Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. október 31 Az elmúlt években is nagy népszerűségnek örvendett városunkban a baráti, szocialista országok mindennapjaival kapcsolatos vetélke­dő, melynek témája az idén Csehszlovákia volt. <A. KISZ kezdemé­nyezte, felmenő rendszerű összecsapás városi, városkörzeti leg­jobbjai a JHEÓDIKÖT fehérgyarmati üzemében találkoztak a napok­ban. Gazdasági élet, sport, kultúra, politika — s némi lelemény —, ez jelentette a tudnivalókat. A szabadidő-teremből végül a Zalka Máté Gimnázium csoportja (lásd: képünket) távozhatott úgy, hogy a szatmári térséget képviseli majd a november eleji, megyei dön­tőn. <M. K. felv.) Paprika a fólia alatt j I hajnal már kint találja Szilágyi Miklóst sokan is­merik Gyarmaton. Ügy is mint gépkocsivezetőt — las­san negyedszázada sofőr a fogyasztási szövetkezetnél —, de még inkább, mint híres zöldségtermesztőt. Dehogy ér­tett ő pedig korábban a pap­rikához, paradicsomhoz! A csirkéhez inkább. Jó három éve már, hogy a környéken mind többen kezd­tek próbálkozni a zöld­séggel, gondolt hát ő is egy nagyot, felszámolta a csirke­farmot. És a mások példáján felbuzdulva, „ráállt” a zöld­ségre. Dolgos ember — mondják Segítik a kistermelőket Több bús, zöldség a háztájiból A néhány területen mutat­kozó visszaesés ellenére a helyi kistermelésre a tevé­kenység bővülése, az értéke­sített termékek növekedése a jellemző — állapította meg a Fehérgyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, meiy a napokban értékelte a ház­táji és kisegítő gazdaságok tevékenységét, valamint az ezeket segíteni hivatott in­tézkedési terv végrehajtását. A vb határozata joggal ál­lapíthatta meg, hogy a vá­rosban is mind többen élnek a kisegítő gazdaságok és a szakigazgatási szervek által nyújtott előnyökkel, mind többen egészítik ki jövedel­müket a növény- és zöldség- termesztésből, állattenyész­tésből származó forintokkal. A múlt esztendőben például a fogyasztási szövetkezet csaknem húsz-, a termelőszö­vetkezet pedig több mint ti­zenötmillió forint értékű gyü­mölcsöt, zöldséget, vágóálla­tot vett át a kistermelőktől, akiknek munkakedvét csak fokozza az a tény, hogy mind több segítséget kapnak a nagyüzemektől tevékenysé­gükhöz. . TAKARMÁNY, TÁP TÖBB HELYRŐL Ezek után pedig fussuk át részletesebben mit és milyen feltételek mellett termelnek a háztáji gazdaságok. Az ál­lati artókn.’k természetesen legfontosabb a takarmány, hiszen ha a nagyüzemek nem segítenék őket, négy-ötszáz öles portájukon, vagy alig na­gyobb háztájijukban aligha lennének képesek maguknak előállítani a szálas és szemes takarmányt, nem beszélve a különféle tápokról. Kezdjük a leglényegesebbel, a táppal, melyhez a városban kilenc helyen lehet hozzájutni. A legkeresettebb, és viszonylag olcsóbb fajtákból az ellátás folyamatos volt, de az egye­di tápok gyártásával is jól kö­vette az igényeket a gabona­forgalmi vállalat. Gondot je­lentett viszont néha a minő­ség és a granulált táp beszer- zése, bár az utóbbi hónapok­ban javult itt iis a helyzet, szerencsés módon csoportosí­tották át a körzeti üzem el­látási területét. TÖBB A TEHÉN A szarvasmarha tartásánál örvendetes folyamat figyelhe­tő meg: növekszik az egy gazdaságban több tehenet tartók száma. Erre mutat például az, hogy a tanács ta­valyelőtt 460 ezer, tavaly pe­dig már több mint 600 ezer forint állami támogatást re­gisztrálhatott Gyarmaton. To­vább tart a sertéstenyésztés fellendülése. A téesz, az Áfész és a húsipar a múlt évben csaknem ötezer, az idei év első hat hónapjában pedig kis híján háromezer darabot vett át. A fejlődésben nagy szerepe van a jól szervezett felvásárlásnak, a nagyüzemek által nyújtott kedvezmények­nek. s a viszonylag stabil ta­karmányellátásnak. Nem mondhatók el a fen­tiek viszont a házinyúlról és a mézről, ahol csökkent a termelői kedv az utóbbi idők­ben. A visszaesés különösen a nyúlnál mondható el, melyből tavaly még 28 ezer kilót adtak el, az idén, az el­ső fél évben viszont még 7500 kilogrammot sem. Oka egy­értelmű, mióta a felvásárlást a Környei Állami Gazdaság intézi, romlott az értékesíté­si biztonság. KÍNÁLAT és árak Egyre nagyobb teret hódít a városban a zöldségtermesz­tés, különösen a primőröknél látványos a fejlődés, melynek a vásárlók örülnek természe­tesen a legjobban, hiszen bő­vül a választék, de az árak alakulására is jótékony ha­tást gyakorol a bőséges kíná­lat. A többség jól működő szakcsoportban foglalkozik a zöldséggel, s a termesztők kedvét csak növeli a biztos piac és a több éven átnyúj­tott kedvezményes fóliabe­szerzési lehetőség. Élnek is vele a szakcsoport tagjai, hi­szen csak ők több mint öt­ezer négyzetméter fóliával borított területtel rendelkez­nek. A végére hagytuk, mint a legjelentősebb tételt, az al­mát. Mind többen foglalkoz­nak ugyan itt is a. meggy, köszméte, szilva termesztésé­vel is, az alma azonban tart­ja hegemóniáját, a közismert értékesítési nehézségek elle­nére is. Az áfész ugyan nö­velte a szerződött mennyisé­get, az idei őszön várhatóan 1350 tonnát vesznek át — ta­valy 900 volt ez a szám —, biztosítottak a tárgyi feltéte­lek is, a vagonhiány azonban itt is érezteti hatását. Ám a termelők bizakodnak, hiszen a nagyüzemek igyekeznek le­venni vállukról a gondok na­gyobbik részét. Szépen, világosan beszélni csak az tud, akinek van mondanivaló­ja — a pedagógusok tanúsíthat­lak leginkább az iménti állítás helyességét. Különösen váro­sunk á. számú általános iskolá­jának nevelői beszélhetnének er­ről bővebben, akik ebbéli tevé­kenységük elismeréseképpen ve­hették át a napokban a megyei tanács 11 ezer forintos céljutal- mát. A Készségfejlesztésért, a tehet­séggondozásért — állt a hivata­los indoklásban. Az iskola alsós pedagógusai egyébként már ko­rábban elnyerték a „Kiváló munkaközösség” címet, többek között azért, mert évek óta ered­ményesen szerepelnek a pedagó­guskabinet különféle pályázatain. Képünkön: a kitüntetett kollek­tíva átveszi a Jutalmat. róla a szomszédok, és akik közelebbről ismerik, hiszen látják nap mint nap, hogy a hajnal már kint találja a sátrak környékén, de a fel­kelő hold is gyakran köszön­ti kint a kertben. Szerencsés ember — mond­ják róla azok, akik csak tá­volról ismerik, akik csak va­lóban. szép házát látják, gyö­nyörű salátáját eszik. — A munkát, a vállalkozó kedvet senkitől sem tiltják ebben az országban — véle­kedik ő, miközben végigve­zet bennünket birodalmán. A fagy hajnalonként nyúj­togatja már karmait, de itt a sátor alatt harmat gyön­gyözik a leveleken, a har- sogóan zöld paprika a má­just, júniust idézi. Késő ta­vasz van itt, becsapva a ter­mészetet. — Ez már igencsak kényes növény, a kezdet kezdetén nem is igen mertem vele kí­sérletezni — mondja a gaz­da. — Hideg hajtatással in­dultam, a retek és a saláta volt a „kísérleti myúlam”. Az itt szerzett tapasztalatok bir­tokában mertem aztán hoz­zákezdeni a paprikához. Persze, a zöldségtermesztő szakcsoportunk segítsége nélkül aligha lett volna hoz­zá bátorságom. Hogy milyen segítséget kapok? A magam­fajta embernek legfontosabb a fólia. No, a fólia árának csak a fele terhelt engem, a többit a szövetkezet és az állam fedezte. És ez óriási se­gítség ! Ám ezentúl minden koc­kázat a termelőt terheli. A jól előkészített talaj, a meg­felelő vetőmag, az ápolás, a fűtés ..., szóval itt sem ad ják ingyen a forintokat. S mielőtt valaki százezres ha­szonról kezdene ábrándozni, nem árt, ha néhány adatot felsorolunk. Csak fűtésre több mint tízezer forint ment el, nem beszélve az alap­anyagokra fordított tizenöt­ezer forintról. Mennyi volt hát a termelő — pontosab ban termelők, hiszen másod magával zöldségezik — hasz­na? Kettőjüknek összesen negyvenezer forint. — Hogy megéri-e ennyi pénzért fáradozni? — tűnő­dik Szilágyi Miklós. — Ne­kem ez a tevékenység nem elsősorban pénzkereseti for­rás, hanem kellemes időtöl­tés. Az már az én külön sze­rencsém, hogy tisztes jövede­lemhez jutok ezáltal. Kulturális hívogató K érdőíveken puhato­lózott a fehérgyar­mati művelődési központ vezetése a ven­dégeknél, milyen rendez­vényeket látogatnának szívesen az elkövetkező időkben. A javaslatok értékelése nemrég fejező­dött be, s a művelődési ház novemberi program­ja már figyelembe vette ezeket. A múlt hét végén nyílt meg Fehérgyarmat és kör­zetének ipari termékbe­mutatója. A város felsza­badulási évfordulóját kö­szöntő összeállítást no­vember 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Már az első napokban százak keresték fel a kiállítást, köztük a város kisdobosai, úttörői, akiknek különö­sen gazdag programot ál­lítottak össze a kulturá­lis szakemberek. Szomba­tonként szovjet történel­mi filmeket nézhetnek, s a szemtanúk elbeszélései nyomán ismerkedhetnek szülővárosuk negyven év­vel ezelőtti eseményeivel. Főleg az általános isko­lásokat várják a Népszín­ház inov. 16-i előadására, amikor Szekernyés Lász­ló: Trón alatt a király cí­mű mesejátékát mutat­ják be, egy héttel később pedig az Országos Fil­harmónia előadásában Kodály: Háry János cí­mű daljátékából hallhat­nak a gyarmatiak. A kö­zépiskolások november fi­án a vígopera nagy mes­tereivel, 27-én. pedig Bach, Händel és D, Scar­latti alkotásaival ismer­kedhetnek a művelődési központban. A tizenéve­seknek énekel novem­ber 2-án este Dinnyés Jó­zsef; vasárnaponként pe­dig Novak László videó discója várja őket. Jeles esemény színhe­lye lesz a városi kiállító­terem november 9-én, amikor Xantus Gyula fes­tőművész tárlatát nyit­ják meg. Egy héttel ké­sőbb, Kertész Ákos: Név­nap című vígjátékát hoz­za Fehérgyarmatra a Népszínház társulata. Bi­zonyára zsúfolt ház fo­gadja majd Gesler György: Táncfények című műsorát is december 1-én, hiszen a műsor nem mindenna­pi látványosságot ígér. Az egyszeri előadások mellett természetesen vár­ják az érdekflődőket a már hagyományos fog- lalkozások is. A volt járásbíróság épületében nyílt .meg az a kiállítás, mely Fe­hérgyarmat és a városkörnyék ipari üzemeinek termékeit repre­zentálja. A termékbemutató november 7-ig várja az érdeklődőket. (molnár) Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA Korszerűsített üzlethálózat HÚDIKŰT-bolt városunkban A városban és környékén élők közérzetét többek kö­zött az is jelentős mérték­ben befolyásolja: milyen a település kereskedelmi ellá­tása. Általános vélemény: a város üzletei megfelelő kíná­lattal várják a helybélieket, s a távoli aprófalvakból be- buszozó vásárolni szándéko­zókat. A gyarmati fogyasztá­si szövetkezet — jórészt- rá hárul a kereskedelem szer­vezése — az utóbbi időkben egy sereg üzletet korszerűsí­tett, épített újabbakat, s meg­próbált javítani" a kiszolgá­lás színvonalán is. A város­ban találjuk a megye egyik legkorszerűbb ABC-áruházát, mely az idén várhatóan mintegy 150 millió forintos forgalmat bonyolít le. Az ÁFÉSZ terveiben szerepel egyebek mellett az étkezési szokások korszerűsítése. Ezért is határozták el, hogy a gyár­tókkal szorosabban együtt­működve, a korábbiaknál bővebb választékot kínál­nak majd baromfiból, tej és tejtermékekből. A kezde­ti lépéseken már túl vannak, nagy sikerű kóstolóval egy­bekötött termékbemutatót reTföeztek város­ban. Szerencsére az utóbbi idők­ben nemcsak felújításra, ha­nem valóban új üzletek ki­alakítására is futotta a közös kasszából. Élre kívánkozik az OFOTÉRT-szaküzlet, mely­nek szükségességét mi sem bizonyítja jobban, hogy fél­milliós árukészlete már most kevésnek bizonyul. A már elkészült üzletek között meg kell említeni a háztartási és vegyi boltot is, mely sok fö­lösleges futkosástól kíméli meg a vásárlókat, akik a vá­ros közepén szerezhetnek be a ragasztótól kezdve a láb­törlőig sok mindent. A kereskedők rugalmassá­gát dicséri, hogy gyorsan ké­pesek profilt váltani, ha va­lamelyik portékájuk iránt csökkenő kereslet tapasztal­ható. Így kerül sor az aján­dékbolt „köpönyegfordításá­ra”, ahol hamarosan a HÓ­DIKÖT divatos termékeit árusítják majd. Az üzletbe beszállt a vállalat is, így a gyarmati ruhák mellett ta­lálkozhatnak a vevők a Hód­mezővásárhelyen, Tiszalö- kön készült ruhákkal, puló­verekkel is. S még egy jó hír a tiszahátiaknak: rövide­sen átadják a városközpont­ban a Kossuth téren a most épülő lakótömböt, melynek földszintjén további vadonat­új üzletek nyílnak.

Next

/
Thumbnails
Contents