Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-06 / 261. szám

2 Kelet-Magyarország 1Ö84, november 6. Megyeszékhelyünk új la­kótelepein ma még az az ál­talános építkezési szokás, hogy az első az égetően szükséges lakás, s csak évek múltán következhetnek az oktatási és közművelődési intézmények. Ezért örvende­tes, hogy az örökösföldi la­kónegyedben a hagyomá­nyostól eltérően már a saját iskolájukban tanulhatnak a gyerekek, most pedig no­vember 7. tiszteltére átadják a Móricz Zsigmond megyei és városi könyvtár fiók­könyvtárát. A központi könyvtárban mindig külön figyelemmel kísérték a lakóterületi köl­csönzőhelyek munkáját, s nagy gondot fordítottak ar­ra, hogy a városszéli lakó­negyedek könyvtári ellátása lépést tartson a lakosság igényeivel. Az utóbbi idők­ben például a Ságvári-telep és a Jósaváros adta a példát arra, hogy ahol korszerűbb körülmények között kölcsö­nözhetnek a lakótelepeken élők, ott viharosan nő a könyvtár forgalma. Ezt re­mélik a most átadásra kerü­lő örökösföldi könyvtártól is: szép forgalmat, sok látoga­tót. Több, mint 12 ezer kötet várja leendő olvasóit a pol­cokon az új 21. .számú álta­lános iskola oldalszárnyában kialakított épületrészben. Ez a kölcsönző- és helyben ol­vasásra is lehetőséget nyúj­A múlt vasárnapi Kelet- Magyarországban „Látták, vagy észrevették” címmé! megjelent cikkre szeretnék reagálni. Nem mentegetőzni szeretnék saját magam, il­letve elnök kollégáim ne­vében, de azt hiszem, nem­csak bennünk van a hiba. Ezen levelemmel szeretném elérni azt, hogy ne higgye bárki: ölhetett kézzel várjuk a sült galambot. Még napjainkban sem rak­hatunk meg annyi exportva­gont, amennyit akarnánk, és ez így van szeptember eleje óta. Látva ezeket a gondo­kat, október első hetében két munkatársamat elküldtem Bács-Kiskun, Csongrád és Szolnok megyébe, próbálja­nak az ottani áfész és zöldért vállalatoknál legalább ötszáz tonna almát eladni hat-hót forint körüli áron. Termé­szetesen mi le is szállítjuk, sőt ha kell, részükre, hűtő" házban tároljuk,o és » akkor visszük, amikor kérik. A leg­jobb üzlet Szegeden kínálko­zott, hiszen a piacon 16—22 forint volt az alma kilója, a zöldért boltokban pedig 16 forintért B—III minőségű almát árultak. Miután munkatársaim kö­rülnéztek a boltokban és a piacon, bejelentkeztek a zöldért igazgatóhelyetteséhez, akinek nagyobb mennyiséget kínáltak fel a már említett hat-hét forintos áron, java­solván egy úgynevezett alma­vásárt. Az igazgatóhelyettes közölte, hogy boltjaik nye­reségérdekeltségi rendszer­ben dolgoznak, és egyáltalán nem érdekük, hogy több és olcsóbb almát áruljanak. Nekik úgy jó, ha kevés az alma, és magas az ára. A többi helyen sem találkoztak munkatársaim lényegesen alacsonyabb árral, mégsem érdekelt senkit a helyszínen felkínált olcsóbb alma. Nem értem, hogy miért van ez így? Gondolom, azt senki sem várja el tőlünk, hogy 3000 tonnás almatermésünket tó terem különbejáratú, így akkor is megközelíthető, amikor az iskola, például a téli-nyári szünetben — be­zár. Mivel egybeépült az is­kolával, értelemszerűen itt helyezték el a tanulók köte­lező és ajánlott olvasmánya­it, tehát egyszerre két fel­adatot tölt be a könyvtár: az iskolai célokat és a lakó­telepi közművelődési funk­ciókat egyaránt szolgálja. Kialakítása lehetővé teszi azt, hogy egy-egy osztály itt tartsa meg könyvtári foglal­gépkocsiról áruljuk kilón­ként egyes megyeszékhelyek piacán. Leitner István elnök Ságvári Tsz, Nyíregyháza Levélírónk sorai arról ta­núskodnak, hogy magára vet­te azt az „inget”, amelyet eb­ben a megyében végül is minden almatermelő sajátjá­nak tekinthet, örvendetes, hogy legalább egy tsz-elnök akadt, aki beszámolt más megyékben tett erőfeszítése­ikről, még ha kemény falak­ba is ütköztek. És az áttö­rést meg kell próbálni — akár a kereskedelem helyett is. kozasait, rendhagyó iroda­lom, történelem stb. óráit. A tanulóifjúság lesz az el­ső időkben várhatóan a leg­lelkesebb könyvtárlátogató réteg, de számolnak a könyv­tárosok azzal is, hogy a la­kótelepen sok a gyesen lévő kismama, akik közül remél­hetőleg egyre többen irat­koznak majd be. A beiratko­zás és a könyvkölcsönzés teljesen ingyenes, könyvet három hétre lehet elvinni. Űjdonság a folyóirat-köl­csönzés, egy-egy drágább, vagy nehezebben megkap­ható folyóiratot egy hétre adnak kölcsön, szintén díj­mentesen. Gazdag a szépirodalmi részleg, amellett az ismeret- terjesztő és az ifjúsági köny­vek közül lehet válogatni, s megtalálhatók itt a lexiko­nok, enciklopédiák, számos szép kézimunkaiköny.v, s az újabban egyre népszerűbb szakácskönyvek is. A diákok kötelező olvasmányaiból, ha mérsékelten is, de megfele­lő mennyiségű a választék. Tervezik, hogy első rendez­vényük egy gyermekrajz-ki- állítás lesz, a távolabbi jö­vőben pedig fonotékát is be­rendeznek, akkor majd le­mezeket, magnót is lehet itt hallgatni. A könyvtárosnő, Abonyiné Antal Anna no­vember 8-án délelőtt 10-től várja az első olvasókat. Vi­szonylag hosszú a nyitvatar­tási idő, gondoltak ugyanis azokra a dolgozókra, akik ötkor fejezik be a munkát, ezért a könyvtár naponta fél hétig tart nyitva. (A szerk.) (b. e.) Elítélték az ámokfutót A járókelők elképedve néz­ték, amikor a ZIL teherautó úgy hajtott ki a Tünde ut­cáról a Debreceni útra, mint a veszedelem és nekirontott egy 1500-as Zsigulinak. A kocsiban ülő három utas még fel sem ocsúdott a meg­lepetéstől, a teherautónak már hűlt helye volt. Nagy tempóban száguldott a bel­város felé, áthajtott a felül­járón, s fékezés nélkül for­dult be a Kígyó utcára. Ott a menetirány szerinti jobb oldalon egy szabályosan par­koló gépkocsit ütött el, de mire az ebben ülő négy utas ráeszmélt, hogy mi is történt velük, a teherautó már rég tovaszáguldott. A ZIL, ámokfutó sofőrjé­vel a Vécsey utca felé vette útját, majd a Makarenko ut­cába kanyarodott. Csak a kanyart nem sikerült rende­sen bevenni. A kocsi jobb ol­dali elejével elütött egy ke­rékpárost, majd megállás nélkül innen is továbbhaj­tott. Nem sokkal ezután át­tért a bal oldalra, s a 47-es számú ház falának ütközve állt meg. A Debreceni utcai és a Kígyó utcai kocsi össze­tört, a Makarenko utcai ke­rékpárosnak csontja tört, a házban és a ZIL teherautó­ban jelentős kár keletkezett. Az ámokfutó sofőrnek sem­mi baja nem lett, s másnap­ra ki is józanodott. Az eset augusztus 14-én, délután 5 óra tájban történt. Előzménye annyi volt, hogy Zvolenszki László 22 éves nagyhalászi lakos, a Fűszért rakodómunkása délután meg­ivott körülbelül négy deci rumot, majd ilyen állapot­ban beült a nyíregyházi Al­földi Élelmiszer- és Vegyi Kereskedelmi Vállalat Tün­de utcai telepén egy ZIL te­herautóba és elindult vele. Ehhez már csak annyit kell tudni, hogy Zvolenszki- nek jogosítványa sem volt. Válasz cikkünkre Egy, csak egy elnök... RAJTA SZENT-GYÖRGYI ALBERT SZIGNÓJA Aranydiploma a doktor úrnak Megsárgult diploma kerül elő a papírhengerből. Alján Szent-Györgyi Albert szignó­ja. A bordó viaszból öntött függőpecséten fölirat: Ma­gyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Szeged. Éppen fél évszázada, hogy kézhez kapta az okiratot dr. Szabó Szilárd, aki 1942-től nyugdíjba vonulásáig a nyír- pazonyi betegeket gyógyítot­ta. Az öreg diploma mellé nemrég még egy került; aranyoklevél, melyet szintén Szegeden vett át az orvos ab­ból az alkalomból, hogy öt­ven éve esküdött fel a gyó­gyításra. — Apám árva gyerek volt, egyedül küzdötte fel magát a jogi diplomáig. Dolgozott Zentán, Szegeden, majd Bu­dapesten lett táblai tanács­elnök. Ő kiemelkedett az egyszerű emberek sorából — én meg visszatértem a gyöke­rekhez. A magam akaratából mindig ragaszkodtam a fa­luhoz. Ha visszapergetem ezt az öt évtizedet, tudom, hogy így vplt jól.. . Csaponganak a gondolatok. Hol a szegedi piaristákat idé­Dr. Szabó Szilard: „Engem különösen a gyermekek sorsa foglalkoztatott...” zik az emlékek — akiknél betegsége miatt magántanuló volt Szilárd bácsi — ho.l visz- szatérnek a forráskúti fé­szekrakásig, ahol hitelbe vá­sárolt felszerelésekkel, bérelt szobában várta első betegeit az orvos. Ahány emlék, any- nyj nevetős történet. Mint az esküvője napja is Temesvá­ri Erzsébettel, akitől — pa­raszti származása miatt — szigorúan tiltotta a család a doktor urat. A fiatalok en­nek ellenére egybekeltek — Iskolának, olcsóbban Kevés szakmunkás, szűkös eszköztár Alig múlt két éve, hogy új mozaikszóval ismerkedtünk meg. A GAMESZ — ez a nem túl szerencsés elnevezés — az 1982-ben megalakult gazdasági ellátó szervezeteket jelöli, melyek a tanácsi in­tézmények — köztük például az iskolák is — működésé­nek gazdasági feltételeit te­remtik meg a településeken. A közelmúltban vizsgálta e szervezetek munkáját a Népi Ellenőrzési Bizottság Nyírbá­torban, Nyírbogától!, Mária- pócson és Kállósemjénben. A szervezetek elmúlt más­fél évét áttekintő ellenőrzés során megállapították, hogy létrehozásuk nem volt hiába­való, hiszen jelentős megta­karításokat értek el ezeken a településeken a kisebb épít­kezéseknél, felújításoknál, karbantartásoknál. Mivel az intézményvezetők gazdálko­dással összefüggő tennivalója kevesebb lett, a felszabadult időt így a szakmai munkában hasznosíthatják. Sajnos bőven vannak gon­dok is. Nemcsak a vizsgált területen, hanem másutt is jellemző, hogy nincsenek megfelelő helyiségeik a GA- MESZ-eknek. Az adminiszt­ratív dolgozók létszáma meg­felelő, viszont sok helyen nincs elég szakmunkás, s műszaki végzettségű dolgozó. Főleg a szobafestők és má­zolok, valamint a villanysze­relők vannak kevesen. To­vább nehezíti a helyzetet, hogy kevés kisgép és eszköz áll rendelkezésre a javítások­hoz, karbantartásokhoz. (k. é.) a harangozótói kölcsönkapott jegygyűrűvel ujjúkon — s nem bánták meg akkori lé­pésüket. Erzsiké néni hű tár­sa férjének. Követte minden­hová. Vele tartott akkor is, mikor a Szeged környéki szülőföldtől távol: Nyírpa­zonyban telepedtek le. — 1942-ben költöztünk eb­be a községbe, amely azóta az igazi otthonunk lett. Főleg cselédemberek éltek akkor itt: nagy-nagy szegénységben. Gyakori volt a tüdőbaj, a szamárköhögés, a tífusz, a torokgyík. Ma már hálisten- nek nem is hallunk ezekről a betegségekről. Engem külö­nösen a gyermekek sorsa foglalkoztatott. Évek munká­jába került, míg sikerült meggyőznöm az asszonyokat arról, hogy az anyatej a leg­jobb táplálék csecsemőjük­nek. Az ötvenes évekre el­jutottunk odáig, hogy a kis­mamák — ha nekik nem volt — elfogadták más asz- szonyok tejét a kisbabájuk­nak. Meg is lehet nézni az akkortájt született nemzedé­ket. Erősek, ellenállóak a be­tegségekkel szemben. Erre nagyon büszke vagyok. Csak egyet sajnálok, hogy már nem gyógyíthatok. Bár nyugdíjas, azért nem telnek tétlenül napjai. Most legalább bőven jut ideje if­júkori „szenvedélyeire”: a csellózásra és a rímfaragás­ra. — A legfontosabb, hogy még erős, egészséges vagyok. Mellettem a feleségem és szép család: gyermekek, uno­kák vesznek körül. Most már végérvényesen ide tartozom. Jó tudni, hogy szeretnek az emberek .. . (házi) Őszi hangulat a beregi réten, (elek) Vezetni azonban nagyon sze­retett. Erre enged következ­tetni, hogy 1981 decemberé­ben állt már bíróság előtt ittas járművezetés miatt, de ekkor 10 hónap javító-neve­lő munkával megúszta és két évre eltiltották a járműveze­téstől. Ennek az előzménye pedig még két évvel ko­rábbra nyúlik vissza, amikor — fiatalkorúként — közfel­adatot ellátó személy elleni erőszak, súlyos testi sértés, jármű önkényes elvétele és ittas vezetés miatt 1 év 5 hó­napi szabadságvesztésre ítél­ték, és eltiltották a jármű- vezetéstől. Most jármű önkényes el­vétele, cserbenhagyás, súlyos testi sértést okozó ittas jár­művezetés és segítségnyújtás elmulasztása miatt ítélte el a Nyíregyházi Városi Bíróság Gucsáné dr. Fekete Magdol­na tanácsa. Büntetése 2 év 10 hónap börtön, 2 évre eltil­tották a közügyektől és 4 év­re a járművezetéstől. Az al­koholista Zvolenszkit köte­lezték arra, hogy a szabad­ságvesztés ideje alatt az al­koholisták kényszergyógyítá­sának vesse alá magát. A bí­róság kötelezte az ámokfu­tót a Volánnak okozott 12 ezer forint kár megtérítésé­re. Az ítélet jogerős. „Kutyasors” című szeptem­ber véigi írásomra reagált le­velében K. Agnes Ószőlő ut­cai lakos. Tekintettel arra, hogy cikkemben kompromisz- szumos megoldást kerestem a kutyák barátai és ellenfelei között, olvasónk felteszi a ke­mény kérdést: „Vajon a la­kások kiknek épülnek: a ku- tyákmaik, vagy az emberek­nek?” Szerény véleményem a következő e tárgyban: a laká­sok az együttélés szabályait tisztelő embereknek épülnek, tehát olyanoknak is. akiknek nincs és olyanoknak is, akik­nek van kutyájuk. Amint a levél további soraiban olva­som, K. Agnes a Jósaváros- ban, abban a 10 emeletes tömbben lakik, ahol legalább 4—5 csialád tart kutyát. Te­gyünk próbát, kérdezzük meg, miért tartják. Bizonyára azért, mert szeretik az állatot, ezt a rendkívül kedves — és példá­ul a gyerm ekpsczich ológus o k szerint — a gyermekek ideá­lis nevelését nagymértékben elősegítő négylábú családta­got. Nagyon is egyetértek leve­lének azzal a részével, amiben a hajnali, napközbeni és esti ugatásokat kifogásolja. Igen, ez már baj! Magam is megszó­lom azokat a kutyatulajdono­sokat, akik a kutyát bezárják egész napra a lakásba, akik nem szoktatják rá a kutyát (idomítható, mégpedig ember­séges módszerekkel szoktat­ható békés együttélésre az ál­lat), a nyugodt viselkedésre. I- _________ \ kutyaügyben Írom mindezt magam is egy 10 emeletes jósavárosi ház­ban, s ezúton is kérem Lakó­társaim átmeneti türelmét, mert kutyám leszokóban van a lakáson belüli ugatásról. Levélírónk közli, hogy fél a kuityákitól, mert egyszer meg- hiarapta egy négylábú. Meg­értem önt, s csak azzal tu­dom vigasztalni, hogy engem is kergettek meg falusi kutyák egy riportutamon, biztosan csak a szerencsének köszön­hetem, hogy foguk nem ha­gyott nyomot bennem. Ennek ellenére megkísérlem rávenni önt. hogy ne féljen a kutyá­tól. sőt ha elfogadja tanácsom, olvassa el Karel Capek nagy­szerű regényét Dasenkáról, a drótszőrű foxiróiL Lengyel utcai és Korányi úti lakosok is írtak kutya­ügyben. Ók azt panaszolják, hogy a társasházakban nappal alvó, éjjel ugató házőrzőket tartanaik. „Ugatnak falkában, hisz ez a dolguk” — írják a panaszosok. Igazuk van. ami­kor azt javasolják, hogy ha valaki kutyabarát, tartson leg­alább szobakutyát, amely éj­jel csendben van. Visszatérnék K. Agnes sorai­ra: „Befejezésül én újra csak azt tudom kérni a kutyatulaj­donosoktól, hogy ők is legye­nek tekintettel másokra.” Ehhez nem tudok semmit hozzátenni, csak az ebtartóktól és az eb-nem-tartóktól egy kis kölcsönös megértést, „mo­solygós toleranciát” szeretnék kérni. (szilágyi) _______________________/ Könyytárayató Örökösföldön Ingyenes kölcsönzéssel Nyitás előtt a könyvtárban

Next

/
Thumbnails
Contents