Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. október 19. Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) li. Ugyanakkor a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre; változatlanul az a célunk, hogy az erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az amerikai rakétatelepítés következményeinek kiküszöbölése révén lehetővé váljék a szovjet—amerikai tárgyalások folytatása. A KGST moszkvai csúcs-, értekezlete, illetve a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülése világosan kifejezésre juttatta, hogy a szocialista országok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmazkodva, következetesen síkra- szállnak alapvető külpolitikai céljaikért és további erőfeszítéseket tesznek a béke megvédésére, a békés egymás mellett élés és együttműködés elősegítésére. A Varsó' Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1983. januári prágai üléséről és a hét európai szocialista ország pártós állami vezetőinek 1983. júniusi moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatoknak megfelelően a magunk részéről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük előtérbe. Továbbra is azt valljuk, hogy az enyhülésnek nincs elfogadható alternatívája. A Varsói Szerződés tagállamai többször kinyilvánították hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján készek az előrehaladásra, a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása terén. A Szovjetunió tárgyalásokat javasolt az Egyesült Államoknak a fegyverkezési versenyben új. veszélyes távlatokat nyitó űrfegyverkezés betiltásáról. Sajnálatos, hogy a tárgyalások mindeddig nem kezdődhettek el. Jelentősek és időszerűek azok a javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására irányulnak. Közülük is kiemelkedik az a javaslat, hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazásáról azok az atomhatalmak, amelyek ezt eddig még nem tették meg. Ez nem sértené egyik állam biztonsági érdekeit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása arra, hogy a két katonai szövetségi rendszer országai kezdjenek tárgyalásokat az erőszakról való lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötéséről. Kifejezésre juttattuk, hogy készek vagyunk — akár a stockholmi konferencia keretében, akár azon kívül — két — vagy sokoldalú konzultáci ókat folytatni a NATO tagállamaival és valamennyi más érintett országgal e szerződés megkötésének előmozdításáról. Némileg biztató, hogy javaslatunkra merev elutasítás nem érkezett, azonban a NATO mindeddig érdemben nem válaszolt. Várkonyi Péter szólt a nemzetközi viszonyokat súlyosan terhelő robbanással fenyegető válsággócokról is. így a Libanonban és a palesztin nép elleni izraeli agresszióról, az ezzel kapcsolatos különmegállapodások ku ■ darcáról; mint mondotta: támogatjuk a Szovjetunió ez év júliusában közzétett javaslatát, amely a kérdés átfogó es minden érintett fél számára méltányos megoldására irányul. A NATO európai tagállamai szintén érdekeltek a békés viszonyok, a kelet-nyugati együttműködésből és az enyhülési folyamatból származó előnyök megőrzésében Meggyőződésünk, hogy a kelet—nyugati párbeszéd hasznos az álláspontok tisztázásában. a bizalmatlanság csökkentésében. A dialógus hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításához. Nagy fontosságot tulajdonítunk a szomszédos szocialista országokkal fenntartott sokoldalú kapcsolataink ápolásának és erősítésének. Meggyőződésünk szerint a kölcsönös megértés és a barátság erősítésének, a termékeny együttműködés elmélyítésének olyan további forrásai a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszédos országokban élő magyar nemzetiség, amely sajátos összekötő kapocs szerepét hivatottak betölteni e létfontosságú kapcsolatok szorosabbra fűzésében. Várkonyi Péter az egyes szocialista országokhoz fűződő viszonyainkról szólva elmondotta: újabb magas szintű találkozókra és egységünk erősítésére ad alkalmat, hogy az európai szocialista országok — akár csak hazánk — az idei, illetve a jövő év folyamán ünnepük felszabadulásuk 40. évfordulóját. Magas szintű képviselőink vettek részt az eddig lezajlott lengyel, román és bolgár évfordulós megemlékezéseken, valamint az NDK megalakulásának 35. évfordulóján. A külügyminiszter kitért arra. hogy az elmúlt időszakban bővültek az államközi kapcsolataink a Kínai Népköz- társasággal. továbbra is készek vagyunk kapcsolataink normalizálására és kölcsönös érdekű fejlesztésére az Albán Szocialista Népköztársasággal. A nemzetközi helyzet pozitív és növekvő fontosságú tényezőjének tekintjük a fejlődő országok nagy többségét tömörítő el nem kötelezett mozgalmat, amelynek jelentős szerepe van az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus. a háborús erők elleni harcban. Nagy figyelmet szentelünk hazánk és a fejlődő országok kapcsolatainak ápolására és fejlesztésére. Szolidárisak'vagyunk a nemzeti függetlenség védelméért harcoló fejlődő országok népeivel. A kormány arra törekszik, hogy külpolitikai irányelveinkkel összhangban még hatékonyabban szolgálja szocialista építésünk ügyét nemzetközi kapcsolataink alakításában és a külpolitikai tevékenységben. Joggal bízhatunk abban, hogy az ehhez elengedhetetlen előfeltétel: a béke megvédhető, és a világ- helyzet alakulása visszaterelhető az enyhülés útjára. A Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy így legyen — mondotta befejezésül Várkonyi Péter. A külügyminiszter beszédéhez több képviselő hozzászólt, majd Várkonyi Péter válaszolt. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a külügyminiszteri beszámolót és a választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke számait be u tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról. Az államtitkár bevezetőben elmondotta, hogy az ország- gyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanácstörvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok megkülönböztetett gondot fordítottak, intézkedéseket hoztak az akkori vitában elhangzottak megvalósítására, a jelzett hiányosságok kijavítására, felszámolására. Ezek eredményeképpen — csak a legfontosabbakat említve — szélesebb körű gazdasági,-ellátási, igazgatási együttműködés alakult ki a városok és a környező községek között. A helyi tanácsok fenntartásába került a lakosság ellátását szolgáló intézmények döntő többsége. Nagyobb figyelmet kapott az állami lakóházak és közintézmények felújítása.. Az egészségügyi intézmények integrációja jelentősen csök- kéntette az ellátás korábbi párhuzamosságait. — Néhány akkor elhangzott javaslat megvalósítása azonban csak fokozatosan oldható meg — mondotta az államtitkár. — így többek között a helyi tanácsok ön- kormányzati jellegének erősítése, gazdálkodási önállóságának fokozása, kisközségekben az ellátás javítása, a községi apparátus felkészültségének növelése. Továbbra is fontos feladat a tanácsi szak- igazgatási szervezet korszerűsítése és az ügyintézés egyszerűsítése. A tanácsok munkáját az elmúlt tíz évben is oly módon kellett fejleszteni, hogy tovább erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük és államigazgatási funkciójuk. A tanácsüléseken részt vevő képviselők tanúsíthatják, hogy a testületi munka tartalmában is, módszereiben is fejlődött. Biztosítani kell a tanácsok önállóságát a helyi feladatok meghatározásában, lehetőségeiket és érdekeltségüket a helyi források kiaknázásában, anyagi eszközeik felhasználásában, a lakosság mozgósításában. További követelmény, hogy a tanácsi testületek következetesebben, érdemi módon kérjék számon határozataik, rendele- teik végrehajtását, fordítsanak nagyobb gondot a szak- igazgatási szerv rendszeres és alapos ellenőrzésére, beszámoltatására. Fontos, hogy a tisztségviselők a döntések előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében növeljék a tanácsi bizottságok szerepét, rendszeresebben kérjék ki a tanácstagok, a lakosság véleményét, gondoskodjanak arról, hogy az apparátus munkájában következetesen érvényesüljön a testületi irányítás. — A kedvezőbb körülmények és a tanácsok tervszerűbb gazdálkodásának eredményeként a beszámolási időszakban számottevően fejlődött a lakossági infrastruktúra. Az előirányzottat túlteljesítve, csaknem 870 ezer lakás létesült, ami érzékelhetően enyhítette a lakásgondokat. A tanulólétszám növekedésének mértékét meghaladva — több mint 10 ezerrel — gyarapodott az általános iskolai osztálytermek száma. Fokozatosan kialakultak a csaknem teljes körű óvodai és az igényeket megközelítő bölcsődei ellátás feltételei. Enyhültek az egészségügyi és a szociális ellátás legégetőbb gondjai, gyors ütemben bővültek a lakossági és a kommunális szolgáltatások, tovább fejlődött a kereskedelmi és a vendéglátóhálózat. Az utóbbi években — a népgazdaság általános helyzetéhez hasonlóan — nehezebbé váltak a tanácsi gazdálkodás, így a településfejlesztés és intézményfenntartás körülményei A tanácsok VI. ötéves tervükben ugyan névlegesen nagyobb fejlesztést irányozhattak elő. mint amennyit az előző tervidőszakban teljesítettek, azonban a tényleges felhasználás ennél kevesebb lesz a népgazdasági egyensúly megőrzését célzó kényszerű korlátozó intézkedések miatt. A tanácsok — a nagyobb önállóság lehetőségeivel élve. kezdeményezőkészségük fokozásával — általában igyekeztek alkalmazkodni a nehezebb körülményekhez. — A gazdaságirányítás napirenden lévő továbbfejlesztése várhatóan javítani fogja a tanácsi gazdálkodás feltételeit is. A Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelően az érintett központi szervekkel azon dolgozunk, hogy — a központi ás megyei kötöttségek csökkentésével — mindenekelőtt a városi és a községi tanácsok önállósága erősödjék, kapjanak gazdálkodásukhoz tágabb mozgásteret. Az államtitkár ezután a tanácsok területi igazgatási beosztásának az ország adottságaihoz és a megyék sajátosságaihoz alkalmazkodó továbbfejlesztéséről szólt. Utalt arra, hogy az elmúlt évtizedben 23 nagyközség kapott városi rangot, lényegében befejeződött n községi közös tanácsok szervezése. A közös tanácsok rendszere elősegítette az egymással szoros kapcsolatban álló községek összehangoltabb fejlesztését. A társközségekben megalakultak ugyan a tanácstagi csoportok, á szükséges hatáskörök és képviseleti jogok irányában azonban nem tudtak érdemi testületi tevékenységét kifejteni. Ezek indokolták elöljáróságok létesítését. Az elöljáróságok a jövőre esedékes általános tanácstagi választások után alakulnak meg. A módosított tanácstörvény biztosítja a működésükhöz szükséges legfontosabb hatásköröket. Például: az elöljáróságok véleménye nélkül a társközséget érintő lényeges kérdésben nem határozhat majd a közös" tanács, s az elöljáróság a rendelkezésére álló anyagi eszközök felett önállóan dönthet. Az elöljáróságok létrehozásával a testületi képviseletben egészséges, társadalmilag szükséges, a szocialista demokratizmust erősítő decentralizálást hajtunk végre. — Háromnegyed év tett el azóta, hogy áttértünk a helyi párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új rendjére. Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A községi lakosság ügyeinek intézésében átmenetileg sem következett be nagyobb fennakadás. A tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városkörnyék kialakítása, központjaik kiválasztása és a községek városkörnyéki beosztása. A megyei tanácsok a megszűnt járási hivatalok személyi állományából, létszámából és béralapjából — feladataik növekedésével arányosan — a helyi tanácsokat erősítették meg. Megnyugtató, hogy a községek nagy többsége a járások nélkül is jól megáll a lábán, sok községben a korábbiaknál önállóbban, öntevékenyebben dolgozik a tanács. A következő években az új irányítási rendszer stabilizálását, a tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és munkájának tartalmi javítását tekintjük elsődleges feladatnak — mondotta befejezésül Papp Lajos. Miután a képviselők felszólalására Papp Lajos válaszolt, határozathozatal következett: az országgyűlés a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag elfogadta. Majd interpellációk hangzottak el. A válaszok után az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Gulyás Emilné dr. felszólalása Az országgyűlés őszi ülésszakán a tanácsokról szóló 1971-es törvény végrehajtásáról szóló vitájában felszólalt Gulyás Emilné dr., Sza- bolcs-Szatmár megye 14-es választókerületének képviselője is, aki a többi között a következőket mondta: — Szabolcs-Szatmár megye — benne választókerületem „— csakúgy, mint hazánk minden tája. gyökeresen megváltozott az elmúlt 4 évtized alatt. Pedig a természet sokszor mostoha volt hozzánk, de társadalmunk lényegéből fakadóan szorgalmas munkánk nyomán egyre inkább szocialista módon élünk. S ha van is ezernyi gondunk, tennivalónk, lassan behozzuk történelmi hátrányunkat. Ebben nagy szerepe van tanácsrendszerünknek is, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jól szolgálja a szocializmust, a lakosság érdekeit. Az eredményes munkát elismerve néhány észrevételt és javaslatot tett a képviselő. Elmondta: halaszthatatlan feladat a tanácsok hatáskörét és ezzel együtt felelősségét is növelni. Számtalan példa bizonyítja, hogy ha nem felülről írják elő a tennivalókat, hanem a helyi tanácsok döntenek saját sorsukról, akkor élénk vitatkozásban felelősségteljes döntések születnek. Vitatkozni kell azzal a nézettel, hogy mivel kevés a pénz fejlesztésekre, nem lehet alternatív javaslatokat hozni, nincs miben döntsenek a tanácsok. Igenis van, hogyha jobban gazdálkodunk a rendelkezésre álló pénzeszközökkel. Szükség van arra is, hogy a tanácsok okosan, az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően osszák el a rendelkezésre álló pénzeket. Szólt a tartalékokról, az esetenként előforduló pazarlásról is. Példának az embereket bosszantó tervszerűtlen útfelbontásokat, az elhúzódó beruházásokat, a középületek karbantartásának elhanyagolását, vagy a nem eléggé átgondolt terület- és településfejlesztési koncepciókat említette, amelyeket évek óta bírálnak falugyűléseken, népfrontbizottsági üléseken és más fórumokon. — Tudom — folytatta —, hogy megváltó, minden területre érvényes módszerek nincsenek. De az élet bizonyítja, hogyha a tenni kész emberek sokasága véleményezi terveinket, ha megteremtjük mindenhol a beleszólási jogot a közügyekbe, akkor az emberek támogatják kitűzött céljainkat. — Példának hozhátom megyénkből és választókerületemből is a vízművesítést. a gyermekintézmények fejlesztését, vagy öregek napközi otthonának létesítését, amelyből 36 működik megyénkben és csak egy épült állami pénzbőr, a többit társadalmi munkával hoztuk létre. De felmérhetetlen értékű a fásításra, a városi körzetek és falvak tisztán tartására indított akciók értéke is. Gulyás Emilné ezután a népképviseleti jelleg fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. amely hozzájárul a tanácstagok aktivitásánaík javításához. Javasolta, hogy fontosabb témákban, mint például a' éves és a középtávú tervek, a települések jövőjét eldöntő fejlesztési koncepciók, a regionális hosszú távú Ielvek, az iskolák körzetesítese, az orvosi hét végi ügyeletek rendsz-ere — amelyekhez nélkülözhetetlen a társadalmi vélemény — kérjék ki a népfrontbizottságok véleményét. — Szükségesnek tartjuk — folytatta Gulyás Emilné —, hogy a tanácstagi beszámolók rendszeresek legyenek, forduljanak az állampolgárokhoz bizalommal akkor is, ha olyan feladatokat keli megbeszélni, ami nem népszerű. Példának említette a jóváhagyott fejlesztési tervek csökkentését. Elismeréssel szólt a tanácsi vezetők és az apparátus munkájáról, az átszervezést követő időszakban szerzett tapasztalatokról, majd igv folytatta: — Választókerületem lakossága nevében e napirend kapcsán is tisztelettel kérem a kormányt, tartsa napirenden a jövőben is a gyengén ellátott területeken élő lakosság életkörülményeinek javítását. Megfogalmazódott csoportülésünkön is, hogy igazságosabb terület- és településfejlesztést kérünk. Ügy ítéljük meg, hogy az egyes megyék között nagy különbségek vannak a fejlesztési források elosztásában. — Képviselőtársaim tudják, hogy a községek, főként a kisközségek lakosságát megtartani csak úgy lehet, ha javítjuk az életfeltételeket, munkahelyet, megfelelő szolgáltatást, kulturális feltételeket tudunk biztosítaiji. Nagy szükség van ezzel a témával foglalkozni, mert még mindig több tíz ezer fő — főként fiatal — ingázik, vagy végleg elköltözik a megyénkből. — Az ingázásnak most csak azt az oldalát szeretném hangsúlyozni, amely morális problémákat is jelent. A fiatalok, főként a kislányok, ha kikerülnek a szülői felügyelet alól. a nagyvárosokban albérletekben, munkásszállásokon laknak, amelyeknek sokszor kedvezőtlen következményeit ismerjük. Ezért is feltétlenül szükség volna arra, hogy továbbra is települjenek a megyébe ipari üzemek, hogy foglalkoztatni tudjuk az ifjúságot. Nyilvánvaló, hogy munkahelyeket létrehozni csak tanácsi pénzeszközökből nem lehetséges. Még akkor sem, ha a tanácsok nagyobb önállóságot kapnak a gazdálkodásban. Ez főként a kistelepüléseken sajnos nem sokat segít, hiszen alig van helyi forrás, csak nagyon kis mértékben fokozható a saját bevétel. — Nem olyan egyértelmű az együttműködés a megye, a város, a községek között, mint ahogy a jelentésben megfogalmazták. Továbbra is nagy figyelmet érdemel a megfelelőbb módszerek kialakítása. Bár nem szorosan a tanácsi munkához tartozik, de szót érdemel, hogy megyénkben a tanácsi hálózat korszerűsítésével két járás- bíróságot is megszüntettek. Ez nem volt eléggé átgondolt. Ellenérzéseket vált ki az emberekből, hiszen 30—40 kilométert kell utazni, többszöri átszállással, ha valakinek ügyes-bajos dolga van a bíróságon. Kérem, szíveskedjenek megvizsgálni ezt a bejelentésemet. — A tanácsi hivatal elnökének beszámolóját ezekkel a megjegyzésekkel elfogadom, mert tény, hogy a tanácsi testületek és az apparatus dolgozóinak többsége a nép érdekében tevékenykednek és feltétlen bizalmat érdemelnek — fejezte be felszólalását a szabolcs-szatmá- ri képviselő. Papp Lajos beszámolója
