Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. október 18, Az év elején ötezer öltöny próbagyártásával bízta meg egy amerikai megrendelő a VOR nyíregyházi gyárát. A munka gyorsan és jó minőségben elkészült, s ennek köszönhetően idén 80 ezer öltönyt és szóló zakót, valamint 20 ezer szóló nadrágot gyártanak. Ha a folya­matosan szállított ruhák továbbá is megfelelnek a várakozásnak, jövőre ismét jelentős meg­rendelésre számíthatnak az Egyesült Államokból. Képünkön: Fodor Lászlóné meós a készáru- raktárban utoljára ellenőrzi a szállítás előtt az exportra kerülő zakókat. (GB) A stráftól a teherftaxiig... Szállítás — versenytársakkal A kisipar legfiatalabb ága­zata: a személy- és teherfu­varozás az utóbbi pár évben rohamos fejlődésnek indult. Még manapság is minden­napos, főleg a TÜZÉP-tele- pek környékén a lófogatú sitráfkocsik látványa. Sza- bolcs-Szatmárban nagy ha­gyománya van a szekérfu­varozásnak. A múlt évben — a jobb boldogulás reményében — 38-an hagytak fel a szekér­fuvarozással, akik közül 25- en teherfuvarozó kisiparo­sok lettek. Ez egészen új Pályaválasztóknak: A nagy kérdés: Hl LEGYEK? Mit csinál az erősáramú berendezés szerelő? Ugyan­azt, vagy mást, mint a vil­lanyszerelő? És az épület­villamossági szerelő? Mi­lyen ismeretek szükségesek ezekhez a szakmákhoz és milyen adottságok, képes­ségek? Nem könnyű a vá­lasz, szakember adhat csak tanácsot a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosoknak és szüleiknek. A jó pályaválasztás elen­gedhetetlen előfeltétele a szakmák, foglalkozások szé­les körének ismerete — ez­zel a mondattal kezdődik a megyei pályaválasztási ta­nácsadó intézet Szakmais- mertető című kiadványa, melyet Szalanics János írt és szerkesztett. A könyv felfedezése és forgatása a másik pályaválasztási kö­tettel együtt hamarosan ak­tuális lesz minden nyolca­dikos számára, akár to­vábbtanul, akár az elhe­lyezkedéshez, a munkavál­laláshoz van szüksége hasz­nos tanácsokra. A Szakma­ismertető több, mint kilenc­ven, részben szakmunkás- képzőben, részben pedig szakmunkásképzési célú szakközépiskolában elsajá­títható szakmáról ad részle­tes tájékoztatást. Haszon­nal forgathatják a pedagó­gusok, szülők és a gyere­kek a korábban megjelent, országos terjesztésű képes szakmaismertető ABC-t, s más kiadványokat, melye­ket az iskolaigazgatók, az osztályfőnökök, a pályavá­lasztási felelősök címére a korábbi években megküld tek. A sajtó is igyekszik a maga eszközeivel segíteni a nyolcadikosokat és csa­ládjukat az Országos Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézettel egyetértésben ké­szült cikkekkel, rádió- és tévéműsorokkal. Erre hív­ták föl a figyelmet az el­múlt napokban a megyei pályaválasztási intézet mun­katársai. Az Élet és Tudo­mány november 9-i száma foglalkozik pályaválasztási témával, melyet elsősorban nyolcadikosoknak ajánla­nak. A tévében november 13-án, december 11-én Mi legyek? címmel konkrét helyzeteket mutatnak be, s tanácsokat is adnak az ér­deklődőknek. Telefonon és levélben egyaránt lehet je­lentkezni, kérés, hogy a ta­nácstalanok a borítékra a Magyar Televízió, Budapest 1810. mellé írják rá: Mi legyek? A Tízen Túliak Társasága minden héten csütörtökön napirendre tű­zi ezt a témát, a Magyar Rádió MR 10—14 című adásában pedig minden kedden a pályaválasztásról is szó lesz. Már most ké­szül a téli szünidőre való tévéműsor: Mesterségem címere — ez lesz a pálya- választási adások címe. (be) Veszélyes lakástuzek A helyi tűzoltóság munká­járól tartottak beszámolót Nyírbátorban a Hazafias Nép­front múlt heti ülésén. A téma aktualitását az is indokolja, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a tűz­esetek, s így a tűzvédelmi munka, a megelőzés ismét nagyobb hangsúlyt kap. A beszámolóból kiderül, hogy Nyírbátor és vonzás- körzetének tűzvédelmi szer­vezete az állami tűzoltóság­tól az ifjúsági tűzoltóságig terjed. 17 önkéntes tűzoltó­egyesületben 440 önkéntes tűzoltó végez megelőző és mentő tűzvédelmi munkát. Meg kell azonban jegyezni, hogy az önkéntes tűzoltó­egyesület létszámban nagyon kielégítő, de összetételénél fogva indokolt egy erőteljes fiatalítás, valamint a kivo­nuló létszám bővítése. Szomorú statisztikai adat, hogy ma kétszer annyi halá­los, súlyos és egyéb baleset történik az otthonokban és a hétvégi telkeken, mint amennyi a munkahelyi és az üzemi balesetek száma, s eb­ből jelentős hányad a tűz­eseteké. Ennek a helyzetnek a ja­vulását várják a tűzoltóság és a Hazafias Népfront kapcso­latának erősítésétől. A lakos­ság körében végzett felvilá­gosító tevékenységtől, az együttműködéstől azt is re­mélik, hogy csökken a tűz­esetek száma, kevesebb lesz a baleset, a vagyoni, személyi A hónap rondeletmihOI Árellenőrzés, technikusképzés Az árellenőrzés egyes kérdé­seiről adott ki rendelkezést az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke. Eszerint az árellenőrzés módszere lehet a helyszíni vizs­gálat — ideértve a próbavásárlást és mintavételt —, a beszámolta- tásos, vagy adatgyűjtéses, adat­szolgáltatáson alapuló vizsgálat. Az árhatóság az ellenőrzést sa­ját dolgozóival, külső szakér­tők megbízásával és társadal­mi aktívák bevonásával egy­aránt végezheti. Nem vehet részt viszont az árellenőrzésben az a személy, aki az ellenőrzött cég vezető állású dolgozójának hoz- zátartózója, illetve, akitől az ár- ellenőrzés tárgyilagos lefolyta­tása nem várható. Az árellen­őröket — az árhatóság dolgozóit kivéve — a rendelet szerint meg­bízólevéllel kell ellátni, amit ők kérésre kötelesek felmutatni. A rendelet részletesen leírja az árellenőrzés végrehajtásának mód­ját, a különböző eljárási sza­bályokat, tudnivalókat. Az egyik paragrafus kimondja például, hogy ha a vizsgálat az árképzési jogszabályok súlyos megsértését tárja fél, erről haladéktalanul külön jegyzőkönyvet kell fel­venni. Az árellenőrnek jogában áll azokat az okmányokat, ira­tokat bevonni, amelyek bűncse­lekményre, károkozásra, fegyel­mi vétségre utalnak. A Magyar Közlöny szeptem­ber elsejei, 36. számában jelent meg az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének az a rendel­kezése is, amely kiegészíti az ár- változtatás előzetes bejelentési kötelezettségébe vont, szabad árformába tartozó termékek, il­letve szolgáltatások listáját. Eb­be a körbe tartozik ezentúl a rendelet melléklete szerint a gyógyfürdők belépődíja (me­dence, kád), valamint a fürdők­ben nyújtott gyógyászati szolgál­tatások díja. A férfi fodrászipari szolgáltatások közül a borotvá- iás, a hajvágás fazonra és bo­rotvával, a női fodrászipari szol­gáltatások közül pedig a haj­vágás, a hajmosás szárítással és /fésüléssel, a hajhullámosítás vízzel, valamint vassal és ki­fésüléssel. A szeptember 12-i Magyar Köz­lönyben (38. szám) több fontos, közérdekű új jogszabály is talál­ható. Itt olvasható részletesen a közlekedési miniszter rendele­té a vízi közlekedés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről, valamint a művelődési miniszter rendelete a műszaki szakközép- iskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről. Az utóbbi egyebek között kimondja, hogy a műszaki szakközépiskolák es­ti, levelező tagozatán a techni­kusképzés ideje az érettségizett szakmunkások számára két év, a középfokú szakképzést folytató műszaki szakközépis­kolában érettségizetteknek, ille­tőleg az érettségi-képesítő vizs­gát szerzetteknek egy év. Az es­ti, levelező tagozaton — a nap­pali tagozatéval azonos techni­kusi szakokon, ágazatokon — csak szakmai képzés folyik. Az esti, levelező tagozaton fo­lyó technikusképzésben azok vehetnek részt, akik a választott szakhoz előírt megfelelő képesí­téssel (szakmunkásvizsgával, szakközépiskolai érettségivel) már rendelkeznek. Kivételes, egyedi elbírálás alapján a két­éves esti vagy levelező techni­kusképzés résztvevői lehetnek azok is, akik műszaki felsőok- tási intézményben legalább két félévet eredményesen elvégez­tek, s tanulmányaikat megszakí­tották. A jelentkezés határide­je minden esetben a tanévkezdést megelőző március 31. A jelent­kezők közül a rendelet szerint elsősorban azokat kell felven­ni, akik már szakmai gyakor­lattal rendelkeznek, s akiknek a képzésben való részvételét a munkáltatójuk javasolja. kár. A javulásra igen nagy szükség van. A beszámoló szerint 1973 és 1982 között 9,9 százalék­kal emelkedett hazánk la­kásállománya. 1982-ben vi­szont már több mint kétszer annyi tűz pusztított a laká­sokban, lakóházakban, s ezáltal csaknem hatszor na­gyobb tűzkár érte a lakóhá­zakat 1982-ben mint 1973- ban. Nem sokkal jobbak az elmúlt év adatai sem. A tűz okozta halálesetek száma ugyanis 132, s ebből 8 gyer­mek! A kiragadott adatok bizonyítják, milyen nagy szükség van a tűzvédelmi munka fokozására, a szabá­lyok betartására! (k. é.) Ha kezdődik a csillagászati hét Űrkutatás, égboltnózés Csütörtökön kezdődik Nyír­egyházán a csillagászati hét. A nyitóelőadásra délután négy órakor kerül sor, ami­kor Baj Attila, a MTA In- terkozmosz Tanács titkára beszél majd hazánknak a nemzetközi űrkutatásban vál­lalt szerepéről, az Interkoz- mosz-programról. Az előadás helyszíne a TIT Lenin téri klubja. Derült idő esetén táv­csöves bemutatóra is sor ke­rül, este hat órától a tanár­képző főiskola csillagvizsgá­lójában, valamint a megyei művelődési központ előtti té­ren, és a Jósavárosban vár­ják az érdeklődőket. szakma a kisipari mestersé­gek között, mivel 1982 óta váltható rá iparengedély. Az itt dolgozók száma egy év alatt megháromszorozó­dott. Jelenleg több mint 300- an vannak, zömmel főfoglal­kozásúak. Többségük IFA, illetve Csepel gépkocsival rója az utakat. E nagy teher­bírású járművekkel általá­ban tömegárukat — így fo­lyamkavicsot, falazóanyago­kat — szállítanak, vagyis vállalatok, szövetkezetek megrendelésére dolgoznak. Ezért a lakossági szállítások elsősorban a tehertaxisokra várnak, akik kisebb jármű­vekkel — például ARO-val, ZUK-kal — rendelkeznek. Gondot jelent, hogy a te­herfuvarozók . egyharmada 5—10 éves járművekkel szál­lít — de vannak, akik ettől is öregebb kocsikkal dolgoz­nak. S bizony nem könnyű alkatrészt, gumiabroncsot keríteni az idős járművek­hez. Ez a gond nem sújtja any- nyira a személyfuvarozó kis­iparosokat. A magántaxisok többsége 3—6 éves, illetve ettől fiatalabb autókkal ren­delkezik. Kisipari engedély- lyel közel száz magántaxis dolgozik — nagyobb felük Nyíregyházán. Erős a kon- kurrencia, mivel a megye- székhelyen egy gazdasági munkaközösség, s a Volán is vállal személyszállítást. (A Volán-taxik további két vá­rosunkban is megtalálhatók.) A taxik száma — az igénye­ket ismerve elegendő, csúcs­időben mégis megtörténik, hogy várni kelil a kocsikra. Napjainkban már a közúti szállításban részt vevők ne­gyede kisiparos, akik első­sorban a lakosság rendelke­zésére állnak. Mivel mind nagyobb részt kell vállalni­uk a lakossági fuvarozások­ból, ezért szükséges e szol­gáltatások fejlesztése. A kis­településeken több szekérfu­varozóra, az üdülőterülete­ken, s az idegenforgalmilag jelentős településen több ta­xisra van szükség. A sze­mélyfuvarozásban főleg azok jelentkezését várják, akik munkaviszonyuk megtartása mellett taxizással szeretnék kiegészíteni jövedelmüket. Nagy feladat hárul a KIOSZ- ra is. Például: megoldást kell találni csúcsidőszakokban a szállítások lebonyolítására, szervezésére. Ehhez nagy se-»' gítséget nyújthatnának a teher- és személyfuvarozó megrendelésfelvételi irodák, melyek létrehozása önkölt­séges alapon történhet. \ (h. zs.) KÜLÖNLEGES PAPÍROK A Mill Brand angol műszaki kifejezés, magyarul kézzel gyár­tott, vízjeles merített papírt je­lent. Ilyen néven alakult meg Dunaújvárosban az ország első kézi papírmalmot üzemeltető önálló gazdasági munkaközössé­ge. Hazánkban több gmk próbál­kozott a merített papírkülönle­gesség régi technológiával törté­nő gyártásával. Nem sikerült egyik terv sem. Magyarországon hasonló profillal csak a Diós­győri Papírgyár vállalkozott még korábban, de az ottani kö­zösség nem győzi az igények ki­elégítését. Jellemző, hogy a dunaújvárosi gazdasági munka- közösség megrendelői között sze­repel a Magyar Nemzeti Galé­ria és a Képcsarnok Vállalat, amelyek a legextrább igénye­ket közvetítik. így kellett lila, halványzöld papír, aquarell és rézkarc alappapír. Az albumpa­pír exportra került. Sok művész Dunaújvárosban rendel, akiknek az alkotása nemzetközi kiállítá­sokon szerepel. (Dunántúli Nap­ló) EGYSZERŰEN CSAK SCSK A Hajdú-Bihar megyei 1-es számú Szövetkezeti Közös Épí­tőipari Vállalat megindult a si­ker útján. Ezt egy találmány­nak köszönhetik. Mi is ez a sza­badalom? A szakmai berkekben csak úgy emlegetik SCSK — vagyis Seres-Csizi féle könnyű- szerkezetes építési technológia. Olyan technológia ez, melynek rendkívül sok előnye van. Az egyik talán a legfontosabb, hogy olcsó. Jellemzője a szerkezetnek például, hogy acélból készül, s hogy rendkívüli gyorsasággal lehet belőle épületet készíteni. Mondjuk egy hatvanszor tizenöt méteres épület vázát hét ember két nap alatt össze tudja sze­relni. Sőt mi több, a száliítása is könnyű, mert két pótkocsis teherautóra 720 négyzetméterre elegendő vázszerkezetet lehet felpakolni. Kiszámolták, hogy az 1983 végéig gyártott szerke­zeteknél népgazdasági szinten mérhető megtakarítás az SCSK- hoz legközelebb álló szerkezet­hez viszonyítva több mint tizen­egymillió forint. (Hajdú-Bihari Napló) HÚSIPARI MÚZEUM Gyulán, a húsiparnak már évszázados hagyományai van­nak. A húskombinát vezetői el­határozták, hogy otthont bizto­sítanak egy speciális húsipari múzeumnak. A régi vágóhídon már folynak a munkálatok, s rövidesen odakerül a gyűjte­mény is. Bemutatják majd Gyu­la húsiparának fejlődéstörténe­tét. Láthatók lesznek a hen­tes és mészáros szakmával kap­csolatos régi szerszámok, felsze­relések. (Békés megyei Népúj­ság) VÍVÓTEREM MŰEMLÉK ÉPÜLETBEN Békéscsaba nem bővelkedik műemlék épületekben, mindössze négy felel meg a követelmé­nyeknek. Ezek közül az egyik az 1840 táján, késői klasszicista stílusban épült sörház. Néhány napja szokatlan zajok szűrőd­nek ki a nyitott ablakokon: fegyvercsörgés, találatjelző be­rendezések zúgása, csatába il­lő kiáltozások. A Békéscsabai Előre Spartacus vívószakosztá­lyának sportolói vették birto­kukba az épület sokat megélt al­só szintjét. Nem kevés munká­val ismét használhatóvá vará­zsolták a boltíves helyiségeket, fúrtak, faragtak, szereltek, fes­tettek. (Békés megyei Népújság) Egy betegeskedő, gyermek­korából örökölt, s mostaná­ban mellé szerzett testi hibá­val rendelkező segédmunkás és egy 15 éves, de most hato­dikos fiú állt a napokban a Nyíregyházi Megyei Bíróság előtt, mert úgy megvertek egy idős embert, hogy életve­szélyt okoztak neki. Igaz, a kezdeményezők nem ők vol­tak. Az ügy egyik szereplője, a 43 éves Ludrik József nyír- kátai lakos az év eleje óta táppénzen volt egy súlyos sé­rülés miatt. Amikor haza­ment a kórházból, találkozott egy elvált asszonnyal, s meg­kérdezte tőle: nem költözne-e oda hozzá, mert a jobb kar­jával semmilyen munkát nem tud végezni. Az elvált asz- gzony akkor egy 79 éves idős ember, László Mihály élettár­sa volt, azt is tudta. hogy Ludrik elég sokat iszik, de azért odaköltözött. Amikor a volt élettárs meg­tudta, hogy egyedül maradt, elment Ludrik lakására és görbe botjával hadonászva vonta felelősségre élettársát, Élettárs, de kié? aki kijelentette, hogy nem megy vissza, mert megunta már a sok vitatkozást, s azt sem hajlandó tűrni, hogy az idős ember többször is meg­veri. Ludrik rászólt László Mi- hályra, hogy ne kiabáljon, ez az ő lakása, s menjen innen hazafelé, ám az idős ember ütésre emelte botját. Zűrza­var, verekedés támadt. Ek­kor ért az udvarra Sz. Atti­la, aki időnként segített Lud- riknak a ház körüli munkák­ban, s amikor látta, hogy itt verekedés folyik ő is rúgott néhányat az idős emberbe, sőt elvette a görbe botját, majd kiszedte zsebéből pénztárcáját is, amiben 970 forint volt. A verekedésnek hamar vé­ge lett, mert az élettárs rá­juk szólt, hogy hagyják ab­ba. A fiú adott a pénzből Ludriknak is, élettársának is, a pénztárcát és a botot pe­dig tűzbe dobta. Később Lud­rik visszaküldte a pénzt az idős embernek, akit a verés után kórházba vittek. Két bordája volt törött. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság — mérlegelve Ludrik őszinte, feltáró, megbánást tanúsító magatartását, s a sértett közrehatását is — Ludrik Józsefet 1 év 2 hó­nap szabadságvesztésre ítélte, Sz. Attilára 8 hónap szabad­ságvesztést szabott ki, ez utóbbi végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Ludrik büntetése jogerős. Fontos a megelőzés is

Next

/
Thumbnails
Contents