Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
Negyvenéves a Kelet-Magyarország Egynapos munkalátogatáson vett részt Nyíregyházán Fejti György, az MSZMP KB tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára november 9-én. A vendéget Hajdú Sándor, a KISZ megyei bizottság első titkára tájékoztatta a Szabolcs-Szat- márban folyó ifjúságpolitikai munkáról. A Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában folytatódott a program. Itt László Géza igazgató és Ősire József, az üzemi KISZ-bi- zottság titkára mutatta be egyik legnagyobb gyárunk termelését és a fiatalok élet- és munkakörülményeit. Ezt követően Fejti György fiatal műszakiakkal és KlSZ-veze- tőkkel találkozott. Megtekintette a mezőgazdasági abroncsgyárat, ahol ifjúsági brigádtagokkal beszélgetett. A vendég a nap folyamán ellátogatott a megyei és városi művelődési központba is. A megyei pártbizottság székházában délután aktívaülést rendeztek, amelyen részt vettek a KISZ megyei bizottságának tagjai, az apparátus munkatársai, a városi pártbizottságok párt- és tömegszervezeti felelősei, valamint a városi tanácsok ifjúságpolitikai felelősei. Az aktívaülésen a KISZ KB első titkára időszerű ifjúságpolitikai témákról tartott tájékoztatót. (Ennek ismertetésére lapunkban később visszatérünk.) Fejti György felkereste a KISZ megyei bizottsága sóstói politikai képzési központját is, ahol Siklós István igazgató mutatta be az intézmény működését. ★ Szabolcs-Szatmár programja során Fejti György találkozott Varga Gyulával, a megyei pártbizottság első titkárával, Tisza László megyei tanácselnökkel és Bánóczi Gyulával, a megyei pártbizottság titkárával, akikkel aktuális ifjúságpolitikai kérdésekről folytatott eszmecserét. tínnepi megemlékezés a megyei pártbizottságon. A sajtótörténeti kiállítás első látogatói. lizmus építésének feladatait nem csupán tükrözte újságunk. Minden becsületes embert cselekvésre hívott a párt nevében, a politika megvalósításáért. E törekvésben jó segítőtársak voltak a Nyírségi Nyomda dolgozói, a lapterjesztők, a megye postásai. Az ő érdemük is, hogy az egykori ötszáz példányos pártlap ma már 90 ezer példányban jut el Szabolcs-Szatmár megye lakosságához. — Jelenlegi körülményeink — mondta befejezésül a megyei pártbizottság első titkára — semmivel sem támasztanak kisebb követelményeket megyei lapunkkal, az ott dolgozó újságírókkal, szerkesztőkkel szemben, mint a háború utáni időkben. Most magasabb szinten, vagyis még hitelesebben, gyorsabban kell közvetíteni a párt kipróbált politikáját, s meggyőzőbben szólni az emberekhez, hívni őket a közös küzdelemre. Ez a munka minden eddiginél nagyobb elkötelezettséget, fel- készültséget és helytállást követel. Örömünkre szolgál, hogy megyei lapunk napjainkban is megfelel ennek az igénynek^ s hogy megvan az akarat és a képesség a munka közben adódó szakmai nehézségek leküzdésére. A Zakarödtezka Pravda kollektívája nevében Alek- szandr Mihajlovics Koropko főszerkesztő, a Kárpáti Igaz Szó nevében Bállá László főszerkesztő, a Rzeszówban megjelenő Nowiny kollektívája nevében Henryk Pas- lawski főszerkesztő, a mag- deburgi Volkstimme kollektívája nevében Klaus Kleine főszerkesztő-helyettes, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Megyeri Károly főtitkár köszöntötte a lap kollektíváját. Délután sajtótörténeti kiállítás nyílt a Megyei és Városi Művelődési Központban, melyen Murczkó Károly, a lap egyik alapítója méltatta a Kelet-Magyarország 40 éves útját. Ezt követően jubileumi emlékműsort rendeztek, amelyben felléptek a Móricz ' Zsigmond Színház művészei és a Kelet-Magyarország munkatársai. Negyven évvel ezelőtt, 1944. november 8-án jelent meg a Kelet-Magyarország elődje, a Magyar Nép első példánya. Ebből az alkalomból köszöntötték a Kelet-Magyarország újságíróit, a lapterjesztőket, a nyomdászokat, a postásokat péntek délelőtt a megyei pártbizottságon. Az eseményen részt vett Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese, Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára, Dezső Imre, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, Szántó Jenő, a Hírlapkiadó Vállalat képviselője. Jelen volt az ünnepségen Tisza László megyei tanácselnök, Tóth Géza, az SZMT vezető titkára és a Kelet-Magyarország testvérlapjainak képviselői. Ott volt Murczkó Károly veterán, a nyíregyházi városi pártbizottság nyugalmazott első titkára, aki kinyomtatta a negyven évvel ezelőtt megjelent első újságot. A megyei lap kollektíváját Ekler György, az MSZMP megyei bizottságának titkára köszöntötte, majd Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára méltatta az esemény jelentőségét. — A nap, amelyre ma emlékezünk. megyénk újkori történetének egyik jeles dátuma — kezdte beszédét. — Malinovszkij marsall felkérésére negyven évvel ezelőtt, 1944. november 8-án jelent meg — a felszabadult Magyarországon elsőként — megyei lapunkba Kelet-Magyarország elődje, a Magyar Nép. A kétoldalas újságot, mely 500 példányban került az olvasókhoz, villanyáram hiányában kézi erővel, színes csomagolópapírra n/omták. — A nyíregyházi kommunista nyomdászok, élükön Murczkó Károllyal az egész újságot kézzel szedték ki, hogy az új idők szava mielőbb eljusson a felszabadított város, a megye népéhez. Azt vallották ők is: ha újság van, élet van és béke van. A Magyar Nép, s a későbbi utód, a Kelet-Magyarország. négy évtizeden át hű maradt elkötelezett programjához. Történelmi tény az is, hogy ezt a nehéz munkáját — mely mindig is a politikai küzdelem tűzvonalát jelentette — az ötvenes évek idején igen nehéz körülmények között kellett teljesítenie. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban hangsúlyozta: ahogy változtak a társadalomépítés körülményei, feltételei, úgy módosult és gazdagodott megyei lapunk munkája is. A szociaA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János első titkár meghívására november 9-én baráti munkalátoga- t ást tett Budapesten Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnöke. A látogatás során Kádár János és Lázár György miniszterelnök véleménycserét folytatott Wojciech Jaruzels- kivel. Részt vett Horn Gyula és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetője. Kádár János ebédet adott a lengyel vendég tiszteletére, amelyen részt vett Lázár György, Aczél György, GasKádár János és Wojciech Jaruzelski. pár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Polnikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Horn Gyula és Katona István. A látogatás programjában részt vett Bi- czó György, a Magyar Nép- köztársaság varsói, és Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. Kádár János és Wojciech Jaruzelski a munkatalálkozó keretében négyszemközti megbeszélést tartott. Kádár János a megbeszéléseken tájékoztatást adott a Magyar Népköztársaság belső helyzetéről, a szocialista építőmunka napirenden lévő feladatairól, az MSZMP 1985 tavaszára tervezett XIII. kongresszusának előkészületeiről. Megerősítette az MSZMP, a magyar nép szolidaritását azzal a következetes küzdelemmel, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel hazafiak folytatnak a szocialista kibontakozás útján. Wojciech Jaruzelski tájékoztatást adott a Lengyel Népköztársaság társadalmi, gazdasági helyzetéről, á bonyolult feltételek ellenére következetesen megvalósuló szocialista megújulásról. Tájékoztatást adott továbbá a Központi Bizottság 17. plénumáról, s az abból eredő feladatokról. Kádár János és Wojciech Jaruzelski áttekintette a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű két déseit. Kiemelték, hogy a Varsói Szerződés tagállamai 1983. januári prágai nyilatkozatának megfelelően különösen fontos az európai béke és biztonság megőrzése, mindenekelőtt pedig a fegyverkezési verseny megfékezése. Kádár János megerősítette: a Magyiar Népköztársaság támogatja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a Lengyel Népköztársasággal szembeni politikai és gazdasági megkülönböztető intézkedések felszámolására, normális államközi kapcsolatainak helyreállítására irányulnak. A találkozón megállapították. hogy a magyar—lengyel kapcsolatok a lengyel pártós kormányküldöttség 1982. áprilisi budapesti valamint a magyar párt- és kormányküldöttség 1983. ok(Folytatás a 4. oldalon) /----------------r Statisztika _______ J S zabolcs-Szatmár megye lakosainak száma 1972 végén 576 300 fő volt. 1983 végén 584 900-an voltunk. Nem nagy a gyarapodás, viszont Pest, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyék után harmadikok vagyunk a népességet tekintve. I -tyanez az arány, ha az élveszületéseket nézzük, viszont itt él százalékos arányban a legtöbb fiatal, de sokan érik el a nyugdíjkorhatárt távol a megyétől, szülőföldjüktől. Mindez statisztika. Számok, adatok milliói, amelyekből sok minden kiolvasható. A megye 1983. évi statisztikai évkönyve a napokban hagyta el a kiadót és akikre tartozik, azok ma minden bizonnyal érdeklődéssel lapozgatják. Rengeteg a megye fejlődésére utaló szám, de akad számtalan olyan mutató is, amely elgondolkodtató és feladatmeghatározó. Nézzünk néhány példát. A beruházások 1975-höz viszonyítva minden szektorban jelentősen növekedtek. Különösen a lakossági beruházások mértéke nagy, 1 milliárd forinttal haladja meg a nyolc évvel ezelőttit. Magyarán, több lakás, garázs, hétvégi ház épült sa> ját erőből. Az ipari foglalkoztatottak száma minden szektorban növekedett. 12 ezerrel több ipari dolgozó van ma, mint volt 1975-ben. A foglalkoztatottak havi átlagbére összességében több, mint 1500 forinttal nőtt. Az ipari termelés mértékére utal a villamos energia felhasználása is, amely a korábbi évek ütemét tekintve várhatóan hamarosan megduplázódik. Az ipari termelés néhány adata is sokatmondó. A gyógyszeralapanyag-gyártás háromszázezer kilogrammal nőtt nyolc év alatt. Ugyanebben az időszakban a szabolcsi ipar a lábbeligyártást közel megkétszerezte. Házunk tájáról, illetve a nyomdaiparról szóló adat, hogy amíg a Kelet- Magyarország előállításához 1975-ben 608 tonna papírra volt szükség, 1983-ban a felhasználás már 1074 tonna volt — ennyire nőtt a példányszám, több olvasóhoz jut el a lap. A statisztika nem tartozik a legolvasottabb műfajok közé. Viszont érdemes és hasznos az új évkönyvbe belelapozni. Ki-ki megtalálhatja benne az őt leginkább érdeklő adatot, hiszen hasznos lehet minden szám érveléshez, tervezéshez, célok meghatározásához és általában helyzetünk megítéléséhez. Seres Ernő XL.I. évfolyam, 264. szám ARA: 1,80 röElNT 1984. november 10., szombat Ünnepi megemlékezés Nyíregyházán A KISZ KB első titkárának megbeszélései megyénkben A KISZ KB első titkára (balról a második) a Taurus mező- gazdasági abroncsgyárában. Kádár Ján UI3 és Jaruzelski tárgyalásai Budapesten VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I
