Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

4 Kelet-Magyaromig 1984. november 7, Díszünnepség Nyíregyházán a Nagy Október 67. évfordulóján A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 67. ívtordulója alkalmából redden díszünnepséget -címeztek Nyíregyházán, h Móricz Zsigmond Szín­házban. A szovjet és a magyar himnusz elhang­zása után a díszünnepség résztvevőit — a megye és a város párt-, állami, tár­sadalmi és tömegszerve- zetcjinek vezetőit, a mun­kásmozgalom veteránjait, az üzemek, intézmények kiváló dolgozóit, a fegy­veres erők és testületek, a szovjet helyőrség képvi­selőit — Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Tisza László megyei ta­nácselnök mondott ünne­pi beszédet. Az ünnepség résztvevői a nyíregyházi színházban. Tisza László beszéde — Hatvanhét éve immár, hogy Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével Oroszországban győzött a proletariátus. A vi­lágtörténelem megannyi el­bukott munkás-paraszt forra­dalma után a föld egyhato- dán valóra vált a népek re­ménysége, s megkezdődött a nagy mű, a szocializmus fel­építése. Tisztelettel és elis­meréssel hajtjuk meg az em­lékezés zászlaját azok előtt, akik résztvevői voltak az új. történelmi korszak születésé­nek, az egész emberiség fel- emelkedése kezdetének. Kü ­lön öröm és büszkeség szá­munkra, hogy e forradalom százezer magyar harcosa kö­zött ott voltak azok a Sza- bolcs-Szatmárból származó, s a világháborúba hamis cé­lokért elküldött ezrek is, akik felismerték, hogy nem orosz osztálytestvéreik, ha­nem azok urai, mindkettőjük közös ellensége ellen kell használni a fegyvereket. 1918 ősze és 1919 tavasza reményteljes példát szolgál­tatott annak a bizonyítására: a magyar és az orosz prole­tár testvér a harcban, amely harc az emberi jogokért, egy addig még soha nem látott új világ megteremtéséért folyt — mondta a megyei tanács elnöke, majd hangsú­lyozta : — A Nagy Október ma is elevenen él a világ dolgozói­nak szívében. És a Nagy Ok­tóber katonái hozták el 1945- ben a szabadságot Európa számos országa, köztük a mi hazánk lakosságának is. — Ezekben a hónapokban szerte a hazában egy 40 év­vel ezelőtti eseményt, né­pünk ezeréves történelme legnagyobb fordulatát, fel- szabadulásunk születését is ünnepeljük. Megyénk váro­saiban és falvaiban, munka­helyeken és iskolákban emlé­kezünk azokra a napokra, amelyek lehetővé tették, hogy egy súlyos katasztrófa után megkezdhettük egy új világ építését. Október pél­dáján teremtettünk egy olyan országot, amelyben a felis- merhetetlenségig megválto­zott az ember és környezete. 1945 az a történelmi kiindu­lópont, amely 1917-hez és 1919-hez kapcsolódva indí­totta el népünket egy sem­milyen korábbihoz nem ha­sonlítható úton, a szocializ­mus útján. — Sokszor elmondtuk és leírtuk már nagy évfordu­lóink alkalmával — folytatta Tisza László — mit jelent nekünk a lenini Október, mit hozott számunkra a fel- szabadulás. A statisztika adatainak halmazát tudnánk felvonultatni ezen a mai, szép ünnepünkön, amikor megemlékezünk Szabolcs- Szatmár megye felszabadu­lásáról is, amely 1917 októ­berének egyenes következ­ménye, szerves folytatása. Szólhatnánk arról, hogy Sza- bolcs-Szatmár, ez a magyar történelemben súlyos öröksé­get kapott vidéke honnan in­dult és hová jutott ebben a négy évtizedben, milyenre nőtt ipara, hogyan fejlődött a mezőgazdasága, hány la­kást, iskolát, óvodát, bölcső­dét, közintézményt építet­tünk, hány ember jutott munkalehetőséghez, s ezáltal emberi élethez. — Ezt a számvetést elvég­zik a munkahelyek, s úgy érzem: elvégzi minden egyes ember önmagában is. — Ma olyan körülmények között élünk és dolgozunk, amikor mindenkinek létbiz­tonsága van, amikor az élet. alapvető feltételei mindenki számára adottak. A szocializ­mus nagy vívmánya ez. Csakúgy, mint az, hogy könnyebbé, szebbé vált, ki- teljesedett az életünk. Tud­juk, hogy e tekintetben is rengeteg még a tennivalója ennek a megyének. Ismerjük azonban a gondjainkat és azt is tudjuk, hogyan lehet azokat megoldani. Ha vala­mivel lassúbb ütemben is, mint ahogy szeretnénk, de építkezünk. Tovább folytat­juk azt a nagyszerű progra­mot, amit a felszabaduláskor elkezdtünk, s amelynek nyo­mán mind méltóbb körülmé­nyek közé kerül a megye társadalma. Szerényebb ütemben ugyan, de tovább járjuk azt a nagyszerű utat, amelyen járva megváltozott e táj arculata, gazdagabb, szebb lett életünk. — Amikor a Nagy Októ­ber 67. évfordulóját ünne­peljük, köszöntjük egyúttal azokat a szovjet katonákat, akik a világproletariátus vörös zászlaja alatt mene­telve győztesen vívták meg a fasizmus elleni háborút, s akik felszabadító küldetésü­ket teljesítve hazánk és me­gyénk földjére lépve lehető­séget adtak ahhoz, hogy élni tudjunk a szabadsággal. Kö­szöntjük azokat a kommu­nistákat, akik szerte a hazá­ban és Szabolcs-Szatmár megyében is megtették, amit a nagy történelmi pillanat számukra nyújtott, eltakarí­A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 67. évfor­dulója alkalmából az Ukrán Kommunista Párt Kárpáton- túli területi Bizottsága 'meg­hívására háromtagú Sza­bolcs-Szatmár megyei dele­gáció utazott kedden Ung- várra. Küldöttségünk részt vesz a kárpátontúli ünnepi tották a romokat, megkezd­ték az újjáépítést, pártot ala­kítottak, nemzeti bizottságo­kat hoztak létre, földet osz­tottak és későibb is éjjel­nappal hirdették, példájuk­kal mutatták a holnap útját a tömegek számára. Meg­tett utunkra visszatekintve azt mondhatjuk: jól sáfár­kodtunk a lehetőségekkel, jogos az örömünk Szabolcs- Szatmár mai arculata lát­tán. A díszünepség előadója ezután arról szólt: — Sokszor felvetődik a kérdés manapság: lehetünk-e optimisták ebben a helyzet­ben, amikor a vidág feszült­ségekkel terhes, amikor a szocializmusnak is megvan a maga belső gondja, amikor számos ellentmondással ta­lálkozunk a hétköznapokon? Igen, bizakodhatunk, mert szerencsére azt is megtanul­tuk, hogy a gondok és ne­hézségek jórészt kiküszöböl­hetők, megszüntethetők, ha mindenki a maga helyén okosabban dolgozik, ha a mának és a holnapnak meg­felelően végzi a munkáját. A jelen és a holnap forradal­ma semmivel sem kíván ke­vesebbet tőlünk, mint forra­dalmár elődeinktől a tegnap. — A szocialista társadalom legfőbb célja a szocializmust építő ember életének jobbí­tása, kiteljesítése, ám az emberek mai igényeit már nem lehetséges a régi módon kielégíteni. Ha valamikor, ma valóban nélkülözhetetlen a konkrétság, a célok világos kimunkálása, a pontosság, a fegyelmezettség, a kötelesség­tudás. Az áldozatkészségnek soha nem volt olyan nagy szerepe életünkben, mint ép­pen korunkban. További elő­rehaladásunk záloga is az, ami a felszabadulás óta el­telt negyven esztendő során volt: a munkahelyeken a ve­zetők, a kommunisták pél­damutatása. De életszínvona­lunk megőrzéséért, életkörül­ményeink javításáért egész társadalmunknak össze kell fogni. Csak a több és minő­ségileg jobb munka, a fe­gyelmezettebben szervezett köz- és magánélet lehet for­rása előbbrelépésünknek. Az megemlékezéseken. A dele­gációt Bánóczi Gyula, a me­gyei pártbizottság titkára vezeti. Tagjai: Lakatos And­rás, a megyei, tanács elnök- helyettese és Hudák József- né, a ' Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat dolgozó­ja, a megyei pártbizottság tagja. egyéni és közös célok pa- rancsolóan követelik a szo­cialista társadalmi viszonyok erősítését, a szocialista de­mokrácia fejlesztését és azt, hogy ne csak általában le­gyen jó a lakosság közérzete, hanem minden munkahelyen, üzemben, iskolában és intéz­ményben munkára, alkotás­ra serkentő, jó légkör ural­kodjon. — Pártunk XIII. kongresz- szusára készülődve, megyénk kommunistái számba veszik az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeit és gondjait is. Van mi­re támaszkodni, van miből továbbépítkezni. Szocialista alapjaink tartósak, munkás­ságunk, termelőszövetkezeti parasztságunk és értelmisé­günk számos nehéz feladat­ban edződött. Most, amikor további fejlődésünkről van szó, amikor keressük a tar­talékokat a gazdálkodásban, s életünk minden területén, azt mondhatjuk: a legfőbb tartalékunk az emberben, a lakosság nagyobb hozzáérté­sében, becsületesen végzett munkájában, a közösség ér­dekében végzett tisztességes tevékenységben van. ★ Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget, majd a Móricz Zsigmond Színház művészei és a Nyír­egyházi vegyes kar adott színvonalas műsort. Koszarizás J Nyíregyházán Koszorúzás! ünnepsé­get tartottak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom győzelmének 67. évfordulója alkalmából kedden Nyíregyházán a Lenin téren. Katonai tiszteletadás mellett he­lyezték el a hála és ke­gyelet virágait a Lenin- szobornál a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi ta­nács, a Hazafias Nép­front, a szakszervezetek megyei tanácsa, a KISZ megyei és városi bizott­sága, a szovjet helyőr­ség a fegyveres testüle­tek képviselői, a Taurus, a KEMÉV, a MÁV, az ÉPSZEH, az Elekterfém Szövetkezet dolgozóinak képviselői. Az Északi temetőben nyugvó szovjet katonák síremlékénél Is koszo­rúzás! ünnepség volt kedden délután. A meg­emlékezés virágait az UNfVERSIL, a FEFAG, a NYÍRT ÉRV, az építő- s, . ri szövetkezet, a Me- zcp, az Ügyvédi Munka- közösség és a VAGEP dolgozói helyezték el az emlékműnél. Szabolcs-Szatmár megyei delegáció utazott Ungvárra Magyar vezetők üdvözlő távirata november 7. alkalmából KONSZTANTYIN USZTYINOVICS CSERNYENKO elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének NYIKOLAJ ALEKSZANDROVICS TYIHONOV elv­társnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kreml Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Mi­nisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi és baráti üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küld­jük önöknek és az önök személyében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjet­unió Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulóján. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyitott a történelemben. A lenini eszmék diadalaként létrejött a világ első szocialista állama, amely az emberiség jobb jövőjének, a népek boldo­gulásának jelképévé vált. Reményt hozott a kizsákmá­nyoltak millióinak, a háború nélküli világért küzdő népeknek. Mi, magyarok felszabadítónkat tiszteljük a Szovjetunióban, és jó érzéssel őrizzük emlékezetünk­ben, hogy a polgárháború idején népünk százezernyi fia harcolt a Nagy Október eszméitől áthatva a fiatal szovjet hatalom védelmében. A szovjet nép a forradalom óta lenini kommunista pártja vezetésével, leküzdve minden nehézséget, ki­emelkedő eredményeket ért el a Szovjetunió népgaz­daságának sokoldalú fejlesztésében, az új társadalom építésében, a szocialista honvédelem terén. A Szovjetunió világszerte széles körű elismerést ví­vott ki azzal, hogy a szovjet hatalom létezésének első pillanatától következetes harcot folytat a nemzetközi biztonságért, a világ békéjéért, a társadalmi haladá­sért. Napjainkban különösen kiemelkedő jelentőségűek a szovjet békekezdeményezések és javaslatok, amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a békét fe­nyegető veszélyek elhárítására irányulnak. A magyar nép nagyra értékeli barátságát a szovjet néppel. Ez jut kifejezésre azokon a bensőséges ünnep­ségeken, amelyeken országszerte felszabadulásunk 40. évfordulójára emlékezünk, örülünk annak, hogy a kö­zös eszmék, célok és érdekek alapján, az élet minden területén mélyül a magyar—szovjet együttműködés, népeink és a szocializmus egyetemes ügye javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a marxizmus-le- ninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében a jövőben is fejleszti és bővíti kapcsolatait a Szovjet­unió Kommunista Pártjával, erősíti a két nép barát­ságát, mélyíti a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió együttműködését. A Szovjetunió és a haladó emberiség nagy ünnepe alkalmából szívből kívánunk önöknek újabb kiemel­kedő sikereket a szocialista építőmunkában, az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, a világbéke megőrzésében. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI FAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents