Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

1984. november 10. ^ M HÉTVÉGI melléklet Szuper­rántotta Valószínűleg a világ eddigi leg­nagyobb tojásrántottáját készí­tették el nemrégiben a Barcelo­na melletti Castfelldefelsben, egy helyi ünnepség alkalmából. Hi- zen a spanyol nemzeti ételnek zámító tortilla (rántotta krump- val) ez esetben egy négy és fél méter átmérőjű mammut-serpe- yőben sült, s az ünnepi vacso- ához csaknem 20 ezres vendég- ereg járulhatott kóstolóra. Né­hány további adat a szakácsok altárából: a szuperadaghoz 20 zer tojást, 3,5 tonna burgonyát, 50 kilő hagymát és 28 kiló sót íasználtak fel. Szopja az ujját... Áz anyatej és a csecsemőhalandóság Ha a kisgyermeknél kialakult rossz szokások mélyebb gyökerét mutatjuk, például az ujjszopás, ez igen gyakran pszichikai okokra vezethető vissza. Sok szülő ag­godalmában mindent elkövet, Hogy gyermekét leszoktassa er- ‘öl a rossz szokásról. Inkább a szeretetteljes, türelmes beszélge­tésekhez folyamodjunk. Kritikus időpont az esti lefek­vés ideje, mert sok gyermek az ujját szopva alszik el. Erről a következő módszerrel próbáljuk meg leszoktatni: esténként, ami­kor a gyermek ágyba kerül, ül­jünk az ágyához, és meséljünk egy-két mesét. Közben termé­szetesen ügyelnünk kell arra, hogy ne vegye szájába az ujjait. Utána oltsuk le a villanyt, csak annyi fényt hagyjunk a szobá­ban, bogy lássuk a gyermeket. Ha a szájába veszi az ujját, tü­relmesen szóljunk rá, adjuk ke­zébe kedvenc játékát (mackót, babát), amelyet megfog, és úgy alszik el. Ezzel a kétségtelenül Időigényes módszerrel, viszony­lag hamar sikerülhet leszoktatni a gyereket az esti ujjszopásról. Az iparilag fejlett államokban mostanában ismét egyre több anya vállalkozik arra, hogy cse­csemőjét saját tejével táplálja. A fejlődő országokban azonban olyan jól ,,sikerült” egyes táp­szergyártó cégek propagandája, hogy az anyák szoptatás helyett tömegesen táplálták mestersége­sen csecsemőiket. A következ­mény nem is maradt el, mert a csecsemők halandósága ugrássze­rűen megnőtt. A közelmúltban a ■Fülöp-szigeteken, a Baguio Ge­nerál Hospitalban végzett nagy­méretű kísérlet azt bizonyította, hogy a csecsemőhalandóság 95 százalékkal csökkent azon anyák körében, akik szoptatták csecse­mőjüket, azokhoz viszonyítva, akik mesterségesen táplálták őket. Különösein feltűnő volt, hogy az egyik leggyakoribb ha­lálok, a csillapíthatatlan hasme­nés, az anyatejjel tápláltak kö­zött gyakorlatilag megszűnt, ille­tőleg kevesebb volt 93 százalék­kal, mint azok körében, akiket mesterségesen tápláltak. Ezeket a kísérleteket 10 000 cse­csemőn végezték. A csecsemő­ket nem különítették el, hanem az anyák maguk mellett tarthat­ták őket a szobában. Ennek nem­csak az lett az eredménye, hogy szívesebben szoptatták őket, ha­nem az is, hogy az anyák ragasz­kodtak csecsemőikhez, és csak ritkán voltak hajlandók örökbe adni újszülöttjeiket. Nyilvánvaló, hogy mindez az anyatej steril volta mellett an­nak volt köszönhető, hogy az anyatejben benne foglaltatnak mindazok a védőanyagok, ame­lyekre élete során az anya szert tett. Ezek védik a fertőzésekkel szemben egyébként védtelen cse­csemőt. (Szendéi) Együnk több sajtot! Noha a fehérjében gazdag, ol­csó élelmiszernek számító sajt egyre nagyobb választékban kel­leti magát a pultokon, fogyasztá­sunk elmarad az európai színvo­naltól. Pedig a változatosabb ízek kialakításához, az ételek fehér­jéd úsításához és biológiai érté­kük növeléséhez a sajt nagysze­rűen alkalmazható. Néhány re­cept felhasználásához: Holland póréleves: Hozzávalók: 1 vastag szál pó­réhagyma, 4 darab burgonya, 4 kisebb paradicsom, 2 fej vörös­hagyma, 5 dkg Ráma margarin, 2 gerezd fokhagyma, só, őrölt bors, 10 dkg sajt és margarinban ropogósra sütött zsemlekockák. Fedő alatt üvegesre pároljuk a reszelt hagymát, hozzáadjuk az egyik gerezd zúzott fokhagymát és> felengedjük 2 dl vízzel. ízesít­jük sóval, borssal és 15 percig forraljuk. Beletesszük a meghá­mozott, kockára vágott burgo­nyát, a négyfelé szelt paradi­csomot és az ujjnyi szeletekre vá­gott póréhagymát. Puhára főzzük, ás mikor tányérba porciózzuk. a tetejét meghintjük reszelt sajttal. (A levest a fokhagymával bedörzsölt pirított zsemlekockákra merjük.) Sajtos zöldbab: 1 kg vajbabot (konzerv is le­het) összevágunk és sós vízben puhára főzzük. Lecsurgatjuk, majd kivajazott tűzálló tálba, rakjuk. 2 dl tejfölt, elkeverünk 2 egész tojással, 5 dkg reszelt sajt­tal, sózzuk, borsozzuk, ráöntjük a babra, hogy egészen befedje a tetejét. Még ráreszelünk 4 evőka­nál sajtot, rámorzsolunk 5 dkg vajat, és a sütőben aranysárgára sütjük. Sajtos parizer: Hozzávalók: fejenként 4 szelet párizsi, 2 szelet sajt, liszt, tojás, zsemlemorzsa a bundázáshoz és olaj a kisütéshez. A kb fél cm vastag parizerszeletek héját le­húzzuk és 2—3 szelet közé egy- egy szelet sajtot teszünk. Fogvá­jóval összetűzzük, panírozzuk és forró olajban kisütjük. Burgo­nyapürét és fejes salátát adha­tunk mellé. Sajttorta: Hozzávalók: a tésztához 25 dkg liszt, 12 dkg margarin, 1 tojás, kevés tejföl, só. A töltelékhez: 4 tojás, 3 dl tejföl, 15 dkg reszelt sajt, só, reszelt szerecsendió, a tetejére 15 dkg sajt. összegyúrjuk a lisztet a mar­garinnal, egy csipet sóval és any- nyi tejföllel, hogy rugalmas tész­tát kapjunk. Legalább egy óra hosszat pihentetjük, majd ki­nyújtva úgy bélelünk ki vele egy nagy tortaformát, hogy legalább 2 cm magas karimája legyen. El­habarjuk a nyers tojásokat, bele­keverjük a tejfölt, a reszelt saj­tot és megfűszerezzük. A tészta­serlegbe öntjük és közepes tűz­nél alsó lángon sütjük, nehogy a tölteléír megbámuljon. (Ha túl ha­mar pirulna, alufóliával takarjuk le.) Végül a tetejére vékony sajt- szeleteket fektetünk, és csak any- nyi időre toljuk vissza a sütőbe, hogy a sajt ráolvadjon. Tálalás­kor a tortakarimát lehúzzuk ró­la és tortalappal együtt csúsztat­juk a tálra. Mint a tortát, úgy szeleteljük. Töltött őszibarack: Hozzávalók: 3 őszibarack, 1 do­boz krémsajt, só, liszt, tojás, mor­zsa a panírozáshoz, olaj a kisü­léshez. A meghámozott, félbevágott gyümölcs magját kivesszük. He­lyét megtöltjük a picit megsó­zott krémsajttal. Két fél gyü­mölcsöt összeborítunk, lisztbe, ítojásba, morzsába panírozzuk és forró olajban kisütjük. B. K. KÜLÖNÖS HIRDETÉS. Nem, njem, kérem, tévedés — a londo­ni belvárosban készült fotónkon nem a hölgy, hanem a kutya a lényeges. Ez utóbbi ugyanis mó­kás „ruháján” egy kedvelt brit teaféleséget hirdet. Kísérője, a csinos, s kissé tagadhatatlanul lengéin öltözött Donna Rose kis­asszony pusztán sétáltatja — állít­ják legalábbis az ötletet kitaláló reklámiroda emberei. Szónoki kérdés persze, hogy a szembe­jövők közül ki kit néz meg ala­posabban? ... Koncentrált ellentámadás kellene Fiatalok káros szenvedélye Valaki fogja le a kezét... Dülöngél a gyermek a ke­nyérboltban. Alig hateszten­dős. Az eladó — viccnek szánja — s megkérdi: — Te talán ittál? — Csak pálinkát és Dia­nát . ?. Történt mindez a megye- székhely nagy forgalmú Szarvas utcai péküzletében, alig pár napja. Á ragasztószagú gyermek Sajnos, már kitalálni sem kell ehhez hasonlót. Eké­imül a jobb érzésű felnőtt, ha egyre gyakrabban hall arról, hogy már általános is­kolás gyermekek rendszeresen isznak, cigarettáznak, s új­módi szokás szerint ragasz­tószert szippantanak. Gyó­gyítja az orvos a mámor utó­hatásaként kórházba került gyermekeket, de a baj oká­nak orvoslására nem tud mit felírni. Tehetetlen az egész­ségnevelő, mert hiába mond­ja el a káros szenvedélyek hatását a fejlődő ifjú szer­vezetre, ha süket fülekre ta­lál. Tanácstalan a pedagógus, mert újabb gond a láthatá­ron, amiért őt vonhatja a társadalom felelősségre. És mit mond a szülő? Sokszor csak a napi teendők megbe­szélésére is szűkös időt nem akarja ilyen szörnyűségek­re pazarolni. Ám ha nem be­szélünk róla, ettől még vi­rágzik a jelenség, és sajnos* Szabolcs-Szatmárban is egyre több fiatalkorút ériint. Kon­centrált ellentámadásra len­ne szükség — hangoztatták a megkérdezettek —, hogy a dohány, az alkohol és a ra­gasztó ne okozzon jóvátehe­tetlen kárt magáról megfeled­kezett gyermekeinkben. — Már az előző osztályom­ban, ezelőtt három évvel is találtam olyan gyereket, akin reggel éreztem a dohányfüst, majd a Technocol Rapid sza­gát — hallottuk dr. Zagyi Ber­talanná osztályfőnöktől a nyíregyházi 2-es gyakorlóban. — Behívattuk a szülőket, mindkét gyermek apja, any­ja elvált volt. Közösen meg­beszéltük az osztályfőnöki órán a tapasztalatokat. Az ut­cán rászólunk a gyerekekre, ha azt látjuk, dohányzik. Rászól az egyik pedagó­gus, a másik ,pedig a szünet­ben a gyerekek közt dohány­zik. Ki ne vonná le azt a kö­vetkeztetést, bizonyára jót tesz, ha a tanár rögtön rá­gyújt, amint kicsengettek. Sőt. Tudnak olyan, gyermek­ről, aki szülői engedélyt lo­bogtat, hogy az iskolai rend­tartást semmibe véve az ut­cán nyugodtan fújja a füs­töt. S mit tehet az igazgató vagy a nevelő? Az egyre sza­porodó ifjúkori élvezethaj­hászás ijesztő adatait látva, semmit. — Mi ifjúsági őrjáratot szerveztünk tavaly — említi Szabó László, a nyíregyházi 19-es iskola igazgatója. — Nem megnyugtató, ahogy jó pár szülő viszonyul ezek­hez a kérdésekhez. A család belügyeibe való beavatko­zásnak tartják, ha a pedagó­gus szól ilyesmiért. Ezért a szülői munkaközösség szer­vezett egy néhány szülőből álló bizottságot és az ifjúsági felelős tanárral együtt felke­resik a gyerekeket, otthoni környezetükben. A lakótele­pi barátok unszolására, va- gányságból; nyúltak a pohár­hoz — jobbára a mellény­zsebből előhúzott flaskához — ezek a gyerekek. Á szemlélettel van baj A megyei kórház gyermek- osztályán évente 40—50 gyer­mek is megfordul, akiket mérgezési tünetekkel szállí­tanak be. A ragasztószer okoz­ta mámorban volt, aki kilé­pett az erkélyen, ismét más zavart, a környezetével és a törvénnyel összeütköző ma­gatartást tanúsított. Van, aki önkezével akart véget vetni életének. Dr. Dolinay Tamás, a gyermekosztály he­lyettes vezetője ugyan nem készített statisztikát a nagy számban felvett és kezelt, mérgezett gyermekekről, de egyre veszélyesebbnek iát ja a káros szenvedélyek áldo­zatainak helyzetét. — Mi itt rendszerint meg­gyógyítjuk és egészségesen' bocsátjuk haza otthonába a beteg gyereket. De milyen otthon az, ahol nem fogják le a gyerek kezét, ha önmaga ellen ilyen súlyosan vét?. Nem orvosi kérdésről van szó, mert nap mint nap ezer lehetőséget talál az a gyer­mek, aki mindenáron inni, dohányozni, vagy szipózni akar. Tudunk szerencsétlen­ségekről, örök nyomot hagyó tragédiákról hiszen országos adatok szerint szaporodnak a halálesetek. Gyógyszert és alkoholt, ragasztót és pirulát kombinálnak a nagyobb ha­tás kedvéért. De mit láthat a gyermek a felnőttől? A vi­lág élmezőnyében foglalunk helyet az öngyilkosságok ará­nyát tekintve. A társadalom egészének szemléletével van baj, s a gyermekek körében csak visszatükröződik a fel­nőttek magatartásmintája... „Nem orvosi kérdés" A felelősséget persze, nem vitatja senki. Gsakhogy kié legyen a kezdeményezés? A Vöröskereszt a maga eszkö­zeivel igyekszik az emberi szó erejét latba vetni, hogyi elejét vegye a meggondolat­lan cselekedeteknek. Szarka Endréné, a Vöröskereszt me­gyei szervezetének főelőadó­ja nemrégiben részt vett Deb­recenben egy gyermekgyó­gyász kongresszuson amely­nek ez volt az egyik fontos, témája. — Közömbös a környezet, ez a fő baj — összegez Szarkáné. — Reprezentatív felmérést készítettünk, hogy ne csak a valóságtól elrugasz­kodott adatokat vigyük a leginkább érintettek elé. 1983 a dohányzás elleni küzdelem éve volt, s ekkor érkeztek be hozzánk 2500 iskolás adatai. Közel 40 százalékuk dohány­zik! A középiskolások tíz százaléka pipázik, s ráadá­sul tájékozatlanok is, hiszen minden második gyermek nem is tudja, káros-e ez ne­ki. Kisebb mértékben alkoho­lizálnak, de annál károsabb hatások maradandó nyoma­it viselik. A szipózásnak pe­dig 51 halálos áldozata van már az országban, mintegy 5 ezer gyermeket kezelnek el­vonókúrán, mert függőségi viszonyba került valamilyen káros szenvedéllyel. Az egészségügyi, a művelő­dési és a belügyi tárca szak­emberei vizsgálják a fiatalok káros szenvedélyek iránti vonzódását. Rendeletek kor­látozzák ugyan az iskolákban az izgató és kábító hatású szerek fogyasztását, de bárki bemehet egy találomra kivá­lasztott iskola mosdójába szünet után, s lemérheti a szavak hatékonyságát, ösz- szefogásra, együttes cselek­vésre lenne szükség a bűn­bakkeresés helyett, hogy még időben juason el a fi­gyelmeztetés a gyermekekhez. A szenvedélyek rabságától szinte törvényiszerű út vezet a bűnelkövetésig. Fiatal, ki­siklott életek tanúskodnak róla: valakinek szólni kellett volna, akár az utolsó órában is. Kölcsey Ferenc, a reform­kor nagy írója vetette papír­ra e sorokat: „Az embert egyénként és csoportosan a maga haszná­ról felvilágosítani a legnehe­zebb feladatok közé tartozik.” A Himnusz szerzőjének megállapítása másfél század múltán sem vesztette érvé­nyét. Tóth Kornélia A | rr r v g a| r ■ bor szépséghibái haloing és KÖNTÖS. Egy szabásminta alapján varr ha­tunk magunknak egymáshoz harmonikusan illő hálóinget és bő reggeli köntöst. A sza­básminta 96-os mellbőségű, amit 10x10 cm-es kockaháló­zatra nagyítunk fel. A fer­dén bevonalkázott rész a kön­tös két elejének visszahaj­tását jelzi. A hálóingnek elől 28 cm mély kivágást szabunk, ezt is — mint az ujja szélét — paszpólozzuk. A nyaknál vé­kony zsinórral kötődik. A mell alatt 3—4 soros gumi- rozás fogja össze a bőséget (ez el is hagyható). A köntös oldalánál az A—B közötti részt nyitva hagyjuk, ide állítjuk be a duplán kiszabott belső i zsebet. Terhesség vagy a változás ko­rában levő nők nyakán (de idő­sebb korú férfiaknál is) a bőr színével megegyező színű, vé­kony nyélen lógó, kisebb-na- gyobb növedékek keletkezhet­nek. Előfordulhatnak az arcon, a vállakon, sőt a kebleken is. Ezek a bőrhibák nem nyújtanak kel­lemes látványt, a bőrt elcsúfít­ják, tehát el kell távolítani mi­nél hamarabb. Ezt bízzuk szak­orvosra. Szemhéjakon vagy környékén képződhetnek zsírtartalmú sej­tekből álló, lapos, sárgásfehér foltok. Ezek zavarják az arc kel­lemes harmóniáját. Kisebb orvo­si beavatkozással nyomtalanul eltávolíthat ők, tehát kár tűrni ezeket a szépségrontó borhibá­kat. Előfordulhat más testtája­kon is (például könyökön) ha­sonló, csoportosan megjelenő növedék, ezzel a panasszal is ajánlatos szakorvoshoz fordulni. Az anyajegyek népes táborába tartoznak a festékes anyajegyek. Színük lehet barnás, szürkésbar­na vagy sötét, kékesfekete. Ter­jedelmük különböző méretű lehet. Ezeket a borhibákat is el kell távolíttatnunk. Van azonban olyan sötét vagy kékesfekete anya jegy, amelyhez az orvos sem nyúl, mert a beavatkozás követ­keztében rosszindulatú daganat­tá fejlődhet. Csak az orvos döntheti el, melyik anyajegy távolítható el veszély nélkül. Nem ritka szépséghiba a fel­karon jelentkező „bőrgríz:”. A faggyútól eltömődött pórusokat nevezzük így. Ezt otthon is ke­zelhetjük, ha van kellő türel­münk hozzá. Fürdés után a még kissé nedves bőrt csiszoljuk át könnyedén habkővel (illatszer­boltokban kapható). Nem szabad erősen dörzsölni, mert kisebese­dik. Utána mossuk le a kart fertőtlenítő szert tartalmazó me­leg vízzel, majd öblítsük le hi­deg vízzel és tiszta ruhával óva­tosan töröljük meg. A kezei" bőrterületeket kenjük be Alsói krémmel. A bőrhibák eltávolítását nem­csak nőknek, hanem férfiaknak is melegen ajánljuk, különösen az arcon levőket, mert a napi borotválkozásnál megsérülhetnek és elfertőződhetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents