Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. november 3, Folyamatosan szállít az ÁFOR várható ellátásról az ÁFOR megyei kirendeltségén. A kapott információ szerint fennakadás az ellátásban nincs, az igényeket ki tudják elégíteni, s remélhetőleg nem áll elő olyan helyzet, mint tavaly pkióberben, amikor vagy két hétig komoly fenn­akadások voltak. A nálunk felhasznált fűtő­olaj nagy része Nyírbogdány- ból származik, de jelentős mennyiség érkezik a Szovjet­unióból is. Az ÁFOR tizen­nyolc tankautója gondosko­dik a tüzelőanyag kiszállítá­sáról, és Nyíregyházán kívül Csengerben, Kisvárdán, Má­tészalkán, Nyírbátorban, Vá- sárosnaményban és Nyírbog- dányban vannak kirendeltsé­gek. SZAKAD AZ ÚJ RUHA Habár az egyre több felé tért hódító földgázprogram, valamint az energiatakaré­kossági intézkedések nyomán kevesebb fűtőolaj fogy mint pár évvel ezelőtt, még ma is ez az egyik legtöbbet hasz­nált fűanyag megyénkben is. Igaz, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben, gyárak­ban sokfelé télen, nyáron egyaránt használják a föld mélyének folyékony kincsét, mégis, mint minden tüzelő­anyagnak, a tél a legfőbb év­adja. Ezért érdeklődtünk a Szép új lakóépületet adott át Fehérgyarmat főterén a KE- MÉV. A földszinten gyógyszertárat helyeznek el. A lakók már birtokba vették új otthonukat, (elek) „Nem tetszik a nevem!11 Hátra arc a hagyománynak Dávidok divatja Hol vannak már azok az idők, amikor a copfos kislány után Erzsikéit kiáltott az anyukája a játszótéren! Se szeri, se száma a megállítha­tatlanul burjánzó, külföldi keresztnevek divatjának. A nyíregyházi tanács anyaköny­vi hivatalában a csoportve­zető, Böjti Gizella alig-adig találkozik az évszázada még kizárólagosnak számító Já­nos, István, Ilona, Katalin, Erzsébet, Margit nevekkel. — Manapság a németes, franciás hatást keltő neveket adják elsősorban a szülők a kislányoknak. így rengeteg a Zsanett, Henriett, így is anyakönyveztetik, Henrietta, hozzá. No és kellő indok, amelyből már annyi is elég, hogy a viselőjének nem tet­szik, ahogy eddig hívták. Rendszerint az történik, hogy az anyakönyv az élet válto­zását követi nyomon: mond­juk Juditnak hívták 14 esz­tendőn keresztül a Júliát és szeretné a hivatalos iratok­ban is ezt használni. A vezetéknevek megváltoz­tatása már komolyabb ügy­nek számít. A belügyminisz­ter adhat rá engedélyt, még­pedig igen nyomós ok miatt. Vannak a közízlést nem egé­szen esztétikusán befolyásoló hangzású nevek, aztán ki­mondhatatlan idegen szavak, „Kérem vissza a pénzemet!“ ' PARTNEREK VAGY ELLENFELEK ? Kocsis Tamásne dühösen kifakadt: — Mégiscsak minősíthetet­len, hogy az ember hétszáz forintot kiad egy női cipőért és rövid hordás után letörik a sarka! Vajon hol vannak a gyári ellenőrök, ha ilyen is lekerülhet a szalagról?! A nyíregyházi Nyírfa Áru­házban történt jelenet sajnos, a megye, de az ország bár­mely boltjában előfordul. Mint egy raktárban, úgy áll­nak glédába sorakoztatva a hibás bársony pantallók a má­sik áruház, a Kelet szabó- műhelyében. A ruházati ter­mékek hibái szaporodnak, s a magas fogyasztói ár mi­att nem kevés bosszúsá­got okoznak a lakosságnak. A