Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

1984. október 9. Kelet-Magyarország 7 KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Játsz- szűnik a billentyűikkel! — 10,05: Iskolarádió. — 10,35: Éneklő if­júság. — 10,50: Zenekari mu­zsika. — 11,41: A sötétség mé­lyén. 5. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: A rádió Dalszín­háza. — 14,10: Magyarán szól­va. — 14,25: Kodály felröppenő futamai. — 14,41: Donizetti: Lamimermoori Lucia. — 14,58: Élő világirodaicxm. — 15,17: A Weiner-vonósnégyes felvételei­ből. — 16,05: Látogatóban — a Szabadság-hegyi Állami Szana­tóriumban. — 17,00: A mikro­fonnál : pozsonyi gimnazisták. — 17,30: Csángó dalok és tán­cok. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 19,15: Budapesti mű­vészeti hetek. — 20,11: Frederi­ca von Stade operaáriákat éne­kel. — 20,40: A zene nem ismer határokat. — 21,30: Gyógyszer­kutatás — másképben. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — Kb. 23,30: Szimfonikus táncok. — 0,10: ülés Lajos táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8,08: Slágermúzeum. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9,05: Napközben. — 12,10: Palócz László operett- és daljáték-fel­vételeiből. — 12,30: Népi mu­zsika. — 13,05: Pophullám. — 14,00: Zenés délután. — 14,15: Csárdáscsokor. .— 14,40: A ba­lassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola zenekara játszik. — 14,52: Gyermekdalok négy ég­tájról. — 15,05: Az operabál. — 15,20: Könyvről — könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17,30: Disputa — a közérzetről, a köz­életről. — 18,30: Gramofonal­bum. — 19,05: Csak fiatalok­nak! — 20,00: Esti muzsikaszó. — 20,34: ,,Hallottuk a szót”. — 21,05: Panteleón és a hölgyven­dégek. VIII/5. rész. — 21,36: Slá­gereim története. — 22,36: Nó­ták. — 23,20: A mai dzsessz. — 23,00: Éjféltől — hajnalig. 3. MŰSOR 9,08: Pászthy Júlia énekel. — 9,48: Francia barokk zene. — 10,55: Népzene sztereóban. — 11,40: Szimfonikus zene. — 12,37: Siklósi várfesztivál 1984. in/1. rész. — 13,05: Világújság. — 13,20: Fiatal zongoraműv‘é^ szak játszanak. — 14,54: Lalo: Spanyol szimfónia. — 15,30: Labirintus. — 15,45: Virágos­kert. — 16,00: Mi újsái? a ma­gyarországi operaszínpadokon. — 17,00: Képek és jelképek. — 17,30: Kamarazene. — 18,30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19,05: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. — 19,35: Pierre Boulez Ravel-mű- veket vezényel. — 20,00: Újdon­ságainkból. — 20,40: A Suisse Ramande zenekar hangverse­nye. — 21,55: Az ötödik hajnal. — 22,43: XVIII. századi operák­ból. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Hírek. — 17,05: A Uriah Heep együttes játszik. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. [A tar­talomból: Egészségünk. Dr. Siket Ferenc előadása az in­farktuson átesett betegek élet­módjáról. — Vásári visszhan­gok. (Horváth Péter.) — Segít a leányvállalat? (Kolláth Adri­enne.) — őszi csúcs. (Szilá­gyi Mária.)] — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. (A nap szerkesztő­je: Antal István.) MAGYAR TV 8,00: Tévétoma. — 8,05: Is­kolatévé. Angol nyelv. — 8,20: Környezetismeret, (ált. isk. 2. oszt.) — 8,35: Tájak, emberek, nyelvjárások. — 8,50: Systéme Internationale. — 9:nr- Orosz nyelv. (ált. -isk. 4. < t.) 2. rész. — 9,15: Magya - ti dalom, (ált. isk. 5. oszt.) — 0 0: Lát­hatatlan arcvonal. Kői ai film­sorozat. 4. rész. — 10,20: Hí­res spanyol óperaénekesek. Spanyol filmsorozat. — 11,15: Képújság. — 14,50: Iskolatévé. Hogyan tanítok televízióval? — 15,40: Találkozás az ősember­rel. (Az 5. osztályos történe­lemhez.) — 16,15: A legforróbb földrész. (A 6. osztályos föld­rajz tantárgyhoz.) — 16,30: Hí­rek. — 16,40: A Himalája meg­hódítása. Francia filmsorozat. 2. rész. — 17,35: Képújság. — 17,40: Rohan az idő. Kedvelt dallamok. I. rész. — 18,10: Reklám. — 18,15: Az igazi Sze­ged. — 18,50: Mini Stúdió ’84. — 18,55: Reklám. — 19,10: Tv­torna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Az Onedin család. Angol filmsoro­zat. 6. rész. Halálos rakomány. — 20,55: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja. — 21,55: Arabia Felix. Dokumentum­film. 2. rész. — 22,45: Tv-hír- adó 3. 2. MŰSOR 18,15: Képújság. — 18,20: Kuckó. — 18,50: Ök másfél ez­ren. Riportfilm. — 19,20: 100 híres festmény. Angol képző- művészeti kisfilm. — 19,30: Életrevaló csavargók. Ausztrál rövidfilm. — 20,00: Magyar tá­jak. Nagykunság. A Tisza. Kiskunság. — 20,55: Tv-híradó 2. — 21,15: Reklám. — 21,20: Autó-motorsport. A Telesport technikai magazinja. — 21,40: Főnök, te vagy az ész! Cseh­szlovák tévékomédia. — 22,40: Képújság. SZOVJET TV 16,15: Élet és tudomány. — 16,45: Ma a világban. — 17,00: Vendégségben az NDK úttörői­nél. — 17,20: Mary hercegnő. (Film.) — 19,00: Híradó. — 19,35: Költészet almanach. — 21,00: Ma a világban. SZLOVÁK TV 15,05: Diákfórum. — 15,30: Rajzfilmek. — 15,40: Népdalok. — 16,00: Nőkről nőknek. — 20,00: Dalok. — 20,45: Tv-szín- ház: A Horia-ügy. — A. Voitin színműve. — 22,20: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: HALÁLCSAPDA. Béke mozi: délelőtt: ANNA. délután: A TIZEDES MEG A TÖBBIEK. EGY ZSARU BŐ­RÉÉRT. Móricz mozi: ISTVÁN, A KI­RÁLY. ' 9. kedd 14,00 TURANDOT. Vá­ci. 19,00 V ÍZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK. Blaha—Bi­hari. Jegyek a bérleten kívül is válthatók. A HAJTÓMŰVEK ÉS FESTŐ­BERENDEZÉSEK 2. számú Gyá­ra felvételt hirdet egy fó bér- számfejtő munkakör betöltésére. Feltételek: megfelelő szakkö­zépiskolai végzettség és szakmá­ban töltött gyakorlat. Jelentke­zés személyesen vagy levélben a gyár személyzeti és oktatási osztályán. Cím: HAFE 2. számú Gyára, 4401 Nyíregyháza, Tünde út 9. A SZABOLCS-SZATMAR ME­GYEI TÁVHÖSZOLGALTATÖ VAXXAL.AT (felvételre keres kö­zépfokú végzettséggel rendelkező dolgozót raktári anyagkiíró mun­kakörbe. Napi munkaidő-beosz­tás: 6—14,45-ig. Jelentkezni az anyaggazdálkodási osztályveze­tőnél lehet, Nyíregyháza, Tünde u. 10/a. KEMÍTV Munkásszálló II. emelet. Telefon: 12-144/25 mellék. (1713) Plutónium az ivóvízben Egy még 1965-ben jóváhagyott nemzetközi szabvány szerint az ivóvízben milliliterenként leg­feljebb öt pikocurie plutónium lehet. Ez az ajánlás azon a meg­figyelésen alapul, hogy a bélből ez a radioaktív elem voltakép­pen nem szívódik flel. Két ame­rikai kutató most megállapítot­ta, hogy a három és négy vegy­értékű plutónium valóban alig- alig, ám a hat vegyértékű — mint az állatkísérletek kimu­tatták — viszonylag könnyen fel­szívódik a tápcsatornából. Az ivóvízben ez a fajta plutónium is föllelhető, mert ha a vizet csírátlanítás végett klórozzák, a négy vegyértékű plutónium hat vegyértékűvé oxidálódik. Ez arra figyelmeztet, hogy számottevően csökkenteni kell az ivóvíz plutó­nium-tartalmának felső határér­tékét. Szénből készült benzin Az, hogy szénből benzint készítenek, nem új dolog — a második világháborúban a né­metek alkalmazták először az úgynevezett Bergius-eljárást. A nyers olaj árának jövőbeli bi­zonytalansága miatt Nagy-Bri- tanniában egy újabb eljárást dolgoztak ki a szénnek olajter­mékekké való átalakítására, s az így kapott benzinnel már üzemelnek is kísérleti gépko­csik. Az eljárás során a szenet megőrlik, majd feloldják antra- cénolajban, amely maga is a szén feldolgozása során kapott melléktermék. A fémes szeny- nyezők kiszűrése után vissza­maradt anyagot nagy nyomású hidrogénben krakkói ják, s eközben különféle petrolkémiai TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Jelentős megyei segítség Számítani a számítógépre Számítástechnika a vezetés szolgálatában volt a címe an­nak a négynapos rendezvénynek, amelynek a múlt hé­ten adott otthont Nyíregyházán a Tudomány és Techni­ka Háza. Itt tartott előadást László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese,, az MTESZ elnöke az al­kalmazás megyei helyzetéről és feladatairól. Az alábbiak­ban az előadás főbb gondolatait ismertetjük. AZ ÜTTÖRÖK Az első számítógépek a megyében több, mint tíz év­vel ezelőtt jelentek meg. Az. úttörők a hetvenes évek ele­jén a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága, az ÉPSZER vállalat voltak. Majd rövidesen újabb cégek kapcsolódtak be a számítás- technika alkalmazásába. A Volán 5. számú Vállalata, a Nyíregyházi Konzervgyár, a Sr VICSAV, a tiszavasvári ... .aloida, a gumigyár, a víz­ügyi igazgatóság, a megyei és városi tanács, valamint a ‘t főiskola szerzett be és használt számítógépet. Zá­honyban a MÁV-nál korsze­rű, R 32-es gépekkel építet­ték ki a számítóközpontot. A számítógépek alkalma­zásának különböző szakaszai voltak. Az első időben a ku­tatás és fejlesztés, a gyakor­lati tapasztalat megszerzése volt a fontos. A következő lépésben a gazdálkodó egysé­gek is beszereztek gépeket Mivel ez több milliós költ­séggel járt, csak a nagyobb vállalatok tudták az anyagi­akat előteremteni. A mikro­processzorok megjelenésével a számítógépek alkalmazása elérhetővé vált a kisebb anyagi alappal rendelkező in­tézmények, vállalatok, szö­vetkezetek részére is. Itt a hangsúly az alkalmazásra te­vődött át. A tapasztalatok szerint a megyében lévő vállalatok az alkalmazás legeltérőbb útjait járták be. Ott, ahol előbb meghatározták a feltételeket, kiképezték a szakembereket, s előbb bérmunkában dolgoz­tattak, majd részletes rend­szerterv alapján döntöttek a megfelelő gép vásárlásáról, a megfelelő sorrendet alakítot­ták ki. Mások viszont előbb gépet véttek — mintegy stá­tusszimbólumból — s utá­na foglalkoztak a számítás- technikai szakemberek kép­zésével, beállításával, illetve a gépek alkalmazásával. Több olyan szabolcsi gaz­dálkodó egység van, ahol a különböző számítástechnikai, intézetek (SZÜV, ÉGSZI) szolgáltatásait veszik igény­be, míg a gyáregységeknél az anyavállalat nagy kapaci­tású gépei végzik a feldolgo­zást, amihez a gyáregységből adatokat juttatnak el. AZ IRÁNYÍTÁS SEGÍTŐJE A megyei felmérés szerint 87 gazdálkodó egység közül 16-nak van számítógépe, 37 tervezi beszerzését, 18 jelen­leg is vesz igénybe szolgálta­tásokat, s egy helyi számító- központ kialakításánál 37 egység lenne, amely igényel­né annak munkáját. Mindez a jövőre nézve megszabja a feladatokat, hogy a számítás- technika elterjesztését szor­galmazzák. A tevékenységek szerint a legtöbb helyen előbb a könyvviteli, számviteli fel­dolgozáshoz alkalmazzák me­gyén belül a számítástechni­kát. Azonban egyre több he­lyen a termelésirányításban is szerepet kap a számító­gép. A jó példák között le­het emlegetni a Nyíregyházi Konzervgyárat, ahol a zöld­borsó termesztésének progra­mozására dolgoztak ki mód­szert, a Volánnál a teherfor­galom irányítására, a menet­rendszerkesztésre használ­ják a számítógépet, Záhony­ban a vasúti átrakásnál ve­szik hasznát, ugyancsak a termelésirányítást segítik a Taurusnál, a SZAVICSAV- nál és az építőipari vállala­toknál. Az utóbbi időben si­keres a tanácsi és egészség- ügyi alkalmazás is. A VEZETŐKNEK IS TANULNI KELL A többi megyéhez képest nem áll jó helyen Szabolcs- Szatmár a számítógépek al­kalmazásában. Az elterjesz­téshez viszont hozzájárulnak a mikroszámítógépek és az olcsó személyi számítógépek. A nagyobb elterjedéshez pe­dig az is szükséges, hogy a vezetők megismerjék a gépek adta lehetőséget, s használ­ják munkájuk során azokat Szükséges a szakemberképzés bővítése, illetve a tovább­képzés, hogy a számítástech­nika eredményeit mind az üzemekben, mind az intéz­ményeknél alkalmazni tud­ják. A jövőben komoly fejlő­dést hoz, hogy a KSH SZÜV Nyíregyházán is megépíti számítóközpontját. Ehhez a megyei vezetés minden tá­mogatást megadott. Ugyan­csak járható út, hogy közös fejlesztéssel, vállalati össze­fogással bővítik a számítás- technikai bázist. A középis­kolai oktatás elterjesztésére a megyében 70 iskolának van j személyi számítógépe. Az í MTESZ tagegyesületei, az I SZVT és az NJSZT sokat I tesznek a gyakorlati beveze- I tés támogatására. [ Elég fél percig beszélni egy mikrofonba, három-négy rövid mondatot elmondani, hogy egy műszer máris jelezze: a beszélő fogyasztott-e alkoholt az utóbbi órákban, s ha igen, milyen mennyiségű alkohol található a vérében. Az Alkohol-tester elne­vezésű elektronikus, hordozható készülék a beszéd közben ki­áramló levegőt elemzi. A mérő­fej veszi a kémiai információ­kat, s a fizikai változást a ké­szülék már mint eredményt mu­tatja ki. ________ (SÄöiuij jóí | TH ié-T-H Obiia I A közelmúltban ilyen készülé­ket szerzett be a MÁV záhonyi pályafenntartási főnöksége. Ké­pünkön egy próba: Csorba Jó­zsef főnökhelyettes eUenöriz egy dolgozónál. (Gaál Béla felvétele) Keringő kónbánya A csillagászati fizika, a kozmi­kus spektroszkópia és nem utol­sósorban az űrszondák által a Földre továbbított felvételek és mérések eredményeit hasznosít­va, a tudósok sikerrel kutatják a naprendszer égitestjeinek fel­építését. Ma már meglehetősen jól ismerik a Jupiter holdjait — 13 van belőlük —, közülük is a legérdekesebbet, a narancssárga IO-ot, amely egész naprendsze­rünk legfényesebb égiteste: a felszínére záporozó napsugárzás 60 százalékát visszaveri. A Föld Holdja csak 17 százalékát veri vissza. Ez a nagy reflexiós ér­ték alapozta meg a csillagászok­nak azt a feltevését, hogy az alapanyagokat és olajat kap­nak. Az utóbbit lepárolják könnyű-, közepes- és nehézola­jokra. A könnyű és a közepes­olajok tovább tisztíthatok ve­gyi és műanyagok alapanyagai­vá s üzemanyagbenzinné, míg a nehézolaj, amely a szénnek jó oldószere, visszavezethető a kör­folyamatba. Az új eljárással egy tonna szénből 220 liter benzint és 360 liter — vegyi alapanyagként hasznosítható — olajat készíte­nek. IO talaja nagyrészt nátrium- és káliumsókból, illetve szulfátok­ból áll. Minthogy felszíne a napsugárzástól viszonylag gyor­san felmelegszik, majd pedig — a Jupiter árnyékában — ugyan­ilyen gyorsan lehűl, bizonyított­nak tekinthető, hogy az IO tes­tét por, illetve finoman szem- csézett ásványok viszonylag vas­tag rétege borítja. Az IO fel­színe az eddig megismert legna­gyobb kozmikus „kénlelőhely”. A kén aránya több mint 60 szá­zalékos, így naprendszerünk óriási keringő kénbányájának tekinthető. Az IO-t 115 kilométer vastag atmoszféra veszi körül, amely­nek sűrűsége húszezerszer ki­sebb, mint a Föld légköréé, de így is az IO a jelenleg ismert legkisebb égitest, amelynek sa­ját légköre van. A 1 Jupiternek ezt a fényes holdját — felszíné­től 700 kilométernyi távolságban — elektronokban változatosan sűrű ionoszféra Is övezi, amely 805 ezer kilométer hosszú és 161 ezer kilométer széles hidrogén­felhőt „termel” az IO köré. A Jupiter e nevezetes holdján rendszeres tűzhányó-tevékenység Is van. Képünkön a 3300 km átmérőjű IO-t láthatjuk a Voyager—1 űr­szonda által 800 000 km távolság­ból készített felvételen. Svájc vízierőmüvekkel a világ egyik legjobban ellátott orszá­ga. De e természeti kincsben mégsem olyan gazdag, hogy vil- lamosenergia-szükségletét tel­jes egészében ebből a forrásból fedezhetné. Mivel a szénhidro­génekből maradéktalanul im­portra van utalva, már három évtizeddel ezelőtt elhatározták, hogy az atomenergia felhaszná­lásával próbálják kielégíteni egyre fokozódó villamosenergia­igényüket. Ezzel a környezet- védelem kívánságainak is ele­get tesznek, hiszen nem kell légszennyező szén- és olajtüze­lésű erőműveket építeni és üze­meltetni. Arra egyébként Is vi­gyáznak, hogy a hagyományos energiahordozók — szén, olaj, földgáz — vonatkozásában ne legyenek Idegen országoknak kiszolgáltatva. (A szén egyéb­ként 2, a tűzifa 1,5, a földgáz pedig 4,5 százalékkal szerepel az energiamérlegben; a vegyipar ennél természetesen sokkal na­gyobb mennyiségeket használ fel.) Az első svájci atomerőművet 1969-ben helyezték üzembe. E nyomott vizes reaktorral műkö­dő 350 MW nettó villamos telje­sítőképességű erőművet azóta több más követte, és jelenleg is számos atomerőmű van építés és tervezés állapotában. Ma már több mint 40 százalékos az atomerő részesedése az ország energiatermelésében, ami na­gyon komoly eredménynek szá­mít. Időközben az alpesi ország berendezkedett a reaktorkuta­tásra és reaktorgyártő ipart is létrehozott. A keletkező radioaktív hulla­dékok végleges elhelyezése ko­moly fejtörést okoz ugyan az illetékeseknek, de e tekintetben a svájciak optimisták. Az atom­erőművek egyébként kifogásta­lanul működnek, egy kisebb, következmények nélküli üzem­zavar — a reaktor túlhevülése és a fűtőelemek meghibásodása — csak a kezdet kezdetén fordult elő. Képünkön az egyik építés alatt állő svájci atomerőművet láthatjuk madártávlatból. I f I L J HALLGASSUNK LU1II NÉZZÜNK MEG** 1984. október 9., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents