Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

1984. november 20. Keleí-Magyarország 7 1984. november 20., kedd KOSSUTH RADIO 8,15: Mai kulturális progra­mok. — 8,20. Társalgó. — 9.44: Álmodozás. Muzsika gyere­keknek. — 10,05: Iskolarádió. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,50: Operafínálék. _ — 11,40: Az élet komédiása.. Rádiójá­ték. 11. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,40: Reklám. — 12,45: Hangverseny délidőben. — kb. 13,45: Népdalok. — 14,10: Ma­gyarán szólva ... — 14,25: Kó­rusainkat ajánljuk. — 15,00: Élő világirodalom. — 15.20: Ka- balevszkij: Három orosz tánc. — 15,34: Daloló, muzsikáló tá­jak. — 16,05: Kérhetek vala­mit? — 17,00: Társadalom és iskola. — 17,30: Az RCA szim­fonikus zenekar filmzenét ját­szik. — 17,42: Reklám. — 17,45: A Szabó család. — 18,25: Mai könyvajánlatunk. — 18,30: Es­ti magazin. — 19.15: Kilátó. — 20,00: Emlékezetes hangverse­nyek. — 21,30: Az egészségügyi világközpontban. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Vi­lágslágerek. — 22,50: A közjó szolgálatában. Riport. — 23,00: Zenekari muzsika. — 0,10: Fa­ragó „Judy” István gitározik. zeum. A be nem fejezett sakk­parti. — 18,15: Képújság. — 18,20: Reklám. — 18,25: Rohan az idő. Kedvelt dallamok. 3. rész. — *18,50: Mini Stúdió ’84. —- 18,55: Reklám. — 19,10: Tv- torna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20.00: Kü­lönös házasság. Tévéfilm. 3. rész. — 21,15: Stúdió ’84. A te­levízió kulturális hetilapja. — 22,15: Kockázat. A külpolitikai szerkesztőség világgazdasági magazinja. — 22,50: Tv-tükór. — 23,00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18,20: Yxilen show. NSZK bábműsor. -*• 18,50: Képújság. — 18,55: Mi és komputer. Szá­mítógép-kedvelők műsora. — 19,25: A George Gruntz Con­cert Jazz Band a Pori Jazz 1984 fesztiválon. — 20,00: Kínai tá­jak és emberek. 8. (be£.) rész. Sanghaj éjjel. — 20,40: A rajz­filmek kedvelőinek. — 20,50: Tv-hiradó 2. — 21,10: Realám. — 21,15: Hollópolka. Finn film. — 22,30: Képújság. nyíregyházi RADIO PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9,05: Napközben. — 12,10: A Buda­pesti koncert-fúvószenekar játszik. — 12,30: Cigánydalok, csárdások. — 13,05: Pophul­lám. — 14,00: Kapcsoljuk a 6- os stúdiót: Szilvássy Viktória hegedül. — 14,15: Operetthár­masok. — 14,40: Zeneiskolá­soknak. — 14,52: Loránd Ist­ván—Kövesdy János: Páratlan kis szvit gyermekkarra. 15,05: Nóták. 15,20: Könyvről köny­vért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17,27: Reklám. — 17,30: Ka­masz-panasz. — 18,30: Gramo­fonsztárok. 19,05: Csak Ha­lóknak! — 20,00: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 21,05: Vidám népmesék. A királykis­asszony jegyei. — 21,27: A Rá­dió Dalszínháza: Sybill. Ope­rett. — 22,44: Régi magyar táncmuzsika. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00—4,30: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR 9,05: A kiállítótermek prog­ramjából. — 9,08: Barokk ze­ne. — 10,40: Paul Desmond dzsesszzenekara játszik. — 11,11: Az Édes-vonósnégyes hangversenye. — 12,15: Grisel- da. Részletek Bononcini ope­rájából. — 13,05: Világújság. — 13,20: Pless László karigaz­gaztó emlékezete.' — 14,12: Ka­maramuzsika. — 15,30: Labi­rintus. Zenei rejtvények fia­taloknak. — 15,45: Manók, tör­pék, bohócok. — 16,00: Stuart Mária. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Mahler: I. szimfónia. — 18,30: Na matemjem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache., — 19,35: Szopránáriák. — 20,00: Oj emberkép a pszichiátriá­ban. — 20,45: Rockarchívum. — 21,30: A Salzburgi Mozarte­um ének- és zenekarának hangversenye. — 22,45: Vladisz- lav Veresztnyikov operaáriá­kat énekel. — 23,08: Afro-cu­ban ritmusok. HAOTil VT 17,00: Hírek. — 17,05: A haj­dúnánási Dózsa Tsz fiataljai énekelnek. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. A tartalomból: Egészségünk. Dr. Siket Ferenc előadása a diétás ételekről. — Az utógondozó (Gönczi Mária) — A ház minősége (Pálfi Ba­lázs) — Gépek a műhelyben (Szilágyi Mária). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Hírösszefoglaló. Műsor­előzetes. (A nap szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa) ROMAN tv 15,05: Diákfórum. — 15,30: Dalok. — 15,45: Nőkről — nők­nek. — 16,15: Tv-híradó. — 20,00: Tv-híradó. — 21,15: Az RKP kongresszusa jegyében. — 21,40: „Hős évek” — operaba­lett. — 22,10: Tv-hiradó. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskolatévé. — 9,20: Au­tósok-motorosok magazinja. — 9,50: Négyen. Tv-játék. — 11,20: Urh-kocsival. Magazin. — 12,00: A rendőrség nyomoz. — 12,05: Iskolatévé. — 12,30: Hí­rek. — 12,55: Hírek. — 16,00: Iskolatévé. — 16,20: Tudomány és technika. Magazin. — 17,00: Középiskolások műsora. — 17,45: Kelet-szlovákiai maga­zin. — 18,15: Csehszlovák szpartakiád ’85. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A TASZSZ jelenti... — Szovjet tv-filmsorozat. — 21,05: Egy időszerű témáról. — 21,30: Népi muzsika. — 22,00: Ez tör­tént 24 óra alatt. — 22,15: Mu- sica Viva. — 23,00: Hírek. SZOVJET TV 17,00: A kötelesség törvénye szerint. — 17,20: Orosz népda­lok. — 17,40: Holt lelkek — film, II. rész. — 19,00: Híradó. — 19,35: Koncert. MOZIMŰSOR 8.00: Tévétorna. — 8,05: Isko­latévé. — 8,20: Deltácska. — 8,40: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) — 9,05: Orosz nyelv. (ált. isk. 4. oszt.) — 9,15: Magyar irodalom. (ált. isk. 5. oszt.) — 9,40: A kis és nagy hokijátékos. Csehszlovák film. — 11,00: Hires spanyol operaénekesek. — 11,45: Kép­újság. — 15,00: Iskolatévé. — 15,40: Szórakaténusz. (A 4. osztályos magyar nyelvhez.) — 16,00: Adni, kapni jó. Ünnep­napok. — 16,15: Vulkáni műkö­dés. (Az 5. osztályos földrajz­hoz)— 16,30: Hírek. — 16,35: A világ nagy városai. Francia dokumentumfilm-sorozat. Ró­ma. — 17,35: Lottóhistória. Rövidfilm. — 17,55: Sportmú­Krúdy mozi: A SZENZÁCIÓ Áldozata. Béke mozi: de.: TALPIG OLAJBAN. Du.: A POSTÁS MINDIG KÉTSZER CSENGET I—II. Móricz mozi: TÖRVÉNYSÉR­TŐK. SZUPERMODELL. MEGYEI ÉS VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 20-án 10 és 14,30 órakor hangversenyterem FÜTTYÖS ÖRDÖG. Kemény Henrik báb­művész műsora. II cukorcirok reneszánsza A vetőmag vállalat nyír­egyházi területi központja nemrégiben a cukorcirok- termesztés megyei lehetősé­geinek vizsgálatát kezdte el. A II. világháború után a megye több községében ered­ményesen termesztették a cukorcirkot, még a viszony­lag - .gyengébb homoktalajo­kon is. A növényt takarmá­nyozásra használtak, de leg­inkább úgy, hogy aprítás után előbb kipréselték. A préslevet házilag besűrítet­ték és a mézhez hasonló sű­rítményt, mint cukrot hasz­nálták. A lé erjesztés után szesz előállítására is alkal­mas volt. Az alkohol 20 szá­zalék mennyiségben a ben­zinhez keverve mo tórák hajtóanyagául is szolgál. A cukorrépából történő gaz­daságos cukor gyártásával a cukorcirok / háttérbe került, de egyre több közlemény je­lenik meg, elsősorban külföl­di termesztési és nemesítési eredményekről. HAZAI FAJTA NINCS A cukorcirokkal a világ több országában foglalkoz­nak, említést érdemel Brazí­lia, USA, Anglia és az NSZK. A nemesítési cél a kristályo­sítható cukrot tartalmazó fajta előállítása, a hozam és a cukortartalom növelése. A takarmányozási lehetőség fi­gyelembe vételével igen fon­tos nemesítési cél az is, hogy a zöld száron csíraképes, te­hát betakarítható magter­més fejlődjön. Hazai, államilag elismert fajta jelenleg nincs, de a DATE karcagi kutatóintéze­tének kilenc törzsanyaga van. Az intézet termesztés­technológiai kialakításával és kísérleti alkohol előállítá­sával is foglalkozik. Külföldi adatok alapján 100 tonna hektáronkénti zöld tömeg is termelhető és ebből 4000— 5000 liter alkohol állítható elő. A növény a viaszérés kezdetén tartalmazza a leg­nagyobb mennyiségű cukrot. Az ilyenkor kipréselt lé cu­kortartalma 14—16 százalék, a lé kihozatala pedig az ösz- szes tömegre számítva 35 százalék. A cukorcirok felhasználása kétirányú lehet, mert prése­lés után a visszamaradt anyagból még jó minőségű szilázs-silótakarmány, készít­hető. Figyelembe kell venni azt a kedvező, lehetőséget, hogy gyengébb talajokon a cukorcirok nagyobb tömeget és ezen belül több kalória­értéket produkál, mint a cu­korrépa vagy a silókukorica. Megyénk termőhelyi adottsá­gai következtében a cukorci­rok figyelmet érdemel. A termesztési igénnyel jelent­kező gazdaságokat a vető­mag vállalat várhatóan ké­pes ellátni a szükséges ve­tőmaggal. A KUKORICÁNÁL Élelmesebb A legszélsőségesebb tala­jok kivételével bármely ta­lajtípuson termelhető a cu­korcirok, de természetesen a legmagasabb hozamok csak a jobb területeken érhetők el. A kukoricánál élelme­sebb, a tápanyagokat job­ban hasznosító növény. Fosz­forral és káliummal kielé­gítően ellátott területen ele­gendő lehet egy mázsa hek­táronkénti N hatóanyag ta­vaszi kijuttatása. Növényápolás: a cukorci­rok kezdeti fejlődése igen lassú, ezért főleg korai gyo- mosodás esetén szükség le­het sorközművelésre. Betakarítás: silózás és lé­nyerés céljára a magvak vi­aszérésében célszerű végezni a rendelkezésre álló siló­kombájnokkal. Préselés: a cukros lé elő­állításához a zöld anyagot 2—4 centiméteres darabokra szükséges aprítani és kipré­selni a szőlőhöz hasonlóan. Vetőmagtermesztés esetén a teljes érés kezdetén kell a növény legfelső negyed ré­szét levágni és csépelni. Er­re a célra a jelenlegi kom­bájnok átalakítása szüksé­ges. KÍSÉRLET TISZAVASVÄRIBAN A tiszavasvári Munka Tsz a vetőmag vállalat ínformá- cióiríak felhasználásával 3 hektár területen kísérleti cu- korcirok-termesztést vég­zett ebben az évben. Az itt becsült zöld tömeg hektá­ronként 70 tonna. • A fentiek alapján a cu­korcirok perspektivikus, kü­lönösen akkor, ha az alkohol előállítása is megoldott. A Kisvárdai Szeszipari Válla­lat ezirányú felhasználását lehetségesnek látja megfele­lő alapanyag előállítása ese­tén. A cukorcirokból történő alkohol-előállítás a közölt hozamok esetén gazdaságos lehet. Pál János, a vetőmag vállalat megyei felügyelője Sportpálya — autógumiból A kiselejtezett autógumik értékesítésére már többféle 'eljárást kidolgoztak. Most egy újabbat kísérleteztek ki angol kutatók. Az elhasznált abroncsok gumirészét (fo­lyékony nitrogénnel kemény­re fagyasztva) morzsákká őr­lik, majd műkaucsuk-latex (gumi-emulzió) kötőanyaggal -2X1 méter méretű lapokká préselik. Ezekkel a lapokkal szabadtéri sportpályákat fed­nek le. A hézagokat gumi- morzsa-latex keverékkel töl­tik ki, így összefüggő sírná felületet kapnak. Az eljárás előnye, hogy bármely alta­lajon — betonon, salakon stb. — könnyen és gyorsan kialakítható a sportterület. A burkolatnak semmilyen időjárás nem árt, kezelést nem kíván, legfeljebb időn­ként le kell mosni. A pálya rugalmas, kíméli az ízülete­ket, csökkenti a balesetve­szélyt, ezért atlétikai és csa­patsportok — labdarúgás, ké­zilabda, röplabda —, vala­mint tenisz számára kitűnő­en alkalmas. Mibe kerül a készlet? Gyakorlati vizsgálódás a MEZŐGÉP-nél A közgazdasági társaság megyei szervezete újból meg­hirdette pályázatát. Feltehe­tő, hogy értékes munkák születnek, amelyek segítik a tisztán látást, az elméleti és gyakorlati kérdések. össze­kapcsolásával sok szakem­ber munkájához nyújtanak támogatást. A korábbi pályá­zat egyik harmadik díjas munkájával, a Készletfinan­szírozás — készletvizsgálat című dolgozattal most egy olyan fontos, évek óta visz- szatérő gondról szólunk, amelyet Vas János, a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának munkatár­sa vizsgált a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat tapasztalatai alapján. Az 1980-tól bevezetett új ármechanizmus egyik célja az volt, hogy ösztönözzön az anyagokkal, energiával való takarékosságra. Mindez — az alapanyagok és energiahor­dozók bekövetkezett áremel­kedése következtében.— oda vezetett a Mezőgép esetében, hogy az 1980-ban elvesztett nyereséget nem tudta vissza­pótolni, több rövid lejáratú hitelt kellett igénybe venni a gazdálkodás nyugodt vitelé­hez, a megfelelő forgóesz­köz-ellátottsághoz. A Mezőgép-nél 1979 és 1983 között 29 százalékkal emel­kedett az átlagos készletállo­mány. Mégis, az utóbbi há­rom évben a forgási idő csökkent, tehát az új szabá­lyozásnak az a célja, hogy javuljon a vállalatok kész­letgazdálkodásának tervsze­rűsége, látszólag teljesült. Csakhogy a tervszerűséget jelentős mértékben befolyá­solni az anyagellátás egye­netlensége, az import alaku­lása, a szerződési fegyelem lazasága. A negyedévenkénti Előre gyártott házak acélból Norvégiában már korábban is készítettek előre gyártott fahá­zat, ami jelentős exportcikknek is számított. Ügy látszik, ezen a sikeren felbuzdulva kezdték el az előre gyártott acélházak épí­tését. Az acélépületek már ko* rábban is eléggé elterjedtek az iparban, kisebb családi házaknál azonban eddig nenf nagy siker­rel alkalmazták. A norvégok ál­tal kialakított rendszer előre le­szabott 360 cm hosszú acélosz­lopokon nyugszik, és az acél szilárdsága biztosítja, hogy az önhordó modulszerkezet hosszá­ban és széliében kiterjeszthető legyen. Ez teszi lehetővé, hogy a konstrukciót nagy teraszos Képünk egy részletet mu­tat az acélház belsejéből. családi házak építéséhez és vá­rosi házakhoz egyaránt alkal­mazni lehessen. Magár a modu­lokat úgy alakították ki; hogy a belső válaszfalak szinte szaba­don változtathatók. A legbizonytalanabb tényező az volt, hogy milyen lesz ezeknek az acélházaknak a hővezetése. Az optimális eredmény elérése érdekében fűtőkábeleket építet­tek az acélba, ezen kívül fel­szerelték a házat egy külső ter­mosztáttal. A fűtőkábel ellensú­lyozza a kívülről beáramló hi­deget, a termosztát pedig auto­matikusan ellenőrzi a hőmérsék­letet, és azonnal bekapcsolja a fűtést, ha á falak hőmérsék­lete 4 G-fok alá süllyed. Hason­ló kábeleket helyeztek el a padlóban is. átlag ugyancsak azt mutatja, hogy nem tapasztalható a mérési időszakra jellemző „manipulációs ízű” készlet­csökkentés. A készletvizsgálatnak egyik fontos — népgazdasági cél­ja —, hogy csak a papíron meglevő, használati értéket alig képviselő feleslegektől megszabaduljanak. A Mező­gép-nél az ilyen, elfekvő készletekbe sorolták azokat, amelyek hat hónapon túl „nem mozogtak”, mint a ki­futott gyártmányok garanciá­lis javítási anyagai, egyes tmk-alkatrészek. Miután az elfekvő készletek nyilván­tartására hivatalos előírás nincs, így ezek felmérése — általában — nagyon nehéz­kes. Ezért érdemel figyel­met az a javaslat, hogy egy vállalatot nemcsak korábbi önmagához, hanem az adott szak- vagy alágazaton belül elfoglalt pozíciójához képest vizsgáljanak. A tanulmány szerzője ki­fejti: nem ért egyet azzal a sok helyütt fellelhető nézet­tel, miszerint a forgóeszköz- hitel szabályozó szerepét a hitelsáv általános bővítésé­vel kell erősíteni. Ezzel ugyanis a meglevő feszült­ségeket tovább fokoznánk. (Vannak — önhibájukon kí­vül — rövidlejáratú forgó­eszköz-hitelekkel is túlzottan eladósodott vállalatok.) Cél­szerű inkább olyan tervezett intézkedéseket bevezetni, mint a váltó, amely hozzájá­rulhat a vállalati pénzforrá­sok bővüléséhez. L. B. A gyermekek és az ólom Egy amerikai orvoskutató már 1979-ben beszámolt ar­ról, hogy vizsgálatai szerint a levegőnek az eddig félté-3 telezettnél kisebb mértékű ólomszennyezése is károsan hat a gyermekek értelmi fej­lődésére, iskolai teljesítmé­nyére. Több mint százötven gyermek elhullatott tejfogai­nak ólomtartalmát vizsgálta meg, s a talált értékeket ösz- szehasonlította iskolai telje­sítményükkel és különféle intelligenciatesztek eredmé­nyeivel. A gyermekek egy- harmadának fogában talált viszonylag magas ólomtartal­mat, és bár egyiküknél sem mutatkozott ólommérgezés, de a többiekénél rosszabb volt a hallásuk és a beszédkész­ségük. A később, több ezer gyermeken elvégzett vizsgá­lat is bebizonyította, hogy összefüggés van a fogak ólomtartalma és a viselkedés zavarai között. Bebizonyoso­dott, hogy a gyermekek en- kefalogramjának változásai összefüggenek azzal, mekko­ra ólomszennyezésnek voltak kitéve. Az ólomszennyezés belég- zés útján kerül a gyermekek — és általában az emberek — szervezetébe. A levegőben levő ólom több mint 90 szá­zaléka — egyes ipari öveze­tektől eltekintve — a gépko­csik kipufogógázaiból szár­■ mazik. Ismeretes, hogy a benzinbe az oktánszám javí­tására már évtizedek óta ólomvegyületeket kevernek, amelyek a benzin elégésekor ] nagyrészt ólom-oxiddó ala­kulnak, és _ ennek több mint j 70 százaléka a kipufogógá-* j zokkal a levegőbe kerül. A ! levegőbe jutó ólom-dioxid fe- j lerészt olyan finom eloszlá- 1 sú, hogy tartósan szennyezi i a légkört, míg a másik része j a közvetlen környezetben a i talajra hull (és ennek egy ' része táplálékaink útján jut j a szervezetünkbe) Képünk jól szemlélteti, j hogy milyen levegőt kell be- ] szívniuk a városi gyerme- j keknek. így nem csodálha- I tó, hogy súlyos veszélyezte- i tettségük egyre nagyobb * gondot okoz az egészségügyi f szakembereknek. HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents