Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. november 22. Megkezdődött az európai kulturális fórum szakértői tanácskozása Harminchárom európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada képvise­lőinek részvételével szerdán Budapesten a Hilton Szálló­ban megkezdődött az euró­pai kulturális fórumot elő­készítő szakértői tanácskozás A Magyar Népköztársaság nevében Nagy János kül ügy­minisztériumi államtitkár üd­vözölte a delegációkat. Szólt arról, hogy a ma­gyar közvélemény kezdettől fogva nagy figyelemmel kí­séri a kulturális fórum elő­készületeit és várakozással tekint munkája elé. A lehető legkedvezőbb feltételeket kí­vánjuk biztosítani ahhoz, hogy a tanácskozás és annak eredményeként majd a kul­turális fórum sikeresen be­tölthesse feladatát: a kultu­rális alkotást, a terjesztést és az együttműködést érintő, egymással szorosan összefüg­gő kérdések megtárgyalásá­val, a madridi találkozón el­fogadott mandátumnak meg­felelően hatékonyan járuljon hozzá az európai kulturális élet gazdagításához, egymás értékeinek jobb megismeré­séhez, valamint az egyenjo­gúságra és a kölcsönös érde­kekre épülő kulturális kap­csolatok megszilárdításához. Hazánk abban érdekelt, hogy a mostani tanácskozás és majdan a kulturális fórum konstruktív szellemben vé­gezze munkáját. Nyilvánvaló, hogy ehhez mind a 35 részt­vevő állam együttes törekvé­sére, erőfeszítésére és politi­kai készségére van szükség. Megítélésünk szerint — hangsúlyozta az államtitkár — a kulturális fórum szer­vesen illeszkedik abba a po­litikai tanácskozássorozatba, amelyet Helsinki-folyamatnak nevezünk. Beszéde befejező részében hangsúlyozta: a Helsinki-fo­lyamat keretében sorra ke­rült találkozók és tanácsko­zások egyik tanulsága, hogy azok kimenetele nem kis mértékben az előkészités eredményességétől' függött. Ez most sem lesz másként, és a tanácskozás résztvevői a következő két hétben sokat tehetnek azért, hogy 1985-ben a kulturális fórum vendégei teljes egészében a madridi mandátumban kitűzött ne­mes célok érdekében tevé­kenykedhessenek, s kutathas­sák és megtalálják a közös érdekek érvényesítésének le­hetőségeit, tiszteletben tartva íradás Kolumbiában Legkevesebb 152- ember vesztette életét a kolumbiai áradások következtében és igen jelentős károk keletkez­tek a mezőgazdaságban — jelentette kedden Genfben a katasztrófák áldozatainak megsegítését irányító ENSZ­hjvatal (UNDRO). A. jelentés szerint az áradások követ­keztében 38 ezer család vált hajléktalanná, körülbelül 200 ezer hektárnyi szója-, gya­pot-, kávé- és cirokültetvény ment tönkre. A kolumbiai kormány 400 millió dollárra becsüli a károk nagyságát. Uruguay Választási előkészületek A vasárnapi választások közeledtével a politikai hely­zet Uruguayban egyre fe­szültebb — írja a Prensa La­tina tudósítója. — A széles front, a baloldali szövetség mind a katonai rezsim, mind pedig a politikai élet kon­zervatív köreinek részéről agresszív propagandatáma­dásoknak van kitéve. Három napja a Széles Front székházában megszűnt az áramszolgáltatás. A front vezetőinek egy választási ak­cióját a rendőrség megaka­dályozta. A Colorado Párt több ezer szavazólapját pe­dig a Széles Front szavazó­céduláinak borítékjaiban ter­jesztik. Ugyanakkor elterjedt az a hír, hogy a szavazások meg­kezdése előtt néhány órával a hadsereg a televízióban külön programot sugároz, amelyben a „baloldali terro­risták” akcióit készül „le­leplezni”. Ezzel igyekszik nyomást gyakorolni azokra a szavazókra, akik a Széles Frontra készülnek voksolni. A China Daily című pe­kingi lap fényképpel il­lusztrált jelentése szerint 200 ezer évvel ezelőtt élt majomember (homo erec- tus) megkövesedett csont­vázára bukkantak az észak­kelet-kínai Liaoning tarto­mányban, 400 kilométerre északra attól a helytől, ahol 57 évvel ezelőtt megtalálták a pekingi ősember tábor­helyét. Ebből a leletből Kí­na birtokában csak egy ko­ponyacsont maradt, mivel az 1927 és 1937 között fel­tárt maradványok nagy ré­sze a második világháború idején amerikaiak kezébe jutott és eltűnt, hollétük is­meretlen. A liaoningi lelet különle­ges értékű —- írja a China Daily —, mivel a szakem­bereknek sikerült az összes fontos végtagcsontra is rá­bukkanniuk. A koponyát Pekingbe szállították, hogy megállapítsák a pontos kort, annyit azonban már most is bizonyosra vesznek, hpgy a megkövesedett cson­tok legkevesebb 200 ezer évesek. Majomember-maradvá- nyokat először 1891-ben Eugene Dubois fedezett fel Jáva szigetén — írja a Chi­na Daily. — A liaoningi lelet a kínai régészek sze­rint nagy segítséget nyújt majd az evolúciót kutató tudósoknak. MSZMP­küldöttség Svédországban A Svéd Baloldali Párt- Kommunisták Központi Bi­zottságának meghívására november 17—20. között lá­togatást tett Svédországban az MSZMP küldöttsége, élén Horn Gyulával, a Központi Bizottság külügyi osztályá­nak vezetőjével. A küldöttség megbeszélést folytatott Lars Wernerrel, a Svéd Baloldali Párt-Kommu­nisták elnökével, Bo Ham- marral, a központi bizottság titkárával, valamint a párt más vezető képviselőjével lá­togatást tett a párt több he­lyi szervezetében. A nyílt, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről és tevékeny­ségéről, áttekintették a nem­zetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseit, va­lamint a két párt kapcsola­tait. A küldöttséget fogadta Ingvar Carlsson miniszterel­nök-helyettes, a Svéd Szoci­áldemokrata Párt alelnöke és Lennart Bodström külügymi­niszter. A találkozókon véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet és a magyar- svéd kapcsolatok néhány fon­tosabb kérdéséről. A küldöttség ellátogatott a Stockholmi Békekutató In­tézetbe. Szovjet miniszter látogatása Pjotr Plesakov, a Szovjet­unió rádióipari minisztere, Kapolyi' László ipari minisz­ter meghívására kedden a késő esti órákban Budapest- re érkezett. Magyarországi tartózkodása alatt vendéglá­tójával áttekinti a két tárca együttműködésével kapcsola­tos kérdéseket és megláto­gat, az együttműködésben érdekelt több magyar válla­latot. Mongólia flz utolsó újjászületés kezdete Az európai kulturális fórum szakértői tanácskozásának résztvevői. (Kelet-Magyarország telefotó) a minden nép kultúrájában és belső életében meglevő sajátosságokat, azonos, vagy eltérő értékrendeket, és in­tézményi kereteket. Országunk új társadalmat épít, és az elmúlt négy évti­zed során nem lebecsülendő eredményeket ért el. azokon a területeken is, amelyekről a kulturális fórum majd ta­nácskozni fog. őszintén örül­nénk, ha a mostani értekez­leten elvégzendő munka mel­lett a résztvevők is bepillan- \ tást nyernének népünk min­dennapi életébe, és személye­sen is megismernék a magyar kultúra értékeit — mondotta végül Nagy János. A megnyitó után az előké­szítő tanácskozás zárt üléssel megkezdte munkáját. A mongol nép legújabb- kori történelmének fontos dátuma november 26. Hat­van esztendővel ezelőtt az először összehívott nagy né­pi hurál ezen a napon fo­gadta el Mongólia első for­radalmi alkotmányát, és ezzel kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot, a nép ke­zébe adva a legfőbb hatal­mat. A Mongol Népköztár­saság feladatát nemcsak abban látta, hogy megsem­misítse a régi, feudális no­mád társadalom gazdasági és ideológiai maradványait, de hitet tett a fejlődés nem kapitalista útja mellett is. Az egyházat elválasztotta az államtól, s a vallást min­denkinek magánügyévé tet­te ... Ez utóbbi lépés jelentő­sége és bátorsága rendkí­vüli, hiszen Mongólia né­hány évvel korábban még teokratikus állam volt, ahol az 1912-,ben kánná is meg­választott élőisten-főpap, Dzsavdzandamba hutuktu nyolcadik újjászületése uralkodott, akit — a dalai és a pancsen lámák után — a harmadiknak tekintettek a lamaista buddhizmus hie­rarchiájában. Az ő szemé­lyével függ össze, hogy az államforma köztársasággá változtatását csak a népi forradalom győzelme után három évvel vállalták a mongol marxisták: 1924 májusában meghalt az 1635-től mindig reinkarná­lódó Dzsavdzandamba hu­tuktu. A főpap — bár ál­lamfői jogai Szühebátor forradalma után csak for­málisak voltak —, környe­zetével, a lámákból és feu­dális urakból köréje tömö­rült reakciós klikkel fékez­ni tudta a forradalmi folya­matot, s a népi hatalom rövid három éve alatt Szü- hebáto.r pártjának két ala­pító tagját — Bodo minisz­terelnököt és Dandzan had­sereg-főparancsnokot — is rá tudta venni az árulásra. Népbírósági ítélet alapján — több társukkal együtt — mindkettőt kivégezték. A főpap halála után a pártvezetés és a kormány azonnal ünnepélyesen ki­nyilvánította1 Dzsavdzan­damba hutuktu többé nem fog újjászületni. E hírnek a csaknem 100 ezres lámasereg (gyakorla­tilag a felnőtt férfiak 40 százaléka) nem örült. S el­lenállásuk égjük megnyil­vánulása volt, hogy szinte a húszas évek végéig hol itt, hol ott erősödött fel az általuk terjesztett, izgalmas újság: mégis eljön, hama­rosan Mongóliában lesz Dzsavdzandamba kilence­dik újjászületése. Így fokoz­va a nyugtalanságot, szítva az ellenállást a vallásos tö­megekben. A hutuktu (szent) való­ban nem született újjá ki­lencedszer, helyette viszont újjászületett a mongol nép. E hosszú folyamat egyjk első dátuma volt 1924. no­vember 26. Azóta sok minden tör­tént. A feudalizmus maradvá­nyainak felszámolása, majd a szocialista építés sikerei­nek arányában a mongol nép kihalása helyett — amit európai tudósok a termé­szetes fogyás üteme alapján 100 éven belülre jósoltak -- a lakosság erőteljes növe­kedésnek induU A termé­szetes szaporulat még 1940- ben is csak 4,3 volt ezer la­kosonként, ám húsz évvel később már 33,7„és azóta egyetlen évben sem esett 26 alá. S ez a jelenség itt — több más ázsiai ország­tól eltérően — egyértel­műen pozitív, hiszen még ma is egy egész négyzetki­lométer jut minden lakos­ra. A százezres lámasereg Truong Chinh Losonczi Pál mellére tűzi az Arany Csillag Érdemrendet. (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar nép őszinte ér­deklődéssel és rokonszenwel kíséri napjainkban is a vi­etnami nép erőfeszítéseit az ország előtt álló feladatok megoldásában. Az Elnöki Tanács elnöke ezután országunk helyzeté­ről, felszabadulásunk 40. év­fordulója megünnepléséről, az MSZMP jövőre esedékes XIII. kongresszusának előké­születeiről szólt. Majd így folytatta: A világ békeszerető milliói­val együtt a magyar dolgo­zók is nagy aggodalommal fi­gyelik a feszült nemzetközi helyzet alakulását. Pártjainkat és népeinket közös harcunk, s korunk nagy eszméje, a marxizmus —leninizmus, az internacio­nalizmus és a szocializmus ügye köti össze. Együtt ha­ladunk a szocializmus építé­sének útján, és együtt harco­lunk az imperializmus és más reakciós erők törekvései ellen, a békéért és a társa­dalmi haladásért. Közös törekvésünk gazda­sági kapcsolataink haté­konyságának javítása, a köl­csönös előnyökön nyugvó együttműködés megvalósítása azokon a területeken, ahol erre már ma lehetőség van. Tárgyalásainkon jelentős szerepet kapott az ázsiai bé­ke és biztonság kérdése, amely elválaszthatatlan a vi­lág sorsának alakulásától. A Magyar Népköztársaság tá­mogatja az indokínai orszá­gok, köztük a Vietnami Szo­cialista Köztársaság arra irányuló aktív külpolitikai kezdeményezéseit, hogy Dél- kelet-Ázsia a béke, a bizton­ság és a stabilitás övezetévé váljon. Befejezésül szeretném meg­köszönni, hogy találkozhat­tunk Önökkel, Hanoi város dolgozó népének képviselői­vel. További sikereket kívá­nók a Vietnami Kommunis­ta Párt, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság vezetőinek, az egész vietnami népnek szocialista építőmunkájában. eltűnt, csakúgy, mint a 97 százalékos analfabétizmus. Nagyot ugrott az életszín­vonal. Alighanem a legere- | detibb mongol sajátosságok 1 egyike, hogy a harmincas i évek végén, a negyvenes | évek elején felbátorodott i iparosodás részben az épp f ez idő tájt szélnek eresztett | lámaságból merítette a f szükséges munkaerőt. Hogy * megerősödjék a Lenin által 1 emlegetett, s a mongol párt j kommunistává „változtatá- [ sához” szükséges munkás- j osztály. Mindenesetre: az 1921. évi népi forradalom 60. évfor­dulójának esztendejében az időközben csaknem meghá­romszorozódott lakosság­nak több mint 41 százaléka tartozott a munkásosztály­hoz, a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalék­kal részesedett az ipar. A mezőgazdaság részesedése a forradalom előtti 87,3 szá­zalékról 15,4-re csökkent, miközben az általa meg­termelt érték megsokszoro­zódott. Nem kevésbé fon­tos, hogy a növénytermesz­tésnek a mezőgazdaságon belüli részaránya, amely még 1960-ban is mindössze 0,4 százalék (!) volt, ma már eléri, olykor megha­ladja a 20—25 százalékot. Ez annak a „történelmi ugrásnak” az egyik értéke, amelyet a mongol nép — a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével — a mongol nép a feudalizmus­ból a szocializmusba tett, ezer év elmaradottságát pó­tolva be egyetlen emberöl­tő alatt. A másik érték a példa nemzetközi ereje. A mongol tapasztalatkincs is­merete és hasznosítása nél­külözhetetlen a nem kapi­talista fejlődés útját válasz­tó fiatal ázsiai és afrikai országoknak. Nagy Károly Belgrádi egyetemisták Rendbontási kísérletek Kudarcot vallott a szocia­lista- és önigazgatás-ellenes erőknek az a próbálkozása, hogy rendbontást idézzenek elő egyes belgrádi kollégiu­mokban, különösen az új­belgrádi „egyetemi város- han” — állapították meg a JKSZ belgrádi egyetemi bi­zottságának ülésén. A tanácskozáson elhang­zott tájékoztató szerint az ellenséges erők megpróbálták kihasználni az egyetemisták jogos elégedetlenségét, ame­lyet az váltott ki, hogy nem vonták be őket kellőképpen a kollégiumi étkeztetés és egyéb szolgáltatások árának megszabásába. A rendbontás­ra és illegálisan szervezett tiltakozásokra irányuló kísér­letek mellett az egyetem két fakultásán megpróbáltak fel­olvasni egy pamfletét is, amelynek szerzője egyike annak a hat vádlottnak, akik ellen Belgrádban jelenleg per folyik ellenséges tevé­kenység miatt. Az egyetemi hallgatók erélyesen elítélték és meghiúsították ezeket a próbálkozásokat — mutattak rá a belgrádi egyetemi párt- bizottság ülésén. In v m se* mna. «JJ. ^ Sí 4L |ay *5= Sä a I B$ 1C«Eipa«« V4dFefJl 35 I BBS«6 I II , ^

Next

/
Thumbnails
Contents