Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-18 / 271. szám
1984. november 18. Kelet-Magyarország ? Sokan emlegetik dicsérő szavaik kíséretében a viitkai Tisza gyöngye Mg. Tsz szolgáltató szakcsoportját ezekben a napokban, főleg a gépjármű-tulajdonosok. A gumiköpeny sorsa ugyanis, hogy mintázata elkopik, új kell helyette. De honnan? Ismert, hogy szinte fél országot bejárva sem sikerül beszerezni gumiköpenyeket. Kisvárdán, a Tompos utca 10. szám alatt vontató és tehergépkocsi, s különböző személygépkocsik köpenyeinek beszerzését vállalta magára a szakcsoport, s szinte hihetetlen, hogy 3 százalékos haszonkulccsal. A vendég az 567-es telefonon érdeklődik Kisvárdán, közli igényét, egyezteti az időpontot: a munka percek alatt elkészül, fizet s mintha nem is lett volna gondja a kopott gumikkal. Vetkőzik a vörösfenyő Sóstón mind több díszkertben megtalálható ma már ez a tavasszal zöld ruhát öltő, s ilyenkor ősz végén teljesen levétkőző, tűitől megszabaduló vörösfenyő. Ha kikeletkor olyan, mint egy zöld fátyolba öltözött menyasszony, ilyenkor egy megkopasztott vénség- nek tűnik. Bár a kertészeti dendroló- gia azt közli róla, hogy Kö- zép-Európa hűvösebb vidékein él, s nálunk a Nugat- Dunátúíon őshonos. A dísz- kertkedvelők, a fenyőimádók viszont mindent elkövetnek azért, hogy a Nyírség aránylag hűvösebb, homokosabb talaján is megéljen, s díszére váljék a kerteknek. Ezekben a napokban a Sóstó több kertjében tanúi lehetünk a lombhullató vörösfenyő vetkőzésének, s bár tél következik, óhatatlanul a tavaszra gondol az ember, arra, amikor a lombhullató vörösfenyő világoszöld tölcsér alakúan elhelyezkedő tűalakú levelei újra megjelennek, s teljes pompájában nyílik. Egy-egy kúpos koronájú vörösfenyő példány olykor a 30—40 méter magasságot is eléri. Sóstón igaz ezek még „csak” három-négy méteresek, de évről évre növekszenek, s mind szebbek lesznek, s díszére válnak az üdülőövezetnek, az itt teremtett díszkerteknek, bizonyítva a Nyírségben élő ember igényének növekedését és a fenyő iránti fogékonyságát. (f.) lljabb műtét a pécsi sziámi ikreken Üjabb sikeres műtét történt a müncheni gyermeksebészeti klinikán, ahol a pécsi sziámi ikreket kezelik. A testvérek egyikén, Bálinton a medence- csontok összezárásával korrigálták a lábak eddigi rendellenes helyzetét, és ezzel megteremtették a lehetőségét annak, hogy megtanuljon járni. A másik fiúcska. Tamás, hasonló jellegű operációjára, illetve annak első fázisára egy közeli időpontban kerül sor. Mint emlékezetes: 1983 őszén egy fiatalasszony sziámi ikreknek adott életet a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem szülészeti klinikáján. Az újszülöttek együttes testsúlya 5600 gramm volt. A kicsinyek rövidesen átkerültek a gyermekklinikára, ahol rendkívüli gondossággal foglalkoztak velük, s ennek köszönhetően kedvező testi és szellemi fejlődés indult meg náluk. Magyar- országon most először sikerült ilyen igen ritka fejlődési rendellenességgel született gyerekeket életben tartani, majd további sebészi beavatkozásokkal önálló emberi életre alkalmassá tenni. A közös medencével született ikrek szétválasztására dr. Waldemar Hecker müncheni professzor vállalkozott, aki négy évvel ezelőtt már eredményesen végrehajtott hasonló műtétet. A több részből álló operációval elérték, hogy az eddig oldalhelyzetben volt lábak normális helyükre, a test hossztengelyébe kerültek. A műtét kikeres voltát erősíti az a tény is, hogy amíg a négy évvel ezelőtti hasonló beavatkozás több hónapig tartó átmeneti idegbénulást idézett elő az alsó végtagokban, addig ez most nem következett be. (Minden bizonnyal közrejátszott ebben az is, hogy a pécsi gyerekeknél lényegesen korábbi életkorban történt a beavatkozás, mint a másik ikerpárnál.) Dr. Pintér András véleménye szerint jó kilátás van arra, hogy Bálint az idei karácsonyt már Pécsett ‘töltheti. Tamás — a későbbre maradt műtét miatt — valószínűleg csak a jövő év elején térhet haza. A szülők egyébként, akik a szétválasztás kritikus napjaiban Münchenben tartózkodtak, nemrégiben ismét meglátogatták kicsinyeiket, s a hagyományos gyertyás tortával ünnepelték meg gyermekeik első születésnapját. Bár az idő hűvösre fordult, de a közelmúltban a szabolcsbákai kis biológusok „beszerezhették” a gyűjteményből még hiányzó gombafajtákat. A biológia szakkör tagjai — ha nem is váltak gorabaszakértőkké — a gyűjtésssel, szárítással, növényhatározással egyértelműen hasznos feladatot végeztek. A szemléltetőeszközök tárát is gyarapították. Citrom — KisarbőE A Dél-Európából hozzánk került citrom szobanövényként az ország keleti részében is jól érzi magát. A nagyobb fák 1000—1500 gyümölcsöt is hoznak, s évenb háromszor is szüretelnek Kisarban — hosszú ével után — 1984 novemberéber „szüretelhetnek” az úttörők Bittó Mária és Molnár Edi nyolcadikos tanulók tizenegj citromot számolhatnak, gondozhatnak a Kisari Község Tanács emeleti folyosóján lévő cserjén. ingerlékeny, feszült, figyelmetlen Megbízható-e az orvosmeteorológia? Kasznas-e az orvosmeteorológia? Ebben még sokan kételkednek. Nem csoda, hiszen nehéz bizonyítani, hogy éppen a helyes előrejelzés csökkenti a közlekedési balesetek számát egy kritikus időszakban. Ám nem vitatható, hogy az időjárás változása hat szervezetünkre. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Bártfai Erzsébet orvosmeteorológus válaszol: — Miként fejlődött Magyar- országon ez a tudományág? — Magyar tudósok és szakemberek mintegy száz esztendeje foglalkoznak a biometeorológiának ezzel az ágazatával. Azt vizsgálják, hogyan reagál az emberi szervezet az időjárás változásaira. Európa más országaiban már jóval korábban hozzákezdtek e futtatásokhoz, de annak intézményesítése másutt is csak később fejlődött ki. Nálunk, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetében én vagyok az első orvosmeteorológus, négy éve dolgozom ebben a munkakörben. — Milyen tapasztalatai vannak? — Adódnak olyan időszakok, többféle is, amikor az erős és változékony légmozgások következtében ingerlékennyé, feszültté, figyelmetlenné válunk. A statisztika szerint is ilyenkor a legtöbb a sérülés, a baleset. Az előrejelzés viszont mérsékelheti a veszélyt. — Mennyire pontos az előrejelzés? — Nem tudjuk százszázalékos pontossággal előre megállapítani, miként hat ránk az időjárás. Ez a követelmény valójában nem reális. — Mégis ezt várják az embe- berek! — De a legigényesebb munka segítségével is csak 85 százalékos pontossággal határozhatjuk meg a várható reakciókat. Ezen nem változtat az orvostudomány és a meteorológia további gyors fejlődése sem. Gondoljunk csak arra, hogy két 'külön-külön is rendkívül bonyolult rendszer, az emberi szervezet és az időjárás viszonyát elemezzük, értékeljük. A tudomány jelenlegi fejlettsége szerint egyikei sem ismerjük tökéletesen, önmagábr.n sem. Bár egyre több információ, új felfedezés segíti a munkát mindig marad felderítésre váró terület. — Bizonyára akadnak mérhető eredmények is . .. — Természetesen. Például ugyanannak a szénbányának az egyik tárnájában dolgozókkal egy esztendőn át naponta közölték az időjárás alakulását, míg a másikban nem. így az elsőben az emberek a kritikus napokon különös gonddal ügyeltek magukra és1 egymásra. Ebben a közösségben a korábbihoz képest lényegesen, egyharmadá- val csökkent a balesetek száma. De még így is nehéz bebizonyítani, mennyi ebben az orvosme teorológia szerepe, és mi az, ami egyéb emberi, pszichikai tényezőnek, például a figyel meztetés utáni fokozott óvatosságnak, vagy a jó munkaszervezésnek köszönhető. — A fejlődés további iránya? — Ma még főként a vállalatok igénylik szolgáltatásainkat a huszonnégy órás előrejelzést hiszen érdekük, hogy csökken jen az üzemi balesetek száma Kevésbé ismert, hogy munkánk nak a gyógyászatban is hasznát vehetik. Például bizonyított, hogy elkerülhető a műtét utárn bevérzés, ha a beteget kedvező időjárási viszonyok között ope rálják. Kivéve természetesen, ha nincs mód a halogatásra. Kü Ionosén az erős melegedés és heves zivataros idő idézheti elő a vérzékenységet. Mindez azon ban rendkívül bonyolult, hí szén az időjárási viszonyokon kívül döntő a beteg testi, lelki állapota, ellenállóképessége, szí vóssága. Soha nem állíthatjuk hogy az eredmény csakis az orvosmeteorológiának tudható be. Mégsem szabad lebecsülni valódi jelentőségét; az orvosmeteorológia nem kizárólagos, de néí külözhetetlen útmutatót is adhat. Cs. I. A vásárosnaményi áruházunk konfekcióosztályán 1984. november 20-tól december 24-ig választékos bundavásárt rendezünk. — Férfi irhabunda 14 000—17 000 Ft-ig — Sertésveiur kabát 5 000— 6 000 Ft-ig — Műirhabunda 2 500— 3 500 Ft-ig — női irha, perzsaés nemes szőrmebundák 9 000—23 000 Ft-ig — Lányka és bakfis műszőrme bundák 900— 3 500 Ft-ig (1985) ELADÓ HŰTŐTÁROLÁSRA ALKALMAS, SAJÄT DÍZELMOTOROS AGREGÄTTAL EGY HÜTÖ PÓTKOCSI, melynek belső méretei: szélessége 2258 mm, hosszúsága 11 849 mm, magassága: 2137 mm. Hűtési rendszere: thermo- king. Hőfoktartománya: —28 Celsius-foktól +27 Celsius- fokig. Érdeklődés: Nyíregyháza, telefon: 46/14-327 és 14-422/146. Illyés. (1981) A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára felvesz 2 elektroműszerészt egyműszakos munkarendbe. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán személyesen. Nyíregyháza, Tünde u. 2. Kilépett munkakönyvi bejegyzéssel ne jelentkezzenek. Megközelíthető 15, 15M és 16-os autóbuszokkal. (1949) Az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat Nyíregyházán, az alábbi tanácsi bérlakásokat ajánlja fel minőségi cserére: 1 szobás: Arany János u. 40. sz. II. em Bessenyei tér 7/B. III. em. Másfél szobás: Ószőlő u. 101. sz. VII. em. 2 szobás: Árpád u. 59. IV. em. Jókai tér 1. III. em. Toldi u. 64. III. em. Toldi u. 56. V. em. 1 + 2 fél szobás: Lenin tér 3—4 II. em. Érdeklődni: lakásgazdálkodási osztály Nyíregyháza, Bessenyei tér 3—4. III. emelet. (1964) r Ujj gumi, percek alatt Műemlék \ »I \ köntösben \ Szombathelyen felújí- j tották az 1781-ben épült / püspöki palota homlokza- / tát. A helyreállított épü- / let a város egyik dísze / lett. (MTI fotó — Czika/ László felv. — KS) /
