Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

2 Kelet-Magyaromig 1984. október 25. Készül a képes­3) S E könyv A Révai Nyomda egri gyáregységében hészül Nyíregyháza képesköny­ve, amely 168 oldalon, 100 színes és 200 fekete­fehér képpel jelenik meg a megyeszékhely felszabadulásának negy­venedik évfordulóján. (Pristyák József felvéte­le.) Tiszavasvári igyekezett Sok ötletből — fejlesztés Nagy fába vágták a fejszét Tiszavasváriban, amikor ki­tűzték inaguk elé a várossá válás célját. A település nap­jainkban már — vagyis ez év januárjától — városi jogú nagyközség: azaz a térség közigazgatási központja. Ám ahhoz, hogy elérje célját, sok még a tennivaló. Feltétele en­nek például a színvonalas ellátás, szolgáltatás, a magas fokú közművesítés. A tervekben már megál­modták, milyen is lesz a le­endő város. Pillanatnyilag a település központja közelíti meg legjobban jövendő for­máját. Itt most is jelentős építkezéseket tartanak. Há­rom új ház készül, melyek sok családnak adnak otthont. Földszintjükön pedig üzletek, szolgáltatóegységek kapnak helyet. A 15 lakásos házban gyógyszertár, a 40 lakásos épületben takarékszövetkezet, a 22 lakás alatt pedig két bu­tik, kölcsönző, cipő- illetve, könyvesbolt nyílik jövőre. KISKÖZPONTOK Tiszavasváriban két alköz­pont kialakítását is elhatá­rozták. Az egyik az egykori büdi részen lesz, ahol már át­adtak egy ABC-t és egy ét­termet. Ezekkel egyidőben mezőgazdasági szakboltot is avattak a kerületben. A má­sik alközpont az Alkaloidánál alakul ki, ahol javában tart egy butiksor építése. Az Al­kaloida-lakótelepen pedig megkezdték egy egészségügyi komplexum alapozását szak­orvosi rendelőkkel, terhes­gondozóval, gyógyszertárral. Az új létesítményt jövő au­gusztusban vehetik birtokba az ott lakók. déglő is nyílt a közelmúltban a nagyközségben. Régi gondjuk a tiszavasvá- riaknak, hogy kinőtték a ben­zinkutat. Már épül az új, me­lyet még az idén megnyitnak a forgalom előtt. FÓKUSZBAN AZ IDEGENFORGALOM Sajnos, ma még hosszan sorolhatjuk a hiányosságokat is. Feltétlenül szükség lenne például egy legalább 4 osz­tályos áruházra. Égető fel­adat a szennyvízhálózat bő­vítése, vagy a villanyhálózat rekonstrukciója is. A víkend- telepen a fürdő környékén vendéglátóhely és bolt építé­se a legfontosabb. Tiszavasvári nevét egyelő­re az Alkaloida öregbíti. Pe­dig akár idegenforgalmi ne­vezetesség is lehetne a tele­pülés, hiszen 67 fokos hőmér­sékletű meleg vizű strandján a víz minősége vetekszik a hajdúszoboszlóival. A fürdő már ma is sok vendéget vonz — főleg a borsodi iparvidék­ről. Igazi turistaparadicsom alakulhatna ki a fürdő kör­nyékén. Ennek alapjait igye­keznek megvetni azzal, hogy jövőre célul tűzték ki egy au ­tós- és egy magánkemping, valamint egy ifjúsági tábor létrehozását. Tiszavasváriban úgy tart­ják: bátran kell tervezni. Hi­szen eddig amit komolyan akartak — ha nagy erőfeszí­tések áfán Is — de valóra vált. Ez a biztosíték árra, hogy a következő években to­vább gyarapodik a nagyköz­ség. Házi Zsuzsa PÉLDÁK — ÖSSZEFOGÁSBÓL Különösen az elmúlt há­rom évben lépett nagyot Ti­szavasvári. Példát mutattak összefogásból, hiszen ügyes szervezéssel, jó együttműkö­déssel 300 millió forinttal tud­tak többet költeni fejleszté­sekre a tervezettnél. Összefo­gás nélkül még most is el­avult, zsúfolt lenne a Vasvá­ri Pál általános iskola. Bő­vítése társadalmi munkában történt, amely során több millió forintos értéket te­remtettek a tiszavasváriak. Együttműködésre a jövőben is nagy szükség lesz. Példá­ul a gázvezetékrendszer bő­vítéséhez. Jelenleg 7 és fél kilométeres a hálózat. Építé­se folytatódhat — feltéve, hogy segít a lakosság is. Legtöbb újdonságnak a múlt évben örülhettek az itt élők. Megnyílt a szolgáltató­ház, ahol Patyolat, fodrászat, háztartási gépjavító műhely, s fotószalon működik. — Ugyancsak tavaly avatták a MODUL szervizt, s a meste­rek házát, melyben hét kis­iparos áll a lakosság rendel­kezésére. Létesült egy vas­edény. valamint egy műsza­ki, jármű szaküzlet. Több butik és két magán kisven­Ax iiietőkos írja Mennyi a parlag? A Kelet-Magyarország ok­tóber 17-i számában a Sok a parlag, Minta a földér­tékhez című cikkben azt ol­vashattuk, hogy „Települé­senként átlagban 35—40 hek­tárnyi föld hever évente parlagon.” Ez így nem valós, mert ez a szám az összes földhivatali illetékességi te­rületen feltárt, művelésen kí­vül hagyott területre vonat­kozik. A Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé került előterjesztésben a kö­vetkezőt fogalmaztuk meg: „a tanácsok évente átlagban 35—40 hektárnyi területen tapasztalják a művelési kö­telezettség elmulasztását és mintegy 300—320 felszólítást kell kiadni.” Az átlag szó nem a tanácsokra, hanem az évekre vonatkozik. Pózner János, a kisvárdai földhivatal vezetője Januártól: leáiyváiiaiaiok a húsiparnál Szervezéssel javítják az ellátást Gazdagon megrakott pul­tok, a korábbinál több ol­csóbb húskészítmény, friss áru hétfőn is. Dióhéjban ez jellemzi a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat idei árukí­nálatát. A lakossági igénye­ket figyelembe véve nem­rég új termékekkel jelentkez­tek. Sőt, ősztől vasárnapi műszakot szerveztek, hogy hétfőn is legyenek hurkafé­lék, kenőmájasok, disznósajt vagy például parizer a bol­tokban. A jövedelmezőbb gazdálko­dás érdekében most új fel­adatba vágott a vállalat. Jö­vő év januárjától egy hiz­laló, valamint egy gépkocsi­javító és szállító leányválla­lat megalakítását határozták el. Az elképzelések szerint mintegy 300 embert foglal­koztat majd a sertéshizlaló leányvállalat. Dolgozói első­sorban hizlalással, emellett tenyésztéssel is foglalkoznak. A Csengerben tenyésztett vemhes kocákat kistermelők­höz helyezik ki, akik munká­ját kedvezményes akciókkal segítik. Lesz helyük a te­nyésztőknél megfialt kocák malacainak is: ezeket vásá­rolják fel hizlalásra. A gépkocsijavító és szál­lító leányvállalat — amely | várhatóan másfél száz dolgo- l zót számlál — a húsipari I vállalat saját járművei mel- [ lett gondoskodik a partner- [ szövetkezetek járműveinek \ javításáról is. Emellett pedig részt vesz az élőállat-szállí­tásban. írték lehet a hulladék Tartalmas programot bo­nyolított le október 17—23 között a Kelet-magyarországi MÉH Vállalat, melynek ha­tásköre három megyére, Haj- dú-Biharra, Szolnokra és Szabolcs-Szatmárra terjed ki. Ahhoz, hogy értékelni tud­juk a rendezvénysorozat hasznosságát, tudnunk kell, amit Egri Tibor, a vállalat igazgatója mondott, neveze­tesen azt, hogy a hasznosít­ható hulladékok iránti keres­let világszerte nőtt, tekintet­tel a mindenfelé tapasztalha­tó nyersanyaghiányra, a nyersanyagok kitermelésének állandóan növekvő költségei­re, valamint a rendkívüli módón (és érthetően) előtér­be került környezetvédelem­re. Mutatja a nálunk is növek­vő keresletet, hogy míg 1980- ban 6 milliárd 300 millió fo­rint értékű hasznosítható hul­ladék gyűlt össze az ország­ban, addig 19Ö5-ben, ennek közel kétszeresét, 11 és fél milliárdot terveznek. Tegyük azonban hozzá: ez nemcsak a MÉH Vállalat feladata, ha­nem az egész országot átfo­gó ügy. S hogy a kérdésben járatlanok is érzékelni tud­ják a hasznosítható hulladé­kok gyűjtésének jelentőségét, álljon itt néhány jellemző adat. Egy tonna vashulladék 5 tonna vasércet takarít meg; a színesfémhulladékok újra­hasznosításához tízszer keve­sebb energia kell, min; az ércek feldolgozásához, az alumínium esetében pedig huszadrész energia szüksé­geltetik csak. És, hogy a kör­nyezetvédelemhez is közelebb kerüljünk: egy tonna papír Szekercével „érvelt a részeg asszony Hét éve kötött házasságot Beregdarócon Bán József és Szerényi Erzsébet. A fiú szü­lei házat vettek a fiatalok­nak, hogy házasságuk kezde­tétől teljes anyagi biztonság­ban éljenek a gyerekek. Há­zaséletük két évig kiegyen­súlyozott volt, ám ettől kezdve az asszony inni kez­dett, aztán a férj sem akart lemaradni és egy-egy ivászat után rendszeressé vált közöt­tük a veszekedés. Mindketten kötekedők, izgágák voltak, így az utóbbi időben már nemcsak veszekedtek, hanem hol puszta kézzel, hol a ke­zük ügyébe akadó tárgyak­kal ütötték-verték egymást. A férj csendesebb, félénkebb természetű, az asszony erő­szakosabb volt, s legtöbbször az történt, amit ő akart, sőt a verekedésekből is ő került ki legtöbbször győztesen. Januárban megbetegedett Bánék két gyermeke. Fertő­zése« hasmenésük volt, ezért több orvoshoz is elvitték őket, de mivel egyikük nem gyógyult meg, február 25-én mentővel a fehérgyarmati kórházba szállították. Másnap a férfi munkások­kal metszéshez látott, az asszony pedig főzéshez, de kilenc órára úgy berúgott, hogy kénytelen volt lefeküd­ni. Egy óra múlva újra inni kezdett, sőt el akart menni a kórházba, meglátogatni a gyereket. A férj kifogásolta ezt: mit mondanak az orvo­sok a részeg anyára. Bánné azonban menni akart. Ezen alaposan össze is vesgtek, s az asszony annyira ingerült lett, hogy egy szekercével hátulról leütötte a férjét. Bán föl akart állni, de az asszony utánalépett és még négyet ütött férje fejére. Az ember feje erősen vérzett, ám felesége nem törődött vele. Később a tanácselnök hívatott mentőt, rendőrt. A kihallgatás után őrizetbe vet­ték Bán Józsefnét. A férj sok súlyos sérülést szenvedett, hiszen az ütések több helyen betörték a ko­ponyát, agyzúzódása keletke­zett, azóta is keresőképtelen és élete végéig viseli majd a szekerce nyomait. A megyei bíróság dr. Koz- máné dr. Váradi Katalin ta­nácsa emberölés kísérletéért 6 év börtönre ítélte Bán Jó­zsefnét és 6 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helyben­hagyta, így az jogerőssé vált. begyűjtése 12 fát kímél meg a kivágástól, s ma, a papír- hulladék gyűjtésével évente 2000 hektár erdőt mentünk meg önmagunknak. Az általában igaz tények után nézzük meg, miként ál­lunk mi, Szabolcs-Szatmár megye a hulladékok gyűjté­sében. A vállalat debreceni központja szerint nincs ok a szégyenkezésre, hiszen ösz- szesen 161 állami vállalattal és szövetkezettel állnak me­gyénkben szerződéses vi­szonyban, lényegében minden általános iskola részt vesz a gyűjtésben, s csak a diákok három és fél milliós értéket tettek lé az esetünkben igen csak jelképes asztalra. Idén pedig mintegy 200 millió fo­rintos árbevétel származik majd Szabolcs-Szatmárból, s a tervek szerint 21 ezer ton­na ócskavas, 1800 tonna szí­nesfém és 5500 tonna papír gyűlik össze a MÉH telepein. Kétségtelen: fokozható és fokozni is kell a gyűjtés üte­mét — tekintettel a valóban rendkívüli hasznosságra —, ám ehhez egyebek közt sok­kalta több telepre lenne szük­ség, mivel a jelenlegi átvételi árak mellett meggondolandó esetleg kilométereket autóz­ni, vagy cipekedni a néhány kiló papírral, pár rozsdás vas­darabbal. A Kelet-magyarországi MÉH Vállalat rendezvénye nemcsak az elméleti fejtege­tések jegyében zajlott, mert olcsó áruk vásárát és kiállí­tását is rendeztek, s ami ta­lán még fontosabb, szakmai napokra is sor került. Ezeken különféle cégek képviselői jöttek össze, hogy felajánlják, ami számukra fölösleges, ám más vállalatnál esetleg lét­kérdés bizonyos, másutt hul­ladékanyagok megléte. Hogy ez mennyire igaz, ahhoz ele­gendő volt csak fülelni a megbeszéléseken. S. Z. mm Ötletek lapokból GYÖGYTERÁPIA ASZTMÁS GYEREKEKNEK A Pécsi Nevelési Központ az el­ső hazai intézmény, amely az asztmás gyerekeknek rendszeres segítséget nyújt. Az intézményben az eddigi legsikeresebb gyakorla­tokat átvéve foglalkoznak tizen­nyolc általános iskolás gyerekkel. Miből áll a rendszer? Szakembe­rek — pszichológus, orvos, test­nevelő — felügyeletével csoport- terápián vesznek részt, tornáznak a gyerekek. Akik egyáltalán nem mozogtak, az iskolai testnevelés órán felmentettek, megtanulnak úszni. Természetesen a gyerekek­kel nagyon óvatosan bánnak. Légzéskondícionálással erősítik a .tüdőt, készítik fel őket a munká­ra. A kezdeti időszakban, fokozott szükség van a pszichológusok szakavatott segítségére, hisz na­gyon zárkózott, sérült, gátlásos gyerekek (ne feledjük: betegek). Irányelv a fokozatos, óvatos ter­helés. A fizikai állókészséget — is! — igénylő foglalkozásokon a testnevelők mellett állandó orvo­si felügyeletet biztosítanak és rendszeresen találkoznak a szü­lőkkel is. ÉJJEL, MIKROBUSZ — NAPPAL 3RÁNYTAXI Mikrobusz iránytaxi közlekedik a tatabányai Skála Sztráda Áru­ház ás Tatabánya-Kertváros kö­zött munkanapokon és szabad szombatokon. Indulása az áruház­tól 10, 12, 14, 16 és 18 órakor. A viteldíj — csomagokkal együtt utasonként 20 forint. Az iránytaxi kötött vonalon jár, kívánságra bárhol megáll, és végcélként az utas által megjelölt címre megy Tatabánya-Kertvárosban, A jel­zett kétóránkénti indulások közi különjáratokat tesz az iránytaxi. A napközben iránytaxiként köz­lekedő mikrobusz éjszaka taka­rékossági járatokat bonyolít le. Néhány vonalon, ahol kevés az utas, mikrobusz teszi meg az utat. A kisebb kocsi futtatása je­lentős üzemanyag-megtakarítást eredményez. MÜPÁRTOLŐ KÖR Üj és bizonyára sokakat érdek­lő kezdeményezéssel állt elő a békési városi művelődési köz­pont, mely évek óta eredménye­sen támogatja a képzőművészeti élet kibontakozását, a legkülönfé­lébb módszerekkel segíti a művé­szeti kultúra terjesztését. Ilyen­nek ígérkezik a műpártoló kör is. A művelődési központ levélben kereste fel azokat, akik — meg­ítélésük szerint — közeli kapcso­latban állnak a képzőművészet­tel, és vázolták elképzeléseiket. Ezek szerint a kör tagjai — a művelődési központ szervezésében ----rendszeres kapcsolatot ala­kíthatnak ki ma élő képzőművé­szekkel, és a 250 forintos havi tagdíj ellenértékeként minden hó­napban egy sorszámozott, eredeti grafikát kapnak az alkotó mű­vész saját kezű szignójával. Ugyanakkor körműterem-láto- gatáson vesz részt neves művé­szeknél, előadásokat hallgathat­nak a kéipzőrnűvészet tárgyköré­ben, információt kapnak a me­gyei kiállításokról, és minden év végén katalógust a grafikákat ké­szítő művészektől. „MUNKAKUKACOK” Kedvező külföldi tapasztalatok után ügyes hazai szakemberek nálunk is munkába állítottak né­hány tucat gilisztát. Tulajdon­képpen a dolog roppant egysze­rű, az ügyes vállalkozónak nincs más tennivalója, csupán megfe­lelően kell élelmeznie kis véden­ceit. Miközben a giliszták elfo­gyasztják a nekik szánt szerves anyagot, belsejükben egy apró kis vegyigyár kezdi meg műkö­dését. A megemésztett táplálék­ból aztán a biokertészetben kivá­lóan hasznosítható termék kelet­kezik. A giliszták által előállított humusz tökéletesen megfelel a követelményeknek. Nem tartal­maz semmilyen káros vegyszert, sőt az emésztés során elpusztul­nak a kólibaktériumok, a penész­gombák és megöli az állat a szalmonellát is. Másrészt 1 gramm gilisztahumuszban kétbiliiárd hasznos baktérium van. Mindez széles körű felhasználást tesz lehetővé. Az elmúlt néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott — a múltban csupa nádfedeles házikóval beépített — Nagy- cserkesz látképe. (Jávor László felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents