Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

Lakásfelújítás a megyében Szakemberek, színdinamika, szigetelés Új eljárás a vesebetegség otthoni kezelésére [y Belgyógyászok tanácskozásé Nyíregyházán Tatarozás a nyíregyházi Árpád utcán. Világszerte is még csak né­hány éve ismert módszer, a vesebeteg-ellátás új, úgyne­vezett „otthoni dialízis prog­ramját” dolgozták ki a nyír­egyházi Jósa András Kórház­ban. A program lényegéről, eredményeiről és továbbfej­lesztési lehetőségeiről tájé­kozódtak Borsod, Hajdú, He­ves, Szabolcs és Szolnok me­gye belgyógyászai a Magyar Belgyógyász Társaság észak­kelet-magyarországi szakcso­portjának csütörtökön Nyír­egyházán megkezdődött két­napos tudományos tanácsko­zásán. Az otthoni dialízisprogram azt jelenti, hogy azok a vese­betegek, akik a kiválasztó­szerv elégtelen működése mi­att szervezetük méregteleníté­sére hetente háromszor kór­házi segítségre szorultak — az önmagukat injekciózó cu­korbetegekhez hasonlóan — saját maguk végzik kezelésü­ket. A hasűrbe naponta négy- szer-ötször bejuttatott oldat összegyűjti a káros salak­anyagokat, tehát mintegy a vese szerepét tölti be. E mód­szert néhány beteggel koráb­Gyakorlatilag a város ellá­tását értékelte csütörtöki ülé­sén a Kisvárdai Városi Ta­nács, amikor a fogyasztási és értékesítő szövetkezet mun­káját tekintette át, mert igaz ugyan, hogy ott van a város­ban az élelmiszer-kisker és az iparcikk-kisker is, a meg­határozó szerep a szövetkeze­té. Csak a városban lévő bolt­jaiban 190 millió forint érté­ket forgalmazott az év első felében, de ha a környező községekben lévő boltok áru­forgalmát is hozzáadjuk, 326 millió forint forgalmat értek el. Kiegyensúlyozott volt a vá­rosban és a környéken az alapvető élelmiszerekből az ellátás, megfelelőnek ítélték a tőkehúsellátást is, bár köz­ponti keretből kevesebbet ka­pott a város, mint korábban, de a saját vágással pótolták. Több töltelékárut kínáltak a boltok, bár előfordult még az ABC-áruháza'kban is, hogy szegényes volt a választék, mert a boltvezetők nem min­dig kellő körültekintéssel mérték fel az igényeket. Szinte hihetetlen, de igaz: 43 • százalékkal több barom­fit adtak el a kisvárdai bol­tokban, mint egy évvel ko­rábban, s nemcsak azért, mert a baromfihús olcsóbb, mint a sertés vagy a szarvas- marha, hanem mert az igé­nyeket körültekintőbben mér­ték fel és előírták a szövet­ban már Budapesten alkal­mazták, az importból beszer- szett oldat ára azonban aka­dályozta nagyobb mértékű elterjedését. A nyíregyházi Jósa András Kórházban a folyadékot kizá­rólag hazai alapanyagból ál­lítják elő. Itt oldották meg sterilizálását, csomagolását, kiszállítását is, s jelenleg tárgyalásokat folytatnak a most még importból szárma­zó zsákok elkészítésére. A szer így is olcsóbb mint a kórházi kezelés, ráadásul az otthonukban magukat ellátó betegek pszichikai állapota lényegesen jobb, hiszen heti három nap helyeit csak két­hetente egyszer kell megvál- niok családtagjaiktól. A tanácskozáson szó esett arról a gondról is, hogy bár a nyíregyháziak valamennyi kórháznak rendelkezésére bo­csátják a receptúrát, nagy­üzemi gyártó híján még csak kevés vesebeteg számíthat az oldatra. A tudományos ülés további programjában a szív, a táp­csatorna és a vérképzőszervi megbetegedések gyógyításá­nak problémáit, új eredmé­nyeit tekintik át. kezet vezetői, hogy folyama­tosan gondoskodjanak barom­fihúsból az ellátásról. A zöld­ség-gyümölcs forgalom azo­nos volt a tavalyival, ez amiatt nem változott lénye­gesen, mert nőtt a háztáji­ban a termelés, így több csa­lád vált önellátóvá. A szovjet kereskedelmi miniszter Budapesten Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter meghívásá­ra csütörtökön Budapestre érkezett Grigorij Vascsenko, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere. A két miniszter értékeli az ez évi belkeres­kedelmi választékcsere ered­ményeit, s megvitatja a kö­vetkező ötéves terv idősza­kára vonatkozó elképzelései­ket, egyebek közt a határ menti, az áruházi, továbbá a magyarországi és a szovjet köztársaságok közöti árucse­re bővítésének lehetőségeit. Magyar—csehszlovák kulturális muDkablzottság ülése A magyar—csehszlovák kulturális és oktatási mun­kabizottság szeptember 18— 20-án Budapesten tartotta 23. ülését. A magyar tárgyaló- küldöttséget R átkai Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes, a csehszlovák delegációt Roman Nározny csehszlovák külügyminiszter-helyettes ve­zette. A munkabizottság ülé­sén megvitatták a művészeti szövetségek és a felsőoktatá­si intézmények együttműkö­dését, a két ország 1986—90- es évekre vonatkozó kultu­rális, oktatási és tudományos együttműködési munkater­vének alapelveit, s megálla­podtak a kulturális közpon­tok tevékenységének fejlesz­tésében. Roman Nároznyt fo­gadta Knopp András, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetőhelyettese, va­lamint Rosta István külügy­miniszterhelyettes. Nehezebb viszonyok közöti élünk, új lakások építésére is kevesebb jut az állami költ­ségvetésből. Éppen ezért so­ha ilyen nagy szerepet nem tulajdonítottak még a megle­vő lakásállomány korszerűsí­tésének. Megyénk városaiban jó ütemben haladnak a lakásfel­újítások. Nyíregyházán még vannak olyan, 1950 előtt épült állaimi lakások, amelyeknek a fel­újítására csak most kerül sor. A VI. ötéves terv első három esztendejében 63, az idén 24 lakást csinosítanak ki. Eddig húszmilliót, az idén több mint hatmillió forintot használ fel a lakástatarozá­sok gazdája, az ingatlankeze­lő és szolgáltató vállalat. Ez a 24 lakás a MÁV-bérházbar- található a Huszársoron. Az új lakótelep szomszédságá­ban a félkomfortos lakásokat meleg vízzel látják el, fürdő­szobát alakítanak ki, belső válaszfalazással növelik a szobaszámot, cserépkályha helyett gázfűtés lesz. Már dolgozik a vállalat építőbri­gádja az épületben és év vé­géig valamennyi lakás ké­nyelmesebb. komfortosabb lesz. Az időszerű felújítások so­rában az 1955 és 60 közt épí­tett lakóházakat tatarozzák tavaly befejezték a VI. ötéves tervre ily módon előirányzott felújításokat a Vasgyár, a Zrínyi Ilona, az Arany János utcákban. A legnagyobb mun­kálatok abban a hetven nyír­egyházi lakásban zajlanak, amelyeket ebben az évben modernizálnak. Már eddig hatvannégyet átadtak a kivi­telezők. valamennyit az Arany János utca 10—24. szám között. Még idei fela­dataik közt szerepel öt la­kás felújítása a Bocskai utca 25. és egy lakás átalakítása a Jókai tér 4—6. alatt, össze­sen hárommillió forintba ke­rül a hetven lakás tatarozá­sa. A külső homlokzat rend­be hozása mellett a legtöbb esetben a lakásban is átalakí­tásokat végeznek, ha lehet, emelik a komfortfokozatot, kényelmesebbé, fürdőszobás­sá, központi vagy gázfűtéses­sé teszik az otthont. Vásárosnaményban az idén 1.9 millió forintot költ a vá­rosi tanács felújításokra, ami 700 ezerrel haladja meg a múlt évben hasonló célra kiadott pénzt. Tizenhat la­kást teljesen felújítottak, több lakásnál csak részleges modernizálásra került sor. A legtöbb esetben bevezették a vizet, bekötötték a gázt. A homlokzat felújítása egyúttal a városkép esztétikáját is ja­vította, mert a Nyírtervtől kértek javaslatot a színdina­mika alkalmazására. Vásáros­naményban tehát nem ötlet­szerű egy-egy lakóház meg­jelenési színe, hanem szak­emberek adnak javaslatot a kivitelező költségvetési üzem­nek. Valamennyi idei felújí­tással októberre végeznek. Nyírbátorban 2,2 millió fo­rintot költenek lakásfelújí­tásra, 0,6 milliót pedig a la­kások korszerűsítésére 1984- ben. Ebből a pénzből a ta­nács költségvetési üzeme hét lakást teljesen, kilencet pe­dig részlegesen modernizált, öt lakásban korszerűsítést végeztek. Ahol lehetett, a la­kásokat utólagosan hőszige­telték. A kivitelezők úgy Egyetlen termelőszövetke­zet sem lehetett büszke rész­vételére azon a tegnapi ta­nácskozáson a két tucat kö­zül, akiknek képviselői ott ültek Nyíregyházán a nö­vényvédő állom.. , nagyter­mében. A megye leggyengébb búzatermését érték el ugyan­is, és azért jöttek össze, hogy elemezzék a sikertelenség okait, és meghatározzák a to­vábbi teendőket. Részt vettek ütemezték a munkálatokat, hogy a fagy beállta előtt va­lamennyi lakást átadják ren­deltetésének. Mátészalkán közel három­millió forint értékben újíta­nak fel nyolc lakást teljesen, ötöt részlegesen. Kicserélik a nyílászárókat, új homlokza­tot varázsolnak az épületek­re. S ahol eddig nem oldot­ták meg a hőszigetelésit, ott a pótlólagosan előirányzott 642 ezerből erre is sort kerítenek. Két kis alapterületű, kom­fort nélküli lakást átalakíta­(Folytatás a 4. oldalon) az ankéton a megyei pártbi­zottság, a megyei tanács és a TESZÖV illetékes vezetői is. A bevezetőben elhangzott: annak ellenére, hogy nálunk is nagyon szép termelésemel­kedésről lehet beszámolni, sajnos, tudomásul kell ven­nünk, hogy a tizenkilenc me­gye közötti rangsorban az utolsó hely a mienk. Tájegységünk adottságai­nál fogva nem tekintheti cél­jának az országos átlagok el­érését annál is inkább, mert egyre több olyan területet vonnak be a gabonafélék ter­melésére, amelyek már eleve csak alacsony termést ígér­nek. Bevetik mégis ezeket a táblákat, mert ösztönöz a ga­bonaprémium. A jelenlévő gazdaságokban ezért volt né­hol másfél tonnától öt ton­náig szóródó az egyes táblák termésátlaga. Az átlagok továbblendítése nagyon szükséges, s nem presztízs okán — szögezték le a szakemberek. Létkérdés ez, különösen a gyenge adottsá­gú gazdaságok körében, mert ezután kapják az állami tá­mogatást. A haladás út jaként nagyon fontosnak ítélték a gazdaságok együttműködésé­nek egész évben tartó folya­matosságát ahhoz hasonlóan, ahogyan az aratásikor meg­valósul. Nagyon sóik a tarta­lék az okszerű tápanyag-gaz­dálkodásban, az ésszerűtlen takarékosság visszaszorításá­ban, a növények biológiailag nagyon fontos időpontjainak megtartásában, mert például amint az ajaki tsz képviselő­je elmondta, két tábla vetés­idejében három nap, termé­sében több mint egy tonna volt a különbség. A szovjet fdhonzul megyénkben Izjaszlav Genrikovics Bal- jaszinszkij, a Szovjetunió új debreceni főkonzulja csü­törtökön bemutatkozó láto­gatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. A főkon­zult és a társaságában levő Jurij Pavlovics Proncsenko konzult a nyíregyházi párt­székházban Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta me­gyénk gazdasági, társadalmi életéről, a magyar—szovjet kapcsolatok megyénket érintő kérdéseiről, köztük Szabolcs-Szatmár megye és a Szovjetunió Kárpátontúli területe együttműködésé­ről és a kishatármenti for­galom alakulásáról. A tájé­koztatón és az azt követő baráti eszmecserén részt vett Tisza László, a megyei tanács elnöke és Ekler György, a megyei pártbi­zottság titkára. A főkonzu! délután a megye vezetőivel Tuzsérra látogatott, ahol ta­lálkozott az almaátvételnél dolgozó szovjet szakembe­rekkel. A szabolcsbákai ter­melőszövetkezetben a gyü­mölcsöst és az aímafeldolgo- zó üzemet mutatták be a szovjet vendégeknek, majd a termelőszövetkezet veze­tői adtak tájékoztatást a közös gazdaságban végzett munkáról. A Szovjetunió főkonzulja az esti órákban visszautazott Debrecenbe. A Szovjetunió debreceni főkonzulja Nyíregyházán a megye vezetőinek társaságában. Javuló ellátás Kisvárdán Ülésezett a városi tanács Tanácskozás a búzáról Növelhetők az átlagok

Next

/
Thumbnails
Contents