Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. november 21. 400 halott 1500 sobosUH Gázrobbanás Mexikóban Nem végleges adatok szerint Mexikóvárosban legalább négyszáz ember halt meg a hétfői nagyerejű gázrobbanások és a környező lakott területekre átterjedő tűzvész következtében. A sebesültek száma több mint 1500. A rendőrség szóvivője elmondta : a szerencsétlenség j étfőn reggel történt, amikor az Unigas magánvállalat egyik elosztótelepén felrobbant egy folyékony gázt tartalmazó tartálykocsi, majd ennek hatására négy nagy tartály, amelyekben összesen mintegy 11 millió liter folyékony gázt tároltak. A lángok átterjedtek az állami tulajdonban lévő Petroleos Mexi- canos vállalat telepeire és a közelben fekvő városnegyedre is. A környéken lakók elmondták, hogy az első robbanást még legalább hét követte, amelyek következtében a helyszíntől még öt kilométerre is ablakok törtek be és más károk keletkeztek. A mentési munkálatokban részt vevők elmondták, hogy a városrész lakóit, mintegy 350 ezer embert ki kellett telepíteni. Közülük nagyon sok hajléktalanná vált. 39 év utón Megbeszélések Panmindzsonban A Koreai NDK és Dél- Korea Vöröskereszt-szervezeteinek képviselői tizenegy évi szünet után felújítják rendszeres plenáris üléseiket. Pekingbe érkezett jelentés szerint erről kedd délelőtt a koreai fegyverszüneti vonalon, Panmindzsonban állapodtak meg a két Vörös- kereszt megbízottai. Munka- csoportszinten a Vöröskereszt-szervezetek rendszeres tanácskozásai 1977-ben szakadtak meg. A felújított plenáris tanácskozásra a dél-koreai Szö- ülban kerül sor, s azon a családegyesítésről tárgyalnak majd. A KNDK szeretné, ha a kettészakított családok, hozzátartozók levelezhetnének és találkozhatnának egymással. A keddi Vöröskereszt-megbeszélés előtt öt nappal a két országrész gazdasági szakértői találkoztak, ugyancsak Panmindzsonban, 39 év után először. Amerikai-francia tárgyalások Bush amerikai alelnökkel és Schultz külügyminiszterrel folytatott tárgyalást washingtoni tartózkodásának első napján Claude Cheysson francia külügyminiszter. A megbeszélésekről nem adtak ki részletes tájékoztatást, amerikai részről azonban utaltak arra, hogy azoknak témái között szerepelt a Líbiával kapcsolatos — és Washington által a nyilvánosság előtt is bírált — francia magatartás. Cheysson éppen amerikai útjára indulóban kifogásolta, hogy az Egyesült Államok olyan formában nyilvánított véleményt a Csád ügyében megtartott francia—líbiai tanácskozásokról, amely Párizs véleménye szerint nem egyeztethető össze az amerikai— francia kapcsolatok tartalmával. Más források szerint azonban ez a nézeteltérés nem került központi helyre a két külügyminiszter megbeszélésein és a tárgyaláson számos más témáról, így a Közel- Keletről is eszmét cseréltek. Losonczi Pál Hanoiban Kedden folytatódott a magyar párt- és állami küldöttség hivatalos baráti látogatása a Vietnami Szocialista Köztársaságban. A Losonczi Pál vezette delegáció Hanoiban megkoszorúzta Ho Si Minh mauzóleumát, majd az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja meglátogatta a vietnami nép legendás vezetőjének közeli emlékmúzeumát. Losonczi Pált végigkalauzolták a Hanoi közepén elterülő festői parkban, s bemutatták neki azt a kétszintes, szerény faházikót, amelyben Ho Si Minh élt és dolgozott élete utolsó évtizedeiben. Az itteni szokásoknak megfelelően Losonczi Pált is elvezették a ház melletti tavacskához, ahol a vietnami vezető kedvenc halait etette — az Elnöki Tanács elnöke is dobott most nekik néhány marék kukoricát. Ezt követően megkezdődtek a hivatalos magyar— vietnami tárgyalások. A négyórás tárgyalás során, amelyet meleg, őszinte, baráti légkör jellemzett, Truong Chinh részletes tájékoztatást adott a Vietnami Szocialista Köztársaság belső helyzetéről, gazdasági erőfeszítéseiről, -elemezte Vietnam nemzetközi törekvéseit és méltatta a kétoldalú kapcsolatok gyümölcsöző fejlődését. Losonczi Pál ugyancsak tájékoztatta a vietnami partnereket belpolitikai helyzetünkről, gazdaságpolitikánk fő célkitűzéseiről. Ismertette hazánknak az államok közötti bizalom és együttműködés helyreállítására, a leszerelésre, a béke megőrzésére irányuló külpolitikai tevékenységét. Átadta az MSZMP KB. az Elnöki Tanács, a magyar kormány, egész népünk üdvözletét, jókívánságait, kifejezte reményét, hogy a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság hagyományos jó kapcsolatai a mostani látogatás eredményeként tovább erősödnek. Losonczi Pál vendéglátójával, Truong Chinh vietnami elnökkel a tárgyalások megkezdése előtt Hanoiban. (K-M te- lefotó) (Folytatás az 1. oldalról.) nek a lakók is az energia ésszerűbb felhasználásának érdekében. Az illetékes hatóságok álláspontja: inkább gazdálkodjunk, mint korlátozzuk az energiafelhasználást. Ám a gazdálkodás egyben ellenőrzést is feltételez, mely az elkövetkező időkben jóval szigorúbb, lesz mint korábban. Erre csak egyetlen példa: az energiafelügyelet szakemberei ismét ellenőrizni fogják a közületek fűtését, s ahol nem veszik figyelembe az előírásokat, élnek a törvény szigorával, súlyos bírságokat szabnak majd ki. A cél természetesen továbbra is változatlan: a lakosság, az ipar és az intézmények reális igényének maradéktalan kiszolgálása, de az energiahordozók optimálisabb felhasználásával. (bg) Hegmenteni Velencét, de hogyan? Milliárdok az akcióra Letartóztatás Varsóban A varsói vajdasági ügyészség bejelentette, hogy a belügyminisztérium rendelkezése értelmében előzetes letartóztatásba helyezték Kazi- mierz Mijalt. Azzal vádolják, hogy egy illegális csoport tagjaként, nyugtalanság keltésének céljával publikációkat készített és terjesztett, amelyekben rágalmazta a Lengyel Népköztársaság társadalmi rendszerét és az államhatalom legfelsőbb szerveit. Megállapították, hogy illegálisan lépte át a lengyel határt. Ügyében a nyomozás folytatódik. Kazimierz Mijal az ötvenes években a kormány és a LEMP Központi Bizottságának tagja volt. 1966-ban Albániába távozott és ott Lengyel Kommunista' Párt néven szervezetet alapított, amelynek vezetője volt. Éveken át aktív propagandatevékenységet fejtett ki a Lengyel Népköztársaság és a LEMP politikája ellen. n megyei tanács vb öltse (Folytatás az 1. oldalról.) tételek legyenek, mert így könnyebben megoldható a ma még üres szakorvosi, vezetői állások betöltése. Elismeréssel szólt a testület arról, hogy a szakmai tevékenységen túl orvosaink, középkádereink nagy számmal vesznek részt a tudományos munkákban is. Megyei intézményeinkben az orvosok közül tizenegyen rendelkeznek kandidátusi tudományos minősítéssel! Részletesen elemezte a végrehajtó bizottság az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtását az egészségügy területén, áttekintette a fegyelmi helyzetet, a munkahelyi demokrácia fórumainak működését, s azokat a közvetlen tennivalókat, amelyeket a kiskórházak kádergondjainak enyhítésére szükséges megtenni. összegzésként hangsúlyozta a testület: az utóbbi évek mennyiségi fejlesztése mellett lényeges minőségi előrelépés is történt megyénk egészségügyi ágazatában, ami jó alapot teremt a további feladatok elvégzéséhez. E tennivalók között hangsúlyozták: a vezetők még jobban feleljenek meg a hármas követelménynek, fokozni szükséges az intézmény- és vállalatvezetők személyes felelősségét a káderhelyzet javításáért. Nagyobb gondot szükséges fordítani az utánpótlás kiválasztására, nevelésére, a fiatalok vezetői készségének kibontakoztatására. Két világot egyesít magában Velence. Az egyik a történelmi múzeumváros, amely a földgolyó minden pontjáról emberek millióit csalogatja tereire, utcáira; a romantika városa, ahol ifjú házasok töltik mézesheteiket A másik a mindennapi, élő város, ahol az emberek reggel felkelnek, munkáoa mennek, .bevásárolnak ..., hétköznapi gondjaik nagyjából hasonlóak bármely) más város lakosaiéhoz. Ez Velence két arca, s újabban arról folyik a vita, hogy melyiket részesítsék előnyben. Az olasz törvény- hozás ugyanis nemrégiben 600 milliárd lírát utalt ki az állami költségvetésből Velence megmentésére. Nagy jelentőségű, hogy ekkora összeget szánnak e nemes célra, hiszen az olasz gazdaságra most nem éppen az állami kiadások növelése a jellemző. Az immár tíz éve baloldali összetételű velencei tanácsban most azon tanakodnak, hogy sok-e vagy kevés a kiutalt pénz. A válasz legtöbbször annyi: ahogy vesszük. Attól függ, hogy a város két arca közül melyik legyen a fontosabb. A város — különösen az utóbbi években felgyorsult pusztulását — részben sikerült megállítani. A legfőbb igond az volt ugyjanis, hogy Velence szárazföldjének szintje az évszázad során ösz- szesen mintegy 25 centiméterrel süllyedt. „Bűnösök” ebben a gyárak is, amelyek nagy mennyiségű vizet szivattyúztak ki a tengerből, le- csapolások útján földet hódítottak el. Annyit sikerült is elérni, hogy az ipari üzemek most már vízvezetéken keresztül kapják a vizet. Csak éppen a fő baj az, hogy amióta az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején olajkikötők épültek a velencei lagúnában, csatornákat ástak, egyes helyeken mélyítettek, máshol ezzel egy időben földet halmoztak fel, felborult a hidraulikus egyensúly. Ennek következtében a „köziekedőedényi- rendszer” ma már kevésbé képes közömbösíteni az apály-dagály változásának hatásait. A dagálykor emelkedő víz ugyanis gyorsabban növeli szintjét, kisebb terület marad számára, ahová befolyhat (hiszen a lecsapolt területeket elzárták a tengertől), ezért gyakran elönt egy-egy városrészt. Az utóbbi húsz évben 130 alkalommal volt magasabb a vízszint a normálisnál. Nincs egyelőre megoldás egy másik nyomasztó problémára — a szennyeződésre sem. A város történelmi központjában sohasem létezett igazi szennyvízcsatorna-rendszer, márpedig elviselhetetlen mennyiségű hulladékot és szennyet „termel” Velence 80—100 ezer, valamint környékének 700 ezer lakosa. Különböző vegyi hulladékok forrása a város környéki 245 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület, a gyárakról s az olajkutakról nem is szólva. A problémák megoldására született már néhány terv. (A vízszint szabályozását például egy hatékony zsiliprendszer kiépítésével képzelik el.) Pénz is van már, most csak az a gond, hogyan, s mire használják fel. A baloldali tanácstagok a város jövőjét nem elsősorban a tömegturizmust szolgáló „bazár” jelleg erősítésében látják — bár fontosnak tartják a muzeális értékek megőrzését is. Szerintük az elsőrendű feladat a város ipari, termelő tevékenységének a fejlesztése. Megőrizni a múzeumvárost olyannak, amilyennek az évente idelátogató két és fél millió turista látni szeretné, ugyanakkor modern ipari várossá is átalakítani Velencét: nehéz feladat. Nem csoda hát, hogy most a pénz elköltése miatt fáj a velenceiek feje. G. F Bukarestben folytatta munkáját a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa. (Telefotó) Chilei pásztorlevél Éhségsztrájk a templomokban? A chilei lapok a hagyományokkal ellentétben nem jelentették meg Juan Francisco Fresno, santiagói érsek legutóbbi pásztorlevelét. A napilapok csupán azt közölték, hogy az érsek vasárnap a katonai kormány politikáját bíráló pásztorlevelet adott ki. A chilei kormány és az egyház viszonya a katonai rendszer fennállása óta a legfeszültebb. A chilei főváros katedráli- sában felolvasott pásztorlevél elítélte a két hete bevezetett ostromállapotot és a Pinochet-rendszer által alkalmazott megtorló intézkedéseket. Helyszínt jelentések arról számolnak be, hogy a pásztorlevél felolvasását követően a katedrálisban sok ezren hosszasan tapsoltak. Egyidejűleg egy kis csoport „Kommunista papok!” felkiáltással, tüntetőén kivonult az épületből. Az érsek arra szólította fel a hívőket, hogy közösen elemezzék az országban kialakult nehézségek okait. Rámutatott arra, hogy mélyül a válság a katonai kormányzat és a katolikus egyház viszonyában. „Ostromállapot van az országban és bennünket, chilei püspököket keményen bírálnak a kormány részéről. A gazdasági nehézségek különösen a legszegényebbeket sújtják,, — mutatott rá a pásztorlevél. „A félelem és feszültség légköre uralkodik és mélységesen át- érzem felelősségemet, amelyet e pásztorlevél révén akarok megosztani a hívőkkel” — hangsúlyozza a dokumentum. Az érsek aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „az ostromállapot súlyos mértékben hátráltatja az egyetértés megteremtését az országban”. Felszólította a hívőket, hogy november 23-án minden templomban és plébánián tartsanak éhségsztrájkot a „szenvedő testvérek iránti szolidaritás kifejezésére”. Tűz Tokióban Pénteken csütörtököt mondott a technika Keddre már felmérhetö- vé vált, hogy nemcsak anyagi, hanem jelentős erkölcsi károkat okozott az a tűzeset, amely az elmúlt héten történt Tokióban. A lángokat ugyan tíz óra alatt elfojtották, a következmények azonban még hosszú ideig nehezítik számos bank és kórház, valamint egyéb hivatali intézmény és szolgáltatási vállalkozás tevékenységét, s nem utolsósorban több száz ezer állampolgár mindennapi életét. Múlt pénteken egy kar- bantartómunkás által hátrahagyott hegesztőlámpa hatalmas tüzet okozott egy föld alatti alagútban, amely valóságos kábelrengetegnek adott otthont. A lángokban szinte teljesen megsemmisültek a kábelek. Ezáltal megbénult több bank komputerrendszere, megszakadt számos belföldi és nemzetközi telexösszeköttetés, s használhatatlanná vált több, mint százezer helyi telefonvonal. Az MTI tudósítójának szolgálati telexe is használhatatlan, s csak hosszadalmas utazgatással oldható meg a hírtovábbítás egy telexközpontból. A bankok közül a Mitsubishit — illetve klienseit — érte a legnagyobb kár, egy csapásra megszűnt ugyanis a központi komputervezérlés, amely az egész országra kiterjedően biztosította a csaknem teljes mértékben automatizált ' pénzkezelést. Több helyütt nagy pánikot okozott, hogy a hitelkártyatulajdonosok hasztalan próbálkoztak pénzük kivételével, a bank alkalmazottainak pedig nem kis vesződ- séget okozott annak megértetése, hogy egy tokiói tűz miatt például Hokkaidón csődöt mondott az elektronika. Noha az elmúlt napokban nagy erőfeszítéseket tettek a Mitsubishi — és a többi érintett bank — automatizált tevékenységének felújítására, világossá vált, hogy az úgynevezett elekt- robankrendszernek is lehetnek árnyoldalai. A telefonvonalak elnémulása Tokió két kerületét sújtotta. S mivel a telefon kulcsfontosságú a kórházak számára, nélkülözhetetlen számos üzlet esetében, továbbá csaknem valamennyi háztartásban megtalálható, a hatóságok nem győzik nyugtatni a lakosságot. A japán távíró- és telefontársaság azonban kénytelen volt elismerni, hogy nagy türelemre van szükség, mert a kábelek cseréje több, mint egy hónapot vesz igénybe. Az esetből Japánban már leszűrték a tanulságot, mégpedig azt, hogy a legfejlettebb technológia is csütörtököt mondhat. S megfelelő biztonsági intézkedések híján hasonló esetben még súlyosabbak lehetnek a következmények.