gyártól a vevőig kísértük az áru útját, hol miként sza­vatolják a minőséget? Tanulnak a hibából — Az országos átlagnál a Szabolcs Cipőgyárban keve­sebb a reklamáció — terje­delmes statisztikát lapoz Huszka József igazgató. — Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek, mert szeptem­berben például 492 esetben reklamáltak átvevők. Az év első felében Magyarországon összesen negyedmillió cipő- reklamációt könyveltek el, míg a múlt év hasonló idő­szakában 205 ezer volt. Or­szágos adat szerint a terme­lés 1,85 százalékát kifogásol­ják — a Szabolcs Cipőgyár esetében 1,4 százalékról van szó —, sok pénzt dobunk ki az ablakon. Tavaly 1,9 mil­lió kárunk volt a javítások, a cserék miatt. Pár éve ez az összeg a duplájára rú­gott .. . A hihetetlenül magas rek­lamációknak gátat vetett a néhány éve született rende­let: javítani kell a javítható lábbelit. A szövetkezeti ipar vállalkozott rá, hogy a bol­tokba visszavitit, hibás cipőt nyolc napon belül helyrehoz­zák. A számlát természete­sen a hibás terméket előállí­tó gyár egyenlíti ki. A Sza­bolcs Cipőgyár mindenesetre tanul a hibákból: a sorozato­san leváló mikroporózus tal­pú cipő ragasztását a fogyasz­A helytelen életmódról, a túl­zott gyógyszerfogyasztás követ­kezményeiről indítottak előadás- sorozatot a vásárosnaményi egészségnevelési hónapon, no­vemberben. Vásárosniaményban, Olcsván, GeJénesen. Marokpapiban és Gemzsén orvosok, gyógyszerészek tartanak előadásokat a helyi mű­tói reklamációk után meg­változtatták. Dönt a KERMI — A hazai termékek minő­sége jelentősen javult — ál­lítja Dávida Kornélné, a Me­teor Ruházati Nagykereske­delmi Vállalat igazgatója. — Különösen az indiai import ruhákra panaszkodnak, jog­gal. Kifestik, szétszakad. A külkereskedelmi vállalaton keresztül érvényesíthetnénk szavatossági kifogásunkat, de drágább lenne a leves, mint a bús. A hazai gyártmányok esetében vjszont .nagy segít­ségünkre van a RUMES, a gyártó ipart felülvizsgáló ru­házati minőségellenőrzési egyesülés. Két dolgozónk a RUMES alkalmazottja, ők a fizetésüket is a pesti köz­ponttól kapják. A múlt év nyarától a ruházati szab­ványokat megszigorították. Csökkent a reklamáció ná­lunk, s ez annak is betudha­tó, hogy a tőkés piacra varró lányok, asszonyok a belföldi termékeket is magasabb mű­szaki, szakmai színvonalon készítik el. Azért nem ennyire rózsás a kép. Dugig tele a szabó­műhely a nyíregyházi Kelet­ben és Konczos József né, a konfekcióosztály helyettes ve­zetője abszolút jogos rekla­mációkkal találkozik. — Sokszor az a bajok for­rása, hogy az ipar a rossz minőségű alapanyagot is fel­dolgozza. Általában azonnal becseréljük a hibás holmit, ha egyértelmű a kifogás. Ha a bolt-, vagy osztályvezető nem tudja eldönteni, a Ke­reskedelmi Minőségellenőr­ző Intézethez küldjük a vitás darabot. A KERMI két hét alatt szakvéleményt ad. Nyolc szám- jegyűs kár Hazánkban 3 ruházati ipar termékeit használati, kezelési utasítással látják el. Mégis előfordul, hogy leszakad a címke, vagy a vevő esetleg nem az anyag típusának megfelelő mosást, tisztítást alkalmazott. Nehéz igazságot tenni, éppen ezért a megyei tanács kereskedelmi felügye­velődési házakban. Az egészség- nevelési hónap programiában diákokhoz és szülőkhöz is szól­nak a dohányzás és az alkohol- fogyasztás ártalmairól, a gyer­mekek helyes táplálkozásáról, a test- és fogápolásról. Hasonló so­rozatot tartanak az óvodások és szüleik számára is. lósége évente rendszeresen ellenőrzi a kötött-, a konfek­cióáru és a cipő minőségét. — Még a magánkereskedő­ket is megnézzük, megtet- tek-e mindent a fogyasztó tá­jékoztatásáért — hallottuk Váradi Istvántól, a megyei tanács kereskedelmi felügye­lőségének vezetőjétől. — A figyelmeztetéstől a pénzbír­ságon át a fegyelmiig számos eszközt veszünk igénybe a vásárlók érdekeinek érvénye­sítéséhez. Évente 10—15 pa­nasz érkezik hozzánk, ame­lyet nem rendezett el hitelt érdemlően a boltvezető és ézérf á fogyasztó közvetlenül á mi segítségünket kérté. A több száz forintos cipő, nadrág, kabát, pulóver vagy ruha ésetében joggal várja el a vásárló, hogy a pénzéért hordható darabot kapjon. A hosszas utánajárás, a vára­kozás kellemetlenségei még a gondos kereskedői maga­tartás mellett is bosszúságot okoznak. A zömében hat hó­napra terjedő szavatosság sok millió forintos kártól kímél­né meg a népgazdaságot, ha már a szalagról hibátlan áru kerülne le. Tóth Kornélia Nem tűi gyakori, hogy a bíró­ság 27 év börtönt osszon ki né­hány perc alatt, különösen nem, ha vagyon elleni büncselekmény- rőL van szó. A napokban ez tör­tént, Igaz tizenegyen ültek a vádlottak padján, s az is igaz; hogy közülük mindössze hár­man voltak 'büntetlen előéletű- ek. Börtönbe zárásukkal egy nagyon veszélyes tolvaj bandától tisztították meg Nyíregyháza és Székely környékét. A vezér Erdei Attila 29 éves nyíregyházi lakos volt, aki ta­valy áprilistól magánkereskedő­ként tevékenykedett. Lehet, hogy nem is szabályosan szerezte meg az engedélyt, mert kétszer volt már büntetve lopásért és elren­delték pártfogói felügyeletét is. de hát Erdei magánkereskedő lett, méghozzá olyan roppant ügyes magánkereskedő, aki először vett és eladott, aztán már nem is vett, csak eladott. És nem olyan volt, mint egy állami vállalat, ő ügyelt a csomagolásra is. Ez volt az első ténykedése is. Elment a Tiszai Ve­gyi Kombinát mellé négy haver­jával és loptak 180 kiló műanyag szatyrot. Utána rájött, hogy nincs is erre olyan nagyon szükség mint hitte, mert boltja nincs, siókkal jobban jár, ha Pestre hordja fel az árut, ott drágábban elkél. Tavaly ősszel sárgarépát akart szállítani. Kiment Székelybe Kö­rösi Lászlóhoz és Körösi Gézá­hoz — akiket egy autó adásvé­tel során ismert meg — és meg­kérte őket, hogy szerezzenek ne­ki sárgarépát. A Körösi testvérek tudták, hogy Székely és Deme- cser között termeltek sárgarépát, s meg is mutatták azt a terüle­tet Erdeinek. Néhány nap múl­va a Veres-tagból elloptak 2700 forint értékű már prizmába ra­kott sárgarépát. Rövid idő múl­va újabb 8 mázsát vittek el. né­hány nap múlva pedig — ekkor már újabb haverokkal — 5 má­zsát pakoltak Erdei kocsijába. Egészségnevelési hónap Vásárosnaményban A megrendelések mennyi­sége nagy ingadozásokat mu­tat. Akad közület, amelyik 60—80 ezer litert rendel, ka­zánnal ellátott lakóházak is vásárolnak ezerliteres tétel­ben olajat, s vannak akik egészen keveset vesznek egy­szerre. A felhasználók számá­ra az ÁFOR többféle kedvez­ményt is adott és ad is. Au­gusztus 31-ig például 20 szá­zalékos kedvezménnyel lehe­tett olajat vásárolni, pontosan az őszi-téli torlódások elke­rülése végett, s most, novem­ber 15-ig hosszabbították meg az úgynevezett betárolási szerződéseket, melyek értel­mében a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek számára mintegy hitelben szállítják az olajat, s azok, a számlát no­vember 15-e után egyenlí­tik ki. Tegyük hozzá: ezért természetesen nem kell fel­árat, pluszszázalékot fizetni. Az egyéni fogyasztók szá­mára „tankjáratokat” indíta­nak, s ebből helyben fejtik le a szükséges mennyiséget. Az utóbbi időkben pedig már éjszaka is szállítanak az ÁFOR autói, pontosan azért hogy a lehető legjobban hasz­nálják ki a szállítóeszközö­ket. Tehát befejezésül még egyszer: a vállalat folyama­tosságot ígér, annyi megszorí­tással. hogy tekintettel a fű­tési idényre, a megrendelése­ket csak néhány nap múltán tudják teljesíteni. s. z. Nikoletta — ezt rövidebb formájában nem jegyzik be az inatokba —, gyakori az Adrienn, a Rita, az Annamá­ria, a Marianna, az Anett. Életre kelnek a régi nevek is, így például népszerű az Eszter. A lányok névadását — úgy tűnik — jobban igazítják a divathoz a szülők. Általában vidéken szokás, hogy a kis­lány az édesanyja keresztne­vét örökli. A fiuknál viszont városon és falun is sokkal gyakoribb, hogy az apa ke­resztnevét íratják be. így még ma is vannak Józsefek, Sán­dorok, Istvánok, de a fiúne­vek közt is hódít a divat, így kedvelik a névadásnál a Dá­vid, Gergely, Gergő, Gábor, Zoltán neveket. Az idén eddig 2900 szüle­tést anyakönyvezett a nyír­egyházi tanács. A múlt év­ben összesen 3300 kisgyer­mek adatait rögzítették a me­gyeszékhely anyakönyvében. Egy-egy kisgyermek nevével többször is találkoznak, hi­szen előfordul, hogy valaki nincs megelégedve a szülei­től kapott keresztnévvel, vagy nem tetszik neki az öröklött családnév. Általá­ban ritka a névváltoztatás, de mégis akadnak, akik ily módon szeretnének „új kön­tösben” megjelenni a nekik a világot jelentő környezetük előtt. A keresztnevek meg­változtatása sokkal egysze­rűbb, hiszen helyben intézi a tanács, mindössze egy húsz- forintos okmánybélyeg kell amelyekhez egy hasonlót, de magyarosat választ az illető, és kéri a változtatást. De kaphat is ajánlatot, ha nem tud jobbat a sajátja helyett. Az idegen hatással szinte naponta meg kell birkózniuk az anyakönyvvezetőknek. Elő­fordul, hogy külföldi állam­polgárok a szülőföldjük irán­ti ragaszkodásból nálunk tel­jesen ismeretlen neveket sze­retnének adni az újszülött­nek. Jogszabály rögzíti, hogy a nemzetiségiek és a külföl­di állampolgárságúak eseté­ben anyakönyvezhetik a Su­zanne, Pjotr, Peter, Evelyne, Yvonne és más neveket is, annak ellenére, hogy ezek­nek esetleg magyar, vagy már magyarosan anyaköny­vezhető változatuk is létezik. Az 1895-től őrzött anya­könyvek beszédes jelképei a történelem, az irodalom, a szokások, a néphit, a vallás, a politika, a közélet, a sport, a művészetek megítélésének, változásainak. Száz, év múl­tán vajon milyennek látja a mi korunkat a régi idők név­divatjára kíváncsi krónikás? Nyugdíjas­találkozók Nyugdíjas-találkozókról kaptunk hírt. Az ingatlanke­zelő és szolgáltató vállalat Bessenyei György szocialista brigádja az elmúlt napok­ban ötven nyugdíjast hívott meg és látott vendégül. A Kender-, Juta- és Politextil- gyár nagyhalászi gyáregysé­gében október 25-én volt ha­sonló rendezvény. Bár az üzem alig több mint tízéves múltra tekint vissza, szépszá­mú nyugdíjasuk van. A ta­lálkozón a vendégek tájéko­zódtak az üzem 1984. évi munkájáról, az új technoló­giákról, berendezésekről. A találkozó végén fehér asztal mellett elevenítették fel em­lékeiket az üzem egykori dol­gozói. A bíróság a tolvaj bandára pél­dás szigorú büntetést szabott ki: Erdei Attila 6. Körösi László 5, Csikós Béla nagykállói lakos 3 és fél év. Nagy László nyíregy­házi lakos 3. Kaszab György nyíregyházi lakos 2 és fél. Padá- nyl István nyíregyházi lakos 2, Nyíregyházán az új Október 31. téren, a dombházban üze­melő csemegében havonta átlagban mástél millió forintot forgalmaz a hús- és hentesárurészleg. (E. E. felv.) ...aztán már csak eladott Amikor Erdei rájött, hogy a sárgarépa nem nagy üzlet, zöld­séget kért Kőrösiéktől, ezt a székely! tsz földjéről szerezték meg. Egy hónap múlva a krump­lit látta jobb üzletnek Erdei, kihordtak a tsz telepéről 100 zsák­kal az út mellé,, aztán utazott a krumpli tovább Nyíregyházáig. Hordta tehertaxival és saját kocsijával, mert a száz zsák csak kóstoló volt. utána 60 majd 50 zsák burgonya következett. s egy nyíregyházi lakos állandó vevő volt rá. Az almaszezonban Erdei is vál­tott, ekkor már almát hordott ,fel Pestre, természetesen ezt is a székelyi tsz-ből lopta tolvaj barátjaival. akiknek rendszere­sen adott kisebb-nagyobb össze­get a tippért és a segítségükért. Az alma után bárány követke­zett. ezt Is Székelyből lopták, gazdát pedig Kállósemjénben és Encsencsen találtak neki. Nagy összegeket tettek ki a répa-, a krumpli-, az almalopá­sok. értékes volt a bárány is, hiszen volt olyan alkalom, ami­kor huszonhárom pecsenyebá- rányt loptak el. nem fizetett rosszul az az öt zsák bab sem, amit a Demecseri Áfész tiszarádi boltjából vittek el, ám a nagy buli mégsem ez volt, hanem ami­kor feltörték Böjti József né nagykállói butikját, ahonnan 262 ezer forint értékű holmit vit­tek el. A siker kedvet szült, ez­után egy demecseri butikot dézs­máltak meg, ahonnan 111 ezer forint értékű holmival távoztak. Szerencsébe még nem volt idejük mindet értékesíteni, s amikor le­buktak. sok mindent megtaláltak Erdeinél. Szoták József nyíregyházi lakos 1 év 6 hónap. Körösi Géza ugyan­csak 1 év 6 hónap börtönbünte­tést kapott. Gebri Sándor széke­lyi lakosra 10, Jóni Sándor széke­lyi lakosra 8 hónap szabadság- vesztést szabott ki a bíróság, de a büntetés végrehajtását 3, illet­ve 2 év próbaidőre felfüggesz­tette. A bíróság több mint 450 ezer forint kártérítésre kötelez­te Érdeleiket, meg kell fizetniük ennek 5 százalékos kamatát és sok tíz ezer forint illetéket is. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents