Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-27 / 278. szám

Losonczi Pál Laoszban Autón járó holló (3. oldal) Hangsugárzók Kisvárdáról Az idén több mint ezer stúdió hangsugárzót készítettek szovjet exportra a BEAG kis- várdai gyárában. Képünkön: Szilágyi Gábor műszerekkel ellenőrzi a nagy teljesítmé­nyű hangsugárzó minőségét. (GB.) A Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami kül­döttség hétfőn indokínai kőr­útjának utolsó állomására, Vientiánba, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába érkezett hivatalos, baráti látogatásra. A magyar küldöttség kambodzsai láto­gatása közös közlemény ki­adásával fejeződött be. A Vattai repülőtéren ünne­pélyesen fogadták a magyar vendégeket Szufanuvong, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tag­ja, köztársasági elnök kö­szöntötte Losonczi Pált, az MSZMP PB tagját, az Elnöki Tanács elnökét, s a párt- és állami küldöttség többi tag­ját. A négymillió lakosú ország 300 ezres népességű főváro­sának utcáin vörös nyakken- dős, kék nadrágot vagy szok­nyát, fehér inget viselő úttö­rők, s fiatalok üdvözölték a vendégeket a kék-piros sá­vos, középen fehér körrel dí­szített laoszi s a piros-fehér- zöld magyar zászlócskákat lengetve. A hazánknál több mint kétszer nagyobb terüle­tű országban szeretettel üd­vözölték az emberek a hoz­zájuk párt- és állami kül­döttség élén megérkező ma­gyar államfőt, és a delegáció tagjait. A kormány vendég­házában a Szufanuvong ál­lamfővel folytatott rövid is­merkedő beszélgetésre is a kedves figyelem, a szívélyes, baráti légkör volt a jellemző. Délután Losonczi Pál meg­koszorúzta a hősi emlékmű­vet, ezután az elnöki palotá­ban a magyar küldöttség ve­zetője felkereste Szufanu­vong államfőt és megbeszé­lést folytatott vele. Korábban, a Kambodzsából Laoszba vezető úton, amikor a TU—154-es különgép dél­ről északra a Vietnami Szo­cialista Köztársaság légteré­ben haladt, Losonczi Pál táv­iratban üdvözölte Truong Chinh-t, a VSZK államfőjét. Fedett határátkelő Csengersimán Négy éve nyílt meg sok százezer ember örömére a csengersimai határátkelő- hely, s ezzel a Hajdú megyei Ártánd mellett Szabolcs- Szatmár megyében is lehető­vé vált, hogy kerülők nélkül utazzanak Romániába. Az át­kelőhely népszerűségét jelez­te, hogy már az első évben íélmilliónyian keltek át ezen az állomáson. Az utóbbi idő­ben lényegesen emelkedett ez a szám: az idén tulajdon­képpen megduplázódott, s év végéig várhatóan eléri az egymilliót a ki- és beutazók száma. A határátkelő átadásakor a legfontosabb létesítmények elkészültek, de hiányzott egy fedett rész, ahol az útlevél- és vámvizsgálatot végezhetik. Hiányzott az utazóknak is, még jobban azonban a vám- és pénzügyőrség dolgozóinak, akik ha esett, ha fújt, a sza­bad ég alatt dolgozták le munkaidejüket. Tegnap óta változott a helyzet: fedett részt is ki­alakítottak a határátkelőnél. A beruházásból a vám- és pénzügyőrség mellett a me­gyei tanács, a csengeri álla­mi és társadalmi szervezetek is részt vállaltak. Egyidejű­leg az átkelőhely létesítmé­nyeinek központi fűtését is megoldották. A létesítmények avatására hétfőn került sor: a szalagot Gercsák Imre ez­redes, a vám- és pénzügyőr­ség országos parancsnokának helyettese vágta át. Itt ké­szült felvételünk. Szigorítják az ellenőrzést Takarékoskodni a költségekkel — sajtótájékoztató Szolnokon Januártól: új szabályozók a mezőgazdaságban A gazdasági élet alaku­lását figyeli a maga eszkö­zeivel a Pénzügyminiszté­rium Ellenőrzési Főigazga­tósága. Az ellenőrzések eredményeiről, a feladatok­ról tartott sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt Szolnokon Sütő Dezső főigazgató. A főigazgatóság és a me­gyeszékhelyeken működő igazgatóságok feladata vala- mennnyi vállalat, szövetke­zet, kisebb egység (gazdasá­gi munkaközösség) pénzügyi elszámolási és bizonylati rendjének elleriőfáésé, friiVél' a vállalati mérlegek az igazgatóságokra futnak be, így mód nyílik a kormányza­ti szerveknek történő vissza­jelzésre, amelyben a szabá­lyozók működésének tapasz­talatait is összegzik. Ugyan­csak feladat, hogy mérlegek adataiból átfogó elemzéseket készítsenek, jelezzék a gaz­dálkodás tendenciáit. A gazdasági életben ta­pasztalható negatív jelensé­gek több okra vezethetők vissza. Ezért vannak figye­lemmel a kielégítetlen ke­resletre, az egyes területeken kialakult monopolhelyzetre, a szerződéses fegyelem laza­ságaira. Mindez visszaélé­seknek teremthet lehetőséget. Az ellenőrzési főigazgató­ság szervezetében — húsz — mintegy ezer revizor vég­zi a mintegy 7 ezer vállalat és szövetkezet, valamint 40 ezer kisvállalkozó pénzügyi, (Folytatás a 4. oldalon) Kedvezőbb terep a leleményes okosabb gazdálkodáshoz 1985. január 1-től módo­sulnak a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályzók. Mi tette szükségessé az új ren­delkezés megjelenését, mi­lyen