Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
1984. november 29. Kelet-Magyarország 3 Csínján.. Nem vitatható jó szán* dék vezette azokat, akik a Szabolcs-szálló kirakataira november 7. alkalmából politikai plakátokat tettek ki. A máig kintiévé falragaszon Lenin arcképe látható, az ünnepet éltető felirattal. Eddig minden rendben is van. A gondot csupán a környezet okozza. A hatalmas kirakat felülete kínálja magát, ez igaz. Csupán az a probléma, hogy a plakát olyan szöveg mellé került, amely nyírségi gombóclevest, tájjelegű specialitást, éjfélig tartó cigányzenét kínál a betérőknek. A két téma — úgy vélem vitathatatlanul — nem fér össze. Tisztelem és szeretem a poltikai plakátokat. Történetük van, hagyományuk, s nem alábecsülendő funkciójuk. De legyünk körültekintőbbek, tisztelettudóbbak. Ne mindent mindenüvé. A plakát elhelyezése lehet rutinmunka. De helyének megválasztása: érzéket kíván. Főleg, ha tárnája magasztos. (bürget) Ismeretgyarapítás üzemek segítségével Megfognak félmilliót Hazánk felszabadulása 40. évfordulója és az v MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére munkaverseny bontakozott ki megyénk szövetkezeteiben is. Egyre több helyről kapjuk a jelzést a munkáskollektíváktól, szocialista brigádoktól: állják adott szavukat. A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben csaknem minden feladatra kiterjedt a vállalás. A szövetkezeti bizottság a gazdája a 13 szocialista brigádnak, melynek 145 tagja Van. Elhatározták, hogy az általános, anyag- és az energiaköltségeket 500 ezerrel csökkentik, két-három kommunista szombatokon vesznek részt, A közelmúltban első alkalommal került sor olyan kibővített elnökségi ülésre Fehérgyarmaton, amely a TIT választott vezetősége találkozott a város Ipari üzemeinek vezetőivel. Megyei összehasonlításban is a legjobbak közé tartozik a fehérgyarmatiak ismeretterjesztő munkája. Ezt jelzi, hogy az 1982-ben a járásban 1109, a városban 1142 órát fordítottak a TIT segítségével ismeretgyarapításra a szatmáriak. A járásban 10, a városban 16 tanfolyam jelzi: megnövekedett az igény. Az elmúlt évadban közös alapból mintegy 50 ezer forint jutott a társulat előadóinak. A város üzemei 109 előadásra kötöttek szerződést. A tanácskozáson Károly László a városi pártbizottság titkára gazdaságpolitikai tájékoztatójában is hangsúlyozta az ideológiai munka fontosságát. A hozzászólók több ötletet adtaik egymásnak, így segítették az új évad sikerét. miinek. Beszélgetnek, ml Napbarnítottan. — Nápoly az szép volt, de a többi csak egy nagy rohanás. Megbántam az egészet. Mondtam is Adómnak, hogy én többet így nem megyek el vele ... — Mi tavalyelőtt voltunk Nápolyban. Idén csak Becsbe ugrottunk át. Tudod Ábel- ke olyan elfoglalt... Szépek. Fiatalok. Hangosak. Szegény Ádám és Abel, a két jámbor férj ezen a dél- előttön is melózik valahol. A két nőn látszik, hogy nem ingyen. Bécsi, nápolyi szinten. — Ezt a gyűrűt is ott vette, volt egy nagyobb, de nem volt már elég a pénzünk... — Mi alig hoztunk valamit. Ábel kapott egy számítógépet, egészen bele van őrülve ... Már mondtam neki, hogy vette volna inkább a gépet feleségül. A másik asszonyka keze is az asztal lapja fölé kerül, mutatván boldog boldogtalannak, hogy az ö két keze sem éppen „gyűrűszegény”. Mi, hét végén Sóstón nyaralók csak hallgatjuk a két asszonyka csevegését. A gyűrű — érhet húszezret — pár percre ujjacskát cserél. És mind tudjuk, hogy a két szép asszony nem egymásnak, nekünk dicsekszik Nápollyal és Béccsel, Ádámmal és Ábellel, azzal a két szerencsétlen, biztosan túlhajtott, nekünk szóló műsort. A hangjukat lehalkítják, a beszélgetés bizalmasra vált. — A lakás? — Már majdnem rendben vagyunk. Apróságok kellenek még... tisztességesen, vagy nem egészen úgy, de osztályon felüli férjjel, akikről, így csevegés közben minden rosszat megtudunk. Ádám elviselhetetlenül ideges, Ábelnek balhéja van valakivel, és hozzá se lehet szólni. Ha nem presszóban, hanem templomban lennénk, akkor megszánván Ábelt felajánlanám nekik a táskámban levő, a fiúknak készített parittyát, de Ábel most cserélt kocsit, és Kain sem volt egykor kisiparos, illetve vállalkozó. A két asszonyka, együtt se lehetnek ötvenévesek, rövid életének megtakarítható keresete aligha érhet egy Trabantnál többet, megunja a — Mi is egyenesbe jövünk lassan. Tudod, vettük azt a faragott bútort a hallba. Nem illik hozzá az ajtóban az üveg, de olyan nehéz kicseréltetni, hogy az elviselhetetlen ... — De buták vagytok, hát nem úgy kell azt... — Hogyan kell? Másik mintát akarok... — Mi is kicseréltük. Ingyen. Egy hétbe se telt... — Ne hülyéskedj! Hogyan? — Tudod a biztosító. Hazajöttünk Nápolybái és olyan ronda volt az az üveg, hogy nem bírtuk tovább. Van biztosításunk. Behoztam hát egy kalapácsot, és mondtam Adámnak, hogy törje be. A biztosító majd kicseréli. Legfeljebb megkínáljuk valamivel az üvegest. — És betörte? — A, gyáva. Akkor jöttem rá, hogy gyáva. Csak állt a kalapáccsal és nézett rám olyan szerencsétlenül. — És te? — Elvettem tőle a kalapácsot. Isteni volt! Elsőre kicsit ütöttem, a másodikra is, mert becsavartam a kalapácsot egy rongyba, hogy a biztosítós majd rá ne jöjjön ... — Nem féltél? — Féltem, de olyan ronda volt az a régi üveg ... — És? — A harmadik ütésre végre megrepedt. — Kicserélték? — Még nem, de Ádámka nagyon megdicsért. És olyan esténk lett, hogy azt el nem felejtem... Kuncog a két kicsi asszony, és földi halandóként csuklik zsebünkben a fillér. Nápoly, Róma, Párizs ... Nercbunda, húszezres gyűrű? Minden elérhető, és még az is lehet, hogy a bibliai parittyakövet nem is Kainra lőtték, csak egyszerűen kitörtek vele egy biztosított ablaküveget. Bartha Gábor II divat és az adott szó A nyereségnövelés titka Gávavencsellőn melynek bevételét a nagyközségi gyermekintézmények, településpolitikai feladatok megoldására fordítják, patronálják az 1. számú óvodát és az általános iskolát, gondozzák a Szabadság parkot, s a két helyi tsz a Szabadság és az Űj Erő őszi mező- gazdasági munkáiban részt vesznek. A szövetkezet az éves tervét — várhatóan — már december 20-ra teljesíteni tudja. 1983-ban 33 millió 175 ezer forint volt az éves termelésük, erre az évre 34 millió 500 ezer forintot terveztek és várhatóan 39 milliót teljesítenek! A nyereségük is ennek megfelelően alakul, az év végére elérik az 5 millió 150 ezret. Talán a legszembetűnőbb a bérszínvonalban történt változás. 1983-ban 31 785 forint volt az egy főre jutó átlag- kereset, az idén megközelíti a 38 ezer forintot. Jövőre jóval nehezebb dolguk lesz, évi kapacitásukat már lekötötték, így 40 milliós tervvel számolnak. Ez még fegyelmezettebb munkát igényel majd a vezetéstől éppen úgy, mint a 270 dolgozótól. Vállalásuknak megfelelően az őszi betakarítási munkák során 90 vagon almát szedtek le a helyi té- eszeknek. A munkahibás termékeket 10 százalékkal csökkentették, hogy a gépesítés és az új technológiák alkalmazása is jelentősen növelték a termelékenységet. A gávavencsellőiek apró bőrárukból 45 ezret gyártottak le, szovjet exportra 170 ezer női divattáska készül el, ugyancsak szovjet exportra 40 ezer férfi aktatáska kerül ki innen az év végéig. A belkereskedelem megrendelésének eleget téve a kétágú háztartási létrákból 21 ezret, a munkavédelmi ötujas kesztyűből pedig 125 ezer párat szállítottak le. Dragos Gyula Bodnár Jánosné aktatáskát szerel. (Jávor László felv.) JÓ LENNE TUDNI, kinek mi jut eszébe, ha ezt a szót hallja: mozi. Nosztalgia, első filmélmények — utóbb viszont recsegő- ropogó székek, hangoskodás, dráguló' jegyek, olykor nem élvezhető kép és hangminőség. Ennek az ellenkezője is igaz: léteznek színvonalas élményt nyújtó, otthonosságot árasztó mozik. Milyen mozihelyzet jellemzi megyénket? Nagyjából olyan, mint az ország más helyeit, de akadnak sajátosságok is. A megyei moziüzemi vállalat 260 mozit „üzemeltet”, amelynek mindössze tíz százaléka vetít saját épületben. A többi művelődési házakban, különféle intézmények, szervek helyiségeiben van albérletben. S a díj nem éppen csekély. Ez olykor olyan véleményeket is szül: a mozik tartják el a művelődési házakat. S ha ebben jócskán van túlzás is, az számokkal igazolható, hogy a vállalat sok milliót fizet ki bérleti díjakra, amelyekből javíthatná a mozik felszereltségét, korszerűségét. Évi 50 millió forint a megyei moziüzemi vállalat költségvetése, amelynek 45 —46 százalékát a saját bevételekkel, a mozijegyekkel — kell behozniuk. A többit árkiegészítésként kapják meg az országos költségvetésből. Ez év januárjától új filmforgalmazásii rend lépett életbe, megszüntették a filmek A, B, C kategóriás besorolását, amelyek nézettsége szerint kapta a vállalat a dotációt. Űjabban az úgynevezett értékorientált filmforgalmazásra tértek át, s az éves állami támogatásnál lényeges szempont a megyei népesség moziba- járási intenzitásának mértéke. Azaz, a megye úgynevezett korrigált — a nagyon fiatalokat és nagyon öregeket nem számító — népességét központilag 503 ezer főben állapították meg. Az országos mozibajárási mutatók alapján úgy alakították ki a dotáció rendjét, hogy ennek a népességnek évente 5,6-szor kell megfordulni a mozikban. Évente 2,8 millió szabolcsi mo- zibajárót kell fogadni a moziknak — hogy a gazdálkodási egyensúly meglegyen. Ezt a megyei moziüzemi vállalat vezetői magasnak tartják és eljuttatták javaslataikat a módosíMIKÖZBEN A MEGLÉVŐ, korlátozott összegekből V ________________________ igyekeznek kényelmesebbé, jobbá tenni a mozikat, egy sor hátrányos helyzet akadályozza az anyagiak célszerűbb felhasználását. Az új kópiagazdálkodás szerint Szabolcs-Szatmár Hajdúval és Szolnok megyével került egy csoportba. De az új filmek jelentős ütem- különbséggel jutnak el a megyébe, Debrecen és Szolnok után, háromhetes késéssel kapják meg a filmkópiákat a nyíregyházi mozik. S bár az utóbbi évek nem kis anyagi és egyéb erőfeszítései eredményeként a megyében tízre növekedett az első kategóriás, úgynevezett bemutató filmszínházak száma, ilyen kó- pia-„gyorsasággal” aligha lehet növelni a mozibajárási kedvet. Külön sajátossága a megyének, hogy sok a kistelepülésen lévő mozi, amelyek ráfizetésesek, a megye moziparkjának fejlesztésétől veszik el a pénzt. Nem az a cél, hogy megszüntessék a kis mozikat, de a megyei moziüzemi vállalat vezetői komolyan mérlegelik, elemzik, milyen változtatásra lesz szükség, hogy mérsékeljék a ráfizetéseket, a mozik fenntartásából ,— a bérleti díjak elengedésével, a fűtési és egyéb költségek átvállalásával — növeljék a helyi tanács, gazdálkodó egységek teherviselését. Gondolkodnak új formákon is, mint a családi mozi — egy- egy család kezelésébe adnának egy-egy kis mozit — de a klubmozi és más közösségi vetítések is szerepelnek az újszerű tervekben. Külön fejezetet érdemelne a megyeszékhely siralmas mozihelyzete, amely úgy tűnik, nem csak pénz, hanem szemléleti kérdés is. VILÁGJELENSÉG a mozik válsága, útkeresése, a kombinált felhasználás, a filmkultúra terjesztése. Ez elől a megyében sem lehet sokáig kitérni. Már itt kopogtat az újabb vetélytárs — amely persze egyben segítőtárs is lehet — a videózás. Megyén belül is, úgy tűnik tehetünk a mozik életben tartásáért, megújulásáért, de országosan is vannak finomításra váró tennivalók. Hogy a mozik kikerüljenek a kényszerpályáról és jobban betölthessék közművelődési szerepüket. Páll Géza ______________________ -J Korszerűbb kiszerelés, szállítás Fogadótartályok Belegradon A KOSZIG belegrádi perlitgyárának egyre növekvő termelése szükségessé tette, hogy a korábbi „zsákos” mellett korszerűbb kiszerelési és szállítási formát is kidolgozzanak. A közelmúltban a debreceni BIOGÁL, a be- legrádiak legjelentősebb megrendelője két 54 köbméteres perlitszállító tartálykocsit vásárolt. A KE- MÉV a -gyár területén több, mint 8 milliós beruházással három acél fogadótartályt épít, amelyből pneumatikus úton töltik át speciális tartály- kocsikba a perlitet. A kivitelezők ez év végén adják át a berendezést a gyárnak. Képünkön: daruk segítségével épülnek az acélgyűrűkből a fogadótartályok. Gaál Béla felvétele
