Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-02 / 258. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. november 2. A z elmúlt napot rekordnak minősítette Chilében egy igazán illetékes személyiség, Rodolfo Seguei, a híres szakszervezeti vezető. Szerinte ugyanis a mostani sztrájkakció, bár nem vezetett általános munkabeszüntetéshez, mégis a fasiszta junta elleni eddigi legnagyobb megmozdulásnak nevezhető. Nem kiis szó ez Latin-Amerika e félelem földjévé lett nadrágszíjorszá- gában. Hiszen amilyen véresen győztek 11 esztendeje a katonák a demokrácia ellen, s amilyen brutális terror uralkodott chilei földön sok éven át, nehéz volt elképzelni még nemrégiben is, hogy az emberek bátorságot vegyenek maguknak a nyílt tiltakozáshoz. Az idei év mégis a szélesedő ellenállás jegyében telik, tavasz óta már féltucatnyi hasonló tiltakozó megmozdulásra került sor. A katonai rendszer durva védekezése pedig erősödik, a sztrájkokat kísérő tüntetéseken gyakoriak a sortüzek. Felvetődhet a kérdés: miért nem csap oda a hadsereg a lázadókra úgy, mint egy évtizede? A fegyver az ő kezükben van, elvileg megtehetnék. Csakhogy ma már nem merik. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a katonai rezsim belülről bomladozik, s már a legmagasabb tábornoki körök szintjén sem egységes. Annak idején a polgári pártok, s általában a szocialista-kommunista nézetekkel nem szimpatizáló emberek nem voltak a baloldali kormányt elsöprő katonák ellen, ha a terror féktelenségét sokallták is. Ma azonban Pinochet rendszerét már csak a szélsőjobboldal mind ki- sebbedő csoportjai támogatják. Ez pedig érthetően érezteti hatását a hadseregben is, így a diktátor ma már nem engedhet meg magának any- nyit, mint hajdan. Annál is kevésbé, mert rendszerével, politikájával már a legfontosabb külső támogató, az Egyesült Államok sem elégedett. Pinochet személye, s általában a chilei junta kezd igen kellemetlen lenni az 1973-as puccs külső ihletűi számára. Márpedig ez gazdaságilag is, politikailag is kényessé teszi a junta helyzetét. De a legerősebb csapás a Pinochet-rendszer- re az, hogy nap mint nap bebizonyosodik: a helyzet a forrponthoz közeledik, a lakosság nagy része elszánta magát a harcra az elmúlt két évtized legsötétebb katonai rendszerének felszámolásáért. A lázadás eszméje megállíthatatlanul terjed Chilében, s katonai erő bevetése — a jelek szerint — már aligha oldja meg Pi.no- cheték gondjait. Robbantásra készült az ETA A madridi elektromos erőmű, valamint a telefonközpont felrobbantására készült az ETA baszk terrorista szervezet az 1982-es labdarúgóvilágbajnokság döntőjének estéjén. Egy most elfogott terrorista csoport tagjainak vallomásából kiderült, hogy a Bernabeu stadionban, a sötétség idején vérfürdőt akartak rendezni. A terv azért hiúsult meg, mert — máig is kiderítetlen okokból — a robbanóanyag eltűnt. Csütörtökön kijárási tilalmat rendeltek el Űj-Delhi egyes városrészeiben, mert a Gandhi asszony elleni merénylet után kiújultak az összetűzések szikh és hindu csoportok között. Képünkön: égő házak, összeverődött tömeg az óváros egyik negyedében. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok és a Közös Piac szerepe a közel-keleti válság rendezésében — e témák álltak Mubarak NSZK-beli tárgyalásainak középpontjában. Képünkön: az egyiptomi elnök Helmut Kohl nyugatnémet kancellár (jobbra) társaságában. Szállodatűz pusztított a Fülöp-szigetek fővárosában. A ma- nilai Ambassador Hotelben csütörtök hajnalban felcsapó lángok tizenkét áldozatot követeltek. Képünkön: munkában a mentőbrigád. TELEX • TELEX SPANYOLORSZÁG NE LEGYEN TAGJA A NATO-NAK Nem akarjuk! Nem akarjuk, hogy Spanyolország tagja legyen a NATO-nak! Ennek a véleményüknek adtait kifejezést — villanyoltással szerdán este a barcelonai Santa Coloma kerületben. LOMBIKIKREK SZÜLETTEK Lombiklbébi ikrek születtek szerdán este Barcelonában. A fiú 3228, a lány 3158 grammos testsúllyal jött a világra. A testen kívüli megtermékenyítés kísérleteinek ez az első spanyolországi ikerszülötte. STRADIVARI REKORDÁRON Egy névtelenségbe burkolózó gyűjtő szerdán rekordösszegért, 308 ezer dollárért vásárolt meg egy 294 éves Stradivari hegedűt. A New York-i Christie, s galériában megrendezett árverésen egy másik — Stradivari legjobb tanítványa, Bergonzi által 247 éve készített — hegedű 132 ezer dollárért kelt el. AUTÖBUSZSZERENCSÉTLENSÉG Szerencsétlenül járt egy nyugatnémet és osztrák túristákat szállító autóbusz szerdán a Sínai-félsztgeten. A busz harminckét kirándulóval nagy sebességgel haladt az izraeli határ felé, amikor — valószínűleg fékhiba miatt — keresztbe fordult az úton, többször valósággal bukfencet vetett és szétron- csolódott. Hat nyugatnémet és egy osztrák állampolgár a helyszínen meghalt, huszonötén pedig megsérültek. LINCOLN KÉZJEGYE — 297 000 DOLLÁRÉRT Rekordáron, 297 ezer dollárért kelt el egy New York-i árverésen az az 1863-ból származó okmány, amelyet Abraham Lincoln elnök látott el kézjegyével. A Lincoln aláírásával hitelesített okirat egyik másolata annak a nyilatkozatnak, amelyben az elnök 1863-ban elrendelte az amerikai rabszolgák felszabadítását. A KGST XXXIX. ÜLÉSSZAKÁRÓL KIADOTT KÖZLEMÉNY A Kölcsönös Gazdaságii Segítség Tanácsa 1984. október 29—31. között Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosában tartotta soron következő, XXXIX. ülésszakát. Az ülésszaik munkájában részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei. Kuba kommunista pártja, kormánya és a kubai nép nevében Fidel Castro Ruz üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Az ülésszakon Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak áttekintette a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének határozatait és a KGST XXXVIII. (rendkívüli), 1984 júniusában Moszkvában tartott ülésszakán elfogadott megbízások valóra váltásában elért első eredményeket. Egyhangúlag megállapították, hogy a felső szintű értekezleten elfogadott stratégiai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó jelentőségű a kölcsönös gazdasági és tudományosműszaki együttműködés további bővítése, a testvéri országok sikeres fejlődése, egységük és összeforrottságuk erősítése, a világban a KGST-tagországok közössége pozícióinak erősítése szempontjából. Megtárgyalva a KGST XXXVII. és XXXIX. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolót, a tanács ülésszaka jóváhagyta a végrehajtó bizottság ezen időszakban végzett munkáját a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésének fejlesztése terén. Megelégedéssel állapították meg, hogy ez az együttműködés, a KGST- szervek tevékenysége és a testvéri országok kétoldalú gazdasági kapcsolatai elsősorban a felső szintű gazdasági értekezlet és a tanács XXXVIII. (rendkívüli) ülésszaka határozatainak végrehajtását célozzák. A KGST-országok további társadalmi-gazdasági haladást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján. 1983- ban a megtermelt nemzeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva a KGST-tagországokban 3,8 százalékkal, az ipari termelés pedig 4,2 százalékkal nőtt. Számos KGST-or- szágban az ipari termelés növekedésének nagyobb részét a termelékenység növelése révén érték el, sikerült csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi erőforrások fajlagos felhasználósát. A KGST-tagországok mező- gazdaságában a bruttó termelés növekedése egy év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gazdaságának stabil fejlődése továbbra is a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányul. Növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok, a, kiskereskedelmi áruforgalom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emelkedett a lakosság általános műveltségi és kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a társadalombiztosítás. Tervszerűen valósultak meg a széles körű lakásépítési programok. 1983-ban a KGST-tagországok teljes külkereskedelmi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyó árakon számolva 8 százalékkal nőtt. Az egymás közötti kereskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 százalékkal emelkedett, részaránya a KGST- tagországok múlt évi teljes külkereskedelmi forgalmában meghaladta az 58 százalékot. Elmélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasága állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejlesztése és az iparosítás terén. Megvalósítják a tudomány és a technika gyorsított fejlesztésének 1990-ig szóló tervét. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a KGST-tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együttműködése az 1964-ben aláírt egyezmény alapján, amelynek jelentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódott. Tovább folytatódott a KGST-tagországok sokoldalú együttműködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezményeknek megfelelően. 1984 februárjában hatályba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tag országok 1986—1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának menetét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű értekezleten elért megállapodások megvalósítását. Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási program kidolgozása a nemzeti programok alapján. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nagy horderejű elektronikai, mikroprocesszoros és robottechnikai együttműködési keret- egyezmények valóra váltása kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági értekezlet arra vonatkozó megállapításai valóra váltására, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mongólia gazdaságának fellendülését és a szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok terén való együttműködést célzó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása és a kölcsönös együttműködés erősítése révén biztosítani lehet, hogy minden KGST-tagország megoldja a nyarsanyag- és fűtőanyag-energia problémákat. Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Továbbfejlődik a KSST-tagországok egyesített energiarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atomfűtőművek 2000- ig szóló építési programja, valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű fel- használását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sokoldalú együttműködés szervezésének további tökéletesítését célzó intézkedéseket. Ezek előirányozzák az együttműködés szerződéses rendszerének, valamint a KGST- szervek és a tagországok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek munkastílusának és módszereinek tökéletesítését. Határozatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bizottságának létrehozásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST- tagországok bonyolult nemzetközi körülmények között fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a felső szintű gazdasági értekezlet deklarációjában adott helyzetértékelés. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontá- ciós irányvonala, a katonai fölény elérésére, a világűr militarizálására, az erőpolitika megvalósítására, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Az e körök által szított fegyverkezési hajsza az egyik fő oka annak, hogy a világban nőtt a politikai és a gazdasági labilitás, erősödött a nukleáris háború veszélye, ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos teherként nehezedik a világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erőforrásokat von el, lassítja a gazdasági és társadalmi haladást. A KGST-tagországok ragaszkodnak a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez, és újra kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak történni a válasz- intézkedések visszavonására is. Az Egyesült Államok vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasználni folytatva a kereskedelmi, a hitel- és technológiai blokádot, a közvetlen nyomást, az embargót és a szankciókat. Az Egyesült Államok .akciói fokozzák a gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlanságát a tőkás világban, ahol súlyosan kiéleződtek a társadalmi ellentmondások. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és néhány más tőkés országban a gazdasági aktivitás némi élénkülése tapasztalható, ezen országok többségének gazdasága továbbra is a pangás állapotában van. Különösen nehéz helyzetben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban meghaladta a 800 milliárd dollárt. Az imperialista államok a politikai és gazdasági nyomás minden eszközét felhasználva tovább fokozzák neokolonialista kizsákmányolásukat. A KGST-tagországok határozottan elítélik és elutasítják az államközi kapcsolatok békés alapjainak megsemmisítését célzó irányvonalat. Teljes határozottsággal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biztonsági érdekeit figyelembe vevő megállapodások elérését célzó becsületes és komoly tárgyalásokra. A KGST-tagországok időszerű feladatnak tekintik a fegyverkezési verseny megfékezését és a leszerelést célzó gyakorlati intézkedések foganatosítását. Ez megteremtené az egész világgazdasági helyzet javításának feltételeit és lehetővé tenné, hogy a katonai költségek csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fejlesztés céljaira, többi között a fejlődő országok megsegítésére lehessen felhasználni. A KGST-országok a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek létérdekeik védelmére, műszaki-gazdasági függetlenségük további erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztársaságnak a nemzeti függetlensége megőrzésére és a szocializmus építésére irányuló erőfeszítéseivel. A KGST-tagországok határozottan támogatják a fiatal, független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat az imperializmus, a hegemonizmus, a neokolonializmus, a fajüldözés valamennyi megjelenési formája és az apartheid elleni, a politikai és gazdasági függetlenségük erősítéséért vívott harcukban. Megállapítják, hogy nő az el nem kötelezett mozgalom szerepe a népek békéjéért és biztonságáért, a fegyverkezési verseny ellen, az országok gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosításáért vívott harcban. Határozottan támogatják a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mielőbb kezdődjenek átfogó tárgyalások az ENSZ keretei között a gazdasági kérdésekről. A KGST-országok megerősítették, hogy készek a jövőben is a gyakorlati együttműködés fejlesztésére a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel a kölcsönös előnyök, az egyenjogúság, az egymás bei- ügyeibe való be nem avatkozás és a vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása alapján. Az ülésszak az egység, a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megértés légkörében zajlott le.
