Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-16 / 269. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. november 16. Brazíliában az AASZ közgyűlésén a Contadora-csoport ha­tározati javaslatot terjesztett elő a közép-amerikai orszá­gok közti ellentétek elsimítására. A képen a venezuelai és a mexikói külügyminiszter az indítványról tárgyal. Tiltakozás A nyugatnémet fő­városban a zöldek tüntetést rendez­tek az amerikai nagykövetség előtt a Reagan-kor- mányzat közép­amerikai politiká­ja ellen. A transz­parensen ez olvas­ható: „Nem aka­runk második Vi­etnamot Közép- Amerikában”. A politikai könyvnapok megyei megnyitója A két Korea - egy asztalnál T öbb mint harminc év telt el a koreai hábo­rú vége óta, s ennél is jóval több éve vált poli­tikailag két országgá a tá- volt-keleti félsziget. Azóta Észak- és Dél-Korea nem nagyon váltott szót egymás­sal. Ez családok, rokonok mil­liói számára tette lehetet­lenné nemzedéknyi időre, hogy akár csak halljanak egymásról, de talán még ezen is túlnő a politikai ve­szedelem jelentősége. A Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság szembenállása egy amúgy is általában nem nyugodt vidéken, a Távol- Keleten tartós világpolitikai feszültségforrást jelentett. A hetvenes években, tehát ak­kor, amikor a szocialista és a tőkés államok között eny- hültebb politikai viszonyok kezdtek formálódni, a Ko­reai-félszigeten is megmoz­dult valami. Északról, majd délről is érkeztek javaslatok a szembenállás állapotának felszámolására. Történelmi tény ma már, hogy általában az északi kezdeményezések­re válaszolt nemmel a déli vezetés. Egyrészt a szöuli diktátorok reakciós szemlé­lete már eleve megszabta a kommunista Phenjannel le­hetséges érintkezés határait, másrészt mindig — ma is — döntő hatással van az ese­ményekre az Egyesült Álla­mok, amely jelentős ameri­kai haderőt állomásoztat a félsziget déli részén. Termé­szetesen, ez utóbbi tényező nemcsak koreai kérdés: Wa­shington számára Dél-Korea igen kedvező katonai és po­litikai hídfőállás állandó tá­vol-keleti nagyhatalmi játsz­máiban. Ezért meglepő, hogy az áttörés jelei a két Korea kö­zött éppen most, az enyhü­léspártinak egyáltalán nem mondható Reagan-kormány- zat alatt mutatkoz'tak meg. A Dél-Koreát sújtó árvizek károsultjainak igen jelentős segélyt küldött észak, s en­nek elfogadása után rés nyíit a határon: a szállítmányok átvétele jelentette voltakép­pen az első közvetlen kon­taktust a két Korea között három évtizede. Majd most csütörtökön a gazdasági tár­gyalások, amelyeken már az első alkalommal arról esett szó, hogy a két szomszédos és lakosságában rokon or­szág az alapvető politikai­társadalmi különbségek el­lenére működjön együtt gaz­daságilag. Kereszturyest Becsben Az .osztrák szellemi élet sok neves képviselőjének je­lenlétében rendezett Keresz­túrii Dezső tiszteletére nagy sikerű irodalmi estet szerdán a Collegium Hungaricum a bécsi Pá'lfíy-palotában. Her­mann Lein, a közoktatási és művészeti minisztérium fő­osztályvezetője , köszöntötte Keresztury Dezsőt, aki töb­bek között az Osztrák Tudo­mányos Akadémián adomá­nyozott Herder-díj kitünte­tettje, majd Boldizsár Iván, a nemzetközi Pen Club alel- nöke méltatta a magyar író, irodalomtörténész munkássá­gát. Az est védnöke Herbert Moritz osztrák és Köpeczi Béla magyar művelődési mi­niszter volt. (Folytatás az 1. oldalról.) van az újabb kötetekben, amelyek a környezettel, a gazdasági és műszaki fejlesz­téssel' kapcsolatosak. Az ünnepségen felszólalt Nyikolaj Nyikolajevics Sze- menyuik, aki utalt a Kárpáti Kiadó és a Kossuth Könyv­kiadó által közösen kiadott művek jelentőségére és beje­lentette, hogy az itt kiállí­tott 200 kötet könyvet a nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolának aján­dékozzák. Az értékes ajándé­kot dr. Danes Sándor docens, a főiskola MSZBT-tagcso- portjánaik elnöke köszönte meg. Ugyancsak felszólalt dr. Nonn György, aki egyebek mellett a politikai irodalom terjesztőinek munkásságát méltatta és kiemelkedő mun­kájáért a Kiváló Terjesztő emlékplakettet nyújtotta át Spitzmüller Jánosnénak, a húsipari vállalat dolgozójá­nak. Ugyanezt az elismerést kapta Tóth József, a tuzséri ÉRDÉRT dolgozója. Nonn György js bejelente,tte, hogy a . k'iállftáspn léyq Kossuth Könyvkiadó által kiadott mű­veket a tanárképző főiskolá­nak ajándékozzák. Felszólalt még Baranyai Tibor, az MKKE igazgatóhe­lyettese. Ezt követően a részt­vevők a kamarateremben ze­nés irodalmi műsort tekin­tettek meg „ ... az egész föld forduljon meg pörögve” cím­mel. A műsort Tarján Tamás irodalomtörténész szerkesz­tette és vezette, közreműköd­tek: Juhász Jácint és Cs. Né­meth Lajos a Madách Szín­ház, Oszter Sándor a Nemze­ti Színház, Tóth Judit a Nép­színház művészei és a Szél­rózsa együttes. A kiállítást november 30-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. ROMAN PARTKONGRESSZUS Pavel Platona nagykövet­ségi tanácsos, Románia bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője csütör­tökön sajtótájékoztatón adott ismertetést a Bukarestben november 19-én kezdődő ro­mán pártkongresszus előké­szítéséről. Mint mondotta: a Román Kommunista Párt XIII. kong­resszusa Románia politikai, gazdasági és társadalmi éle­tének. nagy fontosságú ese­ménye lesz. A tanácskozás elemzést ad arról, hogyan hajtották végre az előző kongresszus határozatait. KRÉTAI CSÜCSTALALKOZÓ Mitterrand elnök és Moa- mer El-Kadhafi találkozóját már szeptember közepén tervbe vették, amikor Tripo- liban megkötötték azt a meg­állapodást, hogy Franciaor­szág és Líbia visszavonja csapatait Csádból — jelentet­te ki Roland Dumas minisz­ter, a francia kormány szó­vivője a krétai csúcstalálko­zóval kapcsolatban. A miniszter hozzátette: a találkozó létrejöttét az tette lehetővé, hogy a csapatok ki­vonása tervszerűen zajlott le. AFRIKAI CSÜCSTALALKOZÓ Az Afrikai Egységszervezet 20. csúcstalálkozójának csü­törtöki, utolsó munkanapján az afrikai vezetők a konti­nens legégetőbb gazdasági és politikai problémáiról tárgyal­tak, köztük a földrészt sújtó éhínségről, a súlyos gazda­sági gondokról, valamint Na­míbia függetlenségével ösz- szefüggő kérdésekről. Az egységszervezet legfontosabb feladataként határozták meg egy olyan alap létrehozását, amely lehetővé teszi az aszálytól sújtott 36 ország éhező lakosságának támoga­tását. Lesz Grenada—II?-------------------------------------:-------------------------------­Á Hondurasban és Sal­vadorban egymást kö­vető kisebb-nagyobb j amerikai hadgyakorlatok azt ■ jelzik, hogy Washington to­vábbra is nyomást akar gya­korolni Nicaraguára. Ezt az országot — mint annak ide­ijén Grenadát — a térségbe­li erőegyensúly megbontásá­val vádolja az amerikai kor­mány. A Fehér Ház, az amerikai külügyminisztérium és a Pentagon cáfolja, hogy bár­miféle terv lenne Nicaragua elözönlésére. Megfigyelők azonban úgy vélik, hogy a : hadgyakorlatok jellege, a {felvonultatott egységek és a i harci technika ennek ellen- {kezűjére utal. Még akkor is, [ha Washington szerint mind­hez csupán arra hivatott, hogy Lfigyelmeztesse” Nicaraguát. (Ezenkívül hivatalos amerikai szóvivők — legutóbb Alan [Romberg a külügyminiszté- I riumból — állandóan han- | goztaitják, hogy Nicaraguá­ba továbbra is nagy ütemben érkeznek nehézfegyverek olyan mennyiségben, amely washingtoni értékelés sze­rint „meghaladja” a közép­L amerikai ország védelmi szükségleteit. Jelenleg amerikai egysé­gek részvételével összesen hét hadgyakorlat folyik Hon- durasban és Salvadorban. A hét hadgyakorlat közül há­rom az amerikai elnökvá­lasztások másnapján kezdő­dött. A gyakorlatokról Ri­chard Lake tábornok, a Pen­tagon egyik szóvivője mon­dott részleteket. Honduras- ban mintegy ezer amerikai katona tartózkodik. Hondu- rasban van az észak-kalifor­niai Fort Braggból érkezett százhúsz utászból álló egység, amely egy Palmerolába veze­tő utat épít. Itt állították fel az amerikai katonák főhadi­szállását 18 hónappal ezelőtt, amikor a térségben megkez­dődtek a Big Pine—I. és Big Pine—II. fedőnevű nagysza­bású hadgyakorlatok. A no­vember 7-én érkezett egység november 20-ig marad. — 150—180 gyalogos a te­xasi Fort Hoodból jelenleg a palmerolai támaszpont körül teljesít járőrszolgálatot. Ez az egység szintén november 20- ig marad. — A georgiai Fort Ste- ( wartból érkezett egészség- t ügyiek az amerikaiak által 1 finanszírozott és épített pal- j merolai kórházban teljesíte- j nek szolgálatot. — Egy tucat amerikai táv- | közlési szakember tartózko- j dik a salvadori és hondurasi j kikötőkben a Fonseca-öböl- j ben november 8-án kezdő- I dött King’s Guard fedőnevű hadgyakorlat tengeri manő- , vereinek összehangolására. A november 19-én véget érő I hadgyakorlaton egy amerikai fregatt is részt vesz a salva- i dóri és hondurasi hadihajók | oldalán. — Pennsylvániából számos f Dragonfly típusú repülőgép, ? a panamai Howard légitá- s maszpontról pedig felderítő­gépek vesznek részt abban a I légi támogatási hadgyakor- I latban, amely október 28-án i kezdődött és november 17-én f ér véget. Ezek a gyors és pon- [ tos akciókra alkalmas gépek f a palmerolai támaszponton, $ a guatemalai határhoz közel [ La Mesában és a nicaraguai | határhoz közeli San Lorenzó- S ban állomásoznak. — Végül egy kisebb elit 5 alakulat, amelyet a panamai | Fort Davis-ből dobtak át, { a hondurasi katonákkal | együtt a gerillaellenes harc- ! modort gyakorolja. A Szovjetunió gyümölcsöskertje Moldávia bemutatkozik A négymillió lakosú, közel 38 ezer négyzetkilométer terü­letű Moldávia a Szovjetunió délnyugati részén fekszik, délről a Fekete-tenger, nyu­gatról Románia határolja. Kelet-Európa viharos történe­tében a területet uralta a ki­jevi nagyfejedelemség, a ta­tár A-nanyhorda és a krími kánság, a középkori magyar királyság, majd a moszkvai cár és a török szultán. Mol­dávia zavartalan fejlődése előtt akkor nyílt meg igazán az út, amikor 1924. október 12-én megalakult a Moldá­viai Szocialista Szovjet Köz­társaság, és — bár ekkor még területének nagy része román megszállás alatt volt — csat­lakozott a Szovjetunióhoz. Ma már a köztársaság nem­zeti össztermékének hatvan­három százalékát az az ipar adja, amely oly fejletlen volt a régi Moldáviában, s amely­nek munkáját ma 550 kom­binát és nagyüzem szervezi, irányítja. A hatalmas szovjet iparon belüli munkamegosz­tás keretében a kis tagállam ipara jelentékenyen kiveszi részét a háztartási gépek — hűtőszekrények, fagyasztólá­dák, mosógépek — vala­mint a mezőgazdasági gé­pek — traktorok, automata és nagy nyomás alatt műkö­dő öntözőberendezések, ön­tözőcsövek, mezőgazdaságban használatos rakodógépek — termeléséből. A moldáviai ipar különlegesen fontos ága a mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártás. Ennek keretében cukorrépa-, zöld­borsó- és paradicsomszedő gépsorokat gyártanak, és — amint Valentin Gucol, Mol­dávia Kereskedelmi és Ipar­kamarájának elnökhelyette­se elmondotta azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet a köz­társaság megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett kiállítással kap­csoltak össze a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában — igen sokat köszönhetnek a magyar gyártóvállalatokkal kialakult, folyamatos együtt­működésnek. Hasonló fontos szerepet tölt be Moldávia iparában a mezőgazdasági ízelítő a kiállítás gazdag élel­miszeripari bemutatójából. termékeket feldolgozó gépek gyártása is, így sok tejipari, konzervipari gépet készíte­nek, és jelentős a sör, gyü­mölcslé és borpalackozó gé­pek gyártása is. Ez utóbbi eszközök gyár­tása egy jól tervezett és szer­vezett nagyipari kooperáció része, hiszen Moldáviát szok­ták a Szovjetunió gyümöl­csöskertjének is nevezni. A moldáv gyümölcs- és szőlő­kultúra olyan magas szín­vonalú, hogy mind a termés minőségében, mind a meny- nyiségben jelentékeny részt vállal az egész szovjet nép ellátásában. Gazdag anyagot tár elénk a kiállítás a hétköznapok Moldáviájának életéből is. Láthatjuk a népi iparművé­szet termékeit, a sajátos mol­dáviai lakáskultúrát, a gaz­dagon díszített népvisele­tet. Külön tabló mutatja be hazánk és Moldávia gazda­sági, műszaki és tudományos együttműködését, amely több évtizedes múltra tekint visz- sza, hiszen 1967-ben már rendeztek Magyarországon moldáviai napokat. A kis köztársaság nyolc egyetemén és több tucat tudományos ku­tatóintézetében szorgos mun­ka folyik elsősorban a nö­vénynemesítés, a növényge­netika, a biokémia, az ál­lattenyésztési biotechnológia, a félvezetőgyártás és a szeiz­mológia terén, s ezekben is nagyon szoros az együttmű­ködés hazánk és Moldávia tudományos akadémiái kö­zött. Érdemes szólni a köztár­saság Szovjetunión és a szo­cialista közösség országain kívüli kapcsoltairól is. Hat­van évvel ezelőtt például még gombot és szöget sem gyártot­tak, míg ma Moldávia ipari termékei — konzervek, palac­kozott bor, tejkoncentrátum, felsőruházati cikkek — hat­vanöt kapitalista országba jutnak el. A kiállítás november 18-ig látható. Moldávai népviselet.

Next

/
Thumbnails
Contents