Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-25 / 225. szám
1984. szeptember 25. Kelet-Magyarország 7 1981. szeptember 25., kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8,27: Gyógyszerek helyett. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A Liege-i szimfonikus zenekar fúvósai játszanak. — 9,44: Muzsika gyermekeknek. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: Nóták. — 11,15: Régi híres énekesek műsorából. — 11,40: A kápolna titka. VIII/7. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Gül Baba. Részletek. — 14,15: Debussy: g-moll vonósnégyes. — 14,40: Élő világirodalom. — 15,05: Évszázadok mesterművei. — 16,00: Társadalom és iskola. — 16,30: Daloló, muzsikáló tájak. — 17,05: Jandó Jenő (zongora) felvételeiből. — 17,45: A Szabó család. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 19,15: Macbeth. Shakespeare tragédiájának rádió- változata. — 21,12: Régi magyar muzsika. — 21,30: „Tiszteletbeli taggá választottuk”. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Schubert: a-moll szonatina. — 22,50: Irányítás és önállóság — riport. — 23,00: Zenekari muzsika. — 0,10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Sanzonok. — 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,35: Társalgó. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,25: Gyermekek könyvespolca. — 12,35: Melódiakoktél. — 13,25: Látószög. — 13,30: Francia muzsika gyermekeknek. — 13,45: Zenés délután. — 14,00: Operaslágerek. — 14,35: Tánczenei koktél. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Örökzöld dallamok. — 16,35: Csúcsforgalom. — 18,00: Kamaszpanasz. — 18,35: Válogatott felvételek. — 19,25: Az élő népdal. — 19,35: Csak fiataloknak! — 20,35: Antal Gábor könyvismertetése. — 20,45 : A nászéjszaka. Részletek. — 21,15; Panteleón és a hölgyvendégek. VIII/3. rész. — 21,45: Tisztelet Buddy Hollynak — II/l. rész. — 22,35: Nóták. . 23,20: Deseő Csaba szerzeményeiből. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: A Yes együttes felvételeiből. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. (A tartalomból: Egészségünk. Dr. Baráz Sándor előadása — Iroda-, gép-, technika (Pálfi Balázs) — Fák a háztetőn (Antal István) — Vegyes vállalat (Várkonvi Zsuzsa) — Az alma útia (Szilágyi Mária). — 18,00—18,30: Észak- tiszántúli krónika. Lapszemle. Híröszefaglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Horvát Péter.) MAGYAR TV 9,00: Tévétorna. — 9,05: Iskolatévé. — 10,30: Benny Hill műsora. Angol film. — 10,55: Képújság. — 15,20: Iskolatávé. — 16,15: Hírek. — 16,20: A hetedik kontinens. Francia filmsorozat. — 18,50: Rallyebajnokok. — 17,25: A Szovjet Televízió külpolitikai vitaműsora. — 17,55: Reklám. — 18,00: Sakk-matt különkiadás. — 18,20: Képújság. — 18,25: Magyar-osztrák focimúlt. — 18,50: Ministudió ’84. — 18,55: Reklám. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Az Onedin család. X/4. rész. — 20,55: Stúdió ’ß4. — 21,55: Megszállottak? Beszélgetések a Kossuth Klubban. — 22,40: Tv-híradó 3. 2. MOSOK 18,20: Csak gyerekeknek! — 18,45: Képújság. — 18,50: Szentek bevonulása a városba. Műelemzés. — 19,10: Svéd barokk együttes. — 20,00: Szegedi beszélgetések. — 20,40: Kék nyerc, fekete coboly. Rövidfilm. — 21,00: Tv-híradó 2. — 21,20: Reklám. — 21,25: Jajkiáltás otthon. Film. — 22,50: Képújság. SZLOVÁK TV 8,45: Ez történt 24 óra alatt. — 9,00: Iskola tv. — 9,20: Autósok. motorosok magazinja. — 9,50: Heloise és Abeland, tv- játék. - 11,20: URH-kocsiival, magazin. — 12,00: A rendőrség nyomoz. — 12,05: Iskola tv. — 12,30: Hírek. — 15,55: Hírek. — 16,00: Iskola tv. — 16,25: Tudomány és technika, magazin. — 17,05: Középiskolások műsora ff. — 17,45: Közép-szlovákiai magazin ff. — . 18,20: Csehszlovák Spartakiad 85. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Mezőgazdasági magazin. — 19,30: Tv- híradó. — 20,00: Fehér tangó, tv-filmsorozat. — 21,00: Egy időszerű témáról. — 21,30: Szórakoztató műsor. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Musica viva, zenei magazin. — 23.00: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A JEDI VISZ- SZATÉR (amerikai) Ea. k.: 16, 18,30 és 21 óra. Béke mozi: WON TON TON, HOLLYWOOD MEGMENT ÖJE (amerikai) Ea. k.: 9 és 11 óra. FÉNYJEL A HÍDNÁL (szovjet) Ea. k.: 10, 18 és 20 óra. Móricz mozi: BRITANNIA GYOGYTNTÉZET (16 év, angol) A NYÍRBÉLTEK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1984. november 1-től 3—5 évig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre bérbe adja az alábbi egységeit. 1. sz. „AKÁC” Vendéglő Nyírbéltek 5. sz. Büfé Penészlek 7. sz. Büfé Encsencs 8. sz. Büfé Piricse 9. sz. Presszó Piricse 10. sz. Presszó Encsencs 12. sz. Presszó Nyírlugos 13. sz. Italbolt Nyírpilis 15. sz. Italbolt Nyírlugos 28. sz. Bolt-italbolt Nyírlugos-Cserhágó 2. sz. Vegyesbolt Nyírbéltek 6. sz. Húsbolt Nyírbéltek 24. sz. Vegyesbolt íNyírlugos 25. sz. Vegyesbolt Nyírlugos Szabadság-telep Szikvíztermelő üzem Nyírlugos Pályázatokat 1984. október 20-ig lehet az ÁFÉSZ köz pontjába beadni. A versenytárgyalás 1984. október 26-án 10 órakor lesz ai ÁFÉSZ tanácskozó termében. ÁFÉSZ Igazgatóság. (1644) A kutatás és a termelés közvetlen együttműködése Magasabb rozstermelés A világon mindenütt, így hazánkban is jelentősen megnövekedett az igény a választékos, egészségesebb táplálkozás és az olcsóbb élelmiszerek iránt. Néhány éve már gyakorlat, hogy a sütőipari termékek választék- bővítése nálunk újnak számító alapanyagokkal — szója, csillagfürt, durum- búza lisztjének, vagy régi, de elfelejtett adalékanyagok felhasználásával — kukorica-, rozsőrlemények, burgonya stb. — történik. Az egyre fokozódó mennyiségi és minőségi igény ösztönzésére a Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kezdeményezte a rozstermesztés ez irányú megyei fejlesztését. A Vetőmag Vállalat Kutató Központja vállalkozott arra, hogy a feladatban aktívan részt vesz. Többek között ezt a célt szolgálják kutatóbázisai: a Nyírségi Kutató Központ és a szentesi kutatóállomás. A kutatóközpont kisvárdai telepén már közel három évtizede folyik rozsnemesítés és termesztéstechnológiai kutatás. Jelenleg az ország rozs vetésterületének mintegy 60 százalékán, Szabolcs-Szatmár megyében pedig ennél több, 80—85 százalékán a Kisvárdai—1 rozsfajtát termesztik, amely a Vetőmag Vállalat fajtája. A termesztéstechnológiai kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása során több száz hektáron, mind intézeti területen, mind pedig a vetőmagtermesztő bázisgazdaságokban hektáronként 2,8—4,5 tonna átlagterméssel bizonyították, hogy az általuk javasolt technológiával a gyenge termőképessége helyeken is lehet jó eredményeket elérni és a rozs termesztését jövedelmezővé tenni. Az előbbiekkel összhangban a kutatóközpont kilenc gyenge, vagy igen gyenge termőhelyi adottságú üzemmel kötött együttműködési szerződést a rozstermesztés komplex fejlesztésére. Az együttműködés keretében a termések folyamatos mennyiségi és minőségi növelésén keresztül a jövedelmezőség fokozását tűzték ki célul. Az intézet szakemberei művezetésszintű szaktanács- adással és ellenőrzéssel segítik az általuk javasolt ter- mesztéstechnolőgia maradéktalan végrehajtását. A gyakorlati munka során ismételten bebizonyosodott, milyen fontos az, hogy a termesztéstechnológia faj- és fajtaspecifikus, a környezeti tényezőkhöz alkalmazkodó, azok kedvezőségét maximálisan kiaknázó, kedvezőtlenségüket mérséklő, A táblázat adatainak értékeléséből kiderül, hogy valamennyi gazdaságban növekedett a termésátlag az előző három évhez képest. Az átlagos növekedés 787 kg/ha. Ez jelentős a megyei átlagos 400 kg/ha termésemelkedéséhez viszonyítottan is. A gazdaságok összességében a terület 700 hektárral növekedett — nagyobb részben a leggyengébb termőképességű homoktalajokból — az összes termés pedig 3800 hektáron 2983 tonnával nőtt az előző három év átlagához viszonyítva. A szerzett tapasztalatok és igények alapján a technológiai kutatást, illetve üzemre, táblára adaptált legyen. Kutatási és üzemi tapasztalataink egybehangzóan bizonyítják, hogy az elérhető termés mennyiségét és minőségét lényegileg meghatározó termesztéstechnológiai elemek a következők: vetésváltás, vetésforgó (gyenge homoktalajokon) , tápanyag-ellátottság, visszapótlás, fejtrágyázás, talajművelés homoktalajon, vetőmag minősége, mennyisége, a vetés minősége, ideje, betakarítás, tisztítás, szárítás szervezése. Az 1983/84. termelési év együttműködési eredményét táblázatban ismertetjük. üzemi gyakorlatot, valamint a nemesítési munka irányát tovább bővítik üzemre, táblára kidolgozott termesztéstechnológiákkal. Így szükséges minőségi magtermesztés malomipari célra; magtermesztés takarmány célra; magtermesztés és esetenkénti legeltetés juhokkal; legelő típusú rozsvetés juhokkal legeltetés és magtermesztés céljára történő kifejlesztése és adaptálása. A gyakorlati alkalmazáshoz a biológiai alapok az intézeti fajtákon és fajtajelölteken keresztül adottak. Vámosi Tibor csoportvezető Dr. Vágó Mihály tud. főmunkatárs Anyag mozgatás villamostargoncával Hazánkban közel egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással. Arányuk még az iparban is a foglalkoztatottaknak 15—17 százaléka, a fejlettebb ipari országokban viszont csak a dolgozók mintegy 8—10 százaléka anyagmozgató. A különbség magyarázata: a gépesítés. Erre különösen a gyárkapun belül van sok új lehetőség, megoldás. Az anyagmozgatás gépesítésének egyik jól bevált eszköze a villástargonca, amelyből — egy nemrégiben készült tanulmány szerint — ma már több tízezer van használatban a népgazdaság legkülönbözőbb ágaiban. A teheremelés és -továbbítás nagyobb fokú gépesítéséhez azonban e mennyiségnek akár a kétszeresére is szükség lenne. A KGST gyártásszakosítási programjának keretében két évtizeddel ezelőtt Bulgária kapta meg a villamos emelőtargoncák gyártásának monopóliumát, mivel birtokában volt az akkumulátorgyártáshoz szükséges fémek többségének. Az akkor létrehozott Balkancar vállalatból napjainkra a világ legnagyobb emelőtargonca-gyártója lett. Ezt a rangját 1978-ban érte el, és azóta is tartja a több mint 40 ezer alkalmazottat foglalkoztató bolgár cég. A Balkancar jelenleg több mint egy tucat nyugati li- cencet hasznosít, ezek legtöbbje részegységek gyártására vonatkozik, így például a Bosch-sal villanymotorok, a Plessey-vel a hidraulika, a brit Perkins-szel Diesel-motorok előállítására. A Balkancar kelet-európai monopóliumát 1980—1981-ben érte a legkomolyabb kihívás, amikor a Szovjetunió — messze a legnagyobb vásárlója — egy óriási targoncagyár építését fontolgatta Ukrajnában. E tervtől azonban elálltak, miután Bulgária vállalta, hogy 1990-ig megháromszorozza a Diesel-targoncák gyártását. A Szovjetunió jelenleg évi 48 ezer emelőtargoncát vásárol Bulgáriától, s a balkáni ország az évtized végéig évi 7000—7000 villamos, illetve Diesel-targonca szállításával növeli szovjet eladásait. Képünkön a Balkancar vállalat kitűnő gyártmányaiból láthatunk több különféle típust. Mennyit süt a nap? A napsugárzásban rejlő energiatartalékok kiaknázásához mindenekelőtt ismerni kell a napsugárzás számszerű jellemzőit egy adott területen. A napfénytartam az a szám, amely megadja, hogy valahol egységnyi időszak alatt hány órán át sütött a nap. Ennek regisztrálására egy nagyon ötletes, üzembiztos, ráadásul karbantartást is alig igénylő műszer, a Campbell— Stokes-rendszerű napfény- tartammérő szolgál. Ennek legfontosabb része egy 96 mm átmérőjű üveggömb, amely a ráeső párhuzamos fénynyalábot egyetlen pontba gyűjti össze. Ahogy a nap végzi látszólagos mozgását az égen, annak megfelelően mozog a sugarakat gyűjtő pont is. Ha a gyűjtési pont ívére egy papírszalagot illesztünk, a napsugarak azt megpörkölik vagy átégetik, de csak akkor, amikor valóságosan süt a nap. Ha a napkorongot felhő takarja, a papírszalag változatlan állapotban marad. A napfénytartam-szala- gon órabeosztás van, s erről a pörkölések és égetések alapján leolvashatjuk, hogy az egyes óraközökben hány tizedórán át sütött a nap. Ezeknek a tizedóráknak az összeadásával kapjuk azután a napi, havi és az évi nap- fénytartam-összeget. A mérésnek ' csak azért van néhány százaléknyi hibája, mert a napfény tartamszalagok minősége nem eléggé egyenletes. Az is némi bizonytalanságot okozhat, hogy a harmattól, vagy az esőtől átitatott szalag nehezebben pörkölődik, mint a száraz. Szövegszerkesztő számítógép A kiépülőben lévő városi televízióhálózatok — kábeltévék — munkájának segítésére szöveg- szerkesztő mikroszámítógépet fejlesztettek ki a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet és a Videoton szakemberei. Az általános célú, mikroprocesszoros berendezés adatbevitelre alkalmas billentyűzettel rendelkezik, s ötven képernyőoldal nyolc színben történő megszerkesztésére alkalmas. Használható egyszerű grafikai ábrák készítésére és feliratozásra is. Előnye, hogy működtetése igen egyszerű, a munkát egy jó grafikai érzékkel rendelkező gépírónő is elvégezheti. Halpusztulás Zsebbevágó tapasztalatok Az Időnkénti halpusztulást ma még nem tudjuk elkerülni, hazánkban a megtermelt évi halmennyiségnek mintegy 0,7 százaléka megy e módon veszendőbe. A halpusztulás okát jelenleg az eseteknek alig több mint 50 százalékánál sikerül felderíteni. A felderített okok között oxigénhi- ány, ipari és mezőgazdasági szennyezés, illetve szerves anyagok rothadása szerepel. Ma már nincs is olyan folyó-, vagy állóvizünk, amely valamilyen formában ne lenne szeny- nyezett. E vizek öntisztító képessége a bennük található oxigénkészlettől függ. A szerves, biológiailag lebontható hulladékok kimerítik a vizek oxigéntartalékát. A baktériumok, miközben lebontják a hulladékot, felélik az oxigént. A vízi életnek pedig okvetlenül szüksége van oxigénre, különben a folyóvagy állóvíz elveszti képességét az élőlények fenntartására, holt vízzé válik. A szerves anyag molekulákra bomlik, amelyek kalciumot, foszfort, nitrogént és más tápanyagokat tartalmaznak. Ezek óriási adag műtrágyaként hatnak: a folyó, tó robbanásszerűen „virulni” kezd, elburján- zanak benne a baktériumok és az algák, felélik a még megmaradt oxigént. Ekkor munkához látnak az úgynevezett anaerob baktériumok, kénhidrogént és egyéb bűzös gázokat fejlesztve __ Akkor, amikor a jövedelmezőbb gazdálkodás körülményeinek megteremtésén fáradoznak minden termelő egységben, érdemes olyan tapasztalatokat megismerni, amelyek egy módszer bevált gyakorlatát bizonyítják. A közgazdasági társaság megyei- szervezetének pályázatán így kapott díjat Petis Mihály és Veres János, akik a nyírbátori Oj Barázda Termelőszövetkezetben bevezetett belső érdekeltségi rendszert elemezték. A 6760 hektáron termelő, 660 fős létszámmal dolgozó szövetkezet Nyírbátor és Nyírvasvári határában gazdálkodik. Ahhoz, hogy a viszonylag élőmunkaigényes növénytermesztés (alma-, dohány-, burgonya- és zöldségtermelés) és állattenyésztés jövedelmezőségét javítsák, olyan érdekeltségi rendszert dolgoztak ki, amelyben a költségek és eredmények alakulását nemcsak a közgazdasági vonalon dolgozók elemzik, hanem valamennyi ágazatnál fontosnak tartják. Az önelszámoló gazdálkodásra 1983- ban tértek át. Ennek lényege, hogy az egyes egységeknek meghatározták, milyen összeggel kell hozzájárulniuk a vállalati eredményhez. A követelményrendszer teljesítésétől függ az ott dolgozók prémiumának fele, valamint az egységvezetők év végi jutalma, amely alapbérük ötödé is lehet. így a szántóföldi növénytermesztésnél például a rendelkezésre álló terület kihasználása, a másodvetés, bizonyos mértékű gabonatermesztés elérése, az állatállomány takarmánnyal való ellátása jelentette a feladatot. A dohánytermelésnél az átlagár nagysága volt az egyik legfontosabb kritérium, míg az almánál már a minél nagyobb mennyiségű exportértékesítés is számított. A sertéstenyésztésnél a háztáji integrálásával lehetett eredményt elérni, a szarvasmarhatartásnál a tejtermelés szintje számított. A termelőszövetkezetnél a vezetők egyéni felelősségének növelése mellett álltak ki. Ennek jegyében az önelszámolói egységek vezetői részére pályázatot írtak ki, s a legalkalmasabb jelöltet választották. Az egységvezetők viszont maguk választották meg munkatársaikat. Már az év elején kitűzték a mozgóbér kifizetésének legjellemzőbb feltételeit. Így említhető a betakarítás minőségi feltételeinek meghatározása, a költségek csökkentése, az állattenyésztésben az elhullás csökkentése, összességében a nyírbátori Uj Barázda Tsz- ben a vezetők által elérhető személyes jövedelem mintegy 70 százaléka az általuk irányított ágazat eredményességétől függ. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a jövedelemérdekeltség bevezetése több gazdálkodási mutató javulását eredményezte. így az egy munkanapra jutó termelési érték emelkedett, racionálisabb lett a földhasználat, több vágóállatot értékesítettek. Az önelszámoló egységek vezetői figyeltek az ésszerű munkaerőgazdálkodásra, a költségek csökkentésére. A módszernél arra vigyáztak, hogy reális célokat tűzzenek ki, amit feszített munkával lehet elérni. L. B. Sorsz. Termelő gazdaság Terméstöbblet 1984. év t/ha ossz. tér. 1. Dombrádl Petőfi Tsz 1,020 207 2. Kisvárdai Rákóczi Tsz 0,300 83 3. Gemzsei Dózsa Tsz 1,220 1,019 4. Záhonyi Lenin Tsz 1,250 304 5. Szabolcsbákai Búzakalász Tsz 1,110 360 6. Nyírlugosi Szabadság Tsz 0,110 55 7. Biri Táncsics Tsz 0,090 41 8. Encsencsi Virágzó Tsz 0,155 90 9. Nyírcsászári Üj Élet Tsz 0,930 349 Átlag 0,787 2,983
