Fiítés, télikabát Autózás hidegben A hőmérséklet csökkenése, a téli klíma közvetlenül hat a gép- járművezetők teljesítőképességé­re. Orvosi vizsgálatok bizonyítot­ták, hogy a huzamosabb hideg idő hatására csökken az agysej­tek teljesítőképessége, mivel mér­séklődik az oxigén-anyagcsere folyamat. Márpedig a volán mö­gött vagy a motorkerékpár nyer­gében ülő vezetőnek percenként átlagosan 40 döntést kell hoznia, és 30 cselekvést kell végrehajta­nia a közúti forgalomban. A hidegnek a gépjárműveze­tőkre gyakorolt hatásával kap­csolatos kísérletek eredményei a kutató orvosokat és pszichológu­sokat is meglepték. Kiderült ugyanis, hogy már a hőmérsék­let viszonylag - csekélyebb csök­kenése is a látás élességének romlására és a látótér beszűkü­lésére vezethet. Ezenkívül meg­nyúlik a reakcióidő, vagyis an­nak az időnek a /hossza, amely az úton felbukkanó akadály észlelése és a fékezés megkez­dése között telik el. Tartósabb utazáskor a szervezet hőháztar­tásában okozott változás az iz­mok vérellátásában is változá­sokat idéz elő. Ha a gépjármű- vezetőnek hirtelen fékeznie kell valamilyen oknál fogva, az iz­mok nem engedelmeskednek elég gyorsan, és ez a legrosz- szabb következményekkel jár­hat. Mit tehetünk e veszélyek le­küzdésére? Az orvosok azt taná­csolják a motorvezetőknek, hogy ősszel és télen, ha vezetnek, mindig védjék a fejüket és főleg a homlokukat a hidegtől. A kí­sérletek bebizonyították, hogy a homlokagyi rész erős lehűlése könnyen okoz kieséseket az ész­lelésben, a . gondolkodásban. Azok az autóvezetők — és itt főleg a tehergépkocsi- és munka­gép-vezetőkre gondolunk —, akiknek a járműve nincs megfe­lelően fűtve, jól teszik ha a hosz- szabb téli utakra termoszban valamilyen forró italt — tejet, kávét, teát — visznek magukkal, hogy megfelelően fölmelegedhes­senek. Ugyanezt a célt szolgál­hatják az óránként-kétóránként tartott néhány perces pihenőszü­netek is, amelyek alatt erőteljes szabadgyakorlatokkal felfrissít­hetik' a vérkeringésüket, így biz­tosítva az agy megfelelő oxigén- ellátását. Itt kell szólnunk az utastér — tehergépkocsiknál a vezetőfülke — megfelelő fűtéséről is. Bár a fűtőszerkezetet sokan elsősorban mint kényelmi berendezést tart­ják számon, jelentős szerepe van a biztonságot tekintve is. Többek között azért is, mert a vezető komfortérzete, kényelme a biz­tonságos vezetés egyik feltétele. Felsőkabát nélkül kényelmeseb­ben lehet vezetni, de csökken a biztonsági öv védőhatása is, ha valaki télikabátban csatolja azt magára. A hidegre forduló idő gyakran okoz meglepetést a kocsifütésnél. Gyakorta már a fűtés kapcsoló­ját sem sikerül nyitott helyzet­be álltani. Az ok többnyire az, hogy a nyári hónapokban nem működtetett elzárószelep elrozs­dásodott. Különösen akkor for­dul ez elő, ha a hűtőközeg nem speciális hűtőfolyadék volt, ha­nem víz. A szelep általában nem javítható, tehát cserélni kell. Ha­sonló a helyzet a hibás termosz­táttal is, amely ugyancsak okoz­hat fűtési elégtelenséget. Amennyiben alacsonyabb hűtő­folyadék-hőmérsékletnél nem zár le, a motor túlhül, és ezzel csök­ken a fűtés hatásfoka is. Kisze­relt termosztát esetében sem le­het hatásos fűtésre számítani, el­tekintve attól, hogy hiánya a motor élettartamát is befolyásol- Őa. Előfordulhat, hogy az említett hibák egyike sem áll fenn, a fű­tés mégis gyenge. Ez többnyire a motor túlhűtését jelzi. Ezért már a fagypont körüli hőmér­sékletnél ajánlatos hűtőtakarót alkalmazni, amely gyorsítja a motor fölmelegedését, és javítja a fűtés hatásfokát is. B. I. akkor az előző szabályozási módhoz hasonlóan a nyere­ségszínvonal arányában ré­szesedési alap képezhető. A harmadik változata a választható keresetszabályo­zási módoknak a nagyüzemi keresetadó, amelynek kere­tében egyénenként kell a ténylegesen előírt jövedelmek után a fizetendő adót megha­tározni. Ennél a módszernél érdektelen a változás iránya és nagysága a jövedelem-szín­vonalnak, mert a ténylegesen kifizetett jövedelmek után kell a mindenkori adót meg­fizetni. A módszer új, széles körben nincs gazdaságszabá­lyozási előzménye, ezért az indokolatlan adótöbblet elke­rülése azokat az üzemeket, amelyek ezt a módszert al­kalmazzák, jövedelemadó­kedvezmény illeti meg. KÖVETELMÉNY: A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE A három keresetadózási módszer rövid tartalmi is­mertetéséből is látható, hogy hangsúlyváltás történt a sza­bályozás követelményrendsze­rében. A legfontosabb ténye­zővé a nyereség, az ered­ményes gazdálkodás vált. A tagság jövedelemnövelése csak olyan mértékű lehet és csak úgy valósítható meg, ha minden kifizetett bér nyere­ségnövelést eredményez. A bér a gazdálkodásban kettős természetű és ezért különle­ges figyelmet igényel. Sze­mélyes jövedelemforrás a dolgozók, a tagok részére, ugyanakkor költség, méghoz­zá a hozzákapcsolódó ter­hekkel saját nagyságát lénye­gesen meghaladd, ily módon nyereségcsökkentő, végső so­ron a kifizethető tömegét kor­látozó tényező. A hatékony­ságnövelés követelménye nem enged felesleges kifizetéseket, indokolatlanná teszi a búj­tatott létszámot, ami eddig is csak az adózási szabályok kö­vetkezményeként jött létre. Űjra kell gondolni az alkal­mazott gazdálkodási módsze­reket, mert a követelmények összetettebbé váltak, egy-egy tényező teljesítésével nem le­het az egésznek megfelelni, sőt előfordul, hogy az egysí­kú megoldások az ellenkező hatást váltják ki, mint amit elérni szándékoztak. Szabó István (Folytatjuk) A kisebb fajlagos fogyasztás miatt, s a jelenleg még olcsób­ban kapható Diesel-olaj miatt- egyre nagyobb az érdeklődés a Diesel-motoros személygépko­csik iránt. Az energiaválságban persze a Diesel-autók uralma sem jelentene végleges megol­dást, mert a Diesel-olaj ára az üzemanyag-ellátásban hamaro­san túlhaladná a benzinét, s a hiány a Diesel-olajra tolódna át. Az igazi megoldás egy olyan motor lehetne, amely a Diesel­motor előnyeit megtartva, min­denfajta üzemanyaggal működik. Ilyen motort szerkesztett az amerikai J. Witzky. A „mindenevő” Diesel-motor a szokásos benzin üzemű Otto- motortól elsősorban a gyújtás módjában és ezzel összefüggés­ben a sűrítési viszonyban tér el. Induláskor a gyújtógyertya végzi a gyújtást. A már felme­legedett és rendes fordulatszá­mon dolgozó motor öngyulla­dással működik, de csak 12:1 sűrítési viszonnyal. Ezt a felta­láló úgy érte el, hogy az üzem­anyag-levegő százalékos össze­tétele és elkeveredése nem egy­forma az egész égéstérben. A hengert és a hengerfejet oly módon alakította ki, hogy a gyújtás tulajdonképpeni pont­ján mindig robbanóképes keve­rék legyen. A hengeres gyújtó­tér körhagyóan van kialakítva a hengerfejben: ebbe az üzem­anyagot oldalirányból fecsken­dezik be, ezért a szembeáramló