Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. november 30. A PFSZ és Jordánia------------------------------------------------------------------------------------------------------—> Gibraltár: ott, túl a rácson Ott, túl a rácson már más világ van mint 15 évvel ez­előtt. Annak idején, amikor Franco diktátor 1969-ben — azzal a szándékkal, hogy megbünteti a gibraltáriakat — lezáratta a határt és ráccsal választotta el a mi­niállamot Spanyolország­tól, lényegében az „ősi föld” visszatérésének le­hetőségét is elvágta. A dön­téssel járó drasztikus intéz­kedések, mint a telefon- kapcsolat megszakítása, a légi és tengeri járatok meg­szűntetése átmenetileg gon­dokat okozott a 30 ezer la­kosú angol koronagyarmat­nak. 280 ÉVE Mindez a múlté — mon­dogatják Európa legdélibb csücskén. A gazdaság, a ke­reskedelem, a formálódó szokások kezdtek veszíteni spanyol színeikből. Az üz­letek kirakataiból eltűntek az árakat pesetában is meg­jelölő cédulák. A hiányzó munkaerőt marokkói és portugál bevándorlókkal pótolták. Míg Spanyolor­szágban és Angliában az infláció olykor két számje­gyűre ugrott, addig Gibral­táron alig haladta meg az évi 3—4 százalékot. A mun­kanélküliek számát is mindössze 300-ra becsülik. Másfél évtized alatt a gibraltáriak kétszer szavaz­tak hovatartozásukról. Mindkét esetben 96 száza­lékos többség Angliát mondta ki anyaországnak, amely több mint 280 éve gyakorolja a fennhatósá­got. De a hovatartozás té­mája lassan feledésbe me­rül, olyannyira, hogy ez év januárjában, amikor vá- [ lasztások voltak Gibraltá­ron, a galambok pártja már nem is indult, hiszen ko­rábbi fő jelszava — vissza Spanyolországhoz — nem igen talált már követőre. A 15 tagú parlamentben an­nak a Jossua Hassan főmi­niszternek a pártja maradt többségben, aki — 30 hónap megszakítással — immár 34 éve igazgatja a miniálla­mot. Őt pedig úgy ismerik, mint a következetes angolo- sítás hívét. Ezért is fogadta vegyes érzelmekkel a félsziget la­kossága az angol és a spa­nyol kormány megállapo­dását arról, hogy 1985. feb­ruár 15-ig megnyitják a ha­tárt, s helyreállítják a nor­mális viszonyokat. A for­galom jókora növekedésé­re számító kereskedők örömmel üdvözölték a dön­tést. A rács két oldalán élő családtagok, barátok, is­merősök — akik eddig csak Afrika érintésével találkoz­hattak egymással — szintén megnyugodva vették tudo­másul, hogy rövidesen vé­ge szakad a szétszakításnak. JÖN A BŰNÖZÉS? Ám vannak ellenvélemé­nyek is. A megállapodás közzététele után egy nap­pal tiltakozó gyűlés volt a 430 méteres szikla tövében. A szakszervezetek kijelen­tették, hogy ha a spanyol munkaerő visszavándorol­na, akkor sem küldik el a vendégmunkásokat. Gibraltár lakosai attól is tartanak, hogy a megnyíló határon átsétál majd a ter­rorizmus, a bűnözés, a ká­bítószerezés is. De, ami „legjobban fáj” nekik, hogy a Brüsszelben november 27-én létrejött megállapo­dás alapján, az angol kor­mány beleegyezett abba, hogy hajlandó tárgyalni Gibraltár függetlenségéről, hovatartozásáról is. Igaz, hogy ezzel kapcsolatban Howe külügyminiszter többször és nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a brit kormány változatlanul tisz­teletben tartja a gibraltári lakosok akaratát. Vagyis a kérdés ezzel lényegében el­dőlt. DIPLOMÁCIAI GYŐZELEM Tudják ezt Madridban is. De a González-kormány- nak nagy szüksége volt ar­ra, hogy a hazai közvéle­ménynek külpolitikai sikert mutasson fel, s erre, az ér­zékeny gibraltári kérdés al­kalmasnak bizonyult. Mert ! a szocialista pártot válasz- i tási ígérete köti, hogy meg- > nyitja a határt, de a lakos- j ság részéről is egyre na- ■ gyobb nyomás nehezedett j rá ebben az ügyben. Csak- ! hogy Anglia „jóindulatára” j volt szükség ahhoz, hogy a < madridi kabinet az enged- j mények látszata nélkül te- S gye meg azt, amit már rég ' meg szeretett volna tenni, j kellett hozzá az a kulcs- ‘ mondat — amelyet Moran külügyminiszter „a spa- f nyol történelem legnagyobb ; diplomáciai győzelmének” [ nevezett —, hogy a jövőben f tárgyalnak majd a félsziget hovatartozásáról is. A jövő \ ad választ arra is, mit kell . Spanyolországnak áldoznia ' ezért a „győzelemért”. Egy­valami már csaknem biz­tos: az első fizetség, a NA- ' TO-ban való bentmaradás \ lesz. K. F. Nagyobb forgalom, hiányzó áruk Elnöki körút Az államfők külföldi láto­gatásai érthetően mindig kü­lönleges figyelmet keltenek. Hiszen ha egy ország legma­gasabb rangú vezetője felke­res egy másik országot, az sok mindent elárul a két érin­tett állam viszonyáról. Vagy — többnyire — azt, hogy a kapcsolatok zavartalanok, jók és fejlesztésre érdemesek, vagy éppenséggel azt, hogy javítani kívánják azokat. A javításnak pedig nincs jobb serkentője, mint a minél ma­gasabb szintű tanácskozás. Az előbbi esetben normális, sőt elvárt az államfők rendsze­res tanácskozása, az utóbbi­ban viszont ez jobbára azt jelzi, hogy a kapcsolatok ja­vulása már olyan szintig ju­tott, amely lehetővé teszi leg­magasabb szintű eszmecseré­vel adni lökést az együttmű­ködésnek. A magyar államfő éppen ha­zafelé tart most egy fontos kőr­útról, amelyben mindkét es­hetőségre akadt példa. Lo- sonczi Pál világpolitikai és gazdasági szempontból egy­aránt kulcsfontosságú régió­ba látogatott, s mindjárt első állomása volt az az ország, amellyel — szemben a többi állammal — hosszú időn ke­resztül nem voltak olyan in­tenzívek, közeliek a kapcso­latok, hogy magas szintű ál­lami tárgyalásokra kerülhe­tett volna sor. Pedig Indoné­zia a világ egyik legnépe­sebb országaként érhetően fontos partner még a tőle távol eső Európa hozzánk hasonlóan kicsiny államai számára is. Igaz, ez mind po­litikai, mind gazdasági te­kintetben. Volt egy időszak, amikor e távoli, délkelet-ázsiai ország­gal már rendkívül gyümöl­csöző, széles körű kapcsola­taink épültek ki. Ezek egy idő­re meggyengültek. Az elmúlt években újra látható lett az élénkülés, olyannyira, hogy — a társadalmi-politikai kü­lönbözőségek ellenére — mindkét oldalon érdemesnek találták az elnökök magas szintű megbeszéléseivel ser­kenteni a folyamatot. A másik kategóriába tar­tozik a három meglátogatott indokínai ország. A szocia­lizmus útján velünk együtt járó Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa természetes barátai és szövetségesei Magyaror­szágnak, így velük a szo­ros kapcsolatok immár ha­gyományosnak nevezhetők. A magyar államfő látogatása nyilvánvalóan azt célozta, hogy ezáltal is — ahol lehet — továbbfejlődjék, széle­sedjék, mélyüljön a politikai­gazdasági, tudományos, kultu­rális stb. együttműködés. Kü­lönös fontossága van a poli­tikai kapcsolatoknak, hi­szen Indokína három baráti állama állandó világpolitikai csatározások közepette, azok káros hatásainak kitéve éli életét, s nem vitás, hogy ezek az események számunkra sem lehetnek közömbösek. Hi­szen Délkelet-Ázsia békéje és biztonsága mindnyájunk érdeke. Ezért is mi minden fórumon támogatjuk igazsá­gos harcukat és erkölcsi, anyagi segítséget nyújtunk ezeknek a sokat szenvedett népeknek hazájuk szocialista építéséhez. A száműzetésben működő palesztin parlament — amely csütörtökig tartott am- mani ülésszakán nem tömörí­tetté a mozgalom minden áramlatát — kinyilatkoztat­ta: együttműködik Jordániá­val egy hatékony politikai képlet kimunkálása és a megszállt területek vissza­szerzése érdekében. A par­lament, a Palesztin Nemzeti Tanács, csütörtökre virradó éjszaka szavazta meg a mun­kabizottságok határozatter­vezeteit, közülük is a leg­fontosabbat, a politikai bi­zottságét. A nemzeti tanács megerő­sítette — hangzott a nyilat­kozatban — a palesztin és jordániai nép testvéri közös­ségét. Ami Husszein javasla­tát illeti, a királynak azt az indítványát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a pa­Az Indira Gandhi meg­gyilkolását kivizsgáló bi­zottságnak arra utaló adatok jutottak tudomására, ame­lyek valószínűsítik a „felte­vést, hogy nemzetközi össze­esküvés állt a merénylet hát­terében”. A vizsgálócsoport egyik tagja a PTI indiai hírügy­nökséggel közölte: a szikh merénylők egyike a gyilkos­lesztin kérdést menekültügy­ként kezelő 242. számú hatá­rozata legyen mérvadó a sür­getett nemzetközi Közel-Ke- let-értekezleten, politikai nyilatkozatában a parlament „különleges érdeklődéssel” fogadja. Arafat győzelmével ér fel a politikai nyilatkozat Egyip­tommal foglalkozó része. Nemhogy elítélte volna a nemzeti tanács a végrehajtó bizottság elnökének tavaly decemberben tett kairói lá­togatását, hanem alá is húz­ta az Egyiptommal fenntar­tott viszony „különleges fontosságát”. Elítéli a határozat a PFSZ sorainak megbontásá­ra irányuló kísérleteket, nem hajlandó elismerni alterna­tív vezetési központokat, megbélyegzi az Arafat-féle erőik ellen tanúsított fegyve­res fellépést. ságot megelőző este London­ba telefonált. További részle­tek nem kerültek nyilvános­ságra, s most igyekeznek ki­deríteni, kit is hívott fel Beant Szingh szikh testőr a brit fővárosban. Őt már nem tudják ez ügyben kihallgat­ni, közvetlenül a gyilkosság után ugyanis a miniszterel­nök testőrei agyonlőtték. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK ELNÖKSÉGI ÜLÉSE fl béremelés tapasztalatai A központi bérintézkedés jelentősen javította a köz­oktatásban dolgozó pedagó­gusok közérzetét, s kedvező feltételeket teremtett az új tanév megkezdéséhez — ál­lapította meg csütörtöki ülé­sén a Pedagógusok Szakszer­vezetének elnöksége. Kiemelték: az intéményi tapasztalatok alapvetően iga­zolták az előzetesen kialakí­tott elosztási elvek helyessé­gét, mert a munkakörönként kötelező minimumot vala­mennyi pedagógus megkap­ta, s így nem növekedett az egyes intézmények között meglévő bérkülönbség. A kedvező tapasztalatok ellenére azonban a végrehaj­tás során gondok is adódtak. Ezeket az elnökség a követ­kezőkben összegezte: az elő­zetes híradások következe­tesen 10 százalékos béreme­lésről szóltak, de ezt nem kaphatta meg egységesen mindenki, különösen azok a hosszabb szolgálati idővel rendelkező tanítók, tanárok „jártak rosszabbul”, akiknek a fizetése meghaladta az 5000 forintot. Nem kaptak bér­emelést a közoktatásban fog­lalkoztatott adminisztratív és technikai dolgozók, illetve a felsőoktatási intézmények oktatói, munkásai, s ez ked­vezőtlen hangulatot eredmé­nyezett. A testület értékelése sze­rint a pedagógusok örömmel fogadták a béremelést, an­nak mértékét a jelenlegi gaz­dasági helyzetben reálisnak és elfogadhatónak tartják. Ugyanakkor a mostani bér­emelést csupán egy folyamat kezdetének tekintik, és vár­ják a további istézkedéseket is, köztük a túlóradíjak eme­lését, az életkörülmények ja­vítását. A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelentése szerint az év elejétől október végéig a kiskereskedelemben 389,4 milliárd forint értékű áru talált vevőre, folyó áron 9,2, összehasonlítható áron pedig 0,5 százialékkal több, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az októberi áruellátás a jelentés szerint összességé­ben kielégítő volt. Az élel­miszerek és az élvezeti cik­kek kínálata a jelentős keres­letemelkedés mellett is meg­felelőnek bizonyult. Sertés­húsból és húskészítmények­ből zavartalan ellátást bizto­sított a kereskedelem, a mar­hahús minőségét azonban több helyütt kifogásolták. A konzervfélék közül sok üzlet polcairól hiányoztak egyes főzelék- és gyümölcsfélék, és nem mindenütt volt elegendő savanyúság. A zöldségfélék még mindig 5,8 százalékkal, a gyümölcsök pedig 23 szá­zalékkal drágábban voltak kaphatók, mint egy évvel ko­rábban. A szabadpiaci árak összességében 10,4 százalék­kal haladták meg a tavalyit, az idei tendencia azonban mégis csökkenő, hiszen az év- elejétől október végéig átla­gosan 17,3 százalékos volt a piaci áremelkedés. A ruházati cikkek iránt csekély volt az érdeklődés. A méteráruk közül kártolt árukból jó, fésűs szövetekből kielégítő kínálatot biztosított a kereskedelem. Egyes kere­sett méterárukból — például kordbársony anyagokból — azonban nem tudták teljes egészében kielégíteni az igé­nyeket. Férfiöltönyökből, pan­tallókból és zakókból is adód­tak hiányok, míg a bőráruk­ból s a hagyományos télika­bátokból megfelelő volt az el­látás. Kielégítő a női ruhák és a munkaruházati cikkek, a sport jellegű dzsekik, ano- rákok kínálata. A csecsemőruházati cikkek választéka továbbra is hiá­nyos. A cipők közül csak a női csizmák és férfi félcipők kínálata megfelelő, a gyer­mek- és bébicipők választéka változatlanul szűkös. A vegyesiparcikk-kereske- delem szilárd tüzelésű kály­hákból és tűzhelyekből kielé­gítő, radiátorokból azonban — a növekvő beszerzés elle­nére — a kívánatosnál gyen­gébb ellátást biztosított. A korábbiakhoz képest javult a szegek, csavarok, épület- és bútorvasalások kínálata, vál­tozatlanul kevés azonban a zománcozott edény. A mű­szaki cikkek közül javult az ellátás táskavarrógépekből, szerelési anyagokból, még mindig nincs viszont elég mélyhűtő, hazai hűtőgép, automata mosógép és színes televízió. A kereskedelem az 50 literes és ennél nagyobb villanybojlerekből sem tudja folyamatosan kielégíteni az igényeket. A TÜZÉP-telepeken élén­kült a tüzelőanyagok iránti kereslet, szénből azonban csak részben tudta kielégíte­ni az igényeket a kereskede­lem. Nem volt elegendő sem a hazai, sem az importszén, sem pedig a brikett. Koksz­ból ugyan nem volt hiány, viszont a tüzifakészletek erő­sen megcsappantak a telepe­ken. Az építőanyagok kínála­ta javult: falazóanyagokból, ajtókból és ablakkeretekből a kereslet és a kínálat össz­hangja kedvezőbb, mint ko­rábban. Tetőcserépből és te­tőpalából azonban október­ben is hiány volt. (MTI) Avar Károly Bolíviában a szakszervezetek országos sztrájkot hirdettek tiltakozásul a kormány gazdaságpolitikája ellen. A képen: a fővárosban, La Pazban zuhogó esőben több ezer sztrájkoló vesz részt egy nagygyűlésen. Sört kért a műszíves A legújabb hivatalos je­lentés szerint igen jól halad a világ máso­dik műszívesének gyógyu­lása. William Schröder szerdán már folyékony és pépes táplálékot fogyasztott — felesége segítségével —, sőt felült ágyában. Az or­vosok szerint a hét végére már fel is kelhet. Közérze­te, életműködésének muta­tói igen jók, kedélyállapota is elismerésre méltó: ami­kor például egy orvosságot vízzel kellett bevennie, tré­fásan megjegyezte, hogy a víz íze borzasztó. E folya­dékot ugyanis nem nagyon kedveli — amikor röviddel az operáció után megkér­dezték, mit szeretne, egy po­hár sört kért —, de ezt a legjobb esetben a hét vé­gén lehetséges. Bár Schröder változatla­nul a kritikus állapotú be­tegek listáján van, s az or­vosok számolnak azzal a veszéllyel, hogy szervezeté­ben valamiféle fertőzés lép­het fel, rövidesen kipróbál­ják rajta a műszív új működ­tető szerkezetét is. A szerke­zet működtetését ugyanis egy több mint 150 kilo­gramm súlyú kompresszor végzi, azonban készítettek egy mindössze öt és fél kilogrammos, hordozható kompresszort is hozzá. Ez­zel mintegy három óra hosz- szat távozhatna el a műszí­ves a nagyobb kompresz- szortól. INDIA A merénylő telefonált Szovjet segélyszállítmány Etiópia éhezőinek. Aceb tengeri kikötőből szovjet repülőgép szállítja az élelmiszert Tegray és Eritrea aszálysújtotta, éhező lakosságának. A palesztin parlament határozata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents