Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. október 18. Csernyenko válaszai a Washington Post tudósítójának kérdéseire A The Washington Post moszkvai tudósítói irodájának vezetője azzal a kéréssel fordult Konsztantyin Csernyenkó- hoz, hogy válaszoljon a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő olyan kérdésekre, amelyek „nemcsak a The Washington Post olvasóit, de világszerte emberek millióit foglalkoztatják’'. Leopold Gratz osztrák külügyminiszterrel Varsóban megbeszélést folytatott Wojciech Jaruzelski. A kép a tárgyalások előtt készült. Contadora-békoterv tanácskozás Madridban Kérdés: Reagan elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok kész a Szovjetunióval felújítani a párbeszédet számos tárgykörben, így a fegyverzetellenőrzésről is. Hogyan ítéli meg a Szovjetunió a Reagan elnök által kinyilvánított tárgyalási készséget? Válasz: Már korábban is elhangzottak kijelentések az amerikai kormányzat tárgyalási készségéről. Azokat azonban egyetlen alkalom- • mai sem kísérték olyan reális tények, amelyek azt mutatták volna, hogy tényleges igény lenne igazságos és kölcsönösen elfogadható alapon történő megállapodásra kapcsolataink akárcsak egyetlen kérdésében — mindenekelőtt a fegyverzetkorlátozás területén és a háborús veszély csökkentésében. Az által-unik előterjesztett konkrét javaslatok minden alkalommal válasz nélkül maradtak. így volt ez például idén márciusban, amikor a másik félnek számos javaslatot tettünk. Megállapodás elérése akárcsak néhá- nyuikban is reális előrehaladást jelentett volna mind a szovjet—amerikai kapcsolatokban, mind a nemzetközi helyzet egészében. A javaslatainkra adandó válaszok elől azonban a másik fél egyszerűen kitért. így volt ez júniusban is, amikor indítványoztuk, hogy kössünik megállapodást a világűr miliitarizálódásának megelőzéséről. Akkor válaszoltak ugyan, de hogyan? Megkísérelték megváltoztatni a tárgyalások tárgykörét; azt javasolták, hogy a nukleáris fegyverekre vonatkozó kérdéseket vitassunk meg, tehát olyanokat, amelyekről korábban Genfben folytattunk tárgyalásokat, ám e tárgyalásokat az Egyesült Államok szétrobbantotta. Washington nemcsak kitért az elől, hogy elhárítsa az új amerikai rakéták nyugateurópai elhelyezésével emelt akadályokat, hanem még folytatja is rakétáinak telepítését. Mi a helyzet a világűrrel? A fegyverkezési versenynek a világűrből való kirekesztése helyett azt javasolták nekünk, hogy egy ilyen verseny szabályait dolgozzuk ki. Ez azonban lényegében maga az űrfegyverkezési verseny törvényesítését jelentené. Érthető módon mi ebbe nem egyezhetünk bele. A mii célunk a világűr tényleges békéjének biztosítása. Mi állhatatosan törekedni fogunk e cél megvalósítására. Nos ezek a tények. Most pedig Reagan elnök Önök által emlegetett nyilatkozatáról szólnék. Ameny- nyiben az elnök által kinyilvánított készség a tárgyalásokra nem egyszerűen taktikai lépés, akkor kijelentem, hogy a Szovjetunión egyáltalán nem múlik a dolog. A komoly és érdemi tárgyalásokra mindig is készek voltunk és ezt nemegyszer ki is nyilvánítottuk. Készek vagyunlk tárgyalásokat kezdeni azzal a céllal, hogy szerződést dolgozzunk ki és kössünk a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Ez magába foglalná a műholdelhárító rendszerről való teljes lemondást és azt, hogy a tárgyalások napjától kezdve kölcsönös moratórium lépjen életbe az űrfegyverkísérletekre és azok rendszerbe állítására. íme így fogalmaztuk meg javaslatainkat már elejétől kezdve. A válasz Washingtonra vár. Továbbra is érvényes az a szovjet javaslat, hogy az atomhatalmak fagyasszák be valamennyi atomfegyverzetüket mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. A megállapodás ebben a kérdésben azt jelentené, hogy kölcsönösen beszüntetnék a nukleáris fegyvertár valamennyi összetevőjének felhalmozását, beleértve a hordozóeszközöket és az atomtölteteket. Ezzel megállítanánk a nukleáris fegyverkezési versenyt. Mindez pedig döntő módon megkönnyítené a további megállapodásokat ezen fegyverzetek csökkentéséről, egészen majdani teljes megsemmisítésükig. Változatlanul a Fehér Ház asztalán fekszik még egy további hivatalos javaslatunk arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodCsütörtökön összeül az országgyűlés, a várható napirend szerint három téma kerül a képviselők plénumára: a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat, előterjesztés a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatairól és miniszteri beszámoló a kormány külpolitikai tevékenységéről. ★ Hírmagyarázónk írja: A gazdasághoz, az üzleti élethez kapcsolódó új jogszabály törvénnyé formálásai a képviselők kezdeményezték több hónapig tartó parlamenti műhelymunkálatok, szakbizottsági viták eredményeként. A tisztességtelen gazdálkodás tilalma — fogalmazták az őszi ülésszak előtti bizottsági tanácskozásokon is — olyan alapvető norma, amelynek a legmagasabb szintű jogi előírások, az ország törvényei közé kell tartoznia. Ebben a tilalomban a jogi parancsok mellett érvényesülnek — minden gazdálkodóra vonatkozóan — az úgynevezett üzleti tisztesség magatartási normái, etikai követelményei is. Konsztantyin Cserny. iko a The Washington Post moszkvai tudósítói irodája vezetőjének kérdéseire válaszol. jón meg elsőként atomfegyverzetük befagyasztásáról, ezzel mutatva példát más atomhatal maknak. Reális lehetőség van az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának befejezésére. Ha nem lesznek ilyen kísérletek, az azt jelenti, hogy nem fogják tökéletesíteni ezeket a fegyvereket és akkor a nukleáris fegyverkezési verseny fékeződik. Az Egyesült Államok itt is tettekkel bizonyíthatja, hogy őszinték a nukleáris fegyverkezés megfékezéséről tett kijelentései. Bebizonyíthatja akár azzal isi hogy ratifikálja a földalatti atomrobbaratásokiról szóló szovjet—amerikai megállapodásokat. Ezeket a szerződéseket már 1974-ben és 1976- ban aláírták. Az Egyesült Államok éppen a ratifikálással bizonyíthat, -nem pedig azzal, hogy — mint az amerikai.fél javasolja — pártatlan megfigyelőket hívjanak meg a robbantások ellenőrzésére. A Szovjetunió többször fordult azzal a felhívással Washingtonihoz, hogy kövesse példánkat és vállalja magára a kötelezettséget: nem alkalmaz elsőként -nukleáris fegyvert. Washingtonból minden esetben -nemet hallottunk. Képzeljünk el egy fordított helyzetet: az Egyesült Államok kötelezettséget vállal s lemond a nukleáris fegyver elsőként történő beA születőben levő törvénynek az a rendeltetése, hogy tervszerű piacgazdálkodáson alapuló gazdálkodási rendünkben meghatározza azokat a szabályokat, amelyekhez a piacon fellépőknek tartaniok kell magukat. Nem lehet megengedni, hogy az esetleg tisztességtelen módszereket alkalmazók a gazdasági versenyben előnyösebb helyzetbe kerüljenek a piaci erkölcsnek és az üzleti tisztességnek megfelelő magatartást tanúsító versenytársaikhoz képest. Ez következik az ipari tulajdon oltalmára létesült, Párizsi Uniós Egyezményből is, amelyhez a Magyar Népköz - társaság 1970-ben csatlakozott. Erősödő nemzetközi kapcsolataink is megkövetelik tehát, hogy a világpiacon versenyző magyar gazdálkodó szervezetek mögött itthon is egy egységes elveken alapuló, korszerű versenyjogi háttér álljon. Eddig hazánkban a tisztességtelen versenyt az 1923. évi V. törvény szabályozta. Ennek több évtizedes paragrafusai ma már meghaladottakká váltok. A tanácsi munka tapasztalatairól tájékozódik, tovetéséről, minket pedig felszólít, hogy cselekedjünk ugyanígy. Mi azonban nemet mondunk, mert -nem felel meg nekünk és fenntartjuk a jogot a nukleáris első csapásra. Mit gondolnának ebben az esetben szándékainkról az Egyesült Államok lakói? Az ilyen választ nem lehet kétféleképpen értelmezni. Megemlítettem néhány, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével, a biztonság megerősítésével kapcsolatos időszerű kérdést. Vannak más lényeges kérdés-ek ás, amelyeket, feltételezem, az elnök jól ismer. Mindezek a kérdések megoldást és érdemi erőfeszítéseket követelnek. Csupán szólamok maradnak a gyakorlati tettekkel alá nem támasztott kijelentések a tárgyalási készségről. Feltételezem, hogy az általam mondottak választ adnak az ön kérdésére. Kérdés: Széles körben elterjedt vélemény szerint nemrégiben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását mutató előrelépés jelei mutatkoztak. Mi a véleménye erről és milyen távlatoka: lát ön e kapcsolatok számára az elkövetkező időszakban? Válasz: Valóban meglehetősen elterjedt' az a vélemény, hogy nemrégiben olyan fejlemények történtek, amelyek a szovjet*—amerikai viszony javulásához vezethetnek. Ez nézetünk szerint azl tükrözi, hogy mind jobban megértik e kapcsolatok jelentőségét, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Saj nos, egyelőre nincs alapja aninak, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatokban pozitív előrelépésről, mint tényről beszéljünk. Lehetséges-e az előrelépés ? Erre a kérdésre egyértelműen azt válaszolom, hogy igen, lehetséges. Az általam említett problémák megoldása elősegítené ezt. Meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok építő szellemű fejlesztésének nincs ésszerű alternatívája. Mi természetesen nem hunyunk szemet afelett, hogy társadalmi rendszerünk, világnézetünk különböző. De ha állandóan a két ország által viselt felelősségre gondolunk, ha a békét és nem a háborút célzó politikát akarunk folytatni, akkor ezek a különbségek nemcsak hogy nem akadályozzák, hanem ellenkezőleg, szükségessé teszik a kölcsönös megértés kialakítását. vábbi teendőit tekinti át az országgyűlés az 1971. évi I. törvény — közismerten a „tanácstörvény” — végrehajtásának értékelésével, meghallgatva a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját. Az utóbbi tíz esztendőben — hasonló beszámoló ugyanis 1974-ben hangzott el a Parlament plénumán — jó keretül szolgált a töryény a tanácsok tevékenységéhez. A parlament bizottságaiban, a képviselőcsoportok ülésein egyöntetű volt a képviselők azon véleménye, hogy a tanácsok tevékenysége a törvény céljainak és rendelkezéseinek megfelelően fejlődött, folyamatosan igazodva a növekvő követelményekhez, a társadalmi-gazdasági élet változásaihoz. Jelentősen bővült részvételük az állami feladatok végzésében, szélesedett, érzékelhetőbbé vált a tanácsi munka demokratizmusa, nyitottsága, a testületek hasznosították a lakosság közérdekű javaslatait, kritikai észrevételeit. Kétségtelen azonban, hogy vannak gondok, fogyatékosságok is. A Contodora-csoporthoz tartozó országok külügyminiszterei szerdán Madridban tanácskozást kezdtek a „Közép-amerikai béke- és együttműködési jegyzőkönyv” végleges szövegváltozatáról. A dokumentum tervezetét a csoporthoz tarA nyugatnémet kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy 1989-től a hadkötelezettség időtartamát a jelenlegi 15 hónapról 18 hónapra kell emelni az NSZK-ban. Manfred Wörner kereszténydemokrata hadügymiSzerdán Szófiába érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábomok, az egyesített fegyveres erői törzsének főnöke, akik a Varsói Szerződés Katonai Tanácsának soros ülésén vesznek részt. tozó négy ország képviselői szeptemberben készítették el. Nem hivatalos források szerint a dokumentum végleges megfogalmazásának elkészítését elsősorban Honduras és Salvador módosítási javaslatai hátráltatják. niszter sajtóértekezletén azzal indokolta a döntést, hogy az alacsony születési ráta miatt 1989-től csak így lesz biztosítható a Bundeswehr — jelenlegi — 495 ezer fős létszáma. A nap folyamán a bolgár fővárosba érkeztek a Varsói Szerződés tagállamainak katonai küldöttségei. A magyar delegációt Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes vezeti. Mintegy 25 milliméternyi hó hullott az amerikai Denver városára. MPORmÁCIÓTECHMHAI VAUMAT nyíregyházi szervize vállalja: írógépek, számológépek, pénztárgépek, sokszorosíts gépek, fénymásológépek, elektronikus asztali és zsel számológépek, íróautomaták, számítástechnikai, sze vezéstechnikai és ügyviteltechnikai eszközök, herei d ez esek KOMPLEX MŰSZAKI ELLÄTÄSÄT, garanciális és garanciaidőn túli javítását, karbantartását, felúj ítását. CÍM: ITV, Nyíregyháza, Árok u. 13. Telefon: 10-454, 13-822. Az országgyűlés őszi ülésszaka elé Az NSZK-ban meghosszabbítják a katonaidőt Kulikov marsall Szófiában
