Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
2 Kelet-Magyarorsúg 1984. október 11. A Mátészalkai ÁFÉSZ Hodász községben új éttermet és presszót nyitott. Átadásával megoldódott a községben az üzemi étkeztetés, valamint 170 napközis tanuló ebédeltetése. Képeinken: az új étterem. — Készül a menü második fogása, a hodászi fánk. (elek) a föld mélyébe Furcsa szerkezeteikkel gyakran tűnnek fel az utcákon, középületek közelében. Műszereikkel buzgón keresnek, kutatnak. Ha mélyen rejtőzik a kábel, a cső az aszfalt vagy a föld alatt, akkor kitartóan bolyonga- nak a járókelők kíváncsiskodó pillantásaitól kísérve. Terepfelmérők, a Kartográfiai Vállalat szakemberei, akik nélkül nem készülhetne el a városok „érrendszerét”, közműveit ábrázoló térkép. A Kartográfiai Vállalat megyei kirendeltségén jelenleg több mint ötvenen dolgoznak. A legtöbb munkát az említett közműfelmérések jelen tik. A megyeszékhelyen kívül Mátészalkán, Fehér- gyarmaton és Nyírbátorban derítik fel. hol futnak a vizes szennyvízvezetékek, az elektromos és postai kábelek. Pillanatnyilag legnagyobb megrendelőjük a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, mely három megyére szólóan készítteti el a villamos vezetékek térképét. A terepfelmérők, úgy is mint a figyelmetlen kábelszaggatók „ellenlábasai”, hamarosan elkészülnek Szarvason és Szolnokon is a mérésekkel. ÉVTIZEDES LEMARADÁSOK — Évtizedes lemaradásokat kell pótolni, erre ösztönzi a közművek gazdáit, a be- beruházókat a néhány éve született minisztériumi utasítás — mondta a Kartográfiai Vállalat kirendeltségve- zetője, Budai Gábor. — 1990- ig országosan valamennyi közmű egységes felmérésére sor kerül. Az újonnan épült lakásoknál, intézményeknél folyamatosan gyűjtjük a térképekhez az adatokat. Így például legutóbb a nyíregyházi színészlakásoknál pon- tosítottuk az építés befejezésekor a közművek nyomvonalát. A régebben, különösen a háború előtt lefektetett csövek, kábelek esetében korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Kutatónak csap fel akkor a terepfelmérő. Poros tervrajzokat, helyszíni hevenyészett Vázlatokat emel ki az irattárak mélyéről A legnehezebb a föld mélyén futó nagyfeszültségű kábelek helyének behatárolása. Ilyenkor bizony cseppet sem veszélytelen a különös szerkezetekkel nyomozók foglalkozása. VESZÉLYES IS LEHET — Naponta többször kioktattak bennünket munkavédelemből, amikor az áram- szolgáltató vállalat telepeit, transzformátorházait jártuk — emlékezik Hrotkó Klára terepfelmérő. Bánkuti Zoltán, a vállalat másik fiatal dolgozója történetet is tud erről. Egy gyanútlan telektulajdonos ásás közben azt hitte, fagyökérbe ütközött. Baltával vágta ketté, s csak az irtózatos pukkanás után eszmélt rá, h így nagyfeszültségű kábelt metszett ketté. Szerencsére, az ijedtségen kívül más baja nem történt. — A rutinos földmérőket amolyan „kétéltű” embereknek tartom. Az időjáráshoz igazítják testhőmérséklétüket. jól bírják a hideget, a meleget. A terepmunkához az állóképesség nélkülözhetetlen — állítja Bánkuti Zoltán. A mérőeszközök négy generációja szolgálja a geodétákat. A műszerek „nyelvét” érteniük kell, mert az érzékelő- yel felfogott csipogó jel erőssége, hangszíne talajonként változhat. A magyar gyártmányú TELMES-keresők modern utóda, a nyugatnémet SEBA-cég terméke négyméteres mélységig érzékeli a lefektetett közművet. „JELEZ” A VEZETÉK — Ügy tartják rólunk, mi a föld mélyébe látunk. Valóban, egy idő után a hangjelzésekre szinte vizuálisan megjelenik a fejünkben a keresett csatorna, vezeték képe. Azonban a legmodernebb eszközökkel is tévedhetünk, számtalan tényező zavarhatja a jeleket. De a gyakorlott terepfelmérő szelektív hallással, jól idomított rendőrkutya módjára nem hagyja magát eltéríteni a nyomról. Reszler Gábor Hol készült a Magyar Újság? A Kelet-Magyarország szeptember 26-i számában a Krónika megemlékezik a Magyar Újságról és többek között ezt írja: „A szovjet csapatok előnyomulásának megfelelően a Magyar Újság előbb Munkácson, azután Ungváron... jelent meg”. Mint az események szerény résztvevője megjegyzem, hogy a Magyar Újságot Ungváron nem szerkesztették, annak szerkesztősége Munkács felszabadulása (1944. október 26.) után Munkácson, a Csillag vendéglő és szálloda épületében dolgozott 1944. december 25-ig, amikor a szerkesztőség tagjai a felszabadított magyar területre távoztak. Ezt az észrevételt nem azért teszem meg, mintha annak különösebb jelentősége lenne az újság szerepében, hanem azért, mert annak megyénkkel kapcsolatos összefüggései is vannak. A Tanácsköztársaság munkájában való aktív részvétele miatt, annak leverése után Mándok községből kitoloncolták a Weis családot. így került a család Munkácsra Az idősebbik fiú, László, aki 1906-ban született Mándokon, az SZKP tagja 1924-től. A 4. Ukrán Front 18. hadseregének parancsnoksága őt bízta meg Munkács város polgári igazgatásának megszervezésével és ezt a feladatát rendkívül nagy energiával és kiváló szervezőképességgel látta el. Ilyen minőségben felbecsülhetetlen értékű technikai segítséget nyújtott a Magyar Újság szerkesztőségének, — amelyről Illés Béla több alkalommal is elismerőleg nyilatkozott. Gábor Jenő Dombrád Ki hol árulhat a piacon? Viadal a méterekért „Ez az én helyem! Máskor ide ne merjen jönni!” — för- medt Nyíregyházán, a Búza téri piacon egy kistermelő egy idős asszonyra, aki szintén el akarta adni kertjének gyümölcseit. Sőt, a férfi, fei- indultságában, az asztalról ie akarta dobni a néni portékáját. Az incidens nyomán utánajártunk, ki, hol árulhat a megyeszékhelyi piacokon ? — A nyíregyházi piacokon állami, szövetkezeti árusok, magánkereskedők, kisiparosok és magánárusok kínálják termékeiket — mondja Kollár György piacgazdálkodási csoportvezető. — A magánárusoknak nincs iparigazolványuk. Az imént említett sorrend képezi az árusok, illetve áruik piacon való elhelyezésének alapját, lehetőségét. De azonos kategórián belül is létezik egy sorrend: — így bizonyos előnyt élveznek a helybeliek, őket követik a városkörnyékiek, majd a megyebeli és a megyén kívüli árusok. Október 31-ig a piacok nyi tási időpontja reggel 5 óra Amelyik magánkereskedő, vagy kisiparos ekkor nem foglalja el helyét, nem kifogásolhatja, ha mások telepednek oda, tehát érkezési sorrend érvényesül. A magánárusoknak nincs kijelölt helyük, csak annyiban. hogy ők (összességében) például a használtcikk-piac esetében a portékájukat a Rózsa utca vége felé helyezhetik el, pakolhatják ki. Tehat aki hamarabb érkezik, a Rózsa utca e szakaszán akárhol árulhat. Természetesen a forgalmat nem akadályozhatja. Hasonló az elv és a gyakorlat a Hatzel téri, valamint a Búza téri piacokon is. Lényeges megemlíteni: helyet csak áruval szabad elfoglalni. — A viták azok között gyakoriak — folytatja Kollár György —, akiknek nines kijelölt helyük. 'Természetesen mindenki a legjobb területet akarja . .. Ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor a piacellenőrökhöz, vagy a helypénzesekhez kell fordulni, akik segítenek a problémák megoldásában, az igazságtevésben, ami sokszor nem könnyű feladat. A közterülei- ellenőrök a szabálysértőket a helyszínen megbírságolhatják, a piacellenőrök pedig szabálysértési feljelentést tehetnek ellenük. A Búza téri piacon augusztus elsejétől a termelők havi 300 forintért asztalt, helyet foglalhatnak. De amikor árulnak, helypénzt is kell fizetniük. Az asztal három hónapra foglalható, majd a szerződés meghosszabbítható... A píacgazdálkodási iroda ezzel többek között azt akarja elérni, hogy a rendszeresen és jelentős árukínálattal rendelkezők ráérjenek piacnyitáskor érkezni és a helyért ne kelljen jóval korábban, sőt arra is van precedens — előző estétől a piacon rostokolniuk. (cselényí) Konkurrencia születik? Videoton-bolt Nyíregyházán Néhány hete foglalkoztunk egy rövid jegyzetben azzal, hogy Nyíregyházán, a Dózsa György utcán háromnegyed éve üresen áll egy volt zöldségbolt, mert az ipari szövetkezeteknek ennyi idő is kevés volt ahhoz, hogy boltot nyissanak, s saját termékeiket kínálják a vásárlóknak. A városi tanács vb igazgatási osztálya visszavette az üresen álló helyiséget és úgy döntött hogy a Videoton költözhet oda. ★ Rég téma volt már a megyeszékhelyen, hogy egv olyan gyárnak, amelynek termékei ott találhatók már szinte minden házban, nincs egy megfelelő helye, ahol bemutatná, árulná termékeit, ahol alkatrészeket vásárolhatna, akinek elromlik a ké szüléké, vagy ahol meg is javítják a meghibásodott híradástechnikai készülékeket Szándékosan nem írtunk televíziót, hiszen a Videoton már rég nemcsak televízióiról ismert, korszerű hi-fi tornyokat, rádiókat és számítógépeket gyártanak, s árusíta- nak is majd nyíregyházi boltjukban. A város reményekkel néz a nyitás elé, mert a bolt megnyitása nemcsak azt jelenti, hogy eggyel több helyen árulnak majd híradás- technikai készülékeket, hanem javul, gyorsul a javító szolgáltatás színvonala és versenyre késztet más hasonló termékeket gyártó és javító szervezeteket is. B. J. SZAKMUNKASNEVELÉS A Köznevelés szeptember 21-i számában a megyei szakmunkásneveléssel foglalkozik Novák Gábor terjedelmes írása. A szakmunkásképzés történetének felvillantása után helyzetképet ad a máról. Egyebek közt megtudjuk, hogy a nehéz körülmények közepette (a fehérgyarmati és nyírbátori szakmunkás- képzőben két műszakban tanítanak, három iskolának és egy üzemnek nincs tanműhelye stb.) 1977-ben a végzősök 77,27 százaléka. 1981-ben pedig a végzősök 72,27 százaléka tett sikeres szakmunkás- vizsgát. (Országosan ez az arány 90. illetve 95 százalék.) A fiatalok többsége annál a vállalatnál helyezkedett el, amelyiknél a gyakorlati Idejét eltöltötte Miként az a nyomon követési vizsgálatokból kiderül, az üzemhez, a megyéhez hűek a végzettek* akiknek csak néhány százaléka váltogatja a munkahelyét, távozik el a megyéből. A szakmai felkészítés sikerességét mutatja, hogy az utóbbi tíz évben talán egyetlen olyan országos szakmai tanulmányi verseny sem volt, amelyiken az első tíz között ne szerepelt volna szabolcsi fiatal. ROKKANT NYUGDÍJASOK SZABOLCSBAN A Népszava szeptember S-i számában figyelemre méltó írás jelent meg a rokkant nyugdíjasokról Szabó Iréné tollából. A statisztikák szerint Szabolcsban esztendőnként ötezer rokkanttá nyilvánítási kérelem fut be az orvosszak értői bizottságokhoz. Körülbelül a fele azzé is nyilvá- nittatik. A másik fele csökkent munkaképességű lesz. Hogy sok ez, vagy kevés? Dr. Bodnár Lóránt megyei főorvoshelyettes azt mondja, csak valamivel több, mint az országos átlag. Am a szabolcsi népegészségügy helyzetére mégiscsak rávilágít a rokkant nyugdíjasok magas száma; S nyilván beszédes lenne az az adat is, ha egyáltalán volna róla központi nyilvántartás, hogy mennyi a esőkként munkaképességű ember. Egyébként a főorvos mondta, hogy hat év alatt egyetlen infarktusos beteget tudtak rehabilitálni. És több száz, szociális járadékból élő csökkent munkaképességű közül mindössze tizenöt ember jutott képzettségének megfelelő munkahelyhez. határon Átívelő baratsag A Nyíregyházi Építők Városi Lövészklub és a lengyel mieleci Közlekedési Eszközök Gyára LOK-szervezetének barátságáról számol be az MHSZ Elet szeptemberi száma. E tízesztendős kapcsolatot azért is nagyra értékeljük — mondja Bán János megyei titkár —mert igazi ,,alulról jövő” kezdeményezésből született, önálló elhatározás volt, amelyet aztán magasabb szinten is tovább építettünk. Azóta pedig Sza- bolcs-Szatmár még szélesebb körűvé fejlesztette nemzetközi kapcsolatait, a szovjet és a bolgár testvérszervezettel is hasonlóan jó együttműkö dés alakult ki. Lebukott a jósavárosi galeri Veszedelmes és erőszakos tolvaj banda ügyében hirdetett ítéletet a napokban másodfokon a Nyíregyházi Megyei Bíróság, s ami ebben különösen elszomorító: a tíz tagból álló társaságból nyolcán még fiatalkorúak, a két felnőtt életkora is alig haladja meg a húsz esztendőt. Vezérük a 22 éves Markov Ferenc nyíregyházi lakos volt, aki hatodik büntetését is letöltötte már, s tavaly augusztusban szabadult, de veterán bűnözőnek számított a 17 éves Za- dubenszki Mihály, iszákosnak a 15 éves Kurinszki Zsolt és a többiek sem voltak angyalok. A jósavárosi barátok felnéztek a „felnőtt” Markovra, aki tavaly nyári szabadulása után mindössze nyolc napot dolgozott, utána „lejmolásból” és lopásokból élt. Példája hatott. Szeptember 24- én egy hosszú bűncselekmény- sorozatot kezdtek barátaival, amely kereken két hónapig tar- ’tott. Ekkor Takács József 17 éves, Május 1. téri lakos Ku- rinszkival a gyógyszertárközpont udvarából loptak el kiselejtezett injekciókat és üres gyógyszeresüvegeket, másnap Markovval egy trafikba törtek be, később a tanárképző főiskola tornacsarnokának műanyag borításán vágott rést Zadubensz- ki, hogy otthoni edzésükhöz súlyzót lopjanak. A Kelet Áruház elől Simson segédmotort vittek el, aztán bordóra festették, s hamis adásvételi papírral eladták, majd az öregek klubjából akartak magnetofont lopni, de valaki arra járt, ez megzavarta őket. Markov Bata Sándor 23 éves barátjával egy büféből lopott több mint 3 ezer forint értéket, aztán egy butikba törtek be, itt több mint 8 ezer forint kárt okoztak. Jártak jósavárosi pincékben, hogy motort lopjanak, a legnagyobb bulijuk azonban az volt, hogy a sportszereket áruló állomás környéki butikot háromszor is feltörték. Először körülbelül iO ezer forint értékű holmival megelégedtek, aztán másodszor már 50 ezer forintnyi sportszert és sportruházati cikket vittek magukkal, s mivel azt hitték, hogy ez a butik örökre ellátja őket eladni való holmival, no- . vember 25-én harmadszor is megkíséreltek bejutni. Ekkor azonban a rendőrjárőr tetten érte őket. Az ügyhöz tartozik még, hogy Markov egész idő alatt áruházakból lopott élelmiszerekkel és italokkal fedezte minden szükségletét: a Nyíregyházi ÁFÉSZ- től sok alkalommal összesen 1400 forint értéket, az élelmiszer-kis- ker boltjaiból pedig több mint két és fél ezer forint értéket vitt el. Társainak is voltak külön ügyei, Zadubenszki például Kurinszki Zsolt szakszerű tanácsára folyamatosan és kitartóan vert egy 16 éves lányt, aztán Kurinszki is bekapcsolódott, de ő nemcsak ütött, hanem rúgdo- sott is, aztán Kurinszki, Pospi- sek Csaba és Váci Erika egy 88 éves nyíregyházi lakostól szereztek erőszakkal pénzt. Végül is valamennyien megérdemelt helyükre, a börtönbe jutottak. A bíróság Markov Ferencet három és fél év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre, Takács Józsefet egy év nyolc hónap, Zadubenszki Mihályt két és fél év, Kurinszki Zsoltot két és fél év, Pospisek Csabát egy év tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, s büntetésükkel arányban eltiltotta őket a közügyektől. A társaság többi tagját hat hónaptól egy évig terjedő, de végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A bíróság a kár egy részének megtérítésére is kötelezte a vádlottakat, a kár többi részét polgári peres úton kell érvényesíteni Marko- vékkal szemben. Az ítélet jogerős. Paposon, a művelődési ház egy részének átalakításával óvodát létesítettek. Jelenleg a községből harminchaian veszik igénybe a napközi otthonos óvodát. Bodnár Sándornc vezető óvónő irányításával négyen látják el a gyerekek körüli teendőket. Felvételünk: szabadfoglalkozáson készült. (Jávor László felvétele)
