Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-11 / 213. szám
1984. szeptember 11. Kelet-Magyarország 3 Rehabilitáció a tsz-ekben Csökkent munkaképességgel A rehabilitációval foglalkozó korábbi rendelkezések a mezőgazda- sági szövetkezetekben csak az üzemi baleset, a foglalkozási betegség és a gümökór miatt megváltozott munka- képességű tagokat érintették. A múlt év július elején életbe léptetett rendelettel megvalósult a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával és szociális ellátásával kapcsolatos feladatok egységes és korszerű szabályozása a mezőgazdasági szövetkezetekben is. Az új rendelkezés előírja a szövetkezeti és tanácsi rehabilitációs bizottságok intéz - ményi rendszerének létrehozását, s ezzel megteremtődtek a gondoskodás szervezeti feltételei. A keresőképtelen dolgozó esetében már előzetesen véleményezik a foglalkoztathatóság feltételeit és ezzel segítik a rehabilitáció gyorsabb megvalósítását. A rendelet révén lehetőség nyílott átmeneti kereset-, illetve jövedelemkiegészítésre. A rendelkezés azokra a megváltozott munkaképességű tagokra terjed ki, akik rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanokká váltak, de nyugdíjra és járadékra jogot még nem szereztek. A szövetkezeteknek ezeket a dolgozókat elsősorban eredeti munkahelyükön, szakmájukban kell foglalkoztatniuk. Ha ez nem lehetséges, akkor törekedni kell a szövetkezeten belül részükre olyan munkakört biztosítani, ahol egészségük további romlása nélkül megmaradt munkaképességüket hasznosítani tudják. Szükség esetén a dolgozót új munkakörbe kell betanítani, át kell képezni, ha lehetséges, külön erre a célra létesített munkahelyen foglalkoztatni, vagy részére bedolgozói munkát biztosítani. Azok a szövetkezeti dolgozók, akiket a rehabilitásuk érdekében szövetkezeten belül áthelyeznek, a betanítá- sos szakképzés napjától — betanítás esetén legfeljebb 12 hónapra, szakképzésnél pedig 30 hónapra — átmeneti jövedelemkiegészítésre jogosultak. Azokat a dolgozókat, akiknek a rehabilitációját sem a szövetkezet, sem a tanács nem tudja megoldani, a társadalombiztosítás terhére átmeneti járadék, illetőleg rendszeres szociális járadék illeti meg. A szövetkezetek, ha olyan üzemet, üzemrészt hoznak létre, ahol megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatnak, a munkabér 40 százalékáig dotációban részesülhetnek. A rendelet életbe lépése óta alig több, mint egy esztendő telt el. Gazdag tapasztalatok még nincsenek. A közelmúltban mégis megyei tanácskozást tartottak az illetékesek. Megismerkedtek az eredményekkel, vázolták a további teendőket. A kezdeti lépéseket mindenütt megtették. A szövetkezetekben körülbelül 1000 csökkent munkaképességű dolgozót tartanak nyilván — fele részben nőket. A szövetkezetek többsége — a lehetőséghez mérten — gondoskodik a csökkent munkaképességűek megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásáról. Gyakori a bedolgozói tevékenység, ládakészítés, seprűkötés, zsákvarrás és így tovább. Olyan külön munkahely, ahol csak csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztatnának, még nem létesült megyénkben. Emiatt az ehhez járó támogatást sem igényelhették a szövetkezetek. Néhány szövetkezetben indult ugyan ilyen irányú kezdeményezés. Így a napkori termelőszövetkezet a 43 fős csillárüzemét, a nyíregyházi Ságvári Tsz 15 fős ládaüzemét, a máriapócsi Rákóczi Tsz a varrodájának egy részét tervezi rehabilitációs munkahellyé nyilvánítani és az érintett dolgozók átképzését megszervezni. Sajnos, három szövetkezet kevés, különösen, ha ezek is csak kezdeményezés szintjén vannak. A megyében 36 olyan termelőszövetkezet van, ahol a csökkent munkaképességűek száma 10 és 65 fő között van. Gondot jelent, hogy jelentős számban vannak a fiatal csökkent munkaképességűek, akik viszonylag magas keresettel rendelkeztek, így nehéz a könnyebb munka elfogadtatása. Többségük kiskorú gyermekeket nevel, lakásépítési kölcsöne és egyéb tartozása van. Tény, elég sokan italozás miatt kerülnek erre a iorsra. Ök áltálában egyedül végzendő munkakörbe, de különösen vagyonőrzésre (kapus, mezőőr, éjjeliőr) alkalmatlanok. Az egyik szövetkezetben próbálkoztak ilyen okból megváltozott munkaképességű tag alkalmazásával, pórul jártak: az illető egy üveg pálinkáért maga segített a tolvajoknak a lopásban. Közülük kerülnek ki az összeférhetetlenek, a követelőzők, a semmilyen munkát nem vállalók. Ezért is sürgető lenne az elkülönített rehabilitációs üzemrészek, munkahelyek létrehozása. Megkönnyítené a szövetkezeti vezetők helyzetét, ha több helyen alkalmaznának önálló üzemorvost. Az egyik jól gazdálkodó szövetkezet elnöke így vélekedett: a gazdálkodáshoz — a földhöz, gépekhez, állatokhoz — 37, egyetemet végzett személyt alkalmaznak, akkor harmincnyolcadikként el kell bírniuk egy orvost, aki az emberek egészségével törődik. Az orvos elsősorban a betegségek megelőzésében, a gyógyításban segít, de nagy szerepe lehet a rehabilitációs munkára való javaslásban, az alkalmasság megállapításában, a munkavállalásra való ösztönzésben. A z említett megyei tanácskozáson kitűnt, hogy a tanácsokra, a szövetkezeti érdekképviseleti szervekre is további feladatok várnak az új rendelet gyümölcsöző alkalmazásában. Vannak és lesznek úgynevezett nehéz egyedi gondok, de elmondhatjuk: fontos lépés történt a megoldás irányába a szövetkezeti dolgozók rehabilitációjában. Csikós Balázs Veneranda úr kopogott a kabin ajtaján. — Mit akar? — hallatszott belülről egy női hang. — Mit akarnék? Át akarok öltözni! — válaszolta Vene- randa úr. — Fürödni szeretnék, de ruhástul természetesen nem megyek a vízbe! — De ez az én kabinom, nem az öné — mondta a női hang —, menjen a sajátjába! —• Ott már voltam, de ott nincs senki — mondta Veneranda úr. — Hát kinek kellene még ott lennie, ha az ön kabinja? — Tehát a maga véleménye szerint az én kabinomban senkinek sem kell lennie? — Természetesen, magától Elosztás helyett kereskedést I Építőanyagért talpal a yeyő A nyíregyházi TÜZÉP-tclep madártávlatból, (cs.) Könnyen elhangzik: „Márpedig egy kereskedelmi vállalat ne játssza meg a hatóságot! Hogy jön a TUZEP ahhoz, hogy építési engedélyt kérjen, amikor téglát akarok venni?” Nem mentegetődzés, ahogy az ilyen kijelentésekre Kiss Elek gazdasági igazgatóhelyettes reagál: — A jelenlegi helyzetben, amikor kevesebb az áru, megesik, hogy elosztásra kényszerülünk. Mégis a kereskedés módjait szeretnénk bővíteni. A három megyét, Szolnokot, Hajdú-Bihart és Sza- bolcs-Szatmárt ellátó Keletmagyarországi Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat (TÜZÉP) a maga hatmilliárd forintos évi forgalmával a Tiszántúl egyik legnagyobb vállalata. S akkor, amikor szeptember elejére úgy összegezhetnek, hogy 13 százalékkal emelkedett a forgalom a tavalyihoz képest, akár nyugodtan ülhetnének a babérjaikon. Hiszen a megnövekedett és támogatott lakásépítési kedv önmagában garanciát ad szinte valamennyi építőanyag minél előbbi eladására. Az előjegyzés lehetőségei — Mégis a vállalkozási készséget szeretnénk erősíteni — tájékoztat Szilágyi Zoltán kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Ennek egyik módja például a lakásépítési áruvásárlási előjegyzés. A korábbi anyagbiztosítási megállapodás helyett az új módszer egyszerre kíván felelősséget az eladótól és a vevőtől. Azzal ugyanis, hogy az árukra előleget vesznek fel, egyben garanciát is nyújtanak az időben történő kiszolgálásra. A kedvező fogadtatást pedig az bizonyítja, hogy tavaly összesen 87 ilyen szerződést kötöttek, míg az idén az év első felében 387-en így oldották meg egy helyen valamennyi építőanyag beszerzését. Manapság különösen a kisebb falvakban élőket sújtja, hogy az építkezésekhez a környék szinte valamennyi TÜZÉP-telepét fel kell keresniük (legyen az ÁFÉSZ vagy vállalati kezelésben), hogy mindent megtaláljanak. Ezért szeretnék a vállalatnál a komplex kiszolgálórendszert megvalósítani. S ez már a jövőre való gondolás, hiszen ha nem is egyeduralkodó, de meghatározó a szakmában a vállalat helyzete. Ám ha a későbbiekben a gyártó művek több árut kínálnak, akkor a vevők jobban válogathatnak, építési anyagokat, szerelési cikkeket onnan vesznek, ahol korábban is megfelelő kiszolgálást találtak. Ezért tervezik az úgynevezett bázistelepek kialakítását a távlatokban. Naprakészen ismerni — Nagyobb választékot csakis így lehet kínálni — indokol Szilágyi Zoltán. — Csakhogy ehhez számítógépes információs rendszer is szükséges — folytatja Kiss Elek. Vagyis a TÜZÉP-nél azt szeretnék, ha naprakészen ismernék minden telep helyzetét, olyan decentralizálás valósulna meg a központ és a telepek között, amely leheértetődik — erősítette meg a női hang. — És ha ott senkinek sem kell lennie, akkor nem mondaná meg, hová menjek átCario Mcmzoni: A sfrandon öltözni? — kérdezte Veneranda úr. — Talán csak nem a strand kellős közepére, a sok ember közé? — Mégiscsak a kabinjába kellene mennie — kiáltotta a női hang. — Ha bemegyek a kabinomba, akkor viszont bent leszek — mondta Veneranda úr —, maga meg azt mondta, hogy abban senkinek nem kell lennie. — Na, most már elegem van az egészből — rikácsolta a női hang —, csináljon, amit akar! — Én sem értek egyáltalában semmit — zsémbelt Veneranda úr —, az előbb azt mondta, hogy a kabinomban nem lehet senki, vagyis akkor én sem lehetek benne. És ha nem lehetek a saját kabinomban, akkor melyikbe menjek? Kint semmi esetre sem öltözhetek át. Tudja, hogy maga nagyon fura alak?! — kiáltotta Veneranda úr és nagy fejcsóvá- Igs közepette dörmögve távozott. Zahemszky László fordítása tővé tenné a gyors alkalmazkodást az igényekhez. Máris lehet felhozni az ellenvéleményt, hiszen így az utazási távolság nő meg annak, aki építkezni akar. Csakhogy ez látszólagos, mert mondjuk Kemecsén vagy Nagykállón a megfelelő minta után választhat a vevő, amit a nyíregyházi telepről küldenek ki. (A jó működéshez viszont azon is gondolkodnak a vállalatnál, ho- gyon teremtik meg ehhez a telepek anyagi érdekeltségét.) Ez a szakma sem marad ki a kereskedelem új gazdálkodási formái közül. A vásáros- naményi telep már nyereségérdekeltségű rendszerben dolgozik, ami azt jelenti, hogy az ott dolgozók és vezetők keresete szorosabban kapcsolódik a gazdaságos működéshez. — Feladatunk a helyi árualapok felkutatása is — beszél a kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Ennek jegyében keresünk meg termelőszövetkezeti melléküzemeket építési anyagok, szerelvények gyártására. Ezzel egyelőre inkább a hiányt mérséklik, mintsem teljes körű kereskedelmet tudnának elérni. Azonban az új formák mindenképpen a leendő verseny helyzetre való felkészülést jelzik. — Bekapcsolódunk félkész- lakás-építési akcióba is Nyíregyházán — közli a gazdasági igazgatóhelyettes. — Egyelőre kétszer öt lakást indítunk, ha már az építőipari vállalatok inkább a kereskedelmet reklámozzák. Kedvezni a vásárlónak Bár a megjegyzés kissé visszavágás is, mégsem lehet letagadni, hogy például a lakásszövetkezettel közösen garázsok telepítése, vagy az év végére elkészülő nyíregyházi raktáráruház mind, mind olyan formák, amivel végül is az építkező, a vásárló jár jól. Tudjuk, még idő kell ahhoz, hogy bőségesen legyen építőanyag valamennyi TÜ- ZÉP-telepen, s a vevők igényeikhez, pénztárcájukhoz mérten vásárolhassanak. Ám ha a vállalatnál valóban a kereskedés felé nyitnak, ha elosztás helyett mindinkább kiszolgálni szeretnének, akkor az építők gondjai is könnyebben és gyorsabban oldódnak meg. Lányi Botond a gépen A gépen elhelyezett vaslemez tábla, a belevésett néhány mondat és a nevek hirdetik majd, hogy ezt az MVE- esztergapadot a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat 37 tagból álló József Attila szocialista brigádja újította fel társadalmi munkában — felajánlásként a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulási évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben. Konkrét, pénzben kifejezhető és értékelhető vállalás. Felesleges az ötletgazdát keresni. Égy akarattal döntött így 37 lakatos, forgácsoló, szerszámkészítő stb., nyíregyháziak és bejárók. Tudják, hogy mit vállalnak. Nem áldozatnak, becsületbeli ügyüknek tekintik kommunista és pártonkívüli munkások. hogy állják szavukat. Bíró Ferenc, a József Attila szocialista brigád lakatosa és helyettes vezetője újságolta. hogy már átvették a felújításra váró MVE-esz- tergagépet. Szétszerelték és mint szaknyelven mondják, a naookban hozzálátnak a hán- tolásához, vagyis megkezdik a gét> gondos. aDrólékos, széo újjáépítését. November 7-re munkára-forgásra kész állapotban szeretnék átadni. Harminchét munkás szavahihetőségét. a közügv. a szocialista munkaverseny melletti kiállását is jelenti kissé egy gép úiiászületóséért vállalt kötelesség. Személyes ügvükké vált kétszázezer forintnyi érték megtermelése a köz. a gyári kollektíva javára. (farkas) Magasság C magassága pontosan t 110 centiméter, megmértük. Az ajtófélfán ott sorakoznak az elmúlt esztendők jelzései szépen egymás fölött. G. méricskéli a szót: „száztíz”. Felnéz, s megkérdi: — Te hány centi vagy, Apa? — Száznyolcvankettő . ■ ■ A szőke haj alatt ráncolódik a homlok, a kisfiú eltöpreng. Aztán újra föltekint: — ... és nem félsz olyan magasan? A kacagás elültével a gyerek ismét gondban lehet, mert nagyokat hallgat. Végül is kiböki, ami annyira foglalkoztatja. — És mondd, Apa, ha sapka van a fejünkön, akkor is növünk? .... (tgy) ímporvpótlás Több takarmány Az állattenyésztés jelentős a mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaságban. Négyezer-hétszáz szarvas- marhát tartanak, tej- és húshasznosításút. Ennek megfelelően kezelik a takarmánytermesztést is. Fűből, füves heréből már az első kaszálás biztosította a szükséges mennyiséget, összesen 13 ezer 270 tonnát silóztak be. Kukoricasilóból 12—13 000 tonnára számítanak. Az idén harmincegy hektáron termesztettek lóbabot a gazdaságban. Ez a növény import fehérjetakarmányt pótol, s mivel jói sikerült a kísérlet, a jövőben növelik a területet. A húsmarhaágazatban a 'borjúszaporulat az előző évi szinten van, viszont termé- kenyülési problémák miatt az első fél évben csökkent a tejtermelés. Az esztendő hátralevő részében várhatóan javul a helyzet, ám a tejtermelés elmarad a tavalyi mögött.
