Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
Vaján látható az év végéig Postán küldött műrészét NEMZETKÖZI INTERNATIONAL "MAIL ART" "MAIL ART” KIÁLLÍTÁS EXHIBITION _ vám vaja m 1984 1984 ail « ___ levélként 1 feladott Ikotás. Ez a jelentése an- a hetvenes években íyra kelt művészeti kife- módnak, mely minit az tgarde irányzatok légié a műkereskedelem ellen, a művészet tisztasá- a manipulálástól féltve tett. Ha el tudjuk juttat- műkereskedelmet kifcap- a egymásnak a világ mintájára alkotásainkat, ha djuk cserélni információ- ; a galériák bevonása nél- létre tudjuk hozni az iga- űvészetet. Valahogy így :edhettek a mail art meg- tésekor életre hívóik, mi- ?n postára adták borítékárt, legtöbbször levelezőéi, esetleg a levelezőlapnál abb alkotásaikat. Mint a •rn művészet folyamán i szép eszme, ez is csak részben valósult meg, mert ahogy kiállításra kerültek az egymásnak küldött munkák, mert végül oda kerültek, el- adhatokká váltak, bár információs értékük kétségtelenül megnőtt. Mindenesetre az idea, a szép eszme megmaradt; ezt tükrözték a fiatal művészek klubjában és most Vaján bemutatásra kerülő munkák is. Technikájukat tekintve igen változatosak ezek a kisméretű alkotások: készülhetnek hagyományos sokszorosítási eljárásokkal, de xeroxszal is, lehetnek egyedi rajzok vagy montázsok és lehetnek fotóik is. A vajai múzeumban novemberben kiállított műveken ezt a technikai és nem utolsósorban stílusbeli sokrétűséget csodálhatjuk meg elsősorban. Azt pedig, hogy a műfaj élő és a művészek érdeklődése nagy, azt a résztvevők és a felvonultatott munkák nagy száma bizonyítja. Európától Amerikáig és Ausztráliától Ázsiáig negyvenhat országból 287 művész munkáját tekinthetjük meg. A nagy számok a már említett jelentős érdeklődés mellett a szervezők serénységét is dicséri. örvendetes tény ez, hiszen azt bizonyítja, hogy a különböző országok művészei — ha politikusai az utóbbi időben nem is túlságosan — érdeklődnek egymás munkái iránt, a művészetben létezik egy közös nyelv, vannak közös problémák, amiket természetesen országonként és művészenként másképp és másképp oldanak meg. Fel kell hívni met a tárlat informatív jellegére és úttörő szerepére is. Annak ellenére, hogy néhány mail art bemutató már megrendezésre került az országban — Budapesten a Fészek Művészklubban és legutóbb a fiatal művészek klubjában — mégsincs e műfaj, e kifejezésmód eléggé benne a köztudatban. Érdemes tehát megtekinteni a kiállítást, mert bár méretük kicsiny az alkotásoknak, mindegyik egy-egy ablak, melyen keresztül a világ művészetére tekinthetünk. Lóska Lajos művészettörténész os Imre Bibliája mitikus lámpás égett tragikus sorsú festőmű- Vihar Béla költő jelle- e így. Ö volt azon keve- ígyike, akik egy németor- lágerben még utoljára t a nagybeteg Ámos Un- mrét. 1944 novemberét ír- ikkor és beteljesedett a ísznek nevet adó bibliai ta, Ámos jövendölései: ly város ezerrel indult ki, al marad csak meg, amely 1 százzal indul ki, tízzel d csak meg Izrael házáAz emlékezést, a tisztelgést nemcsak az értelmetlen és kegyetlen halál negyvenedik évfordulója indokolja, hanem az is, hogy a közelmúltban a Jósa András Múzeum tulajdonába került a festőművész ifjúkori Bibliája. Az a könyv, melynek hatása meghatározó volt a művész életpályájára, mely segítette az apokalipszis kínjainak elviselésében, melynek igéje — „gyűlöljétek a gonoszt és szeressétek a jót” — a művész életfilozófiája lett. Az adományozó Simor Ottó színművész, a Móricz Zsig- mond Színház vezető színésze. Diákkorában Ámos Imre fél- testvérénél, Ungár Imrénél lakott albérletben, és a családtól ajándékba kapta a festőművész bibliáját. Évtizedekig kedves emlékként őrizgette, s most a Jósa András Múzeumnak ajándékozta. A legjobbkor, hiszen végre megvalósul a megye művészet- szerető, művészetet értő közönségének jogos igénye. 1985- ben megnyílik a „Szabolcsi Galéria”, ahol méltó helye lesz azolknak a művészeti alkotásoknak, relikviáknak, amelyek alkotójuk révén Szabolcs megyéhez kötődnek. A festészet Radnótija, a magyar Chagall december 7-én lenne 77 éves. 36 évesen égett el abban a pokolban, melyet a fasizmus kényszerített az emberiségre. Nagykálló szegénynegyedéből, a Zsidó utcából indult halhatatlan útjára. Konok akarással, szívós, kitartó munkával tanult, dolgozott rövid élete utolsó percéig A halál kapujából juttatta vissza utolsó rajzait — a szolnoki vázlatfüzetét — feleségének, Anna Margit festőművésznek. Nem törték meg a munkatáborok szenvedései, pedig érezte, tudta választott prófétája igazságát: „minden térségen siralom lesz, és minden utcán ezt mondják: jaj!, jaj!”. 1944-ben készített grafikája, a Megfeszített saját sorsának jövendölése volt Ámos Imre Bibliájának első oldala Sírja máig is ismeretlen. Az értő utókor és a szűke,bb megye kegyelettel ápolja emlékét. Nagy Ferenc Ivan Canev Reggeli kommüniké Megmenekültél! S nézd csak: pirkad. Pedig éjjel nem volt kiút. A fojtó sötétben az irmag fény: a gyertyaláng is kihunyt. A víz, a só, cipód karéja s megtöretett porhüvelyed — mintha már semmibe alélna — mind halványabban lüktetett. Agyad forrongó féltekéin vérszökőár és füstfolyók — atomtűzvész dúlt, szégyen és kín; s egy szeretett lény haldokolt. S te is, porig omolva haltál, mint vak morajban néma rom, mígnem a nyári nap hajnaltájt rád lelt: sugaras irgalom. Ablakaid sarkig kitárva üdvözlőd, hogy feltündökölt. S olthatatlan szomjjal a drága életet kortyolja tüdőd. (Rózsa Endre fordítása) Á kifürkészhetetlen mosolyú istenség BUDDHÁK — ARANYBÓL, FÁBÓL, BRONZBÓL, ÜLŐ VAGY ÄLLÖ ALAKOK. KEGYES Buddhák, pagodák BUDDHÁK ÉS ÁLDOZATOT KÖVETELŐK. BUDDHÁK PAGODÄKBAN Es KERTEKBEN, MÚZEUMOKBAN ÉS KEGYSZERARUSOK PULTJAIN — EGÉSZ JAPÁNBAN. Bár a japánok már nem vallásosak — az iskolában nincs vallásoktatás —, a szertartásokat komolyan veszik. A két legnépszerűbb vallás a buddha és a shinto (a természeti elemek és az ősök tiszteletén alapul) áthatja, fedi egymást. Kyotóban, az ősi fővárosban 1600 a buddhista templom. (Nem is szólva a 250 shinto szentélyről, shogun palotáról, gazdag sziklakertekről.) HAJFONAT A FALBAN Mindegyik szentély más, mindegyik másról nevezetes. A sötétbarna fából épült Nishi Hongan-ij templom a Shinshu szektáé. Itt a gyógyítás istenének hódolnak a hívők. Térdre borulnak, arcukat tenyerükbe temetik — és elmélkednek. A folyosókon üveg mögött — női hajból font, 20 centi átmérőjű köteg. A szekta hivő nőtagjainak haját gyűjtötték össze, s a templom renoválásakor majd beépítik az épületbe. A buddhista templomok nem hivalkodók — egyszerű testetlen fából, szögek nélkül összeácsolt pagodák — csak faragások díszítik a nemes anyagot. A Sanju Sangendo kegyhelyén a könyörület 1001 Buddha istenének is dísztelen külsejű temploma. Ahogy a cipőmet papucsra cserélem, megnyílik előttem is a szentély. Szinte elkáprázok a látványtól, az arany csillogásától, a tömjén sűrű fehér füstjétől. 1000 életnagyságú aranyszobor! Százszor tízes sorban állnak a kifürkészhetetlen mosolyú, összetett kezű Buddhák. Mindegyik szobor más arckifejezésű — a hivők kikeresik a kedves haloltaik- ra emlékeztetőt, s azt díszítik virágaikkal. Középen a hatalmas ülő Buddha, az ezeregyedik, gyertyák fényében, pénzesörgés zajában. A keresztrácsos ládába bedobok én is egy érmét, a legkisebb értékűt. Nem takarékosságból! Itt így szokás. A pénz nem. érték, hanem jelképes adomány. Narában, Japán 8. századbeli fővárosában a todaiji templom őrzi a világ legnagyobb bronzszobrát. Hatalmas lótuszvirágon ül a 22 méter magas, 551 tonna súlyú alak. Arca titokzatos, jobb kezét felemeli — „megtestesíti a világ bölcsességét és kegyelmét”. Fenséges, ünnepélyes pillanat, több mint ezer éve zarándokolnak ide az emberek. KILENC ÁTVÁLTOZÁS A templom egyik oszlopába rést vágtak — azt tartja a legenda, aki itt átpréseli magát, biztos bejut a paradicsomba. A legnagyobb élményem egy másik óriás Buddha, a leamakurai volt. Szabadban, fák között ül a becsukott szemű szobor. Ez „csak” 12,7 méter magas és 1252-bői való. Akkor még templom védte, amelyet később elvitt a földrengés és a szökőár. Most mögüle ide látszik a tengerpart, ide magas- lanak a hegyek. Bronz testén különös fénnyel törik meg a nap. Ahogy alkonyo- dik, nehéz árnyék üli meg a parkot. A csillagfényben sejtelmesen magaslik Buddha egészen az égig. A házak, városok fölé mindenütt ott magaslanak az ötemeletes pagodák — tetejükön a kilenc gyűrűvel. Az öt lételemet — az eget, a földet, a tüzet, a szelet és az embert — jelképezve, és Buddha kilenc átváltozására emlékezve. Parkokban, városban, falun, sűrűn lakott és lakatlan hegyeken, erdőkben, tengerparton, üzletsorok közt egyszer csak ott egy ívelt tetejű pagoda. A kimonós vagy modern ruhájú japánok felmennek a lépcsőn, meghajolnak, tapsolnak (így hívják föl magukra az isten figyelmét), pénzt dobnak a perselybe, néhány percig elmélkedve állnak, aztán folytatják útjukat — ki a közeli munkahelyére, ki vendéglőbe, teaházba, haza. A shinto kapukat, templomokat pirosra festették. Kőlámpások sora jelzi az utat a szentélyhez. A bejárat előtt kút, ivóedényekkel — csak szájöblítés, kézmosás után illik az istenek elé járulni. Sokan keresik fel az Ise-Shima Nemzeti Parkban Amaterasu Omi Kami, a Nap istennőjének komor fehér fatemplomát A templomhoz kilométer hosszan piros, kecses ívű kapuk vezetnek. A lépcső előtt egy sereg cipő — a bent imádkozok lábbelije. Hosszú, fehér kimonós férfi állja utamat — erre tilos a bemenet. Oldalt kerülök, és máris ott vagyok a szentély előtt, ahol , a piros félhomályban a földön kispárnán ülnek, térdelnek a hivők. Énekszó hangzik — különös zengésű, magas fekvésű dallam. MÁMA ITT — HOLNAP OTT Elöl fehér ruhás nők celebrálnak, az első sorban ülők előtt megállnak, kezükkel intenek. Áldást osztanak? Még néhány táncmozdulat — és eltűnnek a kijáraton. A hívők felállnak, s alig néhány perc alatt kiürül a terem. Most nézek csak körül ebben a puritán egyszerűségű teremben, ahol a természeti elemeket és az ősöket ; imádják és shinto meggyőződés szerint azt tartják, az istenség a természet minden formájában jelen van. De azok a hivők, akik most shintoista szertartáson vettek részt, holnap buddhista pagodában imádkoznak, elmélkednek. Kádár Márta 1984. november 10. Q Q
