Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában a különböző méretű és rendeltetésű zsákok korszerű gépsoron készülnek, (jávor) Népesedéspolitika, szabályzók, ifjúságvédelem II kormány ülése A Minisztertanács csü­törtöki ülésén — alapul véve a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak állásfoglalását — hosszú távra szóló népesedéspoliti­kai koncepciót hagyott jóvá, egyidejűleg elfogadta a kon­cepció megvalósításának kö­zéptávú intézkedési tervét. A kormány jóváhagyta a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar 1985. évi ár-, jövede­lem- és keresetszabályozói­nak tervezett módosításáról szóló előterjesztést A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a gyer­mek- és ifjúságvédelem to­vábbfejlesztésére kidolgozott hosszabb távra szóló irány­elveket. (Erről szóló hírma­gyarázatunkat a 4. oldalon olvashatják.) NEB-vizsgálmt A gyámügyi és nevelési segélyekről Ülést tartott szeptember 27- én, csütörtökön a Szabolcs- Szatmár megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, s megtár­gyalták a rendkívüli gyám­ügyi és a rendszeres nevelési segélyekről készített vizsgá­lat megállapításait. A négy városi és tizenegy községi tanácsnál végzett vizsgálat célja annak a fel­mérése volt, hogy a rendel­kezésre álló segélyösszegeket a rendelkezéseknek megfele­lően használják-e fel. A né­pi ellenőrök tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyre ha­tékonyabb felderítő és meg­előző munka ellenére sem teljes körű még az anyagi okokból veszélyeztetett csalá­dok és kiskorúak sorsának figyelemmel kísérése. Az elmúlt esztendőben me­gyénkben rendszeres nevelé­si segélyben mintegy hatszáz kiskorú részesült, rendkívüli segélyt pedig közel három­ezer gyermek után folyósí­tottak. Megyénk mezőgazdaságá­nak termeléséből a lakossá­gi ellátás, és a feldolgozó- ipar igényei mellett az ex­port növelésére is jut. Az alaptevékenységen kívüli ága­zatokban nőtt a foglalkozta­tás lehetősége, és így ez a tevékenység hozzájárult — ha térségenként eltérően is — a falu népességmegtartó ké­pességének megőrzéséhez. Ezt tartalmazza többek között az az előterjesztés, amely a me­gye élelmiszer- és fagazda­ságának hosszú távú fejlesz­tésével foglalkozik és amely a megyei tanács ülésének tegnapi napirendjén szere­pelt. Agrárágazatunk fejlődése az utóbbi évtizedben követte az országos tendenciákat, de attól erőteljesebben hullám­zott. Gazdaságszerkezetünk­ben továbbra is meghatáro­zó a jelentősége, mivel a bruttó termelés több mint fele innen származik. A szö­vetkezeti szektor növelte ágazaton belüli jelentőségét, de változatlanul nagy részt képviselnek a kisüzemi gaz­daságok. A közgazdasági feltétel- rendszer szigorodása, és gya­kori változása felszínre hoz­ta nagyüzemeink számotte­vő részében az alkalmazko­dóképesség hiányosságait, ne­hezítette a természeti adott­ságokra épülő eredményesebb gazdálkodást. A szántóföldi növénytermelésben a tájjel­legű kultúrák területe nagy­mértékben csökkent; a búr-' gonyánál, a dohánynál, a zöldségnél a piac hatására, a napraforgónál pedig megfe­lelő fajta és technológia hiá­nya miatt. Előretörtek vi­szont a kalászosok, minde­nekelőtt a gabonaprogram hatására. A gyümölcstermelésben le­zajlott változások elsősorban a szerkezeti átalakulásokat célozták. Az alma mellett ja­vult másfajta gyümölcsök aránya. Sajnos az almánál az utóbbi időben szorító fe­szültségek alakultak ki. Az állattenyésztésben különösen a sertés-, a baromfi- és a juhtartás növekedett, jelentős exportot lehetővé téve. A termelés további növelésé­nek forrása a tartási színvo­nal emelése lehet, és az ok­szerűbb takarmányozás. Élel­miszeriparunk kapacitását a mezőgazdaság kielégítette, sőt más megyék ellátására is ju­tott. A termelés emelkedése nagyobb exportot erdménye- zett, és ami örvendetes: az előirányzatot a tőkés piacon is sikerült túlteljesíteni. A helyi lehetőségektől azonban még mindig elmarad a hús, az alma és a burgonya ipari feldolgozása. A termelés feltételrend­szerének alakulása több te­rületen kedvezően szolgálta a gazdaságpolitikai célok időarányos teljesítését — ál­lapítja meg a megyei tanács Szavaz a tanács. zakodásra, a banki felméré­sek tanúsága szerint a tava­lyinál jóval kevesebb lesz a veszteséges termelőszövetke­zetek száma. A vitában Tóth József, a TESZÖV titkára szintén az elmúlt időszak szigorodó sza­bályzóiról szólt. Mint rámu­tatott, a kereseti piacot kí­nálati váltotta fel, így aki meg akar élni, annak járnia kell a vevő után, hogy elad­hassa termelvényét. Tovább­ra is szükséges a gabonafé­lék területének hasonló szin­ten tartása és a fejlődés má­sik jól járható útja a mellék­üzemi tevékenység, ami már *ihtkt'is csaknem egy harma­dát adja a gazdaságok jöve­delmének. Lengyel György, a csengeri Lenin Tsz elnöke szerint nem fordítunk elég figyelmet a gyepterületre, pedig földje­ink 17 százalékán az találha­tó. Különösen Beregben és Szatmárban vannak jelentős feltáratlan tartalékok. Szendrei István, a tejipari vállalat igazgatója látványos eredményekről számolt be. Amíg 1970-ben még csak G9 millió liter tejet vásároltak fel, tavaly ez a szám már meghaladta a 138 milliót. Bár a tejnek biztos a piaca, to­vább kutatják a tartalékokat (Folytatás a 4. oldalon) A szovjet pártmunkás-küldöttség hazautazott megyénkből Az MSZMP Szafoolcs-Szat- már megyei Bizottsága meg­hívására hétfőtől szovjet pártmunkás-delegáció tar­tózkodott megyénkben. Az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bizott­ságának küldöttsége — Ny. Ny. Szemenyuk, a területi pártbizottság titkára vezeté­sével — négy napon át ta­nulmányozta Szabolcs-Szat- márban az ideológiai és a kulturális élet tapasztalatait. A küldöttség ellátogatott a 107-es szakmunkásképző in­tézetbe, a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárába, a Móricz Zsigmond Színház­ba. Felkereste a mezőgazda- sági főiskolát, a Vetőmagku­tató Intézetet, a Jósa András miegyei kórházat. Szerdán a vendégeket fo­gadta Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, s véleményt cseréltek a két testvérterület ideológiai munkájáról, a baráti kapcso­latok további, elmélyítéséről. Ezt követően a kárpátontúli delegáció részt vett Sóstón a műszaki hónap és hazánk fel­szabadulása 40. évfordulója alkalmából rendezett jubi­leumi termékkiállítás meg­nyitóján. Délután Vajára utaztak vendégeink, ahol a nagyközségi pártbizottságon a propaganda-, az agdtáció- és a pártoktatás időszerű kérdéseiről folytattak eszme­cserét Grexa Mihállyal, a pártbizottság titkárával, és Tóth Géza tanácselnökkel. Az eszmecserén részt vett Forgács András, a mátészal­kai városi pártbizottság első titkára. Ezt követően a mű­velődési központot és a vajai múzeumot keresték fel a de­legáció tagjai, ahol Dani Endre, a művelődési központ vezetője és Németh Péter, a megyei múzeumok igazgatója tájékoztatta, kalauzolta őket. Szerdai látogatásuk Vaján a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben ért véget: itt Rózsa Imre gazdasági elnökhelyettes és Tamás Tibor párttitkár adott tájékoztatást a közös gazda­ság életéről. A kárpátontúli pártmun­kásdelegáció csütörtökön ha­zautazott. Gromiko beszéde az ENSZ-ben A fegyverkezési verseny értelmetlen Űj javaslatokat terjesztett az ENSZ közgyűlése elé a világűr fegyvermentesítésé­ről, illetve az állami szintű terrorizmus eltiltásáról And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter csütörtökön a vi­lágszervezet közgyűlésének 39. ülésszakán. Beszédében részletesen foglalkozott Wa­shington nemzetközi politi­kájának értékelésével és a szovjet—amerikai kapcsola­tokkal is. A Szovjetunió és a szocia­lista közösség országai erő­feszítéseiket a nukleáris ka­tasztrófa megakadályozására összpontosítják — hangsú­lyozta. „Továbbra is érvényesek a hadászati nukleáris fegyve­rek korlátozáséra és csök­kentésére, valamint az euró­pai nukleáris fegyverek kor­látozására vonatkozó javas­lataink — mondotta Gromi­ko. Washingtonnak kell fel­számolnia azokat az akadá­lyokat, amelyeket a tárgya­lások útjába állított” — szö­gezte le Andrej Gromiko. Az ehhez szükséges légkör kialakításához járulna hozzá az ENSZ által támogatott szovjet javaslat elfogadása, hogy valamennyi nukleáris hatalom mind mennyiségi­leg, mind minőségileg fa­gyassza be nukleáris fegyve­reit. Ezt elsősorban a Szov­jetuniónak és az Egyesült Államoknak kellene megten­nie kétoldalú alapon, példát adva a többi nukleáris állam­nak. „A jelenlegi helyzetben legalábbis fel kell függeszteni a nukleáris fegyverkezési versenyt. A világ túljutott azon a ponton, amelynél mór nemcsak veszélyes, hanem értelmetlen is az ilyen fegy­verek felhalmozása és kor­szerűsítése — hangsúlyozta Andrej Gromiko. A szovjet külügyminiszter az űrfegyverkezési verseny veszélyéről szólva kijelentet­te: „Ha nem sikerül időben megállítani a fegyverkezési verseny kiterjedését a világ­űrre, akkor az visszafordít­hatatlan folyamattá válik”. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ közgyűlésének tavalyi ülésszaka elfogadta a világ­űr fegyvermentesítésére vo­natkozó szovjet javaslatot, s arra, hogy a Szovjetunió egy­oldalú kötelezettséget vállalt: nem telepít műholdelhárító (Folytatás a 4. oldalon) termékcsere jet partner a magyar cikkek ellentételeként szállít majd 1985-ben megyénkbe a vá­laszték javítása és bővítésé céljából. Ekkor írja alá a kölcsönö­sen kiválasztott áruk szállí­tásáról szóló szerződést a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat nyíregyházi kiren­deltségének vezetője és a Szojuzpromimporttorg kép­viselője az 50 milliós értékű árucseréről. Ezzel 1985-ben tovább javul Szabolcs-Szat- már és a Kárpátontúli Terü­let lakosságának ipari, élel­miszeripari és egyéb cikkek­kel történő ellátása. (fk.) Árubemutató szovjet szakembereknek Élelmiszer-gazdaságunk megfelel a magasabb követelményeknek Határ menti Évről évre jelentősen nö­vekszik a határ menti áru­csere-forgalom Szabolcs-Szat- már és a Szovjetunió Kárpá­tontúli'területe között. Amíg 1981-ben a szomszédos terü­letek 15 millió forint érték­ben cseréltek árut, addig 1983-ban már 26—26 millió forint értékű áru szerepelt a cikklistán, amelyről jegyző­könyvet írtak alá és javítot­ta a két területen az áruvá­laszték bővítését. Szeptember 25-én és 26- án Nyíregyházán a KPVDSZ művelődési házában bemu­tatták a szovjet kereskedelmi szakembereknek azokat az árukat, amelyekből kiválasz­tották a felkínált terméke­ket. Ezen a termékbemutatón 15 gyár, üzem, szövetkezet, kereskedelmi vállalat vonul­tatta fel áruit, többek között zöldség- és gyümölcskonzer- vgket. ruhákat, háztartási cikkeket, kozmetikumokat, különböző italokat, játéko­kat, írószereket stb. A kivá­lasztott, mintegy 50 millió forint értékű áruféle bizo­nyítja: tetszettek a felkínált termékek, amelyekből a Sza- bolcs-Szatmár megyei üze­mek, vállalatok, szövetkeze­tek több mint 22 millióval részesednek. Különösen je­lentős mennyiséget és érté­ket képviselnek a zöldborsó, a zöldbab és naturlecsó kon- zerveink. A Szabolcs-Szatmár megyei kereskedelmi szakemberek ez év decemberében hasonló termékbemutatón válogatják ki azokat a szovjet áruféléket Ungváron, amelyeket a szov­elé terjesztett anyag. Több területen nem bővültek azon­ban a termelő alapok, elma­radtak a szükséges rekonst­rukciók, nem valósult meg kellő piaci munka. Az ágazat jelentősége dön­tő súlyú a megye gazdálko­dásában, a szektorok aránya megfelelőnek mondható. To­vábbi feladat a termőföld óvása, és a racionális föld- használat. Fejleszteni kell a piaci munkát, korszerűsíteni szükséges almásainkat. Az írásos előterjesztéshez Lakatos András tanácselnök­helyettes fűzött szóbeli tájé­koztatót. Elmondta, hogy élelmiszer- és fagazdaságait; igen jelentős gazdasági és politikai bázis. A tíz évvel ezelőtt készült hosszú távú elképzelést azóta már érté­keltük, és megállapítottuk, hogy megvalósítására egyre nehezebb körülmények között kell törekednünk. Romlott a jövedelmezőség és szaporo­dott azoknak a termelőszö­vetkezeteknek a száma, akik nehéz helyzetben tudhatják magukat. Sok helyen szub­jektív okok is szerepelnek a sikertelenség okai között. A hatékonyság, a takarékosság és a hozamok növelése lehet az eszköz a továbblépésre. Rekordterméseket tudhatunk magunk mögött, és nagyon jól biztat a kukorica és a cu­korrépa is. Van okunk a bi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents