Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

1984. november 14. Kelet-Magyarország Nagyobb elővigyázatos­Ságot Panaszos levélíróink kö­zül sokan üzemi balesetet szenvedtek. Természetes volna, hogy megkapják mindazokat a juttatáso­kat — kérés nélkül — amelyek a törvény szerint megilleti őket. A tapasz­talat szerint azonban a sé­rültek egy része csak hosz- szadalmas utánjárás, bí­rósági eljárás során kap­ja meg a kártérítést. Több éves rendelet van pedig, hogy a munkahely a dol­gozó igénylése nélkül is köteles kártérítést fizetni. Mégis sok panaszra okot adó esettel találkozunk .. Vannak munkahelyek, ahol úgy próbálják a dol­got eltusolni, hogy a dol­gozóra fogják: ő volt fi­gyelmetlen. Még olyan esetben is, amikor netán egy törött szerszám okoz­za a balesetet. A megmun­kálandó anyagra figyelő munkás, ugyan miként kalkulálhatná bele mun­kájába, hogy a szerszám­ról lepattanó fémszilánk elől félre kell kapnia a fe­jét, mert különben kész a baleset? Egy baleset, egy mara­dandó sérülés nyomát nemcsak a testükön vise­lik az emberek. Nemcsak ők a károsultak, akik a balesetet elszenvedik, ha­nem a családtagok is; anyagiakban. Egyrészt a megrokkant személy jó ideig ápolásra szorul, s amikor gyógyulni kezd vagy éppen meggyógyult, esetleg egy ideig még nem tud olyan munkát végezni, mint korábban. Kevesebb lesz a jövedelme, akkor, amikor a családnak min­den fillérre szüksége vol­na. Ilyen esetben kell a gyors segítség, a munkaadó megértése, az, hogy a jog­orvoslás mielőbb lebo­nyolódjék, a dolgozó hoz­zájusson az őt megillető összeghez. De bizony, ha perre mennek a dolgok, hosszú idő is eltelhet. Sokszor amiatt is húzód­nak az ilyen ügyek, mert a munkáltatók nem akar­nak engedékenynek mu­tatkozni, hogy a későbbiek­ben mások ne lépjenek fel hasonló igénnyel. Szerencsére nem min - denütt gondolkodnak így. A legjobb lenne, ha a balesetek nem következ­nének be, ha el lehetne kerülni őket. Ha ügyelné­nek a gépeken dolgozók, a volán mellé ülők, hogy nap mint nap pihenten men­jenek munkába. Ha a fia­talokat, az ipari tanuló­kat felkészítenék, hogy elővigyázatosak legyenek a munkahelyen. Továbbá a védőruhák használatára nagyobb figyelmet kelle­ne fordítani, el kellene jut­ni odáig, hogy ne restell- je senki sem használni az épségét, egészségét óvó eszközöket. A munkahelyi fegyelmezetlenségek, a rendetlenségek mind mind balesetek forrásai lehel­nek földeken, építkezése­ken, s az utakon. Soltész Ágnes „CSENDÉLET” VESZÉLLYEL Nyíregyházán, az Etelköz 14. számú ház egy tízemele­tes épület, ahol általában so­ha nincs nyugalom. Nyáron motorosok versenypályája a parkolóhely, hétvégeken a házi műhelyekből származó zaj teszi lehetetlenné a pi­henést. Éjjelente a rende­zetlen családi életek konflik­tusai miatt nem lehet alud­ni. Időnként a pálinkafőzés kellemetlen szaga elviselhe­tetlen és még sorolhatnánk, mi mindentől nincs nyuga­lom. Most azonban más is közbejött! Valakinek a pin­cében forr az új bora. Ilyen­kor a szőlősgazda messze el­kerüli a pincéjét, ám mi tíz emeleten keresztül szagoljuk e mérges gázt, ami nem ép­pen kellemes, s úgy gondol­juk, nem is veszélytelen, fő­leg a gyerekekre nézve. Ál­landóan szellőztetnünk kel! az amúgy sem túlfűtött laká­sokban, ám ez sem ér sem­mit a kintről beszivárgó át­ható kellemetlen szag miatt. Ezek megszüntetéséhez kér­jük az illetékesek segítségét, mert meggyőződésűink, hogy egy ekkora bérház pincéjét nem szabad az említett cél­ra használni. Az Etelköz 14-es számú ház lakói RENDEZETLEN ÜT Első útunk nem a szer­kesztőséghez vezetett, de úgy érezzük, itt helyben kéré­sünknek nincs súlya. Csen- gerben, a Toldi utcában la­kunk. Korábban a csorda a falut kikerülve ment a le­gelőre. Az itt lakóknak ez nagyon jó volt. Most az őszi időszakban az útirányt meg­változtatták, a mi utcánkban halad végig a csorda, a föld­úton. Betaposták már az ár­kokat, fellazították a talajt, egyszóval járhatatlanná vált az út. Igaz, ebben az évben már nem hajtják ki többet a csordát, de félünk, hogy tavasszal minden újra kez­dődik. Elegendő lenne kohó­salakkal feltölteni az utat, mi szívesen hozzájárulnánk anyagiakkal is. de társadal­mi munkával is. > Bancsi József Csenger, Toldi utca 5. szám SÖTÉT UTCA, GYALOGÁTKELŐHELY A világítótesteknek csak egyik oldala ég az Arany Já­nos utca 29., 34. számú há­zak előtt, valamint az Arany János és a Toldi utca for­galmas kereszteződésében, az Ér-patak felett és a gya­logátkelőhely Szarvas utca felé eső részén. Miután e két utóbbi lámpának a gyalog- átkelőhelyet is be kellene vi­lágítania, bizony az említett hiányosság balesetveszélyt jelent. Másutt már sárga fé­nyű lámpák jelzik a gyalog- átkelőhelyet, s így az autó­sok könnyebben észreveszik a zebrán haladókat. Itt még a hagyományos lámpák sem égnek, a tél közeledte miatt a TITÁSZ gyors intézkedését kérjük. T. Z„ Nyíregyháza, Arany János utcai lakos KÖSZÖNETEK gázvezeték TÁRSADALMI MUNKÁBAN A TIGÁZ nyíregyházi ki- rendeltségének szocialista brigádja a Bessenyei György Középiskolai Fiúkollégium­ban október 24—25-én tár­sadalmi munkában elkészí­tette a külső gázvezetéket. Ezzel lehetővé tették a kor­szerű fűtés kialakítását, ki­vitelezésének mielőbbi meg­valósítását. A kollégium dol­gozói és tanulói ezúton is köszönik a brigádtagok ön­zetlen segítségét. Kiss János igazgató FÉNYKÉP A LAKÁSON A nyíregyházi fényképész szövetkezet Báthori István szocialista brigádja egy moz­gássérült asszony személyi igazolványához szükséges fényképét a lakásán készítet­te el. Ez nagy könnyebbsé­get jelentett Bihari Józsefné- nek, aki járóképtelen, s a műterembe el sem tudott volna menni. A nyírbátori fényképészek mindezt mun­kaidőn túl, s minden ellen­szolgáltatás nélkül végezték. Köszönet érte! K. É. Nyírbátorból EGY NYUGDÍJAS HÄLÄJA Többször javíttattam cse­kély nyugdíjamból az egyet­len szórakozásomat jelentő televíziómat. Hiábavaló volt, mert a lakásommal szembe­ni toronyházak miatt ugyan­úgy szellemképpel jelentek meg az alakok, mint azelőtt, írtam ugyan a HIREX vál­lalatnak, de kevés remé­nyem volt, hogy ez megvál­tozhat. Egyszer csak csenge­tés verte fel nyugalmamat. Kapunyitáskor egy barátsá­gos férfi mutatkozott be. Meglepetésemet nem is tud­tam palástolni, ugyanis a nevéből tudtam meg, hogy ő az igazgató, öregesen ti­pegtem körül, ő pedig a jó szakember rutinjával azon­nal tudta, hol kell keresni a bajok forrását. Rövid időn belül tiszta lett a kép, és csak egyetlen cérnaszálnyi szellemkép tanúsítja, hogy a 10 emeletes házak nem vándoroltak el előlünk, csu­pán az antennán kellett iga­zítani. Köszönöm a kivételes törődést, hogy nem kell le­mondanom az egyetlen szó­rakozásomról. Szabó Jánosné Nyíregyháza, Kodály Zoltán u. 9. szám TÉVEDTEK, KORRIGÁLTÁK Október 29-én az esti órák­ban a Toldi és az Arany Já­nos utca sarkán lévő eszpresszóban vásároltam majd 50 forint értékben. A fiatal hölgy száz forintból adott vissza. Még el sem ér­tem otthonomig, amikor ész­revettem, hogy a tárcámban csak egy 500 forintos volt, tehát rosszul adtak vissza. Az üzletet tüstént felkeres­tem, elmondtam mi történt, majd az üzletvezető is felfi­gyelt a dologra, s a kasszá­hoz lépett és 400 forintot át­adott. Jelezvén, hogy meg­bízik bennem. ígértem, hogy az otthoni feljegyzéseimmel másnap bizonyítom, hogy valóban 500 forintossal fi­zettem. így is volt. A bizal­mat előlegező üzletvezető­nek ezúton is köszönöm meg­értését, segítségét. Irinyi Csaba Nyíregyháza, Arany János u. 17. szám Szerkesztői üzenetek Lippai Ferenc nyíregy­házi, Kovács Bertalan nyíregyházi, Korács Fe- rencné érpataki, Szebeni Dezső nyíregyházi olvasó­inknak levélben válaszol­tunk. Csernyik Istvánná nyír­egyházi, Toldi Miklósné nyírmadai, llyés Péterné őri, Rácz Barnáné ramo- csaházi, Nagy Zsigmondné tyukodi. Orosz Imre deme- cseri, Rékasi Andrásné vá- sárosnaményi. Szócs Jó­zsef sonkádi, özv. Joó Ist­vánná újkenézi, Husztiné nyíregyházi, Balogh Fe­renc méhteleki, Pál And­rásné tiszakóródi. Kocsis Imréné nyíregyházi, Nagy Illésné leveleki, Nemes József demecseri. Juhász Imre balkányi, Bábel Zol­tán mátészalkai, Banci József csengeri, Popovics Miklósné baktalórántházi. Pásztor István nyíregyhá­zi, Jónás Angelika máté­szalkai, Bogár Mihályné nyíregyházi, Kótyik Ferenc tuzséri. Molnár Imre ti- szadobi, Dobrai Györgyné csengerújfalui, Józsa Ber­talanná nagyari, Szilvási Györgyné nyírlugosi. Ve­ress Sándor demecseri, Babó Gyöngyi nagykállói, Stekler János nyíregyházi, Dzsubák Ferencne ajaki, Szabó Sándor rápolti, Ke­rekes Józsefné tiszalöki, özv. Pásztor Mihályné két- érközi, Petykó Jánosné kisvárdai, Bocák János kállósemjéni, Nagy János­né nagykállói, özv. Ta­más Istvánná nyíregyhá­zi, Kacsur János nyírma­dai, Juhász Miklósné bö- könyi. Görög Kálmánná nyíregyházi, Tóth Mihály­né nyíregyházi, Fazekas Gyuláné ópályi, Zámbó Gyuláné csengeri, Nagy Zoltán laskodi. Kovács Géza borbányai és özv. Bodnár Jánosné tuzséri lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Csernyi Miklósné gacsá- lyi, Szőke Bertalan var- sánygyürei, Pecsenye La­jos tiszadaidai, özv. Nagy Lászlóné vásárosnaményi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. FÜST A LAKÓTELEPEN Nem tudjuk pontosan, mi­lyen forrásból származik az a füst, amely estefelé ellepi a Szamuely-lakótelepet. Any- nyi biztos, hogy a MÁV üze­meltetésében lehet az a ké­mény, amely ontja a füstöt, amely rátelepszik az emlí­tett térségre. Emiatt nem lehet szellőztetni, egy jót szippantani a levegőből, mert a valódi szmogtól alig van oxigén. Jó lenne, ha a MÁV áttérne valamilyen korsze­rűbb fűtési módra, mert egy egész lakótelep levegőjét szennyezik. Takács Istvánná Árpád utcai lakos ÖREGEK KLUBJA Nyírteleken megalakult az öregek klubja. Közös meg­egyezés szerint nyáron min­den harmadik, télen pedig minden második hétfő este találkoznak az idős embe­rek, amikor nincs tv-adás. öttagú bizottság szervezi a programokat, együttműköd­ve a község kulturális bizott­ságával, s az ifjúsági ház vezetőjével. A nagyközségi tanács, s a társadalmi szer­vek szívügyüknek tekintik az idősebbek gondjait, min­denben segítenek, részt vesz­nek a rendezvényeiken. Volt már filmvetítés, egészség- ügyi előadás, kirándulás a programok sorában, örven­detes, hogy a közeli napok­ban nyitja meg kapuit az öregek napközi otthona is. Fekete Mihály Nyírtelek, Ady Endre u. 11. szám Törő István nyíribronyi lakos tsz-tagsági viszonya ez év augusztus 21-én megszűnt. Kérdezi, hogy a háztáji föl­dön lévő termést betakaríthatja-e? A tagsági viszony megszűnése esetén a vezetőség en­gedélyezheti a kijelölt háztáji föld betakarításig történő használatát, illetve a ‘ erményj uttatás arányos részének a kiadását. Ha a termelőszövetkezet a háztáji földön lévő termés betakarításához nem járul hozzá, úgy köteles a volt tsz-taggal elszámolni. Ennek során megilleti a tagot mindazon kiadás megtérítése, amelyet igazoltan a háztáji föld művelésére fordított. Az elszámolás során megálla­pított visszafizetési kötelezettség teljesítéséről a vezetőség gondoskodik. Bányász János balkányi levélírónk gyermeke két évet dolgozott a termelőszövetkezetben, majd a tagsági viszo­nya „kilépéssel” 1984. július 20-án megszűnt. Sérelmezi, hogy a tsz a ledolgozott idővel arányos 800 öl háztáji föld kiadását megtagadta, sőt még tőle követelnek 5600,— Ft' költséget. A háztáji föld betakarításig történő használatát a tsz vezetősége engedélyezheti. Az előírt munka időarányos teljesítése nem eredményezi a csökkentett mértékű ház­táji földre való jogosultságot. Az elszámolás során kelet­kezett vitában jogorvoslatot a szövetkezet döntőbizottsá­gától lehet kérni. Pásztor Ferencné leveleki nyugdíjas tsz-tag 1971. év­ben 700 öles házas belsőségű ingatlant örökölt. A tsz a háztáji föld mértékének megállapításánál az örökölt saját tulajdonná vált ingatlant 500 öl földterülettel egészítette ki a közösből. Kérdezi, hogy a tsz a háztáji földet miért nem 1600 öl területben állapította meg? A háztáji föld területe tagonként legfeljebb 6000 négy­zetméter (1600 öl) szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén 3000 négyzetméter lehet. Ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján meg­állapított mértékben használhatja. A háztáji föld mérté­kébe be kell számítani a tag személyi tulajdonában álló földet is. Levélírónk a háztáji föld kiegészítését csak ak­kor követelheti eredményesen, ha a közösben teljesített munkája alapján arra jogot szerzett. Tóth Józsefné orosi lakos az 1984. március 1-én kelet­kezett tagsági viszonyát 1984 októberben megszüntette ar­ra való hivatkozással, hogy a tsz a közösben nem tud ré­szére megfelelő munkát biztosítani. Sérelmezi, hogy a kö­zösben 1200 órát teljesített, a tsz ennek ellenére a részére kiadott 620 öl háztáji föld termésének betakarítását nem engedélyezi. Abban az esetben, ha a tsz-tag a tagsági viszonyát év közben megszünteti, a háztáji földön lévő termést csak akkor takaríthatja be, ha ahhoz a tsz vezetősége hozzá­járul. Biró Zoltán olvasónk a tiszaberceli Bessenyei Mgtsz- ben határozott időre szóló szerződéssel létesített munka- viszonyt. Kérdezi, hogy jogosult-e háztáji vagy illetmény- földre? Háztáji földre csak tsz-tag lehet jogosult, ha a részé­re meghatározott munkamennyiséget teljesítette. Illet­ményföld a tsz alapszabályának rendelkezésétől függően határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók részére adható. Az illetményföld területe 3000 négyzetméternél nem lehet nagyobb. Kiss Sándor nyíregyházi lakos apósa az apagyi Hu­nyadi Mgtsz-nek nyugdíjas tagja. A termelőszövetkezet­ben végzett munkája alapján 6000 négyzetméter háztáji föld, illetve annak megfelelő terményjuttatásra szerzett jogot. Levélírónk kérdezi, mi az oka annak, hogy például a tiszavasvári termelőszövetkezetben holdanként 25 má­zsa terményt, míg az apagyi termelőszövetkezetben csak annak a felét adják a tagjaiknak. A termelőszövetkezet önkormányzati jogkörében, alap­szabályában rendelkezik arról, hogy tagjainak meghatáro­zott feltételek teljesítése esetén milyen mértékű háztáji földet, illetve azzal arányos termény, vagy nyugdíjas és járadékos esetében pénzbeli juttatást ad. A termelőszövet­kezet a termény vagy pénzbeli juttatás mértékének a meg­állapításánál figyelembe veszi a helyi adottságokat, a sa­ját teherbíró képességét. Ennek megfelelően a juttatások mértéke termelőszövetkezetenként szükségszerűen más és más, az eltérés tehát nem törvénysértő. Dr. Nyitrai Zoltán 7 H termelőszövetkezeti tagok jogai <ÍK:

Next

/
Thumbnails
Contents