Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-07 / 210. szám
1984. szeptember 7. Kelet-Magyarország 3 Játék? N agyon várták már Ra- kamazon a második kazánt. Megérkezett. Annak rendje és módja szerint körbejárták a megrendelők, mustrálták elölről, hátulról, s akkor derült ki, jobboldali helyett baloldali kazánt küldött a szolnoki szövetkezet. Sebaj, a szerkezet azonmód visszaindult az alföldi városba, újabb kérelem, másik megrendelő, s a tejüzemben ismét várták, de már a jót. Mert óriási szükség van rá, elképzelhető, mi történik egy élelmiszer- ipari üzemben gőzfejlesztő gép nélkül. Hiszen a meglévő elromolhat, műszaki hiba folytán pedig szinte valamennyi munkafolyamat leáll. Nem lehet tejet pasztörizál- ni, túrót gyártani, tejfölt készíteni. Aztán megérkezett másodszor is a kazán. Most már óvatosabbak voltak az üzem vezetői, egyenesen az ajtót keresték. S tessék, a visszaküldött ikertestvérét küldték a szolnokiak. Mit lehet ilyenkor tenni? Vissza a feladónak, ismét megrendelőírás és újabb várakozás. Óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy a gyártónak sok azonos kazánja van, megpróbálná ily módon rásózni ?. megrendelőre. Hátha megún- ja egyszer ezt a tilitolizást, beletörődik a megváltoztatha- tatlanba (?) és a kazánház átépítésével beépíti a neki megfelelőt. Minden mindegy alapon pedig nem lehet dolgozni egyik és másik helyen sem. Próbára teszik ezzel a megrendelő türelmét is. De vajon meddig mehet el ennek a határa? Nem lehet közömbös, hogy ez a tejüzem hetvenezer ember tej, túró, tetjföl ellátásáért felel nap, mint nap. Ezen elgondolkozhat a gyártó. S. B. Tv-jegyzet Nem emlék csupán A szerkesztőhöz érkező levelek, a nézők rendszeres véleménynyilvánítása a bizo- nyiték arra, hogy igen sokan várják, várjuk meg az adást a késői időpont ellenére. Mert hangulatos, mert nem létezik, hogy ne érdekelne valakit; milyen az a környezet, az a ház, az az utca, tér, város, ország, ahol él. Lehet tágítani Ráday Mihály: Unokáink sem fogják látni című sorozatának kereteit, s eljuthatunk egy szép régi postaládától a legmeszebbmenő következtetésig, akár a haza- szeretet fogalmáig. A szerda esti adásban is előkerültek a régebbi témák, hogyan lehetne megmenteni a szemétre vetett gyönyörű kovácsoltvas liftajtókat, ki a felelős azért, mert eltorzították környezetünk esztétikáját egy oda nem illő ,,egyenajtóval” stb. Ügy tűnik, minden ház másmilyen, s mégis, minden eset hasonló, mert Ráday makacs szenvedélyességgel nyomoz, tiltakozik, s döbbenti meg műsorról műsorra a jóérzésű embereket. Föltette most például a kérdést a hangulatos angol város jellegzetes építkezési stílusát bemutatva: milyen lenne vajon York, ha ott is kicserélnék betonfödémmel a házak fagerendás tetőzetét? Erről jutott eszünkbe — s nem is kell olyan meszire menni: mi lenne, ha a mi nyíregyházi liftjeinkre is megtanulnánk vigyázni? Igaz, nincs annyi értékes portékánk, mint a fővárosiaknak, de van épp elég lift, ülés a buszban, telefonfülke stb. Miért kell nekünk egy éven belül bebizonyítani, hogy ezeket is olyan kiválóan tönkre lehet tenni, mint amire a lándzsás istennő vigyáz? (be) Megkezdték a termelést a Nyírbátori ÁFÉSZ édesipari üzemében. A több mint 20 millió forint beruházásból létesült üzemben cukrászati termékek mellett nagy mennyiségben készítenek két megye ellátására édes töltött teasüteményeket. Szőllősi Eleonóra szállításhoz készíti a linzerkarikákat. (Elek Emil felvétele) Miért mennek, miért maradnak? Á „kicserélt" tantestület Mivel és hogyan érik el, hogy évek óta jellemzője az oktató-nevelő munkának a pedagógusok kötődése az iskolához? Mi az oka viszont, hogy az utóbbi két évben szinte „kicserélődött” a tantestület, ami önmagában még nem lenne baj, de az új tanévben — bármennyire is nem akarták — hat érettségizett fiatalt, képesítés nélkülit is munkába kellett állítani... A „tipikus” színhely a bakA gyógyítás légköre talórántházi általános iskola. Nagyjából ugyanolyan lakó- környezetben, gyermeklétszámmal dolgozik az iskola, mint a hasonló nagyközségekben. Az eltérő sajátosság- a községbeli anyaiskola nevelői hét épületben, meglehetősen nagy távolságok kö- zöitt ingáznak és hozzájuk tartozik a nyírkércsi és nyír- jákói tagiskola is. Nemköny- nyű mindenki számára megfelelő órarendet készíteni, összesen negyven pedagógusa van a baktalórántházi iskolának. A központi iskolában — a kisegítő osztályokkal együtt — 630, Nyírkércsen 150, Nyír- jákón 120 gyermek tanuk Igen magas, a 26 százalékot is megközelíti a cigánygyermekek aránya. Pártolják az újat — Az említett körülmények ellenére az iskola tantestülete hosszú évek óta stabil. Igaz, ezelőtt is volt mozgás, de ha nehezen is váltunk meg az elmenőktől, büszkék is voltunk rájuk. Többségük azért ment el, mert továbbtanult, magasabb tudását kívánta kamatoztatni. Vagy a helyi gimnáziumban, vagy a megyeszékhely iskoláiban — magyarázza Oláh hajós igazgató. Sorolja is a neveket, akik között van egy sereg városi általános, középiskolai' sőt főiskolai tanár, megyei művelődési osztályvezető-helyettes, szakfelügyelő, középiskolai igazgató, kollégiumvezető, sőt újságíró, múzeológus is, akik innen indultak. — Mindenki jól érezte itt magát — folytatja Silye L ászióné igazgatóhelyettes akit az új tanévben neveztek ki erre a posztra Vida Máriával együtt. (Az előző tanévben egy helyettese volt az iskolának, a most igazgatónak kinevezett Oláh Lajos.) A tantestület összetartója Sárika^ azaz Bárdi Sándorné igazgató volt, aki most ment nyugdíjba. Minden újat nem csak engedett, de kifejezetten pártolt. Az iskolánk évek óta bemutató tanítások színhelye, bázisiskola, ahová szívesen jönnek a környékbeli nevelők is tapasztalatokat szerezni. Én 19 éve tanítok itt, nem tűnik talán dicsekvésnek, de hívtak a gyakorlóiskolába a megyeszékhelyre. Nem mentem el. Nagyobb a terheiás — Igaz, az átlagosnál nagyobb a terhelés — mondja a másik újdonsült igazgató- helyettes, Vida Mária —, sokat kell ingázni a községen belül is, többen pedig kijárnak a két tagiskolába Az is tény, hogy magas a cigány- gyermekek aránya, amivel nem minden nevelő egyformán tud megbirkózni. Az sem mellékes körülmény, hogy Baktalórántháza fejlődése — miután megszűnt járási székhely lenni — még- inkább lelassult. Ez az itt éiő értelmiségre is hatással van Mégsem gondolom, hogy ezért cserélődött ki az utóbbi két évben a tantestületünk, s ezért kellett képesítés nélkülieket is alkalmazni... Oláh Lajos igazgató azt fejtegeti, a tantestület életében semmi olyan megrázó esemény nem történt, ami megbolygatta volna az eddigi stabilitást, a törzsgárdát. De tudomásul kellett vennünk, hogy a növekvő iskolai feladatok, a gyermeklétszám, a gyesen levők helyettesítése már-már elviselhetetlen többletmunkát rótt a nevelőkre. A tavalyi tanévben megüresedett helyeket nem azért nem tudták betölteni, mert nem szívesen jönnének ide képzett pedagógusok. Sajnos, nem tudják lakással fogadni a pályázókat Sok túlórával — Olyan magasra szöktek már az előző tanévben a túlórák, hogy nem csak a nevelők testi-szellemi erejét tették próbára, az oktató-nevelő munka minőségét is kezdték gyengíteni. Arra is rájöttünk, jobban kell kímélni magunkat. Nyolc hiányzó helyett nem tud helytállni ez a gárda, hívnunk kell képesítés nélkülieket is, akik a mi tanítványaink voltak. A középiskolai évek alatt is kapcsolatot tartottak az iskolával és a nevelői hivatást választották, de nem sikerült a felvételijük a főiskolán ... Örökös megújulásban él és dolgozik a baktalórántházi tantestület. Ez a korösszetételben is meglátszik; a 70-es években az átlagos életkor 35—40 év volt, jelenleg 30—35 éves a tantestület többsége, A hat képesítés nélküli nevelő közül csak kettő tanít szaktárgyat — éneket és testnevelést —, a többiek a napköziben kaptak munkát. Mindegyiket egy idősebb nevelő patronálja, szeretnék megoldani az óralátogatásokait is. Vallójában maguknak nevelték a jelenleg más diploma nélkül dolgozó képesítés nélkülieket, s jól tudják, nem csak a nevelőjelölteken múlik, hogy valóban pedagógussá váljanak, hanem a tantestület tagjain is. Páll Géza Házfelújítás— gyorsabban Jó hír a nyíregyházi tanácsi lakásban lakók részére, hogy az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat kollektívája a kongresszusi munkaverseny keretében többek között a felújítások gyorsítását tűzte ki célül. Ennek jegyében az idei címjegyzékben szereplő 106 lakás felújítását november 30-ig befejezik, mégpedig az előírt költségkereten belül. A vállalat 21 szocialista brigádja összesen nyolcezer óra társadalmi munkát is vállalt. □ .zt álmodtam, hogy magyar turista voltam, és nyelvvizsgát kellett tennem (nemzet) KÖZI nyelvből. Jól felkészültem, nem jöttem zavarba, amikor kérdeztek, szépen eltársalogtunk. — „Gó hóm, tűr, okuláré taszfenszter, sztoj, cslovek, gó-gó, hopsz plusz fünf nulla — jonatán sampó." — Ez annyit tesz: „Ember, menj az ajtóhoz, nézz ki az ablakon, ott áll egy pasas, menj oda hozzá és kapsz tőle ötven forintot az alma samponért.” — „Brávó! Trink pjety pi- va ohne mani avangard címmer anti-szuper sztol ...” — Ez pedif) azt jelenti: „Remekül csináltad! Megihatod az öt üveg sört, amit az előszobában az asztal alatt találsz.” — Gratulálok, fiatalember, igazán jól vág az esze! — „Gratulire, junior, abszolút ziher ponyemaj-szpik maximum”. I gazgató főorvos úr, az ön vezetői tevékenységét, etikai magatartását, beosztottjaihoz való viszonyát jónak minősítjük... Ilyen és ehhez hasonló értékelő mondat természetes módon belesimul egy „régi vágású” kórház, vagy rendelő- intézet légkörébe. De ha ebbe a minősítésbe netán elmarasztaló jelzők kerülnek, különösen ha azok megfogalmazója olyan ápoló vagy beosztott orvos, aki társadalmi posztján szb-titkár, nos akkor recsegni-ropogni kezd az intézmény fala, omlik a vakolat a feszülő légkör nyomására. Márpedig immár két esztendeje a szakszervezetek megnövekedett jogán — a vezetők éves tevékenységének véleményezéséről van szó! — nemcsak dicsérni, bírálni is kell az arra „érdemesült” vezetőt. így van ez, így kell lennie az egészség- ügyi intézményekben is, ahol — mint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének csütörtöki megyebizottsági ülésén elhangzott — az egészségügyben uralkodó hierarchikus viszonyok is befolyásolják a reális értékelést. A tanácskozás előterjesztésében olvasható továbbá; „A dolgozók többsége fél véleményt nyilvánítani főnökéről, tartva az esetleges megtorlástól. Ugyanakkor a vezetők egy része is értetlenül fogadja a véleményezést, a bírálatban nem a segítő szándékot, a jobbítani akarást látják.” (Nem mindenütt igaz, de valós jelenség ez sok intézményben. Ez is kiderült az ülésen.) Márpedig a szakszervezeti vezetőnek (legyen akár kórházi nővér, rendelőintézeti asszisztens) véleményt kell mondania, olykor nem hízelgő véleményt is a vezetőről, aki esetleg a legtekintélyesebb szakorvosok egyike. Mert ezt várja a bizalmitól az őt megválasztó közösség, erre hatalmazza fel a kormány és a SZOT 1049-es számú Családi házak, kislakások új, korszerű falazóanyagát fejlesztette ki és gyártja az Alföldi Téglaipari Vállalat. Néhány évvel ezelőtt az országban elsőként e vállalat karcagi gyárában kezdték meg a gipszkerámia válaszfalak gyártását. Ezeket az igen praktikus, sima, glettelt felületű, beszerelése után közvetlenül festhető, tapétázható vagy éppenséggel esempézhe- tő falakat eddig döntően az építőipari vállalatok a nagy lakóépületeknél alkalmazták. Az újabb válaszíaltípus gipszperlitböl készül, magán viseli elődjének valamennyi jó tulajdonságát és a kislakások építéséhez is felhasználható. Az előbbivel szemben előnye, hogy négyzetméterenkénti súlya amazénál 3—4 kilóval könnyebb, mivel — Ó, kedves barátom, ezt nem kellett volna lefordítania. Na mindegy. Remekül csinálja, az biztos! És most lássuk a magyarról közire való fordítást. „A kismotort vagy elveszik a határon, vagy magas vámot kell érte fizetni.” — „Málenki motor vám-coli stop, kvázi capcara, kvázi mínusz multi szuper procent.” — „Csak egy kis ezt-azt hozunk, mert mi nem vagyunk a hoci-nesze turizmus hívei, mi kint szellemiekben gazdagodtunk.” — „Málo-málo produkt, nejn biznisz-turiszt. Szuvenír ráció.” — „Ha a tisztelt vámtiszt közös állásfoglalása is. Szó sincs itt a vezető valamiféle szakmai bírálgatásáról, hiszen erre egészen más szakmai, tudományos fórumok hivatottak. Az egészségügyi vezetők véleményezését olyan szempontok diktálhatják, mint a munkaerkölcs, az etikai magatartás, a munkahelyi légkör, a vezető-irányító készség és a szakszervezettel való együttműködés kérdése. Ilyen alapon pedig a tárgyszerűen és a kollektíva egészének véleményét előzőleg megismerő asszisztensnő (szb- titkár) is nyugodtan formálhat véleményt akár a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkező főorvosról is. És mit mutat a tapasztalat egy másik oldalon? A bizottság szerint a vezetők egy része elfogadja a kritikát is, sajnos mások még megsértődnek, visszautasítják a jogos bírálatot. Az is érdekes tény, hogy a kisebb intézményekben, ott, ahol a vezetők „emberközelben” vannak, családiasabb* barátibb a hangulat, jobban elfogadják a bíráló szót. Itt is türelemre és demokratikusabb jogok begyakorlására van szükség ott, ahol a régi módi szokásjog, a hierarchikus viszonyok túlhaj- tása még mindig fékezi a kibontakozást. Joggal mondhatja az olvasó, aki nem részese, hanem páciense az egészségügyi kollektívának: a kórházak, rendelők munkahelyi demokráciája az orvosok, nővérek közösségének ügye, rám miért tartozik? Nos azért, mert a színvonalas betegellátást — amint a tapasztalatok igazolják — azokban a kórházakban, rendelőkben, szanatóriumokban kapjuk meg, ahol a bennünket gyógyítók között is jó a légkör. Nem járhatok messze az igazságtól, ha úgy vélem: az egészségügyi szak- szervezet minden egyes bizalmijában szövetségesét keresheti a gyógyulásra váró páciens is. Szilágyi Szabolcs téglabetét helyett perlitet alkalmaznak. Beépítése egyszerű, gépesítést nem igényei, tartós, jó szigetelő, akár kézi fűrésszel is könnyen, gyorsan és pontosan méretre vágható. Az új termékből — melynek előállításához beruházásra nem volt szükség — a karcagi téglagyárban két műszakos termeléssel évi 80 ezer négyzetmétert tudnak gyártani. Ez a mennyiség 800—850 kislakás építéséhez elegendő. Az idén még nagyobb részt az építőipar által korábban megrendelt gipszkerámia falazóanyagot gyártják, az év végéig azonban már 14 ezer négyzetméternyi új terméket is elkészítenek. A teljes ütemű termelésre jövőre térnek át. úr nem vizsgálja át a kocsinkat, akkor a szépséges útitársnőm magyaros csókban részesíti.” — „Nix atombomba automobil! Klassz masina ... Sexbomba szinyorita cupp-cupp ungaris-manier oficir...” — Jól van, fiatalember, jelest adok. Arra kérem, hogy maga is terjessze: hol kézzel, hol lábbal, hol a közi nyelvvel, hogy a magyar turistának végre át kell törnie a kommunikáció válságának nagy falát. Minél többet mutogatunk, minél többet használjuk a közi nyelvet, annál nagyobb a valószínűsége* hogy leomlik a fal. Ekkor az egyik fal dőlni kezdett. Odaszaladtam, teljes erőből nyomtam vissza, de hiába. Rám dőlt... Ez volt az álmom csattanója, s ez lett a tanulság is... Saiga Attila Falazóanyag kislakásépítőknek
