Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

1984. október 21. Kelet-Magyarország 7 1984. október 21., vasarnap 1984. október 22., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8,05: öt kontinens hét napja. — 8,20: Énekszóval, muzsiká­val. — 9,00: Apát keresek. Rá­diójáték. — 9,44: Az MRT gyer­mekkórusa énekel. — 10,05: Vi­valdi: Hat hegedűverseny. — 11,00: Gondolat — jel. — 12,05: Harminc perc alatt a föld kö­rül. — 12,35: Édes anyanyel­vűnk. — 12,40: Egy korty ten­ger. Fekete Gyula írása. — 12,50: Az élő népdal. — 13,00: Jussi Björling operaáriákat énekel. — 13,30: Szonda. — 14,10: Határ — idő —- napló, — 15,03: Lovass Lajos nótákat énekel. — 15,17: A rossz orvos. Kosztolányi Dezső elbeszélésé­nek rádióváltozata. III/2. rész. — 16,05: Művészlemezek. — 17,00: Jelen időben. — 17,30: Évszázadok mesterművei. — 18,15: Misi Mókus kalandjai 7. — 18,40: Rádiószínház. Sári bí­ró. Móricz Zsigmond vígjátéka. — 19,54: Kedves zeneműveim. — 21,00: Töltsön egy órát ked­venceivel. — 22,25: Lemezpnú- zeum. Clemens Krauss Richard Strauss-műveket vezényel. — 23,23: Akkor is megérte. Simo- nyi Imre versei. — 23,38: Rita Gorr operaáriákat énekel. — 0,10: A New York-i rézfúvós- együttes játszik. PETŐFI RÁDIÓ „ 8,00: Népszerű muzsika — jj koránkelőknek! — 7,05: A ró­mai katolikus egyház félórája. — 7,35: Vasárnapi orgonamu­zsika. — 8,05: Bende Zsolt ope­rettfelvételeiből. — 8,27: Ré- musz bácsi meséje. A Gyer­mekrádió nyilvános felvétele. — 9,10: Magnóról, magnóra. — 9,50: 69 perc a színházról. — 11,10: Vasárnapi koktél. —12,03: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.05: .........késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?” Legkedvesebb verseiből válogat Bánki Zsuzsa. — 13,24: Mit hallunk? — 14,00: Százszorszép színház. Ludas Matyi. Fazekas Mihály elbeszé­lő költeménye rádióra alkal­mazva. — 15,05: Táskarádió. — 16,00: Poptarisznya. — 20,00: Slágermúzeum. — 21,05: Tár­salgó. — 22,30: Népdalok. — 23,10: Szórakoztató zene éjfé­lig. — 24,00—4,30: Éjféltől — hajnalig. 3. MŰSOR 7,00: Reggeli hangverseny. — 8,11: Komoly zenei zsákba­macska. — 10,00: Uj Zenei Új­ság. — 10,45: öt kontinens hét napja. — 11,00: Igor herceg. — Részletek. — 11,58: A zeneiro­dalom remekműveiből. — 12,55 Kis magyar néprajz. — 13,05 Umberto Tozzi énekel.- — 13,37 Csengery Adrienne énekel. — 14,30: Népdalfeldolgozások. — 15,00: Zenekari muzsika. — 16,11: Rádiószínház. A hentes. Szakonyi Károly hangjátéka. — 16,52: Haydn: G-dúr vonósné­gyes. — 17,13: A Quenn dobo­sa. 30 perc muzsika Roger Tay- lorral. — 17,43: Peter Brook az operáról. — 18,30: Na matern- jem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagy­termét. A Szlovák kamarazene- kar hangversenye. — Közben, kb. 20,20: A főrendező. Pál Istvánnal beszélget Cseh Éva. — Kb. 20,40: A hangverseny­közvetítés folytatása. — Kb. 21,25: Kórusmuzsika. — 21,45: A Mahavishnu zenekar lemezei. VI 2. rész. — 22,30: Fejezetek a bolgár—magyar kulturális kap­csolatok történetéből. IV. — 23,10: Fúvósátiratok. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 8,00: Hírek. Lapszemle. Év­fordulónaptár. — 8,20: Húszon innen, húszon túl (ism.) — 9,00: Tájközeiben — Kántorjá- nosi (Gönczi Mária). — 9,57— 10,00: Műsorelőzetes. — 18,00— 18,30: Hírösszefoglaló. Észak-ti- szántúl sporteseményeiről. (A nap szerkesztője: Horvát Pé­ter). MAGYAR TT 8,00: Tévétorna (ism.). — 8,05: Orosz nyelv kicsiknek. — 8,15: óvodások filmműsora: 1. A ta­lálékony kisfiú. Lengyel rajz­film. — 2. Mesék a világból. — XIII/4. rész: A só legendája. — 8,35: Pufi kalandjai. VII/1. rész: Az áruló fia (ff.). — 9,05: Kicsi a bors. 8. rész. — 9,20: Bolondos leg-szikon. Angol film (ism.). — 9,55: Vasas—Bp. Spartacus bajnoki női kézilab­da-mérkőzés. — 11,15: Hírek.