friss levegő erős örvénylő moz­gással lép be a térbe, s ennek eredményeként a gyújtótér kö­zepén robbanóképes keverék alakul ki. Az új motor kísérleti üzemben Diesel-olajjal, benzin—gázolaj keverékkel, alkohollal, benzin- gázolaj—alkohol keverékkel, sőt könnyű nyersolajjal is kifogás­talanul működött. Műemlékvédelem villanypásztorral Ezentúl villanypásztorral védik a galamboktól a comói székes- egyházat; vékony villanyvezeté­ket feszítenek ki a templom kö­ré, s gyengeáramot kapcsol­nak rá. Más olasz városokban szerzett tapasztalatok azt mu­tatták, hogy a galambok igen tanulékonyak, s a legrövidebb időn belül elkerülik a nekik áramütést okozó vezetéket. „Látóbot“ A jövőben egy kis radarké­szülékkel helyettesíthetik majd a vakok botját. A furtwagen- beni (NSZK) szakiskola azt a célt tűzte ki, hogy viszonylag olcsó és egyszerű készüléket épít az NSZK-ban élő mintegy nyolcvanezer vak ember számá­ra. A közönséges zseblámpába épített készülék a hajók radar­készülékéhez hasonlóan műkö­dik, de nem elektromagnetikus, hanem csak az ultrahangok tar­tományába tartozó hullámokat bocsát ki. A vakok radarja a visszaverődő jeleket ahhoz a kis vibrátoroz továbbítja, amely an­nál erősebben és gyorsabban re­zeg, minél közelebb van az aka­dály. A készülék használója a gumi­ból készült érintkezőn, tapintás-,, sál észleli a jeleket, s a lámpa elmozdítása révén már kétméte­res távolságból is felismeri az akadályok magasságát és széles­ségét. Az erős dohányosok naponta a nikotin egyébként halálos adagjának többszörösével mérge­zik magukat, de a szervezetük ehhez hozzászokhat. A megszo­kás ellenére is gyakran fenye­geti a dohányosokat az idült ni­kotinmérgezés, ami többnyire ideges nyugtalansággal, fejfájás­sal és álmatlansággal • kezdődik. Gyakoriak lehetnek az emésztési zavarok, az étvágytalanság, a makacs székrekedés vagy a has­menéssel járó idült bélhurut is, vagy máskor a vérkeringési za­varok, a heves szívdobogás vagy a rendetlen, kihagyó szívműkö­dés. Ilyenkor egy-egy pulzus­ütés után hosszabb szünet, majd egy erősen érzett szívdobbanás figyelmezteti a beteget arra, hogy szíve is van. Gyakran érez a dohányos em­ber a szívtájon nyomást, és ki­sebb-nagyobb szúrást, fájdal­mat; ez halálfélelemmel járó kínná fokozódhat, és a bal kar­ba is kisugárzik. Ilyenkor már nagy baj van! E tünetek arra vallanak, hogy a szíverek rövi- debb-tartósabb görcse, esetleg az elmeszesedett szíverek vérröggel való eltömődése folytán a szív- izomzat kisebb-nagyobb részé­nek hiányossá vált a vérellátá­sa. A láb és a kéz vérereiben is támadhat érgörcs. Zsibbadtság, lábikragörcs, járási képtelenség is előfordulhat. Enyhébb esetben a végtagok halványak, hidegek, és a dohányos úgy érzi, mintha hangyák mászkálnának a bőrén. Ha az érszűkület tartós, a láb­ujjakon a bőr kifekélyesedhet,. és el is halhat. A szem ereinek gör­cse — jobbik esetben — látási zavarokat okozhat, a látótér kö­zepén elsötétedéssel. Képünkön a szenvedélyes do­hányos jellegzetes kéztartását láthatjuk, ujjai közt a „koporsó­szeggel”. 18. kedd 15,30 VIZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK. Bér­letszünet. 19,00 VIZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK. Vasvári. Jegyek a bérleten kívül is válthatók. 18-án 19 órakor hangverseny- terem: MINI RC KONCERT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents