Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. október 2. •mm 51 w€\ I ■ i I 1001 Fordulattal felérő előretörést hajtottak végre a Zöldek az NSZK legnépesebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában a vasárnap megtartott helyhatósági választásokon. A számszerű eredmények tanúsága szerint nagyjából megőrizte pozícióját a szociáldemokrata párt, némileg visszaestek a kereszténydemokraták, és súlyos veszteséget szenvedett az immár tartósan válságba került FDP. A szabad- demokraták tartományi átlagban nem érték el az alkotmányos küszöbnek tekintett öt százalékot. Habár helyhatósági választásokról van szó, a jelzések mégis figyelemreméltóak. Mert ennek a választásnak az igazi győztese a Zöldek környezetvédő és fegyverkezésellenes baloldali tömegmozgalma, amely az öt évvel ezelőtti 1,5 százalékát ezúttal 8,8 százalékra növelte. Mindez annál érdekesebbnek tűnik, mivel nem is olyan régen a nyugatnémet sajtó javarésze a Zöldek feloldhatatlan belső politikai válságáról cikkezett. A párt egyik vezéregyéniségének, Gert Bastiannak a Zöldek parlamenti frakciójából való kilépésével úgy látszott: a párt valóban megindul visszafelé a lejtőn. De a Zöldek mégis talpon maradtak. Anélkül, hogy újdonságszámba menő politikai mozgalmuk eredeti vonásait feladták volna, egyre jobban és jobban sikerült a szó igazi értelmében pártszerűvé, szervezett politikai erővé válniuk. Megfigyelők a választási tanulságok közé sorolják a pártközi erőviszonyok átrendeződésének folyamatát, amelynek lényege: az NSZK politikai életének két alappártja, a CDU—CSU és az SPD között a jövőben a mérleg nyelvét a Zöldek veszik át az egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő szabaddemokratáktól. Nem kevesen vélekednek úgy, hogy a Zöldek sikere közvetett tiltakozás a szövetségi kormányzat katona- és külpolitikája, a rakétatelepítés olyannyira vitatott programja ellen, amelyben egyoldalúan az Egyesült Államokra épít. Jövő év májusában Észak-Rajna-Vesztfáliában újabb választási erőpróba lesz, s akkor a Zöldek szerepe perdöntővé válhat. Ha ugyanis a helyhatósági voksolás eredményeihez hasonló alaphelyzet jön létre, akkor ennek a kulcsfontosságú tartománynak a kormányozható- sága szociáldemokraták és a Zöldek együttműködésétől függ ptajd. Példa van rá, hisz nem is olyan régen, fennállása során első ízben kötött hasonló megállapodást a Zöldek mozgalma az SPD-vel. A hesseni példa minden valószínűség szerint nem marad egyedül. Kína nemzeti ünnepén Parádé Pekingben Kínai lampionokat formázó óriási léggömbök alatt emlékezetesen látványos parádéval ünnepelték meg hétfőn délelőtt Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 35. évfordulóját. A kétórás demonstrációt, közel negyedszázados szünet után katonai díszszemle nyitotta meg, majd százezrek vonultak, fel, kerekeken vontatott A nagyszabású parádé dobogókon mutatták be a mai Kína eredményeit, létesítményeit, életét. A parádé szónoka Teng Hsziao-Ping volt, aki rövid beszédet mondott ugyanarról a helyről, a Mennyei Béke Kapujának teraszáról, ahol Mao Ce-Tung 1949-ben kikiáltotta a nép- köztársaságot. Az NDK határához közeli Fuldában mintegy negyvenezren tüntettek a rakétatelepités ellen. A nyugatnémet békedemonstrációt a szociáldemokraták, a kommunisták és a Zöldek közösen szervezték. (Folytatás az 1. oldalról) nak, termelőszövetkezeteinek vezetői, amelyen a gondok megelőzéséről, az előszállítások meggyorsításáról tárgyaltak. A körzetben a munkaversenyben kiváló eredményt elérő dolgozók között 53 ezer forintot fizetnek ki. Ezt az összeget október közepén vehetik fel a legkiválóbb teljesítményt nyújtó szocialista és munkabrigádok és dolgozók. A vasút a megnövekedett szállítási feladatokat csak akkor tudja idejében, pontosan, balesetmentesen teljesíteni, ha minden partnervállalat jó együttműködéssel segíti a munkáját. (fk.) A 35 EVES NDK-BAN Az ünnepi díszbe öltözött Berlinben és az NDK más nagyvárosaiban valami nyomban a hazai utcaképre emlékezteti a látogatót. Igen, megvan: az Ikarus autóbuszok teszik még otthonosabbá az itt-tartózkodást. Barátaink nagy elismeréssel szólnak erről a világszerte kedvelt járművünkről és nyomban elbeszélik, hogy az NDK fővárosának teljes buszparkját kioserélték. így most már csak Ikarusok közlekednek mindenütt. Az Unter den Linden remek hársfasorai között is, ahol szinte otthoni levegőt érez szippantani az ember. No nem a buszok miatt, hanem a hársfák jó illatától. S mint kiderül: nem is egészen véletlenül érzi a hársfaillatot. Ennek azonban története van. Az Unter den Linden a náci uralom idején csak a nevében viselte a hársfát, de a szép fasorok eltűntek onnan. A fővárosnak ezt a régi, megkapó jellegzetességét, a hajdani vadaskertbe vezető úton őrt álló hársakat Hitler személyes rendeletére vetették fejszék alá. El kellett tűnniük, hogy kellő helyt adjanak az itt rendezett katonai parádéknak. Hogyan is fértek volna meg együtt szöges csizmák, ágyúk, tankok a szelíd hársakkal? Ám fordult az idő és 35 esztendeje megszületett az első német munkás-paraszt állam, a békeszerető NDK. És nem lehetett teljes a főváros a hársfák szépsége nélkül. Hozzánk fordultak hát, tudván, hogy nálunk ilyenek nevelkednek. A Magyar Népköztársaság ajándékba küldte az ezüstös levelű facsemetéket. Az Unter den Lindenen a virágzó magyar hársak illata azóta beárad a közeli nagy- követségünk ablakain is. A hársak gyökeret vertek, megerősödtek, akárcsak a két nép, a két ország barátsága és együttműködése. Mondhatni, hogy már a legelső időktől fennáll ez, hiszen hazánk volt a harmadik — a Szovjetunió és Csehszlovákia után —, amely 1949. október 19-én elismerte a Német Demokratikus Köztársaságot. Jólesően értékelik ezt mindenütt az országban, és hivatalos helyeken hangsúlyosan szólnak róla. Az NDK külügyminisztériumában tett látogatásomkor Klaus Steinhofer osztályvezető egyebek között ezt fejtette ki: A nők hadkötelezettségére vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1976. évi I. törvény 30. paragrafusa tartalmazza, mely szerint: (1) „A hadkötelezettség csak meghatározott szakképzettségű vagy foglalkozású nőkre terjed ki, és csak a 18. évük betöltésétől a 45. évük betöltéséig tart. Magába foglalja: a) A nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettségeket; b) háború idején a katonai szolgálati kötelezettséget is meghatározott szolgálatok körében; (2) A nőket hadkötelezettség alapján fegyveres szolgálatra kötelezni nem lehet.” A vonatkozó hatályos rendelkezések — a törvény alapján — kimondják, hogy csak az egészségügyi, híradó, számítástechnikai, forgalomszabályozó, ellátó, fordító, tolmács, műszaki rajzoló ügyviteli gépkezelő, vagy ezekhez közelálló szakképzettséggel rendelkező, illetve ilyen foglalkozást folytató hadköteles nőket kell nyilvántartásba venni. A honvédelmi törvény alapján a hadköteles nők fegyveres szolgálatra nem II Honvédelmi Minisztérium tájékoztatéja Összeírják a hadköteles nőket A Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei a közeljövőben megkezdik a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvénynek a nők hadkötelezettségére vonatkozó előírásai végrehajtását. Ez év végéig az egészségügy területén dolgozó 18—45 év közötti nők adatainak összeírására kerül sor. A törvényben foglaltaknak megfelelően ez békében nem jelent katonai szolgálatot, az adatok a nyilvántartásba vételhez szükségesek. kötelezhetők. Ez azt jelenti, hogy harcoló csapathoz nem kerülnek, hanem a harcte- vékenységet biztosító szervezeteknél, alapvetően a polgári beosztásukkal azonos feladatot kell végezniük. Katonai szolgálati kötelezettség a hadköteles nőket csak háború idején érinti. A törvény békében csak megjelenési és bejelentési kötelezettséget ír elő. A nyilvántartásba vétel nem korlátozza a külföldre utazást, ahhoz külön engedélyt továbbra sem kell kérni a katonai szervektől. A törvény végrehajtása az egészségügy területén dolgozó hadköteles nők összeírásával kezdődik. Valamennyi egészségügyi intézményben „Adatkérő lap” kitöltésére kérik fel a hadköteles nőket. Ezt követően a nyilvántartó munkát végző megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Bp. Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságok személyes megjelenésre kérik fel az összeirtakat, amikoris pontosítják és ha szükséges, kiegészítik adataikat és kiadják katonai igazolványukat. Ennek helyéről, időpontjáról és az ehhez szükséges okmányokról az összeirtakat értesítik. A nyilvántartásba vétel ezután folyamatosan történik, amely az egészségügyi szakképzettséget időközben szerzett, illetve nem az egészségügy területén dolgozó, de ilyen szakképzettséggel rendelkező nőket érinti. A törvényben felsorolt többi foglalkozást betöltő hadköteles nők nyilvántartásba vételére — ezt követően — fokozatosan kerül sor. Önkéntes jelentkezés alapján továbbra is nyilvántartásba vehetők az egyébként nem hadköteles nők, a fegyveres szolgálaton kívül bármely katonai feladat ellátására. Semmilyen körülmények között nem tervezik katonai szolgálatra behívni azt, aki terhes , kisgyermekes anya, négy vagy esetleg több gyermeket nevel, illetve 18 éven aluli gyermekét egyedül neveli, ápolásra szoruló egyeneságú rokonát, vagy férjét egyedül látja el, valamint akinek férje katonai szolgálatot teljesít. Ezek a körülmények azonban az összeírás alól nem mentesítenek. A hadköteles nők összeírására vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 1984. évi 39. számában megjelent. „Harmincöt év telt el 1949. október 7. óta, amikor megalakult az NDK... Német földön először valósult meg a munkások és parasztok hatalma. ^Lefektettük azt az alapot, amin a társadalmi viszonyokat úgy rendeztük 'el, /hogy az ember valóban emberré lehetett... Három és 4él évtized alatt az NDK a béke és a szocializmus államává, az európai kontinens stabilitásának és biztonságának fontos tényezőjévé fejlődött...” (Erich Honecker) Ikarus autóbusz a berlini friedrichstrasse-i gyorsvasúti pályaudvarnál. — Magyarország a legfontosabb partnereink egyike, amellyel 35 éve stabil, gyümölcsöző, folyamatosan fejlődő kapcsolatunk él a barátság és az együttműködés területén. Mindkét országban céltudatosan dolgoznak a barátsági szerződés megvalósításán. Az igyekezetek érezhető eredményeket hoztak országaink és. a bennük élő emberek számára. Hasonlóan a többi testvéri országhoz: zavartalan a két párt közötti bizalom, a két központi bizottság között igen intenzívek a kapcsolatok. Átfogó a gazdasági együttműködés is. Az áruforgalom az elmúlt három esztendőben ' 21 és fél százalékkal nőtt. Részletesebben ez utóbbiról — a mi Országos Tervhivatalunknak megfelelő — állami tervbizottságnál nyílt alkalmam beszélgetésre. Egykor a rettegett Gőring székhelye volt a ma több minisztériumot magába foglaló, több utcára nyíló épületkolosszus, amelyben most a békés alkotó évek tervszámait alakítják. Ebbe belekalkulálnak bennünket is, akikkel kölcsönös előnyöknek megfelelően fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok. Kérdésemre — hogyan értékelhetők ezek napjainkban — Heinz Neumann, a tervbizottság nemzetközi együttműködési osztályának magyar referense némi óvatossággal, de bizakodóan válaszolt: — Lényeges növekedést tudtunk elérni az árucserében. A növekedés mértéke azonban a beruházási politika miatt az elmúlt két évben csökkent, de arra számítunk, hogy a következő ötéves tervidőszakban újabb dinamikus fejlődés következik. Az e napokban megkezdődő tervkoordinációs tárgyalássorozaton mindenesetre abból indulunk ki, hogy folytatódik együttműködésünkben a dinamikus fejlődés. .Annyi máris bizonyos, hogy az 1985-re kitűzött célokat sikerül majd elérni, ami több mint hétmilliárd rubel értékű árucsere-forgalmat jelent. Több, mint 60 százalékot az elektrotechnika, az elektronika és a gépgyártás tesz ki. Egyébként az NDK nagy mennyiségben exportál hozzánk mezőgazdasági gépeket* járműveket — köztük a kedvelt Trabantot —, szerszámgépeket, nyomdatechnikai berendezéseket, elektromos háztartási cikkeket és más hasonlót. Mi viszont szállítunk villanymotorokat, könyvelőgépeket, számítástechnikát, szerszámgépeket és a már említett Ikarusokat. — Nekünk különösen fontos — mondotta Heinz Neumann — a nyersanyagok és alapanyagok kölcsönös szállítása, hiszen két nyersanyagban szegény országról van szó. Ezért az NDK például barnaszenet, brikettet, kálisót, cementet küld Magyarországra, ahonnan viszont gabonát, bauxitot, timföldet, alumíniumot kapunk. Mezőgazdasági termékek természetesen nagyobb mértékben érkeznek Magyarországról, az NDK vetőmagot, állattenyésztési cikkeket nyújt és egyre több sört. Csakugyan, ki ne ismerné hazánkban az utóbbi években megnyílt hangulatos sörözőket, amelyekben NDK-beli habzó italokat mérnek? Az együttműködésnek azonban talán még ennél is fontosabb területe a műszaki-tu- -dományos élet. Sok népgazdaságig hasznos témán dolgoznak, kicserélve az elért eredményeket. Hasonlóan a kooperációhoz, amelyben ugyancsak most folyik az újabb lehetőségek föltárása. A legjelentősebb a mezőgazdasági gépgyártásé. Ennek keretében például NDK-beli cséplőgépekhez gyárt a magyar ipar vágóéleket, szerszámokat. A szolnoki MEZŐGÉP áll szoros kapcsolatban a neustadti Fortschritt-céggel. Autós forgódarukhoz pedig a Rába budapesti Vörös Csillag gyárának alvázait használják föl. Egyetérthetünk a tervbizottság képviselőivel, hogy az örvendetes sikerek mellett még több lehetőséget kínál a kooperáció. Különösen a legifjabb ágazatokban, amilyen a robottechnika, a mikroelektronika és a jövő más hasonló termelési módszerei. Mindez bizonyára fontos helyet foglal majd el az e hetekben folyó tárgyalásokon, amelyeken elkezdődik az 1986—1990-re szóló népgazdasági tervek súlyponti területeinek egyeztetése, az együttműködés más kiemelkedő ágaival közösen. Elsőrendűen azoknak a meghatározó fontosságú látogatásoknak a szellemében, amelyek során 1982- ben Erich Honecker Budapesten, tavaly pedig Kádár János Berlinben tárgyalt. Mindkettőn az a máig érvényes egybehangzó megállapítás jutott kifejezésre, hogy kapcsolataink az élet minden területén eredményesen fejlődnek. És e mondat mögött nem is annyira gépek, szerszámok és árucikkek rejlenek, hanem emberek sokasága. Azonos céllal, kölcsönös megbecsüléssel, testvéri jóakarattal. Lőkös Zoltán (Következik: Iparnegyed a kukoricásban) I W jP W I iW ’ Kftj| ft|r 1 ■ ifi ■ 4|fir Sjj fii Imül fiPwife.
