Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
XLI. évfolyam, 244. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. október 17., szerda •! Befejeződlek Kádár János párizsi megbeszélései Találkozó a gazdasági élet képviselőivel, közös sajtóértekezlet, a magyar pártvezető tegnap este hazaérkezett Budapestre Kádár János Párizsban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja kedden délelőtt látogatást tett a francia szenátusban, aihol találkozott Alain Poherrel, a törvényhozó testület elnökével. A megbeszélésen hangsúlyozták a különböző országok törvényhozó testületéinek szerepét és felelősségét a nemzetközi biztonságot fenyegető veszélyek elhárításában. Megállapították, hogy a parlamentek közötti kapcsolatok építése, így a magyar és a francia törvény- hozás képviselőinek találkozói hasznosan járulnak hozzá a kölcsönös bizalom erősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Kádár János ezután az Ely- sée-palotában folytatta megbeszéléseit Francios Mitter- rand-nal, a Francia Köztársaság elnökével. Második négyszemközti találkozójukon a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről tárgyaltok. A megbeszélésen — amelyet a szívélyesség és egymás álláspontja iránti figyelem jellemzett — megállapították, hogy a mostani láto- gafás, a két ország vezetőinek újabb találkozója a várakozásnak megfelelően megerősítette a magyar—francia kapcsolatok fejlesztésére irányuló kölcsönös politikai akaratot. Egyetértettek abban, nogy a gazdasági együttműködés bővítésének is további lehetőségei vannak. Hangsúlyozták, hogy mindkét ország alapvető érdeke és közös törekvése földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdítása, az európai és a nemzetközi együttműködés bővítése, a bizalom és a megértés szellemének erősítése. Ebből kiindulva szükségesnek ítélték, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Francia Köztársaság folytassa erőfeszítéseit a helsinki folyamat továbbviteléért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatrendszer fenntartása és bővítése érdekében. Kifejezték országaik arra irányuló készségét, hogy elősegítsék az európai biztonság és együttműködés kérdéseit áttekintő madridi találkozón született megállapodások végrehajtását, a biztonság és bizalomerősítő, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferencia, a budapesti kulturális fórum és más összeurópai találkozók sikerét. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja a Francia Munkaadók Országos Szövetségének székházéban találkozott a francia gazdasági, pénzügyi élet vezető képviselőivel. A találkozón Kádár János áttekintést adott a magyar gazdaság helyzetéről, eredményeiről és szólt gazdaságpolitikánk legfontosabb törekvéseiről. A beszélgetésen szóba került, hogy a magyar—francia gazdasági együttműködés elmarad a két ország politikai kapcsolatainak szintjétől. Egyetértés nyilvánult meg abban, hogy mindkét részről nagyobb erőfeszítésekre, kezdeményezésekre van szükség a gazdasági együttműködés kölcsönös előnyökkel járó fejlesztése érdekében. Párizsi látogatásának második napján, kedden, tiszteletadással kezdődött Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának programja: a Diadalívnél megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A Központi Bizottság első titkára Jean Laurain-nek, a hadviseltek ügyei államtitkárának kíséretében érkezett a Charles de Gaulle (Étoile) térre, ahol Barthe hadseregtábornok, Párizs katonai kormányzója fogadta, s a koszorúzása ünnepségre katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A magyar és a francia himnusz elhangzása után Kádár János nemzetiszínű szalaggal átszőtt koszorút helyezett el a síremléken. A koszorúzást követően beírta nevét «az emlékkönyvbe, majd üdvözölte a francia volt frontharcosok képviselőit. A lcoszorúzási ünnepségen részt vettek a Központi Bizottság első titkárának kíséretében levő magyar személyiségek. Jelen volt Mód Péter, az UNESCO párizsi központja mellett működő állandó magyar képviselet vezetője, valamint a párizsi magyar nagykövetség és a magyar kolónia számos képviselője. (Folytatás a 4. oldalon) Az emberi tisztesség üzenete Hegyei véradó konferencia Nyíregyházán A vér nem egyszerűen egy a gyógyszerek közül, hanem az emberi tisztesség üzenete a bajba jutott társ iránt — ezt a szellemet tükrözte a megyei véradó konferencia, amelyet közel százötven donor és szervező, párt-, állami, gazdasági és társadalmi vezetők részvételével tartottak meg Nyíregyházán az MTESZ székházában október 16-án. Bürget Lajosné, a Vörös- kereszt megyei vezetőségének titkára adott számot az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról és határozta meg a következő évek feladatait. Az éppen negyedszázados jubileumát ünneplő térítésmentes véradás az utóbbi évek vészterhes, gazdasági nehézségekkel fenyegető világában sem veszített társadalmi bázisából, sőt nőtt a rendszeresen vért adók száma. Megyénkben már 24 ezren nyújtják karjukat, hogy a betegek segítségére siessenek. Bővült a véradást szervezők hálózata. Az önkéntes véradók áldozatkészségének elismerése lenne az is, hogy megfelelő körülmények közt vegyék le a vért tőlük. A nyíregyházi véradó állomás például húsz évvel ezelőtt évi ezerliteres kapacitásúra épült, s ma már itt 4—5 ezer liter vért vesznek és dolgoznak fel. Az Egészségügyi Minisztérium a vérellátás fejlesztését, a VI ötéves terv kiemelt szakmai programjának minősítette, s így a következő ötéves tervidőszak fejlesztési programjait is határidőre megvalósítják. A friss vér felhasználása mellett — noha még mindig igen magas ennek az aránya — egyre nagyobb jelentőséget kap a vérkészítmények adása. A betegek jó része a vérnek csak egyes alkotóelemeire szorul, ezért o vér feldolgozása, az ebből előállított- készítmények célzott adása jelenti a korszerű vérterápia útját. Szorgalmazni kell a plazmaferezises vérvételt, amelynek révén a donortól csak a vérplazmából vesznek le. Megyénkben is megtörténtek ehhez a kezdeti lépések. A vér felhasználását a Vöröskereszt orvosetikai kérdésnek minősítette, hiszen a humánus tettel sáfárkodni csak nagy szakmai hozzáértéssel, gondos szervezéssel szabad. A megyében levett vér mennyisége nemcsak fedezi a gyógyintézmények szükségletét, hanem a növekvő kórházi ellátáshoz, a mintegy 37 ezer fős betegforgalomhoz is elegendő gyógyító vér áll az egészségügyi szolgálat rendelkezésére. Akárcsak az országban, nálunk is az ipari és a mezőgazdasági munkásság adja a donorok zömét. Növekszik a véradók száma a fegyveres testületek és néhány munkahelyen a fiatalok körében. A véradók áldozatkészségének társadalmi megbecsülése, a mozgalom rangja szélesedett. A véradás legfontosabb résztvevőjéről, az önzetlenül vérét kínáló emberről ne feledkezzenek meg ezentúl sem, hiszen a literek mögött emberek vannak — szabták meg a feladatok közt. A véradást szervezők jobb szakmai felkészültséggel végezzék munkájukat. Eredményesebb együttműködésre van szükség a Vöröskereszt és az egészségügyi intézmények között. Dr. Kovács Árpád, a megyei kórház főigazgató-helyettese rámutatott: az elmúlt 25 év kitartó szervező, felvilágosító munkájának köszönhetően Szabolcs-Szatmár- ban is tömegmozgalommá fejlődött a térítésmentes véradás. örvendetes, hogy egyetlen beteget sem vesztett el az intézmény vérhiány miatt. Az életmentőknek kijáró tisztelettel köszöntötte az egészségügy nevében azokat a tízezreket, akik éjjel-nappal, önmagukat nem kímélve ismeretlen embertársaik segítségére sietnek. A hozzászólók sorában Szabó László záhonyi véradószervező elmondta: életre szóló élménye volt, amikor megsérült diáktársának vért adott, s az illető felépült. Dr. Szegedi János megyei belgyógyász szakfőorvos szólt a kórházi osztályok növekvő vérigényéről, az új belgyógyászati kezelések alkalmazásának lehetőségéről, amelyek Dakó József megyei titkárhelyettes megnyitja a konferenciát. (Jávor L. felvétele) révén sok-sok ember életét, egészségét tudják visszaadni a véradók önzetlen segítőkészségére számítva. A társadalom, a Vöröskereszt, a véradószervezők és az egészségügy feladata az összehangolt, átgondolt együttműködés, hogy tisztességgel, becsülettel tudjanak elszámolni a véradóknak a legdrágább kincsük felhasználásáról. Gulyás Lászlóné megindult hangon mondott köszönetét az ismeretlen véradóknak, akik hozzásegítették a kisfiát, hogy a vele született szívrendellenesség miatt halaszthatatlan, súlyos szívműtétet átvészelje. Az Alkaloidában folyó szervező munkáról dr. Fodor Istvánná mondta el tapasztalatait, majd Szilágyi Dezső, u MOM párttitkára említette meg: egyik munkásőr társukért a gyár egész munkásőr- szakasza buszra szállt és vért adott a gyógyulása érdekében. Simon László a vásáros- naményi körzetből sorolt példákat ' az ellenszolgáltatást nem váró donorokról. A Magyar Vöröskereszt 1. kongresszusán 1959-ben Debrecenben 145 ember egységesen felállt és elkötelezte magát: évente egyszer rendszeresen vért ad és így szolgálja szocialista társadalmunkat. Köztük volt Szabó Ferenc, aki a záhonyi MÁV nyugdíjasaként szólt a mai véradók hoz és szervezőkhöz, s a régi vöröskeresztes aktivisták lendületét kérte a ma aktivistáitól is. (Folytatás a 4. oldalon) I ü KFYSSii megyei faizotts3j|3 felölt* A nyereség és a bér kapcsolata Több-kevesebb nyereséggel zárták az első fél évet a megye kereskedelmi vállalatai. Közülük a legkiemelkedőbbek: az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat 9 százalékkal, a TÜZEP kiugróan — majdnem 30 százalékkal — teljesítette túl nyereségi tervét a múlt év összehasonlításában. A vendéglátóipari vállalat, amely tavaly veszteséges volt, most ehhez a szerény „bázishoz” képest megközelítőleg 2 milliós nyereségre tett szert. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága állapította meg ezt keddi ülésén, ahol a vállalatok idei bérpolitikájának napirenelemzése szerepelt den. A szakszervezeti bizottság előtt elhangzott, hogy a nyereség említett növekedése és a takarékos eszközgazdálkodás eredményeként emelkedett a vállalatok dolgozóinak jövedelme is. Az iparcikkkiskereskedelmi vállalatnál a bérfejlesztési lehetőség 2,24, a TÜZÉP-nél 3,35 százalékos. „A vállalatok ösztönzőbb bérezési formák bevezetésére törekszenek”, — mutattak rá a megyei bizottság tanácskozásán. Hangsúlyozták, hogy a forgalom növelésére ösztönző jutalékérdekeltséget fokozatosan a nyereség- érdekeltségnek kell felváltania. Mátészalkán a káztáfirál, Nyírbátorban a gyermekellátásról tárgyalt a tanács vb Két városi tanács végrehajtó bizottsága ülésezett kedden Szabolcs-Szatmár megyében. Mátészalkán a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetét értékelték, Nyírbátorban a csecsemőotthon tevékenységéről hallgattak meg beszámolót a testület tagjai. A városok sajátos vonása immár, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a zártkertek, a tartós földhasználat iránt, s — ahogy azt Mátészalkán megállapították — a szatmári városban is 200 igénylőt tartanak nyilván. Akinek már van kis gazdasága, háztájija, a boltok mellett nyolc területet jelöltek ki, ahol eladhatják amit termeltek, s ahol az nem ütközik az urbanisztikai érdekekkel, az állattartásra is lehetőséget teremtettek. Jelentős segítséget ad tagjainak a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ a szakcsoportok munkáját segíti és felvásárolja a termést, ezt teszi a ZÖLDÉRT és az állatforgalmi és húsipari vállalat. Nyírbátorban száznál több gyermek ellátásáról, fejlődéséről gondoskodnak a csecsemőotthonban. Többségük állami gondozott, de sok — tavaly 42 volt — aki egészség- ügyi okból került az otthonba. A várossá válás óta jelentős mértékben javultak a gondozás feltételei, de az épületek többsége elavult, s mivel nem ilyen célra épült, nem oldható meg a koraszülöttek utógondozása, a napi , 3—4 mázsa szennyes ruha mosása.