területeket érintenek, s milyen hatást várnak et­től az illetékes tárca veze­tői? — erről beszélgettünk Szőllősi Endrével, a MÉM tervgazdálkodási főosztályá­nak helyettes vezetőjével. — A módosításokat indo­kolja mindenekelőtt az, hogy a gazdaságokat érintő új pénzügyi és közgazdasági in­tézkedések jobban ösztönöz­zenek a gazdaságosabb ter­melésre, a bel- és külpiac ál­tal diktált termékszerkezet igen színvonalas volt a dön­tő. Érződött, hogy az évek során a rendezők között iga­zi jó munkakapcsolat ala­kult ki. A jó hangulatú ver­senyhez szabadidős progra­mokról is gondoskodtak, em­lékezetes marad a műsort zá­ró Dongó együttes szereplé­se, melyet békedemostráció követett. A verseny két kategóriá­jában a következő eredmé­nyek születtek. A több éve vetélkedők A-kategóriájában 1. Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Ka­zinczy brigádja, 2. a MÁV nyíregyházi Móricz és a víz­mű vállalat Neumann János brigádja, 3. a mátészalkai Szatmár Bútorgyár Tóth Ár­pád brigádja. A B-kategóriá- ban az először versenyzők kö­zött 1. az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat Móricz brigádja, 2. a Zöldért Széche­nyi, 3. az Universil Kandó Kálmán brigádja. Az Igaz ez a szép kulturális vetélkedő a jövő év elején folytatódik. A megyei döntő versenyzői. (Jávor L. felvétele) kialakítására. Számításair' szerint szorosabb kapcsa alakul majd ki a terme. ', eredményessége és a jo > >- delmezőség között. Az ag ágazatok nagy része egyse, érdekeltségi feltételek kü dolgozhat majd, s erősöd bővülhet a mezőgazda ' _; üzemek, az élelmiszeripa az erdészet közötti együtt- r ű- ködés. — Az új szabályozás az eddigieknél rugalmasabb úr­formákat ír elő. A búr, ' yc például szabadáras termék lesz, a rögzített áras rozs és napraforgó pedig 198',. ja­nuár 1-től lazább árformába kerül. A jövő ősztől ne ’íny termék felvásárlási ára ‘ * letve árkiegészítése em.vxe- dik, így a tejé, a vágóm. a vágójuhé, a gyapjúé, korrépáé és a téli almáé. A módosítások célja sősorban az, hogy az ár d-r még inkább tükröződjék ? előállítási költség, me: állami támogatások cs< kennek, illetve egyes esetek­ben, meg is szűnnek. A ni vényvédő szerekre például : jövőben nem kapható állar . támogatás, a zöldségtermesz- tési gépekre és a cukorré­patermesztés célgépeire vi­szont pályázat alapján ad- hfetó. A következő évtől a támogatási rendszerben meg­határozott és beruházásokra felvett hitelek után tovább­ra is kamattérítés jár. En­nek mértéke az eddigi 2—4 százalékról 5—7 százalékra emelkedik. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok to­vábbra is különleges elbírá­lásban részesülnek. — Az adózás rendszere és mértéke általában változat­lan marad. A városi és köz­ségi hozzájárulás azonban emelkedik. A beruházási vá­sárlóerőt szabályozó, eddig bonyolult és több csatornás rendszer helyébe az egysé­ges úgynevezett felhalmozá­si adó lép. Ez figyelembe ve­szi az üzemek teherbíró ké­pességét, s az egyes létfontos­ságú fejlesztéseket. A melio­ráció, az ültetvénytelepítés és néhány gépvásárlás mente­sül ezen adó befizetése alól. Jelentősen változik az ala­pok' képzésének és felhasz­nálásának rendszere is. — Január 1-től megszűnik az úgynevezett átlagbérsza­bályozási rendszer, amely legnagyobb gátja volt a vál­lalati és az egyéni érdekelt­ség fokozásának. Szerepét há­rom új keresetszabályozási forma veszi át. Közülük kell megtalálni a gazdaságoknak a vállalatoknak a legin­kább megfelelőt. E döntés (Folytatás a 4. oldalon) A vizmOváHalat csapatának győzelmével Ismét lezárult egy szakasz az Igaz ez a szép elnevezésű kulturális vetélkedősorozat­ban: a szocialista brigádok körében meghirdetett ver­seny megyei döntőjét a hét végén tartották meg Nyír­egyházán, a szakszervezetek házában. Tizenöt brigád kép­viseletében ültek asztalhoz az ötszemélyes csapatok, hogy a több hónapja tartó prog­ram végén számot adjanak tudásukról, politikai, turisz­tikai, történelmi és irodalmi témakörökben. Az év elején fordult újabb felhívással a szocialista bri­gádokhoz a vetélkedő rende­zője, a megyei és városi mű­velődési központ és az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza. A felhívás, amely arra buzdított, hogy a munkahe­lyi művelődés tartalmi gaz­dagítása, közösségi életünk erősítése érdekében mind többen jelentkezzenek, óriá­si érdeklődést váltott ki. Minden eddiginél nagyobb arányú volt a jelentkezés: 543 brigád startolt. Az egyes fordulókban fokozatosan erő­södött a mezőny, hiszen már csak a legjobbak jutottak to­vább. Értékelték az így élünk című írásbeli feladat dolgo­zatait is. A megyei döntőn mintegy háromszázan jelentek meg: a versenyzők és örvendete­sen sok kísérő, viszonylag nagy létszámú közönség. Mint Deme Dóra, a megyei mű­velődési ház osztályvezető­je kifejtette: örvendetes, hogy tömeges és ugyanakkor

Next

/
Thumbnails
Contents