— 11,20: Zenebutik. Juhász Előd műsora. — 15,10: Képújság. — 15,15: Műsorainkat ajánljuk! — 15,45: Az Orionból kérték . . . Az önök kérték különkiadása. — 17,15: Reklám. — 17,20: El­mebajnokság. Egri János mű­sora. — 18,00: Delta. Tudomá­nyos híradó. — 18,25: Reklám. — 18,40: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 18,45: Tévétor­na. — 18,50: Esti mese. —19,00: A Hét. — 20,00: Hírek. — 20,05: Óriás. Az MTV és a MOKÉP közös produkciója. (14 éven fe­lülieknek!) — ^1,20: Sporthí­rek. — 21,35: Szülőföldem, Isz­ykáz. Bemutatja: Ágh István.— 22,25: Hírek. 2. MŰSOR 20,00: Johann Strauss-kon­cert. Osztrák film. — 21,15: Reklám. — 21,20: A Kozmosz. Amerikai rövidfilmsorozat. — XIII/8. rész: Utazások térben és időben. — 22,20: Képújság. SZOVJET TV 17,05: A cirkusz porondján. — 18,00: Filmutazások klubja. — 19,00: Híradó. — 19,35: Labdarú­gószemle. — 20,05: Dzsessz­panoráma. — 21,05: Hírek. 22., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A ré­szeg hajó. Rimbaud versei. — 9,39: Ki kopog? — 10,05: Nyit- nikék. Kisiskolások műsora. — 10,^5: Madárház. Műsorvezető: Lukin László. — 10,53: Múzeális felvételeinkből. — 11,05: A föld, amelyen élünk. — 11,25: A ma­gyar munkásmozgalom dalai­ból. — 11,37: A sötétség mé­lyén. Joseph Conrad regényé­nek rádióváltozata. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Utak, ösvények ... — 13,05—13,59: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14,10: Molnár András operettfelvételeiből, — 14,35: Miadelon, az eb. Szerb Antal novellája. — 14,55: Édes anyanyelvűnk (ism.) — 15,00: Irodalmi évfordulónaptár. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Ugróiskola, — 17,00: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 17,30: Népzenekedvelőknek. — 18,00: Van új a nap alatt. Tudomá­nyos híradó. — 18,15: Hol volt. hol nem volt ... — 19,15: Rá­diónapló. — 20,45: Egy este Gregor Józseffel. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Halló, itt vagyok! — 23,30: de Falla: A bűvös szerelem — balett. — 0,10: Nagy Tibor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nótamuzsika.- — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05—12,00: Napközben. Zenés délelőtt. — Közben: 10,25—10,30: Útikalauz üdülőknek. — 10,45—11,00: Lát­tuk, hallottuk. — 11,25—11.40: Világújság. — 12,10: Fúvósát­iratok. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Cigánydalok, csárdások. — 13,05: Pophullám. — 14,00—17,00: Kettőtől ötig... A rádió kívánságműsora. — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tipp­topp parádé. — 19,05: Melis György nótafelvételeiből. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Min­den hangra emlékezem. Ta- mássy Zdenkó összeállítása. — 21,05: És nálunk? Egyed László összeállítása. — 21,35: A lemez harmadik oldala. Beszélgetés Adamis Annával és Darvas Ivánnal. — 23,20: Angot asszony lánya. — 24,00—4,30: Éjféltől — hajnalig. A Petőfi Rádió ze­nés műsora. 3. MŰSOR 9,30: Zenekari muzsika. — 10,36: A Zürichi klarinéttrió hangversenye. — 11,19: Pucci­ni: Edgár. Opera. — 13,05: A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regényéből. — 13,34: Népdalok, néptáncok. — 14,00: Zenekari muzsika. — 15,35: Fiatalok stúdiója. — 16,00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 17,00—17,30: Iskolarádió. — 17,30: Renata Scotto operaáriá­kat énekel. — 18,10: Üj leme­zeinkből. — 19,05: XX. századi magyar politikusok: Gömbös Gyula. — 19,35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. ÜrT- nepi Liszt-hangverseny. — Közben, kb: 20,40. Emlékkiállí­tás. Simonyi János összeállítá­sa Kondor Béla verseiből. — Kb.: 21,00: A hangverseny­közvetítés folytatása. — Kb. 21.40: A Rádiószínház bemuta­tója: Korcsolya. Marja Kurke- la kishangjátéka. — Kb. 21,55: A hét zeneműve. — Kb. 22,25: Operarészletek. — 22,56: Ma­gyar zeneszerzők. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00—18,30: Hétnyitó. Hétfői információs magazin (A tarta­lomból: Hírek — Ütinformációk — Vevőszerviz — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula vála­szol — Fészekrakás ’84. Ripor­ter: Tarnavölgyi György — Tu­dósítások, riportok — Lapszem­le — Hírösszefoglaló — Műsor­előzetes.) (A nap szerkesztője: Haskó József.) MOZIMŰSOR Krúdy mozi műsora, 21-22- én: Ó, KEDVES HARRY! Béke mozi műsora, délután: 21- én: EGY KIS NAPFÉNY. 22- én: A PROFI. Matiné: 21-én. BARNABÁS A SÁRKÁNY c. mesesorozat. Móricz mozi műsora, 21-22- én: PIEDONE EGYIPTOMBAN. MEGYEI ÉS VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Hobbija a munkája Cseresznyefából szekrénysor 21-én 10 urakor a hangver­senyteremben : JELENTÉS EGY SOSEMVOLT CIRKUSZRÓL. Á kecskeméti ..CIRÓKA” Bábszín­ház előadása. Szakmája ács. munkahelye a tarpai Esze Tamás Termelőszö­vetkezet. ennek megfelelően szí­neket. tárolókat, tetőszerkezete­ket épít. Törös Károly szabad idejében is hű marad a fához, csak egészen másképpen mun­kálja meg. Családi házának gé­pekkel jól felszerelt kis műhe­lyében lakásberendezési tárgya­kat. bútorokat készít. A fa vé­sése mellett az esztergálásban ta­lálja meg legjobban kifejezési módját. Nyolc éve készítette az első faragott széket, azóta szá­mos bútort, előszobafalat, erdész­fogast állított össze. Közeli nagy terve, hogy az évek óta szárít- gatott cseresznyefából elkészítse saját lakásába azt a szekrény­sort. amely három-négy darab­ból áll. A fiatal ács szakmunkás szabadidős tevékenysége túlnő a saját portáján. Ismerőseinek, ba­rátainak, a tsz-nek is készít kü­lönféle míves munkákat. Elek Emil Mátészalkai utcanevek Fellegvártól Czine-végig Valamikor csupán egy főutcá­ja és 5—6 mellékutcája volt Má­tészalkának. Az utóbbi évtize­dekben viszont egyre-másra nyi­tottak meg új utcákat a város­ban. Valaha többnyire a módo­sabb gazdák adtak nevet az új településrésznek, mostanában a városi tanács testületé hagyja jóvá egy-egy új utca javasolt nevét. Az új nevek többsége utal a múltra, vagyis hagyo­mányőrző. Másfél évtizeddel ezelőtt könyv jelent meg a városról. A szerző, dr. Csomár Zoltán, olvasmányos írásában nagy teret szentelt az utaknak, az utcáknak. Megemlí­tette, hogy a XVIII. századból ránk maradt feljegyzésekben is szerepeltek a következő nevek: Nagy-vég, Szél-vég, Forrás, Gát, Fellegvár, Czine-vég, Piac utca. Akkoriban a közeli Ecsedi-láp és a meg-megdúzzadó Kraszna sok kellemetlenséget okozott, főleg a település peremén. Sok utcát gyakran víz és sár borított. Ezért az elöljáróság a következőke: rendelte el, mosolyra késztető stílusban: „Mivel ezen mi váro­sunkban többnyire az Telkek és az Utczák igen vizessek és víz- állásúak — keményen parancsoi- tatik — mindenekk, valakikk ilyen vízállású vagy folyású Tel­ke vagyon, hogy jó méj és a víz folyására alkalmatos folyókat tartsanak, mellyen az esztendő­nek minden résziben a Vizek szabad és bátor folyások lehes­senek. Ha valakinek kára kelet­kezik, azon kárát a Nemes Vá­ros Bírói erejekkel, az Árkát tisztán nem tartónk megvehesse, s megbüntetődgyék.” Ilyen vizes, sáros utca volt például a Forrás utca. Az idős emberek tudják, hogy nevét ar­ról az utca végén levő kútról kapta, amelyből forrásszerűen tört elő az ivóvíz. Nem is olyan régen még közkút volt a leapadt