Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

1984. október 9. Kelet-Magyarország 3 '( Jegyietek)----------------------------­Bejáratos üzem 1%yehéz munkássá lenni, j^j Különösen ott, ahol tegnap még csak hír­ből ismerték az olyan fo­galmakat, mint üzem, mű­szak, teljesítmény. Bereg távoli településén arról beszélt á termelőszövetke­zeti elnök, hogy addig, amíg nem létesítettek var­rodát, nem múlt úgy el ta­nácskozás, hogy az asszo­nyok részére valaki ne kért volna munkát, állandó munkahelyet. Most aztán van varroda, félszáz asszonynak munka­helye, de a kétműszakos termelés miatt a nyolcórás lekötöttség okán az. előírt és elvárt teljesítmény miatt nem egy varrógép, munka­asztal marad gazda nélkül. Hát hogyan is lehetne másként? A jószágokat, te­henet, sertést, baromfit gondozni, etetni kell. A ház körül a kiskertben, nagy­kertben rengeteg a tenni­való. Különben nem is f i­zet elég jól az ipari munka. Mit lehetne tenni? ön­magától és másoktól is kér­dezi nemegyszer a terme­lőszövetkezeti elnök. A leg­főbb érdekelitek, a varrni tanuló asszonyok azt mond­ják: jó ez az üzem, de a háztájit, a ház körüli mun­kát sem lehet elhanyagol­ni. Olyan is volt már — igaz, csak egy esetben —, hogy eladták a tehenet, mert a fiatalasszony a var­rodai munkát jövedelme­zőbbnek, célszerűbbnek ítélte. Ilyen és néha még na­gyobb bonyodalmakkal jár együtt vidéken, termelő­szövetkezeitekben az ipar- telepítés, a melléküzemági tevékenység. Ahol ma kez­dik, ott még sok a gond, másutt, ahol már pár éves múltja van az ipari terme­lésnek, egyre kevesebb a konfliktus és van egy nagy tapasztalat, ipari üzem lé­tesítéséhez nem elég csak a fejlesztési alap, üzemépítés és gépbeszerelés. Az üze­mekbe munkás kell és munkást kell nevelni. Ez időt és végtelen türelmet igényel. Az is megértésre szorul, hogy felnőttekről van szó és más az, hogy három évig tanulni a szak­mát, vagy három hónap alatt betanulni és utána teljesítményben dolgozni. Szóval az üzem van, mű­ködik és sok a probléma. Egyesek emiatt idegesek. Idegesek, pedig ők is tud­ják: esztendőre más lesz a helyzet. És ezért még sokat kell tenni. S. E. Ne szükségből É ppen egy esztendeje szavaztak bizalmat Bíró Ferenc lakatos­nak a szerszámgép-felújí­tóban dolgozó kommunis­ták. Nem lenne értelme ta­gadni: a szükség hozta, hogy a korábban megbete­gedett, s táppénzre szorult, majd rokkantsági nyugdíj­ba kerülő elvtársa örökébe lépjen. Szükségtelen lenne különösebb messze menő következtetéseket levonni ebből, de annyit minden­képpen Élendő, hogy nyu­godt szívvel megállapít­suk: Bíró Ferencben nem csalódott a kollektíva. Olykor, mint ez az eset is bizonyítja, a szükség se­gít bizonyos kádergondok megoldásában. Lehet, hogy eszébe sem jutott volna a pártszervezet tagijainak a szerény, csendes, jó képes­ségű ember, ha az a sajná­latos betegség be nem kö­vetkezik. A nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat III-as alapszervezetének titkári posztján azonban gyorsan kellett váltani. Bizalommal fogadta a la­katosokból, forgácsolókból, szerszámkészítőikből álló párttagság, Bíró Ferenc azonban érthetően először idegenkedett a párttitkári tisztségtől, nem voLt gya­korlata, korábban a szak szervezetben,végzett párt­megbízatást. „Ez magasabb követelményt állított elém, hiszen 40 párttag munkáját kell összehangolni, a párt­vezetőséget irányítani. De a vezetőség ígérte: segít.” Valóban nem hagyták ma­gára a fiatal párttitkárt. Lám, ez is bizonyítja: bátrabban kell a „sűrűjé­ben” keresni a pártvezetés különböző posztjára meg­felelő embert, s nem he­lyes, ha csak az ismert em­berek körében kutatunk- keresünk egy-egy arra ér­demes vezetőt. Különösen ezekben a hetekben érde­mes jobban figyelni, érté­kelni a nem „hangosan” dolgozó, szerényen tevé­kenykedő kommunistákat, hiszen a XIII. pártkong­resszus közeledtével meg­kezdődnek az év végi be­számoló taggyűlések előké­születei és a választások is. Közös érdeke minden párttagnak: olyanok kerül­jenek a pártvezetés külön­böző posztjaira, akik élve­zik a bizalmat, felkészültek, vonzzák a tömegeket, s képesek őket a politika szükségletei szerint a mind igényesebb s összetettebb feladatokra megnyerni. F. K. Még vrJndig a minőség Exportra termelnek Tőkés exportra termel Kő- zép-Európa legkorszerűbb almaléilzeme. A Nyíregyhá­zi Konzervgyár vajai Öze­mében új diffúziós berende­zést állítottak munkába. Az osztrák berendezés lehető­vé teszi, hogy 10—12 száza­lékkal több lét nyerjenek az almából. Az 50 millió fo­rintos beruházásból még vízlágyítót is üzembe he­lyeztek, valamint a negye­dik öt tonna/óra kapacitású présgépet. A tervek szerint a vajai üzembe aZ év végé­ig 50 ezer tonna rossz mi­nőségű almát dolgoznak fel. Az almasürltményt a Nyír­egyházi Konzervgyár az európai tőkés megrendelők mellett tengeren túlra is szállítja — többek között az USA-ba, Kanadába és Ja­pánba. (Elek Emil felv.) 500 Tajga Csemeteerdő a tetőn Szokatlan látványos­ságban van része annak, aki Nyíregyházán a Kun Béla utca, vagy a Szamu­ely tér környékén sétál. Több emeletes ház tetejé­ről valóságos csemeteerdő integet a járókelőknek. Mindez furcsán hat a la­kótelepi épületeken — de ez a kisebbik baj. Na­gyobb gond, hogy a fák gyökérzete sokhelyütt utat vágott a szigetelőrétegen keresztül, így közvetlenül a tető alatti szinten lévő lakások beáznak. Ez csak egy példa arra, hogy mennyi bosszúság ér­heti a tulajdonosokat. Cső­törés, dugulás, rosszul záródó ajtók, ablakok, s felsorolni sem lehet a nap mint nap elhangzó panaszokat. Ezeket már ismerik a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál, ahol szavatossági építésvezetőség foglalkozik a garanciális munkákkal. Esztendőnként 5 millió fo­rint értékben végeznek javí­tásokat — ha szükséges, a vállalat szakrészlegeinek se­gítségével. SZAVATOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT — Az új épületek átadása után egy éven belül szava­tossági felülvizsgálatot tar­tunk — tájékoztat dr. Nagy- öszy Béla, a SZÁÉV terme­lési osztályvezetője. — Ekkor minden lakó összeírja a la­kásában előforduló hibákat. A jegyzék birtokában bizott­ság járja végig a házakat, s állapítja meg a jogos pana­szokat. Ezeket általában 30 napon belül ki is javítjuk. A rejtett hibákra pedig épület- szerkezetenként eltérő ideig, de legfeljebb tíz évig van ga­rancia. Hogy meddig tart az épí­tővállalat felelőssége, s hol kezdődik a lakóké, azt nem egyszerű eldönteni. — A házak átadásakor használati utasítást kapnak a beköltözők a lakásokhoz — folytatja az osztályvezető. — Ebben olyan tudnivalók ol­vashatók, mint például: ho­gyan tisztíthatják a padlósző­nyeget, miként használják a tűzhelyet, mi a teendő tűz Lakások, alag­útzsalusai Nyírbátorban, a Fáy- lakónegyedben az új ál­talános iskola szom­szédságában alagútzsa­lus eljárással építik a lakásokat. esetén. Ha kiszakad a falból a mosdókagyló, nem könnyű eldönteni: mi okozta ezt. Na­gyon leterhelték, vagy egy­szerűen hanyagul volt a fal­ba erősítve? Nézzünk egy másik tipikus esetet. Gyako­ri kifogás, hogy vetemedik az ajtó. Tőlünk várják a javí­tást, vagy a cserét «— persze ki máshoz is fordulnának? Holott nem a ml hibánk, hogy nyers fából készült az ajtó. Egyes károkért pedig egyértelműen a lakó a fele­lős. Ha nyitva marad egy csap, s a víz föláztatja a parkettát, azért minket nem terhelhet felelősség. SOK A BÍRÓSÁGI ÜGY Akták sokasága árulkodik arról, hogy sok vitás kérdés­ben a bírósághoz fordulnak az ügyfelek. — Nagy port vert fel or­szágszerte a NEOACID-szi- getelés okozta károk esete — lapoz egy vaskos iratköteg- ben dr. Kovács János, a SZÁÉV jogi osztályának ve­zetője. — A hetvenes évek elején vezették be ezt a tö­kéletesnek kikiáltott eljárást. Hazánkban ezrével épültek ezzel a módszerrel a házak, melyek az első kiadós eső­zésnél beáztak, mint Jósavá- rosban is. Ez esetben vala­mennyi közreműködő — a tervezőtől — az építőig — ott ült a vádlottak padján. Vé­gül együttes felelősséget ál­lapított meg a bíróság, vagy­is a javítás költségein osz­tozniuk kell a felelősöknek. A perek „természetesen” évekig elhúzódtak. A döntés aligha nyugtatja meg a la­kókat, akik a magas lak­bér, vagy a több száz ezer forintos ár ellenében joggal szeretnének minőségileg kifo­gástalan otthonokban élni. — Sajnos, gyakori, hogy az új gyártmányokat anélkül kezdik alkalmazni, hogy a gyakorlatban kipróbálták volna — fűzi hozzá dr. Nagyőszy Béla. — Így volt ez a NEOACID-szigeteléssei is. — Ha próbaképpen épül néhány ház ezzel a technoló­giával, akkor most nem kel­lene ezreknek bosszankodni­uk a sorozatos beázások mi­att. MÉG NINCS MEGOLDÁS — Hogy ki a hibás, nehéz lesz eldönteni az úgynevezett fordított szigetelésű házaknál is, melyeken valóságos er­dők nőttek a tetőn — foly­tatja a jogi osztályvezető. — Az OTP már keresetet adott be a nyíregyházi Árpád ut­ca 53—71. szám alatti laká­sok ügyében, melyek tetején 576 (!) facsemete sarjadt. Ki a hibás: a tervező, vagy az építő? Okolható-e a fenntar­tó, aki csak most jelentette ezt a különös jelenséget, mi­kor már másfél méteresek, tehát legalább 2—3 évesek a fák? Ezt eldönteni a bíróság feladata lesz. Az ügyben csu­pán annyi biztos, hogy leg­alább egy-másfél év elmúlik, mire pont kerül a végére. A lakókat persze csak az érdekli, hogy egészséges, jó minőségű lakásban élhesse­nek. A SZÁÉV-nél keresik a megoldást arra, hogy az épí­tők hibájából lehetőleg mi­nél kevesebb minőségi kifo­gás legyen. Ezt szolgálja a minőségi bérezés, a munka­helyek fokozott ellenőrzése, vagy például a törekvés ar­ra, hogy jó kapcsolat legyen a szállítókkal. A túlterhelt építőanyagipar, a helyenként hanyag tervezés és építés gondjai viszont egyelőre csak sürgetik a megoldást, amire, úgy tűnik, még jó ideig vár­ni kell. Házi Zsuzsa A MEZŐGÉP fehérgyar­mati üzeme alaposan túltel­jesíti a felszabadulásunk 40. évfordulójára tett vállalását. A korábbi 600 darab helyett 740 Tajga II. lakókocsi ké­szül a szatmári városban. Szeptember második felében ünnepelhetett a Zalka Máté nevét viselő szocialista bri­gád. Elkészült az 500. lakó­kocsi. Károly Gáspár brigád­vezető irányításával — rövid megemlékezés után — gurí­tották ki a II. számú mű­helyből a nevezetes gyárt­mányt. Verseny a takarék­szövetkezeteknél Hazánk felszabadulásának méltó megünneplésére a ta­karékszövetkezetek is mun- kaverseny-vállalásokat tet­tek. A vállalások között ' ki­emelkedő helyén skere$0i:eu betéttervek közel 16 millió forinttal való túlteljesítése. Ezt segíti, hogy október hó­napban nagyobb súlyt he­lyeznek a betétgyűjtésre, kü­lönös tekintettel a világtaka­rékossági napra. A munka­versenyben megyénk vala­mennyi takarékszövetkezefe részt vesz. Villáminterjú a munkagépnél Dobogón az NDK-ban — A#tal Gyula vagyok, esztergályos. Ügy hallottuk, önre büsz­ke az egész gyár az NDK-s verseny óta. — Hogy büszke-e, azt nem tudom, mindenesetre érzem a megbecsülést a második helyért, amit elhoztam az esztergályosok nemzetközi szakmai vetélkedőjéről. Hogy is történt? — Itt, a gyárkapun belül kezdődött a verseny, a Cse­pel Művek szerszámgépgyá­rának nyírbátori fúrógép- gyárában. Kialakult egy sor­rend és mentünk tovább Pestre, ott a gyári szintű ve­télkedő következett, míg vé­gül összeállt a lista: kik kép­viselhetik a magyar színe­ket a szocialista országok közötti döntőben. Milyen feladatok voltak? — Elméleti és gyakorlati egyaránt. A szakmai részek­kel nem volt semmi problé­ma, inkább az elmélettől tar­tottunk. Mégiscsak megérte, hogy továbbtanult! — Az a tudás, amit vala­mikor kaptunk az iskolában, az ma már nagyon gyenge, nem ad szakmai biztonságot. Ezért is volt szerintem ér­telme például ennek az is­kolának, amit tizenhatan el­Antal Gyula végeztünk: a gyár szervezte a gépgyártástechnológiai szakközépiskolát. Ki volt jobb a versenyen? — Egy „hazai”: egy NDK- beli esztergályos. Gondolom, neki nem voltak nyelvi problémái. Nekünk tolmá­csoltak és attól tartok, nem volt mindig kifogástalan a szakmai szövegek közvetítése. És ha megtanulna németül? — Nem is rossz kérdés. Érdemes gondolkodni rajta... (be—jl.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents