Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

4 Kelet-Magyar ország 1984. szeptember 4. Konsztantyin Csernyenkó- nak a Pravda kérdéseire adott válaszát megkülönböztetett érdeklődés kísérte világszer­te. Nincs ebben semmi rend­hagyó: a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben min­den érdemleges megnyilat­kozás figyelmet érdemel, kü­lönösen ha azt Moszkvában vagy Washingtonban fogal­mazzák meg. Arról nem is szólva, hogy az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke fontos témákat érin­tett: a kelet—nyugati tárgya­lásokat, a hadászati és a kö­zéphatótávolságú nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló eszmecseréket, az űr­fegyverkezés megakadályozá­sát célzó párbeszédet. Ami az első amerikai vissz­hangokat illeti, a washingtoni külügyminisztérium szóvivő­je beérte anyival, hogy kife­jezésre juttassa: az USA „szi­lárdabb és konstruktativabb” viszonyra törekszik a Szov­jetunióval, mégpedig tárgya­lások útján. Arról azonban már nem szólt, milyen esz­mecserékre gondolt. Helyette megismételte azt az ismert vádaskodást, mi­szerint a fegy verzefikorlátozá- si tárgyalások megszakadásá­ért Moszkvát terheli a fele­lősség. A Fehér Ház szóvivő­je is megkerülte a világos választ, csupán arra utalt, hogy Washington hajlandó Bécsben tárgyalni a szovjet szakértőkkel a világűr demi- litarizálásáról. Persze, ez­úttal sem derült ki, hajlan­dó-e kizárólag az űrfegyve­rek betiltásáról párbeszédet kezdeni, vagy ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, s a nukleáris leszerelés kérdé­seit össze kívánja kapcsolni a világűr demilitaritá’sával. Ez utóbbi szöges ellentétben áll a szovjet állásponttal. A hírügynökségi jelentések arról tanúskodnak, hogy az SZKP KB főtitkárának nyi­latkozatát még hosszan fogja elemezni a világsajtó. Két alapvető mondanivalójára ta­lán mindenütt felfigyelnek. Az egyik: a problémák erő­vel nem olhatók meg. A má­sik: az egyenlőség és a felek egyenlő biztonsága elvének szigorú betartásával komoly és eredményes tárgyalások folytathatók. Magyar-román pártközi megbeszélések Hétfőn a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának székházában ma­gyar-román pártközi megbe­szélésekre került sor. Magyar részről Aczél György és Ha­vasi Ferenc, a Politikai Bi­zottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, román részről Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Petre Enache és Ion Stoian, a Politikai Végrehaj­tó Bizottság póttagjai, a KB titkárai vettek részt. A szívélyes, elvtársi és őszinte légkörű megbeszé­lések során kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik hazai és nemzetközi tevé­kenységéről, valamint átte­kintették a magyar—román sokoldalú kapcsolatok fej­lesztésének időszerű felada­tait. Óvári Miklós beszéde (Folytatás az 1. oldalról) zetben is minden lehetségest megteszünk, hogy folytatód­jék a békés egymás mellett élés egyedül ésszerű irányza­ta. E tekintetben elsőrendű feladatunk mindent megten­ni az erőegyensúly megőrzé­séért. És itt nemcsak a kato­nai erőegyensúlyról van szó, hanem ebben az erőegyen­súlyban kiemelt szerepe van a szocialista országok egysé­gének, együttműködésének, összefogásának, amely nél­külözhetetlen része ennek az egyensúlynak. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának tekintélye van a világban — hangsú­lyozta a Központi Bizottság titkára. Tekintélyünk nem valami különcködésből vagy „magyar sajátosságból” adó­dik: ma a szocialista Ma­gyarországnak és nem a szo­cialista normáktól valami­képpen eltérő országnak van nemzetközi tekintélye. Ennek egyik talpköve, hogy külpolitikánkban nemcsak ragaszkodunk szocialista el­veinkhez, hanem figyelembe vettük-vesszük a realitáso­kat. Hozzájárul nemzetközi te­kintélyünkhöz az is, hogy nyitottak vagyunk — és nem­csak közgazdasági értelem­ben —, hanem nyitottak sa­ját tapasztalataink és mások tapasztalatai iránt is. Belső építőmunkánkról szólva Övári Miklós elsősor­ban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Kiemelte a ma­gyar népgazdaság tíz éve áll ellent egy rendkívül nehéz nyomásnak. Ez idő alatt egyensúlyi helyzetünket megőriztük, egyes fontos területeken még sikerült is javítanunk. Mindazonáltal a nehéz sza­kaszon még nem vagyunk túl — csak kibírtuk a nehéz éveket —, de megvan min­den feltétele annak, hogy további nehéz esztendőkben is álljuk a sarat, azt a nyo­mást, aminek ki vagyunk té­ve. Szólt Óvári Miklós a Köz­ponti Bizottság áprilisi hatá­rozatáról, amely — műit mondta — igen kedvező fo­gadtatásra talált, hiszen lé­nyegében az volt a célja, hogy szocialista megoldást és eszközöket találjon a jelen gazdasági feladatainak meg­oldásához, gazdaságpoliti­kánk érvényesítéséhez. A szocialista megoldás irányá­ban mutatnak a már beveze­tett vagy tervezett intézke­dések, amelyeknek politikai szempontból leglényegesebb vonása, hogy jobban előtér­be helyezik a hagyományos szocialista értékeket. A közvélemény pozitívan reagált azért is az áprilisi határozatra, mert az nem va­lamiféle újat kezdett megint a gazdaságirányításban, ha­nem szerves folytatását, tö­kéletesítését jelenti az 1956 óta következetesen folytatott politikának. E politika érvé­nyesítéséhez, az előttünk ál­ló feladatok megoldásához, bizalomra, magabiztosságra, egységre és kinek-kinek a helytállására van szükség — hangsúlyozta a Központi Bi­zottság titkára. Óvári Miklós beszéde után Szabó József rektor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja átnyújtotta a diplomát a Politikai Főiskola elmúlt tanévben végzett 219 hallgatójának. U HSZ1EN-N1EN JUGOSZLÁVIÁBAN Jugoszláv—kínai államfői tárgyalások kezdődtek hétfőn Belgrádban. Li Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság el­nöke, aki szerdától Brioni szigetén üdült, Veszelin Gyu- ranoviccsal, a Jugoszláv SZSZK elnökségének elnöké­vel kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytat megbe­széléseket. A magas rangú kínai vendég találkozik Ali Sukrijával, a JKSZ KB el­nökségének elnökével és más vezető jugoszláv politikusok­kal is. Amióta a két ország 1955-ben diplomáciai kapcso­latot létesített, kínai államfő először jár Jugoszláviában. FÜLÖP-SZIGETEK — TÁJFUN Tizennégy éve nem volt olyan erejű vihar a Fülöp- szigeteken, mint amilyen va­sárnap söpört végig a sziget­világ középső szigetein és a déli Mindanao szigeten. Az „Ike” nevű tájfunnak eddig 77 ember vált áldozatává, a sebesültek száma meghalad­ja a háromszáznegyvenet. Csaknem 200 ezer ember haj­léktalanná vált. Számos hajó és komp süllyedt el a 220 ki­lométeres . óránkénti sebes­séggel száguldó szélvihar nyomán. HELMUT KOHL BESZÉDE Helmut Kohl, az NSZK kancellárja vasárnap felszó­lalt az európai határokat megkérdőjelező, úgynevezett „elüldözöttek” szervezeteinek braunschweigi rendezvényén. A találkozón elhangzott, rendkívül ellentmondásos be­szédében Kohl kormánya ne­vében üdvözölte a fenti szer­vezetek tevékenységét és is­mételten „nyitottnak” minő­sítette az állítólagos „német kérdést”. A nyugatnémet kormányfő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az NSZK javítani akarja kapcsolatait a szocialista országokkal, így az NDK-val is. Véget értek a magyar­csehszlovák tárgyalások Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere szeptember 1— 3. között baráti látogatást tett hazánkban. A külügyminisz­teri találkozóra Győrben ke­rült sor. A külügyminiszterek tár­gyalásaikon véleményt cse­réltek a magyar—csehszlovák kapcsolatok jelenlegi helyze­téről és fejlesztésének továb­bi lehetőségeiről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság együttműködése a közös esz­mék, érdekek és célok alap­ján, a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel össz­hangban minden területen eredményesen fejlődik. E kedvező folyamatban kiemel­kedő jelentőségűek Kádár János és Gustáv Husák rend­szeres találkozói és a magyar —csehszlovák együttműködés erősítésére irányuló közös ál­lásfoglalásai. A külügymi­niszterek kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a két ország baráti kapcsolatainak fejlesz­tése egyaránt szolgálja népe­ik érdekeit és a szocialista közösség ügyét. A külügyminiszterek aggo­dalommal állapították meg, hogy a nemzetközi; helyzet az Egyesült Államok és a NATO legagresszívebb köreinek po­litikája következtében to­vábbra is feszült. A közepes hatótávolságú amerikai raké­ták európai telepítése növelte Európa nukleáris fenyegetett­ségét. Aggodalomra ad okot az is, hogy a mostani feszült helyzet bátorítja az NSZK- ban levő revansista és mili­tarista erőket, amelyek törek­vései ugyancsak veszélyezte­tik az európai biztonság ügyét. A két külügyminiszter kife­jezte meggyőződését, hogy a világhelyzet alakulásának kedvezőtlen folyamata vissza­fordítható, ha az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján komoly érdemi lépé­seket tesznek a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a le­szerelésre. Várkonyi Péter és Bohuslav Chnoupek megbeszélései elv­társi, baráti légkörben foly­tak és teljes nézetazonosságot tükröztek minden alapvető kérdésben. Bohuslav Chnoupek baráti látogatásra hívta meg Várko­nyi Péter külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A csehszlovák kül­ügyminiszter hétfőn elutazott Magyarországról. Megnyílt a lipcsei vásár Erich Honecker a maiyar kiállítóknál Vasárnap délelőtt meg­nyílt Lipcsében a hagyomá­nyos őszi nemzetközi vásár száznál több ország hatezer kiállítójának részvételével. Erich Honeckemek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnöké­nek vezetésével a Német De­mokratikus Köztársaság párt- és állami vezetői megtekin­tették a kiállítási csarnoko­kat. A Chemolimpex Külke­reskedelmi Vállalat standjá­nál Szalai Béla berlini ma­gyar nagykövet üdvözölte Erich Honeckert és kísére­tét, majd Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter aki két napot tölt a vásárvá­rosban — méltatta az NDK és Magyarország külgazdasá­gi kapcsolatainak fejlődését. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az NDK vezetői külö­nös figyelmet fordítanak e kapcsolatok ápolására, gaz­dasági együttműküdésük fo­kozására. Magyarországról 32 külke­reskedelmi vállalat mutatko­zott be az idén termékeivel a 'lipcsei seregszemlén 2600 m’ kiállítási területen. Arany­éremre esélyesek a Hungaro- tex, a Mogürt, az Elektroim- E^ex és több más magyar vál- •lijlát "újdonságai. ŰíiLakj/, Siklós /")•.. ^ János: utolsó évei 29, — Az ünnepi lakoma volt. — Vedd úgy, hogy ez is ünnepi lako­ma, csak szolidabban megy. — Engem ünnepeim? Tudod, János­kám, én már elszoktam az ilyesmitől. — Lajos, megünnepeljük a hazatéré­sedet. — Várj vele, nem lesz olyan egysze­rű. Sült húst ettünk hidegen, különböző salátákkal, és azután valamilyen tész­tát kaptunk. — Szent-Györgyivel milyen viszony­ban voltál? — kérdeztem tőle. — Nagyon jó viszonyban vagyunk. — Ügy tudom, ő nem New Yorkban él. — Nem. Woods Hole-ban, a keleti partvidéken. Egy egész évet nála töltöt­tem. — Mikor? — Mikor? Amikor a fiamat elvesz­tettem. Ha ők nincsenek, és nem állnak mellém olyan tisztességgel és szeretet­tel, én már talán nem is élnék. Átsegí­tettek életem legnagyobb krízisén. Olyan jó szándékú, figyelmes családdal még soha sem találkoztam. Akkor még élt a felesége és a lánya. Szent-Györgyi mindennap magával vitt a tengerre, fürödtünk, napoztunk és sokat beszél­gettünk. A rák keletkezésének okai foglalkoztatták akkor, ezt az alattomos betegséget kutatta, amely azután köz­vetlen családjában végzett iszonyú rombolást. . — Egyszer majdcsak rájönnek, hogy mi idézi elő az emberi szervezetben a rosszindulatú sejtburjánzást, és hogyan lehet ezt megelőzni. — Szent-Györgydt legalább annyira izgatja az egész emberiség sorsát fe­nyegető rák, a civilizáció, mint a sejt- burjánzás. — Erről az oldaláról nem ismerem. — Nem régen Az őrült majom címen írt erről. — Mit írt az őrült majomról? — Hogy mit? Majd elhozom és lefor­dítom neked. (Azóta kivonatosan nálunk is meg­jelent.) * Zilahy a földi világ és az emberiség jövőjét firtatta, érdekes biológiai, filo­zófiai fejtegetésekbe bonyolódott köz­ben. Az ember biológiai elsatnyulásá- nak veszélye áll az egyik oldalon. A ci­vilizáció olyan kényelmet hoz a század végére, hogy abba belepusztul a világ. Az amerikai liftsztorikat hozta elő: a felhőkarcoló emeletein lakók nem tudnak lakásukba följutni, ha rossz a lift, mert nincs annyi erejük, hogy megmásszák a lépcsőket, ezért lent al­szanak a földszinti folyosókon. A vég­tagok természetes igénybevétele meg­szűnik, metrón, mozgólépcsőn, liften, autón és mindenfélén közlekedünk. S az ipari robotok belépésével szinte minden fizikai erőkifejtés fölöslegessé válik. A természet igényeivel ellentétesen haladó civilizációs folyamatban az em­beriség végül úgy pusztul ki a földről, mint egykor a dinosaurusok. Vannak olyan feltételezések, amelyek szerint az emberiségnek kb. egy évszázados lehe­tősége van még a földön. (Ezt a föltételezést túlzásnak talál­tam, de nem mondtam véleményt.) Az élelmiszertermelésről és az embe­riség megoldatlan gondjairól a közis­mert kérdéseket emlegette. Amíg egyik oldalon ipari túltermeléssel állunk szemben, amelyben mindenki adós és autós, addig a krumpli ára évről évre emelkedik, és nincs elegendő élelmi­szer, s a következő elsatnyulási perió­dusban már nem is lesz, aki megter­melje a krumplit. Az éhségtől is el­pusztulhat az emberiség zöme, már most több mint egymiliiárd ember alultáplált. Ázsiát, Afrikát hozta föl példának, és hozzáfűzte, hogy az egyen­lítő alatt nem található homoszexuali­tás, és ilyesmi az állatvilágban sem fordul elő. (Valószínű, a civilizációval összefüg­gésben jutott eszébe a homoszexualitás, mint a hanyatló társadalmak jellegze­tes tünete.). Később Szent-Györgyi gondolatait tolmácsolta. A középkorban a halál utáni élet milyensége foglalkoztatta a gondolkodó elmék egy részét, de most azt kell keresnünk, hogy milyen legyen (és milyen lehet) az élet a halál előtt, az atomkor kellős közepén. Ritka kivé­telektől eltekintve az emberek valójá­ban egyedül önmaguk iránt érdeklőd­nek. Mindenki szüségképpen a saját vi­lágának a központja. S ez az emberi természet egyelőre nemigen változik. Előadta azt az azóta közismert fölfo­gást — Az őrült majomból —, hogy az ember világa átalakult, de sem a poli­tika, sem a kormányzati fórumon lévők nem ismerik föl, mert azok az embe­rek, akik kormányoznak, egy korábbi korszakban mariit gondolkodással igazgatnak, rendezkednek, természete­sen érzéketlenül a tudományok által átalakított világban, és nincsen semmi­lyen csodálkozni való azon, hogy ezt a fiatalok elutasítják. (Folytatjuk) JUBILEUMI VÁSÁR A KELET ÁRUHÁZBAN! Szeptember 15-ig minden osztályon olcsóbbak egyes árucikkek: Ajánlatunk: Gyermek póló 165,— ill. 200,— Ft helyett 100,— Ft NDK-fonal 625,— Ft helyett 350,— Ft Gyermekalsó 25,— Ft helyett 15,— Ft Férfialsó , 83,— Ft helyett 50,— Ft Női műszőrme félkabát 720,— Ft helyett 432,— Ft Bébi műszőrme kabát 520,— Ft helyett 416,— Ft NDK bébi anorák 350,— Ft helyett 210,:— Ft NDK gyermekszandál 178,1— Ft helyett 125,— Ft 211,— Ft helyett 148,— Ft Teljes áron ajánljuk: Nagykamasz és férfi téliesített ballon 1000—, illetve 1520,— Ft; férfi és fiú edzőcipő 350,—, illetve 212,— Ft. Amíg a készlet tart! A 10 éves Kelet Áruház várja vásárlóit! Ha a fenti szelvény 10 db 1—10-ig sorszámozott példá­nyait behozza vagy beküldi áruházunkba, szeptember 15-én sorsoláson vesz részt, ahol értékes ajándékot nyerhet. (A szelvények leadhatók a gyermekmegőrző­ben, vagy bedobhatok a nyereménygála-ládába.) (1559)

Next

/
Thumbnails
Contents