Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

Szövetkezeti lakásépítés Kulcsátadás gyorsabb ütemben A megyében működő tizen­egy lakásszövetkezet a VL ötéves tervben összesen 1500 lakást szándékozik megépíte­ni. Ha az átadott, és az épí­tés alatt álló lakások számát nézzük, akkor meglehetősen biztató a kép: 1984 első fél évéig a már átadott 691 la­kás, valamint a már épülő több mint hatszáz lakás azt sejteti, hogy az elképzelések teljesülnek. Közeledik az év vége, ami a lakásátadások felgyorsulá­sát is jelenti. Nyíregyházán, ahol természetszerűleg a leg­több szövetkezeti ház épül, idén már megtörtént a Kert utcán negyvennyolc lakás műszaki átadása, a Kórház utcán hét lakásban zajlottak le a kulcsátadás előtti utolsó tennivalók, a Csaló közben pedig háromszor öt otthon vár hamarosan lakókra. Vidéken is sok helyütt dol­goznak az építők. Szeptember 5-én Tiszavasváriban az Ifjú­ság út Á jelű ötlakásos épü­let műszaki átadására került sor, s napokon belül újabb kétszer öt lakásnál zajlik le ugyanez. Érdemes megje­gyezni: a szokásosnil ol­csóbban épülő otthonokban a befejező munkálatok a tulaj­donosokra várnak. Igaz, némiképp megkésve, de megtörtént a nyírbátori nyolc lakás kulcsainak át­adása augusztusban. Tuzsé- ron befejezéséhez közeledik az ERDÉRT-dolgozók számá­ra felhúzandó tizenkét lakás. Vásárosnaményban harminc lakással készülnek el az építők, de sajnos nem az év végére tervezett határidőre. A kivitelezési gondok miatt néhány hónap csúszással kell számolniuk a tulajdonosok­nak. Nyírteleken két négylaká­sos ház épül, további szövet­kezeti házak pedig szervezés alatt állnak. Fehérgyarmaton három hatlakásos szövetkeze­ti ház készül, Mátészalkán pedig öt lakás épül hagyo­mányos technológiával, de terveznek a város belterüle­tére is egy szövetkezeti há­zat. Kisvárdán tíz lakás épül Mezőpanel technológiával, ám az olcsóbbnak és gyor­sabbnak indult beruházás át­adásának határideje kivitele­zési gondok miatt késik. Vásárosnaményban egy, a megyében eddig egyedülálló létesítmény vár a közeli be­fejezésre. Hamarosan átadják a műhelyszövetkezeti házat, melyben a szolgáltatások job­bá, kulturáltabbá tételére presszó, divatáru-kereske­dés, fényképészműterem, va­lamint rádió-tévé szerelő kap helyet. (s. z.) Kölcsönöznek, szállítanak, javítanak Üj leányvállalat Nyíregyházán Szeptember 1-től újabb le­ányvállalat működik Nyír­egyházán : a Szabolcs-Szat- már megyei Építő és Szerelő Vállalat hozta létre. Az új vállalat neve: ÉPSZER Gép­kölcsönző Fuvarozó és Szol­gáltató Leányvállalat. Feladata különböző építő­ipari gépek, valamint rakodó­gépek kölcsönzése, komplex gépesítési feladatok ellátása, gépláncok kialakítása. A da­ruktól a parkettacsiszolóig, illetve a szegbelövőig, sokfé­le gép kölcsönözhető. Az áru- fuvarozás és az áruszállítás is fő profilja a vállalatnak. Vállalatoknak, közületeknek és a lakosságnak egyaránt, a hétvégeken is fuvaroznak. Az anyavállalattól átvettek 12 autóbuszt is, így utazási iro­dáknak, iskoláknak, vagy la­kodalmas násznépnek egy­aránt rendelkezésére állnak a buszok. A vállalat úgynevezett „egyéb” tevékenységét vil­lanyszerelők és lakatosok végzik. Elektromos hálózatok szerelésére és karbantartásá­ra vállalkoznak és szerkezet­lakatos munkák is megren1 delhetők náluk. Az új „cég” kisvállalat formájában, egy­szerűsített ügyvitellel dolgo­zik. 1985-től az éves terme­lési értékük várhatóan 50 millió forint lesz. (n. I.) Propagandisták fesztiválja Több mint félezren voQitak kíváncsiak a KISZ megyei bizottsága álital szervezett propagandista fesztiválra szeptember 8-án. A sóstói politikai képzési központba a megye minden részéből ér­keztek az alapszervezetek propagandistái, hogy megvi­tassák: az élő szó erejét mi­ként lehetne eredményeseb­ben eljuttatni a hallgatóság­hoz. A meggyőzés módszerei­ről, az aktivizálásról vezetett beszélgetést dr. Sz. Várnagy Marianna. Őszintén az ifjúságról — ezzel a címmel fórumot tar­tottak, amelyen Szokol Ti­bor, a megyei pártbizottság ifjúsági felelőse, Hajdú Sán­dor, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára, Baranyai- né Kursinszky Tünde me­gyei ifjúsági titkár és Pál Dávid, az SZMT ifjúsági fe­lelőse válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Aktuális küt- és belpolitikai tájékoztatót tar­tott Ballai István, a mun­kásőrség megyei parancsno­ka. A vasárosnaményi faforgács lap-gyár ban korszerű gépeken és technológiával a belföl­di igényeken kívül exportra is gyártanak forgácslapot. (Jávor László felvétele) 153 millió forint állami támogatás Gépek, tárolók, terményszárítók Az állam vissza nem térí­tendő fejlesztési hozzájáru­lással támogatja a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezeteket. Az idén ötvenhá­rom Szabolcs-Szatmár me­gyei mezőgazdasági nagy­üzem kapott összesen 153 millió forintot. Ezek a gaz­daságok tizenhét aranykoro­na alatti földterületen gaz­dálkodnak és az eszközérté­kük egy hektár átlagában nem éri el a negyvenezer fo­rintot. Az összeget a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a Te- szöv és a pénzügyi osztály egyetértésével osztotta el a pályázott termelőszövetke­zetek között. Legtöbu nagyüzem —szám szerint harmincnégy — gé­pek vásárlására fordítja a fejlesztési hozzájárulást. Ez Közel hetvenmillió forint. Je­lentős a támogatás állatte­nyésztési telepek rekonst­rukciójára, újak építésére. A tiszadobi Táncsics Termelő- szövetkezet hétmillió forin­tot kapott egy ezerférőhelyes hízómarhatelep építésére. Vásárosnaményban 5,4 millió forinttal járul hozzá az ál­lam a telep bővítéséhez. Nagyecsed hat-, Csenger öt-, Kótaj hárommillió forintot kapott szarvasimarhatelepek újjáépítésére. Kiemelten kezelték már tavaly is a megyei tanácsnál az almatárolók és -feldolgo­zók építését. Míg az elmúlt esztendőben átmeneti tárolók építésére 11, feldolgozók lé­tesítésére pedig 18 millió fo­rintot adtak a termelőszövet­kezeteknek, addig az idén hatmillióval segítik a tárolók és 17 millió forinttal a fel­dolgozók építését. Legna­gyobb volumenű beruházást a nyírmihálydi Új Élet és a nyírlugosi Szabadság Terme­lőszövetkezetben valósítanak meg. Mindkét gazdaság öt­ötmillió forintot kapott a Nyírlugosi Állami Gazdaság gesztorságával megvalósuló gyümölcsfeldolgozó építésé­re. A vállaji, a mérki és a nagyecsedi termelőszövetke­zetek húsfeldolgozó létesíté­sére kaptak hárommillió fo­rintot. A Nyírség déli részén ke­vés a terményszárító, ami nehezíti az aratást, a kuko- rdeabetakarítást. Most a pi- ricsei Egyesült Erő Termelő- szövetkezet épít szárítót négy és fél millió forintos támoga­tással. Ezenkívül több ter­melőszövetkezet melioráció­ra, kisebb mértékben mellék­üzemek fejlesztésére kapott hozzájárulást, (sípos) Szorgos munka a földeken A tiszalöki Szabadság Ter­melőszövetkezet 40 hektáros lucernatábláját harmadszor vágja Fekete János. (Elek Emil felvételei) A tiszabecsi Cj Élet Tsz föld­jén a Rába 445-ös traktorral Debreceni Zsigmond 400 hek­tár területet készít elő őszi vetéshez. M A Építőanyagért talpal a vevő (3. oldal) Konzervgyári almaszezon Sűrítmény tőkés exportra Az almaszürettel párhuza­mosan megkezdődött a fel­dolgozási szezon a Nyíregy­házi Konzervgyárban is. A vajai telepen a tavaly át­adottal együtt négy préssel nyerik a gyengébb minőségű almából a levet. Belép két préssel a termelésbe a Felső- Tisza-vidéki Almafeldolgozó Társulás is, amely Szabolcs- bákán 120 milliós beruhá­zással épít üzemet. Az al­malevet Nyíregyházán sűrí­tik, hogy utána tőkés ex­portra küldjék. Bár augusztusban a terve­zett tízezer helyett csak két­ezer tonna almát dolgoztak fel (a késői érés miatt), azon­ban arra számítanak, hogy az év végéig 70 ezer tonna alma feldolgozása valósul meg — derül ki Buglyó Ti­bor termelési főmérnök tá­jékoztatójából. A gazdasá­gos termelés egyébként is úgy kívánja, hogy december közepéig (amikor még ki­sebb a léalma lehetséges mi­nőségromlása) fejezzék be a szezont. A piaci helyzet nem oiyan kedvező, mint korábban, kü­lönösen az alacsony ár je­lent gondot. Ezért a kon­zervgyár a vevők igényéhez való jobb alkalmazkodást tűzte célul. Ennek jegyében például kívánság szerint tankkocsiban, tartályban vagy hordóban szállítanak, ha kell a csíramentes aszeptikus technológiát alkalmazzák, a felhasználási igényeknek megfelelően változhat a sű­rítmény cukor- és savtartal-' ma. A gazdaságos gyártás má­sik feltétele, hogy minél több sűrítményt nyerjenek ki az almából. Amíg országos át­lagban egy kilogramm sűrít­ményhez tíz kilónál több al­ma szükséges, a konzervgyár már 8,5 kilogrammos fajla­gos kihozatalnál tart. A to­vábbi beruházás', fejlesztési célok ugyancsak a magasabb lényerést szolgálják. A vásárló partnerek köre a hagyományos nyugat-euró­pai piac — az NSZK, Auszt­ria, Hollandia — mellett már a tengerentúlra is kiterjed, így nagyobb tétel eladására számítanak az USA-ban, Ka­nadában és Japánban.

Next

/
Thumbnails
Contents