Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-27 / 278. szám
Losonczi Pál Laoszban Autón járó holló (3. oldal) Hangsugárzók Kisvárdáról Az idén több mint ezer stúdió hangsugárzót készítettek szovjet exportra a BEAG kis- várdai gyárában. Képünkön: Szilágyi Gábor műszerekkel ellenőrzi a nagy teljesítményű hangsugárzó minőségét. (GB.) A Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség hétfőn indokínai kőrútjának utolsó állomására, Vientiánba, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába érkezett hivatalos, baráti látogatásra. A magyar küldöttség kambodzsai látogatása közös közlemény kiadásával fejeződött be. A Vattai repülőtéren ünnepélyesen fogadták a magyar vendégeket Szufanuvong, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, köztársasági elnök köszöntötte Losonczi Pált, az MSZMP PB tagját, az Elnöki Tanács elnökét, s a párt- és állami küldöttség többi tagját. A négymillió lakosú ország 300 ezres népességű fővárosának utcáin vörös nyakken- dős, kék nadrágot vagy szoknyát, fehér inget viselő úttörők, s fiatalok üdvözölték a vendégeket a kék-piros sávos, középen fehér körrel díszített laoszi s a piros-fehér- zöld magyar zászlócskákat lengetve. A hazánknál több mint kétszer nagyobb területű országban szeretettel üdvözölték az emberek a hozzájuk párt- és állami küldöttség élén megérkező magyar államfőt, és a delegáció tagjait. A kormány vendégházában a Szufanuvong államfővel folytatott rövid ismerkedő beszélgetésre is a kedves figyelem, a szívélyes, baráti légkör volt a jellemző. Délután Losonczi Pál megkoszorúzta a hősi emlékművet, ezután az elnöki palotában a magyar küldöttség vezetője felkereste Szufanuvong államfőt és megbeszélést folytatott vele. Korábban, a Kambodzsából Laoszba vezető úton, amikor a TU—154-es különgép délről északra a Vietnami Szocialista Köztársaság légterében haladt, Losonczi Pál táviratban üdvözölte Truong Chinh-t, a VSZK államfőjét. Fedett határátkelő Csengersimán Négy éve nyílt meg sok százezer ember örömére a csengersimai határátkelő- hely, s ezzel a Hajdú megyei Ártánd mellett Szabolcs- Szatmár megyében is lehetővé vált, hogy kerülők nélkül utazzanak Romániába. Az átkelőhely népszerűségét jelezte, hogy már az első évben íélmilliónyian keltek át ezen az állomáson. Az utóbbi időben lényegesen emelkedett ez a szám: az idén tulajdonképpen megduplázódott, s év végéig várhatóan eléri az egymilliót a ki- és beutazók száma. A határátkelő átadásakor a legfontosabb létesítmények elkészültek, de hiányzott egy fedett rész, ahol az útlevél- és vámvizsgálatot végezhetik. Hiányzott az utazóknak is, még jobban azonban a vám- és pénzügyőrség dolgozóinak, akik ha esett, ha fújt, a szabad ég alatt dolgozták le munkaidejüket. Tegnap óta változott a helyzet: fedett részt is kialakítottak a határátkelőnél. A beruházásból a vám- és pénzügyőrség mellett a megyei tanács, a csengeri állami és társadalmi szervezetek is részt vállaltak. Egyidejűleg az átkelőhely létesítményeinek központi fűtését is megoldották. A létesítmények avatására hétfőn került sor: a szalagot Gercsák Imre ezredes, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokának helyettese vágta át. Itt készült felvételünk. Szigorítják az ellenőrzést Takarékoskodni a költségekkel — sajtótájékoztató Szolnokon Januártól: új szabályozók a mezőgazdaságban A gazdasági élet alakulását figyeli a maga eszközeivel a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága. Az ellenőrzések eredményeiről, a feladatokról tartott sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt Szolnokon Sütő Dezső főigazgató. A főigazgatóság és a megyeszékhelyeken működő igazgatóságok feladata vala- mennnyi vállalat, szövetkezet, kisebb egység (gazdasági munkaközösség) pénzügyi elszámolási és bizonylati rendjének elleriőfáésé, friiVél' a vállalati mérlegek az igazgatóságokra futnak be, így mód nyílik a kormányzati szerveknek történő visszajelzésre, amelyben a szabályozók működésének tapasztalatait is összegzik. Ugyancsak feladat, hogy mérlegek adataiból átfogó elemzéseket készítsenek, jelezzék a gazdálkodás tendenciáit. A gazdasági életben tapasztalható negatív jelenségek több okra vezethetők vissza. Ezért vannak figyelemmel a kielégítetlen keresletre, az egyes területeken kialakult monopolhelyzetre, a szerződéses fegyelem lazaságaira. Mindez visszaéléseknek teremthet lehetőséget. Az ellenőrzési főigazgatóság szervezetében — húsz — mintegy ezer revizor végzi a mintegy 7 ezer vállalat és szövetkezet, valamint 40 ezer kisvállalkozó pénzügyi, (Folytatás a 4. oldalon) Kedvezőbb terep a leleményes okosabb gazdálkodáshoz 1985. január 1-től módosulnak a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályzók. Mi tette szükségessé az új rendelkezés megjelenését, milyen területeket érintenek, s milyen hatást várnak ettől az illetékes tárca vezetői? — erről beszélgettünk Szőllősi Endrével, a MÉM tervgazdálkodási főosztályának helyettes vezetőjével. — A módosításokat indokolja mindenekelőtt az, hogy a gazdaságokat érintő új pénzügyi és közgazdasági intézkedések jobban ösztönözzenek a gazdaságosabb termelésre, a bel- és külpiac által diktált termékszerkezet igen színvonalas volt a döntő. Érződött, hogy az évek során a rendezők között igazi jó munkakapcsolat alakult ki. A jó hangulatú versenyhez szabadidős programokról is gondoskodtak, emlékezetes marad a műsort záró Dongó együttes szereplése, melyet békedemostráció követett. A verseny két kategóriájában a következő eredmények születtek. A több éve vetélkedők A-kategóriájában 1. Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Kazinczy brigádja, 2. a MÁV nyíregyházi Móricz és a vízmű vállalat Neumann János brigádja, 3. a mátészalkai Szatmár Bútorgyár Tóth Árpád brigádja. A B-kategóriá- ban az először versenyzők között 1. az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat Móricz brigádja, 2. a Zöldért Széchenyi, 3. az Universil Kandó Kálmán brigádja. Az Igaz ez a szép kulturális vetélkedő a jövő év elején folytatódik. A megyei döntő versenyzői. (Jávor L. felvétele) kialakítására. Számításair' szerint szorosabb kapcsa alakul majd ki a terme. ', eredményessége és a jo > >- delmezőség között. Az ag ágazatok nagy része egyse, érdekeltségi feltételek kü dolgozhat majd, s erősöd bővülhet a mezőgazda ' _; üzemek, az élelmiszeripa az erdészet közötti együtt- r ű- ködés. — Az új szabályozás az eddigieknél rugalmasabb úrformákat ír elő. A búr, ' yc például szabadáras termék lesz, a rögzített áras rozs és napraforgó pedig 198',. január 1-től lazább árformába kerül. A jövő ősztől ne ’íny termék felvásárlási ára ‘ * letve árkiegészítése em.vxe- dik, így a tejé, a vágóm. a vágójuhé, a gyapjúé, korrépáé és a téli almáé. A módosítások célja sősorban az, hogy az ár d-r még inkább tükröződjék ? előállítási költség, me: állami támogatások cs< kennek, illetve egyes esetekben, meg is szűnnek. A ni vényvédő szerekre például : jövőben nem kapható állar . támogatás, a zöldségtermesz- tési gépekre és a cukorrépatermesztés célgépeire viszont pályázat alapján ad- hfetó. A következő évtől a támogatási rendszerben meghatározott és beruházásokra felvett hitelek után továbbra is kamattérítés jár. Ennek mértéke az eddigi 2—4 százalékról 5—7 százalékra emelkedik. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok továbbra is különleges elbírálásban részesülnek. — Az adózás rendszere és mértéke általában változatlan marad. A városi és községi hozzájárulás azonban emelkedik. A beruházási vásárlóerőt szabályozó, eddig bonyolult és több csatornás rendszer helyébe az egységes úgynevezett felhalmozási adó lép. Ez figyelembe veszi az üzemek teherbíró képességét, s az egyes létfontosságú fejlesztéseket. A melioráció, az ültetvénytelepítés és néhány gépvásárlás mentesül ezen adó befizetése alól. Jelentősen változik az alapok' képzésének és felhasználásának rendszere is. — Január 1-től megszűnik az úgynevezett átlagbérszabályozási rendszer, amely legnagyobb gátja volt a vállalati és az egyéni érdekeltség fokozásának. Szerepét három új keresetszabályozási forma veszi át. Közülük kell megtalálni a gazdaságoknak a vállalatoknak a leginkább megfelelőt. E döntés (Folytatás a 4. oldalon) A vizmOváHalat csapatának győzelmével Ismét lezárult egy szakasz az Igaz ez a szép elnevezésű kulturális vetélkedősorozatban: a szocialista brigádok körében meghirdetett verseny megyei döntőjét a hét végén tartották meg Nyíregyházán, a szakszervezetek házában. Tizenöt brigád képviseletében ültek asztalhoz az ötszemélyes csapatok, hogy a több hónapja tartó program végén számot adjanak tudásukról, politikai, turisztikai, történelmi és irodalmi témakörökben. Az év elején fordult újabb felhívással a szocialista brigádokhoz a vetélkedő rendezője, a megyei és városi művelődési központ és az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza. A felhívás, amely arra buzdított, hogy a munkahelyi művelődés tartalmi gazdagítása, közösségi életünk erősítése érdekében mind többen jelentkezzenek, óriási érdeklődést váltott ki. Minden eddiginél nagyobb arányú volt a jelentkezés: 543 brigád startolt. Az egyes fordulókban fokozatosan erősödött a mezőny, hiszen már csak a legjobbak jutottak tovább. Értékelték az így élünk című írásbeli feladat dolgozatait is. A megyei döntőn mintegy háromszázan jelentek meg: a versenyzők és örvendetesen sok kísérő, viszonylag nagy létszámú közönség. Mint Deme Dóra, a megyei művelődési ház osztályvezetője kifejtette: örvendetes, hogy tömeges és ugyanakkor