Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

4 Kelet-Mr gyarország 1984. szeptember 12. /-----------------------------------------------------------------------■-------------v Napi külpo/Mkml kommentár Pinochet — vészhelyzetben A chilei katonai kormány készültségbe helyezte a rendőrséget és a hadsereg helikopteres alakulatait, s kiadta a parancsot: „vész­helyzetben” be kell avat­kozni a rend helyreállítása érdekében. Egyidejűleg megerősítette az utcákon a járórügyeletet, a magasfe­szültségű vezetékek és a középületek őrzését. A kü­lönleges készülődés oka az volt, hogy az ellenzék a ka­tonai hatalomátvétel lí. év­fordulójára gyűlést hirde­tett A jelek szerint Pinochet félti hatalmát. A tábornok- diktátor csupán a hadsereg­re, a rendőrségre és a jobb­oldal reakciós, antikommu- nista erejére támaszkod­hat. Chilében már 11 éve rendkívüli állapot van ér­vényben. Ezt aiz intézkedést mindössze egy ízben — 1983 szeptemberében — oldották fel, féléves időtartamra. A hatalmat erőszakkal kézben tartó katonák tönkretették az ország gazdaságát. A fo­gyasztói árak folyamatos emelkedése miatt a bérek vásárlóértéke az elmúlt 11 év alatt mintegy felére csökkent. Napjainkra Chi­lében a munkaképes lakos­V* ___________________________ ság 30 százaléka munka­nélküli. Ugyanakkor a ka­tonai kormányzat arra tö­rekszik, hogy a külföld fe­lé szalonképesnek mutassa magát. „A legjobb római császár”, ahogyan magát Pinochet elkeresztelte, büsz­kén említette nemrégiben a The New York Timesnek adott interjújában, hogy Chile még sose volt ilyen jó kapcsolatban az Egyesült Államokkal, mint éppen Reagan elnök kormányzása idején. Az országban tevékenyke­dő különböző politikai moz­galmak, szakszervezetek, egyházi csoportok egyaránt szembeszállnak a katonai uralommal. Santiago de Chile utcái már több mint egy éve hangosak. A szep­tember 4—5-én megtartott országos tiltakozási akció a sorban a tizedik volt. Pinochet hatalomra jutá­sának 11. évfordulóján nem tehetett mást, mint ismét az elnyomás eszközeihez nyúlt, hogy elhallgattassa a chilei népet. Már ő is csak így véli elérhetőnek, hogy — amiként reméli — 1989- ig hivatalában maradjon... Maliár Éva ___________________________/ Magyar felszólalás Genfben Eivüttműküdés a békés célú környezetalakításban Nemzetközi értekezlet ülé­sezik Genfben. Azt vizsgálja, hogy miként valósulnak meg az emberi környezet katonai célú megváltoztatását tiltó, 1978 óta hatályban lévő egyez­mény előírásai. Az értekezleten kedden fel­szólalt Meiszter Dávid nagy-^ követ, a magyar küldöttség vezetője is. „Ez a fegyverzet­korlátozási megállapodás fon­tos politikai intézkedés volt, amely bár korlátozott jelleg­gel, de hatékonyan szolgálja a fegyverkezési verseny to­vábbterjedésének megaka­dályozását. Azzal, hogy tilt­ja az ember természeti kör­nyezetének katonai célból történő befolyásolását, meg­változtatását, feltétlenül hoz­zájárul a közös biztonság erősítéséhez. Fontos rendel­kezése az egyezménynek az is, hogy a részt vevő álla­mok kötelezték magukat: elősegítik a békés célú kör­nyezetmódosító eljárásokra vonatkozó tudományos és műszaki ismeretek cseréjét, és ezen a téren sokoldalú együttműködést alakítanak ki” — mondta a többi között. „A magyar kormány szük­ségesnek tartja az egyez­mény hatályának további ’erősítését, illetve annak az államok minél szélesebb kö­rére való kiterjesztését” — hangoztatta Meiszter Dávid nagykövet, majd kijelentette: „Őszinte törekvésünk, hogy építő szellemű, becsületes és igazságos tárgyalások útján újabb megállapodások szü­lessenek a fegyverzet korlá­tozásáról, az átfogó vagy részleges leszerelési intézke­désekről. Megkezdődött a Pajzs ’84 hadgyakorlat A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén ked­den megkezdődött a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a Magyar Néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege, vala­mint a román és a szovjet had­sereg kijelölt törzseinek és csapatainak közös gyakorla­ta. A 60 000 katonát és a har­ci járművek ezreit megmoz­gató Pajzs ’84 a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek jelentős erőpróbája. A gyakorlat első napján a csehszlovák, a lengyel, a ma­gyar, a román és a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és alakulatai vettek részt. A szövetséges hadseregek kato­nái aktív védekező harcot folytattak az „ellenséggel”, amely — a feltételezett ha­dihelyzet szerint — a védel­mi vonalakba ékelődött és a területre mélységben igye­kezett behatolni. A közös pa­rancsnokság megszervezte az ellencsapást, melynek során a Mészáros Ferenc ezredes vezette magasabbegység és a Bujdosó Imre alezredes pa­rancsnoksága alá tartozó gé­pesített lövészegység kulcs­szerepet kapott. A Pajzs ’84 hadgyakorlat első napjára tervezett fel­adatokat teljesítették. A Varsói Szerződés hadseregei, parancsnokai, törzsei, pa- litikai szervezetei és katonái megmutatták határozottságu­kat, szívósságukat és bátor­ságukat, megnyilvánult el­határozottságuk a hadgya­korlat újabb feladatainak végrehajtására. A gyakorlat­ban bizonyították, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak katonai szövetsége a szocializmus és a béke vé­delmének biztositéka. A Pajzs ’84 hadgyakorlat a következő napokban folyta­tódik. Zavargások Indiában Szórványos zavargásokról érkeztek hírek Ándhra Pra- des dél-indiai szövetségi ál­lam székhelyéről. A két és fél milliós, főleg hinduk lak­ta Haiderábád mohamedánok lakta részében hétfőn a fel­bőszült tömeg üzleteket és autókat gyújtott fel. A rend­őrség mintegy háromszáz em­bert vett őrizetbe. Az elmúlt napokban a zavargásoknak összesen tizenegy halálos ál­dozatuk volt. A városban meghatározatlan időre kijá­rási tilalom van érvényben, az utcákon katonák és ro­hamrendőrök cirkálnak. Gandhi asszony hétfőn es­te Haiderábádba küldte bel­ügyi államtitkárát, M. M. K, Walit, akinek az a feladata, hogy összehangolja a zavar­gások megfékezésére kivezé­nyelt katonai és rendőri erők tevékenységét. Egyes források szerint az államtitkár útja azt jelzi, hogy a miniszterelnök asszony esetleg Ándhra Pra- dest is központi irányítás alá vonja. Két másik szövetségi államot, az ország északi ré­szében fekvő Szikkimet és Pandzsábot már közvetlenül Űj-Delhiből irányítanak, ép­pen az ott kirobbant véres összetűzések miatt. TELEX • TELEX REKORDOK A PÉNZPIACON Lázas a tőzsdei pénzforga­lom a napokban, miközben az üzletkötések meglehetősen egyoldalúak, s egyre heve­sebb a versenyfutás a dollár megszerzéséért. A pénzpia­cok fittyet hánynak minden józanabb megfontolásra, bi­zalmat egyértelműen a „zöld hasú” amerikai pénz kapott, annak ellerfóre, hogy számos tényező valójában árfolya­mának esése mellett szól. A tegnapelőtti, tőzsdei „fekete hétfőn” a dollár New York­ban, Frankfurtban átlépte a 3 márkás álomhatárt, 11 éves rekordot döntve meg. A PÁPA KANADÁBAN Kanadai látogatásának második napján, hétfőn II. János Pál pápa Trois Ri- viéres-ben a kanadai indiá­nok és eszkimók képviselői­vel találkozott. A római ka­tolikus egyházfő elítélőleg szólt a faji megkülönbözte­tésről. Előzőleg II. János Pál Quebec városában egy utó­kezelő intézetben mozgássé­rültek előtt beszélt. Art Buchwald: Komputerizált intudat j nagy számítógép- /k gyártók tévéreklám­jai ma már szinte üldözőbe veszik a szülőket. Nem kevesebbet állítanak, mint hogy az a szülő, aki nem szerez be haladéktala­nul számítógépet iskolás gyermeke számára, meg- ; fosztja gyermekét az élet­ben való boldogulás lehető- iégétől. A reklámokat a gyerekek is nézik, és ez | számos probléma forrása a ómódú és kevésbé jómódú gyermekek között. — Johnny, hol az ellen­i őrződ? — Itt. y — Miért kaptál rossz je­i gyet matematikából? — Nem tehetek róla. Nem ! vettél nekem számítógépet. — Nincs rá pénzem. A komputer 200 dollárba ke­! rül. — Mindegy. A tévében ' akkor is azt mondták, hogy magadat hibáztathatod, ha nem megfelelően indítasz el az életben. — Ez csak szöveg. En is f számítógép nélkül tanultam ( meg a matematikát. — Lehet, hogy pont ezért nincs pénzed rá, hogy ne­kem vegyél egyet. — Akkoriban nem is vol­tak komputerek. Egyébként sem sikerült még bebizo­nyítani, valóban használ­nak-e a számítógépek a gyerekeknek. Sokak szerint inkább akadályozzák a ta­nulást, és a gyerekek job­ban teszik, ha nem gépek­re, hanem saját agyukra támaszkodnak. A számító­gép meg tudja ugyan mon­dani, mennyi 4-j-4, de attól még nem tudod, hogyan alakul ki az eredmény. — Az iskolában senkit sem érdekel, hogyan jön ki az eredmény, lényeg, hogy kijöjjön. — Hagyjuk a matemati­kát. Magatartásod miért nem kielégítő? — Fejbe vágtam Jill Glea- sont egy könyvvel. — És miért? — Mert neki van számí­tógépe, de nem akarta meg­mondani nekem az ered­ményt. — Nem vághatsz fejbe embereket csak azért, mert nekik van számítógépük, neked pedig nincs. — Persze, hogy fejbe vág- . hatom, ha emiatt a szüléi­mét ócsárolják. — Mit mondott Jill? — Azt mondta, megfosz­tottatok attól a lehetőség­től, hogy valaha is vigyem valamire az életben, és leg­jobb lenne, ha elvennének engem tőletek és nevelő- otthonba adnának. — Alig hiszem, hogy ilyesmit mondott. — A többiek is hallhat­ták. Akiknek van számító­gépük, nevettek, akiknek pedig nincs, éppúgy meg akarták verni, mint én. — A tanár mit szólt? — Az igazgatói irodába küldött, ott betáplálták a nevem a számítógépbe, és azt mondták, ha még egy­szer ilyesmit csinálok, ki­rúgnak. — És a helyesírás? Ebből is rosszul szerepeltél. Mi­ért? — Nekem magamnak kell vesződnöm a helyesírással. Ha lenne számítógépem, az ellenőrizné a leckémet. Ha Jill Gleason beadja a dol­gozatát, abban soha sincs hiba. Azt mondja, ötször olyan gyorsan lesz kész, mint én. — Az lehet, de meg is tanulja a helyesírást? — Az apja azt mondta, ez teljesen mellékes. meri mire felnő, ez már úgy is a számítógépek feladata lesz. — Ügy látszik, Jill apja nem érti, sokkal fontosabb, hogy valóban tanultok-e a leckeírásból, mint hogy vannak-e hibák a dolgoza­totokban? — Johnny Parks apja is ugyanazt mondja, mint te. Neki sincs pénze számító­gépre. — Értsd meg, mivel nem tudok számítógépet venni, legjobb lesz, ha megembe­reled magad és legközelebb jobb bizonyítványt hozol, mert különben bezárlak a szobádba minden hét végén. — Nem érdekel. Űgyis börtönbe jutok. — Hát ezt meg ki mond­ta? — A tévében hallottam. Azt mondták, ha a szülők nem vesznek számítógépet a gyereküknek, nem cso- dálkozhatnak, ha nagyobb korában italboltokba tör be. (Megjelent az Interna­tional Herald Tribune- ban) A jó szivar titka A világon a legtöbb szivart az Egyesült Államokban ké­szítenek — évente mintegy 9 milliárd darabot —, a leg­jobbat viszont Kubában. A szigetországban a XVIII. szá­zadban indult meg ez az iparág, s napjainkig virágzik, hiszen több mint száz szivar- gyárban sodorják a világ minden zugába eljutó külön­legességeket. Mert az igazi szivart, amely minden köve­telménynek megfelel, csak kézzel lehet készíteni — ál­lítják a kubai szakemberek. Nagy kézügyesség kell a szi­vargyártáshoz, és rendkívüli tapdntóérzék. A munkás — szó szerint — a tíz ujjával alapozza meg a világmárka hírét. Leterít egy nedves, úgynevezett fedőlevelet. Spe­ciális késével méretre vágja széleit, majd belehelyezi a köpenyt (ez gyengébb és szá­razabb dohánylevél, mint a fedő), ezután a belső leve­lekkel együtt hengerré so­dorja, vigyázva arra, hogy ne legyen se túl kemény, se túl laza, meglegyen a súlya, mé­rete és simasága. Egy gya­korlott munkás naponta 100 —120 darab szivart tud meg­sodorni. Az elkészült sziva­rokat egy hónapig pihentetik, hogy a fölösleges nedvesség elpárologjon belőlük. Azután jön a típus, szín, méret sze­rinti osztályozás, címkézés, ceJofánozás, dobozolás. A különleges szivarhoz persze különleges dohány is kell: aromadús, fényes leve­lek, kellő gyúlékonysággal. Már a termesztés időszaká­ban alkalmazott speciális el­járások adják meg a dohány sajátos jellegzetességét, no meg a speciális összetételű talaj, ahol megterem. A világ szivarszükségletét kézi sodrású szivarokkal megközelítőleg se lehetne ki­elégíteni. A több tízmilliár­dos nagyságrendű világter­melést rendkívül termelékeny . szivarkészítő automaták se­gítségével érik el. Képünkön az ekként előállított szivarok dobozolását láthatjuk egy szovjet dohánygyárban. (Fo­tó: APN—KS) Mentsük meg a pizzát! r l-„gucci”-cipők, „sváj- ci” órák s egyéb ga­rantáltan hamisított áruk tömkelegé kínálja ma­gát a zsúfolt és zajos nápolyi utcákon. A hamisítványok iránt a végletekig elnéző dél­olaszok türelmének is véget vetett azonban a hamisított nápolyi pizza megjelenése. Azonnal meg is alakult a földművesek és a királyok által egyaránt évszázadok óta nagy becsben tartott nemzeti étek becsületének megmentéséért küzdő egye­sület. A „legfelsőbb pizza­bíróságként” fellépő mozga­lom tagjai főként ősi cég­jelzéssel rendelkező és a hír­névre sokat adó pizzasütők. Nem lesz könnyű dolguk: a hamisított pizza legnagyobb kínálóit, a gyorsbüfék tulaj­donosait vajmi .kevéssé ér­dekli a becsület, ők a köny- nyű haszon után rohannak. A fáradt, éhes és időszűké­ben szenvedő turistának pe­dig édesmindegy, hogy az, amit a gyorsbüfében bekap, nem az ősi receptek szerint készült pizza, hanem csupán a nagyipari módszerekkel dolgozó sütödékben előállí­tott sápadt utánzata. így hát a rend és a törvényesség helyreállítása a pizza dolgá­ban legalább olyan nehéznek látszik, mint felfedezni, ki találta fel a pizzát, és hon­nan is származik a neve. „A sütőipari tömegterme­lés íztelen terméke! Egy akármivel megszórt és egy filmsztár vagy futballcsillag után elnevezett tésztadarab! Hogyan jön ez az igazi, leve­gős tésztájú, gondosan kivá­logatott fűszerekkel ízesített pizzához! Vala|minek történ­nie kell, hiszen a pizza kony­haművészetünk része, egy olyan szimbólum, mint a Ve­zúv, vagy az olasz zene!” — fakad ki Antonio Pace, a mozgalom elnöke. — „Mi garantálni tudjuk, hogy ki­zárólag hagyományos recep­tek szerint sütött pizzát áru­sítunk.” Az egyesülés első lépése­ként pizzasütési versenyt hirdetett meg, s „A pizza nagymestere” címet adomá­nyozta a harminc győztes­nek. Bizonyos összeg ellené­ben a győztesek „valódi piz­za” feliratú jelvényt vásá­rolhatnak, amelyet kitehet­nek éttermük ablakába. A hagyományőrzők sze­rint csak kétféle klasszikus nápolyi pizza létezik: a Ma­rinára, amit olívaolajjal, pa­radicsompürével, oregano- val, fokhagymával és sóval ízesítenek és a mozzarella- ísajittal bevont Margherita. A pizza szó eredete ismeret­len: egyesek szerint az ógö­rögöknél honos pittalepény- kenyér, mások szterint egy Pompeiben egykor népszerű étel volt a névadó. A pizza történelmében csak egy a bizonyos: amikor Margherita olasz királynő 1889. június 11-én Nápolyba látogatott, kóstolót kért a híres pizza­sütő, Raffaele Esposito mű­vészetéből. A mesterszakács paradicsommal, sajttal és ba­zsalikommal ízesítette az így au olasz lobogó piros, fehér és zöld színeiben pompázó re­meket. így született meg a Margherita-pizza.

Next

/
Thumbnails
Contents