Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-26 / 252. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. október 26. Magyar—longyol kapcsolatok Hosszú távú program Szűrös Mátyás* az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a LEMP Központi Bizottságának meghívására október 24—25-én Varsóban tartózkodott. Szűrös Mátyás megbeszélést folytatott Józef Czyrek- kefL, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagjával, és Wlodzimáerz Mokryszczakkal, a LEMP KB Politikai Bizottságának. póttagjával, a KB tikáraival. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, az MSZMP és a LEMP előtt álló feladatokról. Szűrös Mátyás és Józef Czyrek aláírták a magyar— lengyel 'kapcsolatok hosszú távú fejlesztésére kidolgozott komplex programot, amely az évtized végéig kijelöli a kétoddailú politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés fő irányait. A dokumentum kedvező feltételeket teremt kétoldalú kapcsolataink további szélesítéséhez, hatékonyságának növeléséhez. Horn Gyula* az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője találkozott és megbeszélést folytatott Czeslaw De- ga-vai, a LEMP KB külügyi osztályának vezetőjével, s egyeztette az 1984—85-ös évekre szóló pártközi együttműködési megállapodást. A megbeszéléseken jelen volt Roska István külügyminiszter-helyettes és Biczó György, hazánk varsói nagykövete. Szűrös Mátyás és kísérete csütörtökön visszaérkezett Budapestre. Halad a nyomozás Bizonyíték a rendőr ellen Minden valószínűség szerint vád alá helyezik azt a varsói rendőrt akit előzetes letartóztatásba helyeztek, mert gyaníthatóan köze van Popieluszko varsói katolikus pap pénteki elrablásához. Mint Jerzy Urban kormány- szóvivő csütörtökön tett nyilatkozatában elmondta bebizonyosodott, hogy a rendőr szolgálati gépkocsijában hurcolták el a papot. A kocsi csomagtartójában talált hajszálról az elemzés kimutatta, hogy Popieluszkóé. A kocsit nyomozókutyával két minta alapján is azonosították. Az ügy koronatanúja, a pap sofőrje, akinek sikerült megszöknie az emberrablóktól, 6 gyanús gépkocsiból kettőt választott ki, s a rendőr szolgálati gépkocsija volt az egyik. Urban beszámolója szerint a rendőrön kívül több gyanúsított is van de egyelőre a nyomozás érdekében ezekről nem tesznek közzé információt. A kormányszóvivő nyomatékkai kijelentette, hogy a hatóságoknak semmi közük a pap elrablásához. Megismételte, hogy akárki rabolta is el Popieluszkót, mindenképpen politikai provokációról van szó, mert az ügy kárt okoz a kormánynak és a bet- ügy-minisztériumnak. A nyomozást személyesen Kiszczak tábornok, belügyminiszter irányítja s Urban a kormány köszönetét tolmácsolta a bel- ügy-minisztériumnak a valószínű tettesek gyors elkerítéséért. TELEX SPANYOLORSZÁG — NATO A NATO ügyében kitűzött* népszavazás kérdése legyen; világos, egyértelmű és ne| kapcsolják össze semmilyen; más témával. Ezt követeli a ? kormánytól a Spanyol Szó -' cialista Munkáspárt (PSOE) ; balszárnya, valamint a kom- -j munista párt. Santiago Car- ’ rillo képviselő a parlamenti csütörtöki ülésén elhangzotta beszédében úgy vélekedett, ji hogy a González-kormány p becsapja a spanyolokat, mert f| a kormány bejelentette ugyan : a népszavazást, de közben azt ] sugallja, hogy a lakosság sza-j vazzon a NATO mellett. BÁNYÁSZVAGYON ELKOBZÁSA A Kelet-Magyarország pályázatára érkezett Londonban, a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája elrendelte az Országos Bányász Szakszervezet egész vagyonának elkobzását. Nicholls bíró ítélete arra hivatkozott, hogy a NUM a megjelölt határidőre nem fizette ki a bírósági határozat semmibe vétele címén reá kirótt 200 ezer fontos büntetést. A büntetést ugyanez a bíró rótta ki, mégpedig azért, mert a NUM az ő tiltó végzése dacára is „hivatalosnak” minősítette a nyolc hónapja folyó bányászsztrájkot. (Folytatás az 1. oldalról) egy OTP-lakás vásárié-! sának papírjait Urbán Istvánnénak. — A három- gyermekes csaiád lakáshoz jutásához a vállalat is anyagi támogatást nyújtott, az OTP kedvezményein felüli. Végül azokat a tombolajegyeket sorsolták ki, melyeket az elmúlt egy hónapban rendezett akció során kaptak- a papírgyáriak — azok, akik . ifjúsági takarékbetétet, átuta- ■ lási számlát nyitottak. Az ÍJ ünnepség befejezéseképpen a| Móricz Zsigmond Színház*- művészei adtak rövid műsort., Londoni incidens Mitterrand elnök londoni látogatását egy kellemetlen epizód zavarta meg, s Párizsban most tiltakoznak amiatt, ahogyan az angol sajtó — a Scotland Yard közlése nyomán — az ügyet tálalta. Az angolok ugyanis azt áL- lítják — s ezt Párizsban élénken cáfolják —, hogy a francia biztonsági szolgálat „próbára akarta termi” az angolok éberségét és robbanóanyagot helyezett el a francia nagykövetség kertjében, amit az angolok felfedeztek. Sztrájkba léptek a közalkalmazottak Párizsban, béremelést követelve a kormánytól. (Kelet-Magyarország telefotó) A nyíregyházi kórház felszabadulása A nyíregyházi „Erzsébet”- közkórház 1899. november 20-án nyitotta meg kapuit 165 beteg számára. Jogutóda és egyenes folytatása volt a Korányi Frigyes által 1863- toan Nagykállóban alapított Szükség-kórháznak. Működése mindmáig egyetlen napig sem szünetelt, még az I. és a II. világháború idején sem. Utóbbi alkalommal pedig — főleg az öldöklő nyíregyházi tankcsata kapcsán — rendkívül fontos stratégiai és hadegészségügyi szereppel bírt. A németek szerették volna megtartani, s a Vörös Hadsereg pedig szerette volna mielőbb használni ezt a földrajzilag kedvező fekvésű (a Nagykálló, illetve az Oros felé vezető utak találkozásánál elhelyezkedő) és működőképes kórházat. Tény, hogy a nyíregyházi kórház hamarabb lett szabad, mint a város nagy része, s már a német megszállás végén, illetve a fasiszták általi visszafoglalás 5 napja alatt is gyakorlatilag szabad szellemet árasztott. Emlékezetes bizonysága ennek, hogy e kórház falai között a magyar egészségügyi dolgozók 45 szovjet katonát gyógyítottak, majd bújtattak és meg is mentettek. Különös, hogy a hadtörténelem és az újságírás ezen bátor kiállást, hősiességet sokkal jobban számon tartja, mint mi magunk, kórházi dolgozók és magyarok. Szabad legyen két idézetre hivatkoznom Zsukov százados 1978-ban magyar nyelven is megjelent frontnaplójából (Pjotr Zsukov: öt háborús nap Nyíregyházán. Sigér Imre fordításában megjelent a Kelet-Magyarország 1978. évi 87—111. számában): „A nyíregyházi magyar kórház gyógyító személyzete baráti szándékról, humanitásról, őszinteségről, helytállásról és bátorságról tett tanúbizonyságot. (13. rész.) Illetve: „De vajon melyik országban történt az meg, hogy az ellenség sebesültjeit is ugyanabban a kórházban ápolták? Ez igazi csoda. És erre a csodára a történelmi példát Nyíregyháza szolgáltatja.” (16. rész.) Kik voltak ezek a bátor kórházi dolgozók? Nem ismerjük valamennyit, hiszen legtöbbjük — ahogyan elmondták — „csak végezte kötelességét”, azonban dr. Elekfy Lajos főorvos, „Mária doktornő”, Prilók Erzsébet segédápolónő, dr. Spányi Géza és dr. Oláh Dániel főorvosok, a takarítónőkből lett hős ápolónők: Hegyes Jolán, Linzenbold Magda, Riha Anna stb. pozitív szerepe kétséget kizáróan ma is bizonyítható. Tettük elhalványodását nyilván elősegítette vezetőjüknek: Elekfy főorvosnak már 1946-ban bekövetkezett korai halála. Arról most nem is beszélve, hogy mi magyarok sokszor nem becsüljük meg eléggé múltunkat és -a kiemelkedő egyéniségek, hősök hosszú sora egyhamar méltatlanul feledésbe merül! Ügy gondolom, alkalom- szerű, hogy a 40. évforduló kapcsán felelevenítsük kórházunk felszabadulásának részleteit. Mindenekelőtt arra a kérdésre feleljünk, hogy mikor szabadult fel Nyíregyháza? A felszabadulás időpontja: 3 forrásból ismert, éspedig: a hadtörténelem és a szemtanúk adatai, valamint Timo- senko alezredes kórházunkban elmondott beszéde alapján. ölvedi Ignác hadtörténész „A Budai Vár és a debreceni csata” (Zrínyi Katonai Kiadó, 1974) c. könyvében egyebek között így írt: „A szovjet hadvezetés Debrecen és Nyíregyháza mielőbbi elfoglalását egyaránt döntő feladatnak tartotta... A Debrecen térségében zajló eseményeket a szovjet főparancsnokság is figyelemmel kísérte. Felismerte, hogy az ellenség a 2. Ukrán Front Debrecen—Nyíregyháza irányú előnyomulásának meg- lassításával az Észak-Erdély- ben és a Kárpát-Ukrajnában levő erők visszavonulását akarta mindenáron biztosítani.” Malinovszkij marsall ezért még Debrecen birtokba vétele előtt, 1944. október 19-én parancsot adott Plijev altá- bornagymak: „Debrecen elfoglalása után kapcsolja állományába a Gorskov-csoportot és a támadást Nyíregyháza irányában fejlessze tovább. Október 21-én estére vegye birtokba Nyíregyházát és jusson ki Berkesz—Nyíregyháza—Gáva körzetébe.” Ez így is történt. A szovjet 23. harckocsihadtest egységei szorosan felzárkóztak a visz- szavonulókra és október 21- én 14 órakor benyomultak a városba. A 4. lovashadtest 17 órára érkezett a helyszínre, s együttesen elérték, hogy 21- én éjjel Nyíregyháza a szovjet csapatok birtokába került. A németek azonban október 26-án éjjel még visszafoglalták a várost, s öt napig újból uralták Nyíregyházát. Végül is október 31-én és november 1-én a Vörös Hadsereg a német Wöhler-had- seregcsoport utolsó maradványát is kiűzte Nyíregyházáról, s a szovjet csapatok újból és végérvényesen kijutottak a Tiszához. A szemtanúk közül Lovass János kórházi altiszt elmondása és visszaemlékezése szerint 1944. október 21-én 14 óra körül szabadult fel a kórházunk először. A lakásán, a mai Vöröshadsereg u. 8. sz. alatti házban tartózkodó dr. Losonczy Ferenc szemészorvos pedig 13 órában jelölte meg az időpontot. Rendelkezésünkre áll még Timosenko alezredes, komiszár a kórházi „Barátság est”-en, 1944. október 25-én elmondott beszéde, amelynek kapcsán felolvasta: a felsőbb parancsnokság 1944. október 22-én keltezett 202. számú hadparancsát Nyíregyháza felszabadításáról. Kétségtelen tehát, hogy városunk és kórházunk is kétszer szabadult fel. Dr. Fazekas Árpád (Folytatjuk) Párizsi illetékes' helyen csütörtökön közölték, hogy az eset — aiz angol beállítással ellentétben — a következőképpen zajlott le: az angol biztonsági szolgálat kifejezett kérésére helyezték el a nagy- követség kertjében a robbanóanyagot, hogy kipróbálják* vajon az angol biztonsági szolgálat szimatoló kutyái fel- fogják-e azt fedezni. A kutyák meg is találták a robbanóanyagot, mire a franciák gratuláltak az angoloknak és a két biztonsági szolgálat emberei kedélyesen elbeszélgettek. Másnap reggel azonban hirtelen behívatták a Scotland Yardra a francia biztonsági szolgálat tűzszerészét, órákon át faggatták és személyi motozást is végeztek, míg végre a francia nagykövetség kérésére szabadon bocsátották. Francia részről hangsúlyozzák: a biztonsági szolgálat tűzszerésze mindig tart magánál robbanóanyagot, hogy szükség esetén egy gyanús tárgyat felrobbanthasson. Ez teljesen összhangban' van a francia szolgálati előírásokkal Megvesztegetési botrány Rainer Barzel, a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének kereszténydemokrata elnöke csütörtökön lemondott tisztségéről. A CDU-politikus visszalépésére azt követően került sor, hogy Albert Paul frankfurti ügyvéd szerdai és Günter Max Päfgen volt Flick- menedzser csütörtöki parlamenti meghallgatása során egyértelműen kiderült: az ügyvédi iroda csak azután létesített tanácsadói szerződést a Flick-konszernnel, miután Barzelt tanácsadóként alkalmazta. Az irodával évi 250 ezer márka honorárium fizetésében állapodtak meg. A Stern magazin szerint Kohl kancellár 1973 és 1980 között tizenhárom alkalommal összesen 665 ezer márkát vett fel a Flick-kon- szerntől. Az összesítés a Flick-cég volt főkönyvelőjének, Diehlnek, az állam- ügyészség által lefoglalt notesze alapján készült. Az államügyészség előtt tett korábbi vallomásában a kancellár már elismerte az összegek egy részének átvételét, azzal a kiegészítéssel, hogy azokat továbbította pártja, a CDU kasszájába. Jürgen Reents zöldképviselő már a Bundestag október 18-i ülését azt állította, hogy a visz- szalépni nem akaró Barzel- től 1973-ban az ügyvédi irodán keresztül folyósított honoráriumokkal a „Flick-kon- szern vásárolta meg Kohl számára a CDU elnöki posztját”. A kancellár a leghatározottabban visszautasította ezt az állítást. Mindezek alapján a Stern legújabb száma „államválságnak” minősítette a mostani fejleményeket és elképzelhetőnek nevezte, hogy a „Barzel-ügy” esetleg „Kohl-üggyé” válik. Alkoholfogyasztás Európában Az NSZK 16 éven felüli lakosságának 97 százaléka rendszeres alkoholfogyasztó. A statisztikai átlag szerint minden tizenöt évnél idősebb nyugatnémet polgár évente 191,2 liter sört iszik meg. A halálos kimenetelű közlekedési balesetek okozóinak 40 százaléka alkoholos befolyásoltság alatt áll. Statisztikai adatok szerint Svédországban az évi átlagos alkoholfogyasztás 5 liter. Ám ez a szám igencsak megtévesztő. A svédek a szigorú adóintézkedések és az alkoholfogyasztást korlátozó rendelkezések miatt javarészt zugfőzdékben és külföldön szerzik be a szeszes italokat. Iszákosok kontinensévé válik Európa? A szakemberek nagyon komolyan aggódnak és nem győzik hangsúlyozni, hogy az alkohol lassan, de biztosan öl. Tudományosan bizonyított tény, hogy az iszákosok nagy valószínűséggel májzsugorban vagy szívinfarktusban halnak meg. A rendszeres ivás megszünteti a férfiak nemzőképességét; a terhességük alatt is szeszt fogyasztó asszonyok szellemi és testi fogyatékos gyermekeket szülnek. Az alkohol a fő oka annak, hogy szerte Európában zsúfolva vannak az idegklinikák. Dániában a tartós pszihiátriai kezelésre szoruló betegek negyven százalékánál az alkohol volt a betegséget kiváltó tényező. A Nyugat- Skócia férfilakosságának tíz százalékánál tapasztalt szellemi fogyatékosságot az alkoholizmus okozza. Olasz szakemberek szerint az alkoholizmus már régesrég nem a szegénységgel, vagy a tudatlansággal függ össze, hanem a modern élet neurózisával, s mindenekelőtt a munkanélküliek, a fiatalok és a háziasszonyok körében szedi áldozatait. Orvosilag bizonyított tény, hogy napi 34 gramm szesz már egészségkárosodást okoz. 34 gramm alkohol: ennyi van egy nagy korsó sörben, vagy egy félliter borban, vagy két koktélban. Es ami a nőket illeti: osztrák orvosok szerint a nők — egyelőre ismeretlen okokból — csak harmad annyi szeszt ihatnak meg egészségkárosodás nélkül, mint a férfiak. __________________________> Prilók Erzsébet önkéntes ápolónői igazolványa Prilók Erzsébet önkéntes ápolónői igazolványa Bomba a kertben Lemondott az NSZK parlamenti elnöke Lassan, de biztosan i