forrás helyén. A Fellegvár utca természetesen áz egykori Felleg­várról kapta a nevét. A Zöldfa utca (ma Fürst Sándor u.) két oldalát valaha zöldellő fák övez­ték. Bár ma is így lenne. A Szatmár-szerte ismert Czine- végről ezt írta Csomár Zoltán: „Valamikor a kovácsok utcája volt. A Czine név ugyanis a ko­vács mesterséget jelöli.” Méy alig kezdenek sárgulni azok az okmányok, amelyek bizonyítják, hogy századunk első évtizedében irodalomkedvelők voltak a név­adók. Így nyitották meg, illetve bővítették a Petőfi, a Kölcsey, a Kazinczy, a Csokonai utcát. A felszabadulás után Mátészal­kán is követelmény, hogy új ne­veket kapjanak az utcák. Hogy volt később és hogy van napja­inkban? 1970-ben az árvízkárt szenvedetteknek kisebb lakótelep épült. Az új városrészen az egyik utca neve Szamos lett, a másiké Dobó. Az utóbbi elnevezés hála­adás és emlékeztető is: e házak jó részét az egriek építették. Az északi lakótelep helyén pár év­tizede még virult a mezőgazda­ság, Ezért az itt megnyitott leg­újabb utcákat így hívják: Búza. Kertész . . . És-ha valakinek most jó utcanévjavaslata lenne? A tanács minden jó javaslatnak örül. A nevekről bizottság dönt. Az utcanév ugyanis rólunk vall, amikor nekünk szolgál. (nábrádi) Sóstón látható 4*' Ismét nyílik a sásliliom Hazánkban a liliomok (Li- iaceae) májustól augusz­tus közepéig nyílnak a sza­badban. Természetüket most meghazudtolva, dacolva a szeszélyes időjárással Sóstó néhány kertjében október­ben újra nyílnak a sárga sásliliomok, ezek a szép virágok, amelyeknek Dél- Európa és Nyugat-Szibéria a hazájuk. A liliom virágai fénylő vi­lágossárga színűek, kelle­mes illatúak. Különösen a második világháború után növekedett meg a liliom­nemesítés iránti igény és :odv, mely elsősorban a Hibrid fajták előállítására «■■e r o h r aji / * / I r u Tiszavasvcm krónikájából Virág Gáspár esete a váradi basával A török hódoltság szabolcsi legkeletibb csücskében vissza­vonták már a szentmihályi tö­rökdombi erdőnél tanyázó török előőrsöt és Bak Gáspár, a város hadnagya, olyan hírt kapott, hogy a töröknek ki kell taka­rodni az országból. Az öröm azonban nem sokáig tartott, mert megérkezett a szolnoki Szand­zsák bég szigorú követe, aki meghagyta a Communitásnak (tanács), hogy mint minden év­ben, úgy most 1672-ben is Szent Mihály napjának reggelére sies­sen a város a rá kirótt 37 000 akcsa (625 arany) adót a váradi várba bevinni. Bak Gáspár nyomba összehív­ta a tanácsbelieket és úgy hatá­roztak, hogy bizony nem küldik ők el csak a fél adót. mert jól tudták a múlt példáiból, hogy a törököt felváltó császáriak is az adó behajtásával kezdik „meg­szabadító” munkájukat. Az egyhangú határozat után úgy döntöttek, hogy a város fő- adószedője, Virág Gáspár men­jen a fél adóval Váradra, de a pénzes zacskót legnagyobb hara­gosa, Cellér Balázs hites, menté­iének bélésébe varrták, akit azért adtak kísérőül Virág Gáspár mel­lé, mert így egymást is szemmel tartják és a pénz is odaér Va­radra. A két lovas baj nélkül meg is érkezett és hiánytalanul leszá­molták a fél adót. Kis idő múlva a basa maga elé rendelte a két hajdút és ékte­len mérgében teljes pusztulással fenyegette meg Szent Mihály vá­rosát, ha egy héten belül elő nem hozzák az adó másik felét is. A két megszeppent mindent ígért, csak még egyszer kívül legyenek a váron, de arra nem gondoltak, hogy egyikőjükét — Virág Gáspárt — túszként ott marasztalják, míg a másik fél adó meg nem érkezik. Cellér Ba­lázs hazafelé jövet egész úton kuncogott magában de öröme csak akkor lett teljes, mikor Bak Gáspár úgy döntött: Virág Gáspár Váradon, a fél adó meg Szentmihályon marad! Amikór az utolsó török is el­hagyta a várost, a hadnagy jól tudta, hogy a basa egyetlen ka­tonája sem teszi többé Szentmi- hály földjére piros csizmás lá­bát. Virág Gáspárt az egy hét, le­telte után a basa parancsára a leg vérszomjasabb kopófalka elé dobták és ezek a kiéheztetett vér­ebek egy időre csillapították is éhségüket az ártatlan főadószedő testével. Mikor híre jött. hogy Váradot is elveszítette a török és Virág Gáspár még mindig nem érke zett haza, felesége. Hajdú Bor­bála lóra ült és elindult Várad­ra. hogy megkeresse szeretett, emberét. Hosszas kérdezősködés után egy rabul esett töröktől tudta meg Virág Gáspár szomo­rú végét. Beküldte: Dr, Kerekes Béla Tiszavasvári A képünkön látha­tó rendkívül szelle­mes berendezést Bo­risz Rjabik amatőr feltaláló ötlete nyo­mán tervező mérnö­kök és egyetemi hallgatók fejlesztet­ték ki Ufában. Szov- jet-Baskíria főváro­sában. A kis benzin­motorral felszerelt „csodacsizma” műkö­dése igen egyszerű: lépéskor (helyeseb­ben ugráskor) az üzemanyag-keverék összesűrűsödik, be­robban. s akár két- három méteres szö­kellésekkel lódítja előre a lábbeli hasz­nálóját. A csúcsse­besség a jelentések szerint óránként 25 kilométer körül mo­zog, tehát a szerke­zet viselője akár egy kerékpárossal is ver­senyre kelhet. Fo­gyasztása pedig iga­zán csekély: a szá­mítások szerint egy liter benzin körülbe­lül 80 kilométerre elegendő. Az ötletes találmányt nemrég sikerrel mutatták be Moszkvában is. Hosszú életű akkumulátor Svájci kutatók új típusú ólom- akkumulátort fejlesztettek ki, amelynek alig van szüksége kar­bantartásra — savszintiét kb. irányult. Így a hibridek száma napjainkban már meghaladja a 2400-at. A nö­vény liliom alakú tölcsér­virágai hatcimpások. gyak­ran illatosak, fajok és vál­tozatok szerint a világos­sárgától a narancsvörösig terjed a színük. A virágzó sásliliomok na­gyon szép díszei a kertnek. Tavasszal tőosztással sza­poríthatok a legjobban. A korai virágzókat akár vi­rágzás után is lehet szapo­rítani. Jelentős részük haj­tatható cserepes vagy vá­gott virágként fólia alá ül­tetve. Virágzásuk időzíthető például húsvétra. anyák napjára stb. Hazánkban még kevéssé ismert a cse­repes hajtatás, de már kezd terjedni. A fehéres alapszínű, sár­ga csíkos, kárminpiros fol­tokkal és pettyekkel tarkí­tott Lilium auratum cse­répben nevelne is nagyon szép, és kellemes környeze­tet nyújt a virágok kedve­lőinek. (f) kétévenként elég beállítani desz­tillált víz utántöltésével. A hagyományos savas akku­mulátorokban az akkumulátor- masszát befogadó rács 5—6 szá- aléknyi antimont tartalmazó • lomötvözetből készült. Megálla­pították. hogy a vízfogyasztásért es a tárolás alatti önkisülésért elsősorban ez az antimon a fe- ,elős („antimonmérgezés”). Az antimon beötvözésére az öntési technológia megkönnyítése vé­gett és szilárdsági okok miatt van szükség. A gyártástechnoló­gia korszerűsítésével az ólomrács antimontartalmát 2,5 százalékra csökkentették, s a várt eredmény nem marad el: a káros vízbon­tási folyamat okozta vízfogyasz­tás a harmadrészére, az önkisü­lési folyamat sebessége a felére csökkent. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ilyen akkumulátorral felszerelt autó több mint három­hónapi tárolás után is minden további nélkül elindítható. Az sem mellékes, hogy az élettar­tama szintén számottevően na­gyobb lett. Az új típusú akkumulátor elő­nyeit természetesen csak akkor b aszná lhatják ki, ha a gépkocsi jeszültségszabályozóját jól állí­tották be^ s a villamos fogyasz­tók méretezése is helyes. HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG Hétmérföldes csizma?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents