Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 19. Bemutatkozott az új kanadai kormány Végre egyszer jó hírt kap­tunk Afrikából — mondta Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kár hétfői, New York-i saj­tóértekezletén utalva arra a bejelentésre, hogy Franciaor­szág és Líbia még ebben a hónapban megkezdi csapatai­nak kivonását Csádból. Egyes feltételezések szerint a GUNT, az Észak-Csádot el­lenőrző Gukuni Veddel volt kormányfő által vezetett szö­vetség jobban örül a megál­lapodásnak, mint Hisszén Habré miniszterelnök kor­mányzata, amely az ország gazdaságilag fontosabb terü­leteit és magát a fővárost bir­tokolja. Ez nem azt jelenti, hogy a megváltozott helyzet a GUNT katonai erői számá­ra újabb ellentámadás lehe­tőségét hordozná magában. Habré ugyanis francia és amerikai támogatással alapo­san megerősítette hadseregét. A GUNT viszont bízhat ab­ban, hogy a közvetlen francia jelenlét megszűnése után a Habré-rendszer végre hajlan­dónak mutatkozik majd a tárgyalásokra. Párizs és Tripoli a megál­lapodással vállalta azt a koc­kázatot, hogy katonáik távo­zásával esetleg éppen a pol­gárháború kiújulását segítik elő. A megállapodás létrejötté­nek magyarázata elsősorban Franciaország és Líbia érde­keiben keresendő. Mitterrand elnök belpolitikai sikerként könyvelheti el, hogy a csádi francia katonai jelenlét kevés vérveszteséggel járt, ugyan­akkor „kikényszerítette” a lí­biai csapatok távozását. Ami Líbiát illeti: Tripoli hajlandó a kompromisszumra, ha ez nem sérti nemzeti büszkesé­gét. Tény az is, hogy a csádi katonai jelenlét anyagilag nagy teher Líbia számára is. A hétfői megállapodás sze­rint a csapatkivonás vonatko­zik az úgynevezett Aozou- övezetre is, amelyet Líbia sajátjának tekint. A terület, amelyet a Habré-kormányzat visszakövetel Csádnak, urán­ércben gazdag, ezért Tripoli számára fontos. A csádi helyzet további alakulását illetően sok a kér­dőjel. Letette a hivatali esküt hétfőn Brian Mulroney, a haladó konzervatív párt veze­tője, Kanada 18. miniszter­elnöke. Mulroney hétfőn délután bemutatta negyventagú kor­mányát Jaenne Sauve-nak, Kanada főkormányzójának. Az új kormány külügymi­nisztere Joe Clark, a haladó konzervatív párt egykori ve­zére lett, míg a pénzügyi tár­cát Michael Wilson torontói üzletember kapta meg. A ka­binetnek hat nőtagja van. Mulroney haladó konzerva­Az iraki—iráni háborúról és a térség biztonságáról kez­denek tanácskozást kedden Szaúd-Arábiában a Perzsa (Arab)-öböl mentén fekvő hat ország külügy- és had­ügyminiszterei. A három évvel ezelőtt meg­alakított öbölmenti országok együttműködési tanácsának tagállamai — Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Oman, Bah­rein és az Egyesült Arab Emírségek — háromnaposra tervezett értekezletén a kö­zös katonai fejlesztési prog­ramról is tárgyalnak. A miniszterek megvitat­ják a négy éve tartó iraki— A ciprusi kérdés rendezé­sét célzó, ENSZ közvetítésé­vel folyó tárgyalásokon hét­főn alkotmányjogi kérdések­ről volt szó. Javiér Pérez de Cuellar az ENSZ New York-i székhelyén — az eddigi gya­korlatnak megfelelően — kü- lön-küiön tárgyalt Szpirosz Kiprianu ciprusi elnökkel, majd Rauf Denktassal, a tö­rök közösség vezetőjével. Denktias újságírókkal közöl­tív pártja a szeptember 4-én tartott választásokon nagy­arányú győzelmet aratott John Turner liberális pártja felett: a képviselőház 282 he­lyéből 211-et szerzett meg. Kampányának fő jelszava a kanadai gazdaság fellendíté­se, a beruházások ösztönzése, „Kanada újbóli felvirágozta­tása” volt Brian Mulroney, John Tur- nert, a liberális párt vezérét váltotta fel a miniszterelnöki tisztségben, aki mindössze 80 napig kormányozta az orszá­got iráni háború befejezésének lehetőségeit és a közel-keleti helyzetet. Várhatóan állást foglalnak amellett, hogy Iz­rael haladéktalanul vonja ki csapatait Dél-Libanonból. A tanács tagállamai között szoros együttműködés van gazdasági területen, az elhú­zódó iraki—iráni háború miatt azonban a tanácskozá­son nagy hangsúlyt kap­nak a katonai kérdések. A miniszterek megvitatják a biztonságos hajózás szavato­lásának és a légtér védelmé­nek kérdéseit. te, hogy szerdán további meg­beszélések lesznek. A világ- szervezethez közel álló for­rások szerint a jövő hónap­ban újabb tárgyalási fordulót kezdenek a szigetország jö­vőjéről. Az ENSZ főtitkára a hétfői tárgyalásokat követően nem nyilatkozott a megbeszélések kilátásairóL Csupán annyit mondott, hogy egyelőre sem derűlátásra, sem borúlátásra nincs ok. Patalingi képeslap Amerikai és kínai fotósok jóvoltából a kép bejárta a világot: kínai munkás tégla­rakással a hátán a nagy fal­nál. A kép a kinai nagy fal újabb szakaszának helyreál­lításánál készült. A renová­lásra közadakozást is meg­hirdettek: 1,7 millió jüan folyt be Kínából és külföld­ről. Az újabb szakaszt szep­tember 17-én adták át a tu­risták nagy örömére. A nagy fal Pataiingnak (Badalingnak) nevezett sza­kasza a gigantikus kőkígyó legismertebb része. Több mint kétezer évvel ezelőtt a Kínát egyesítő császár, Csin Si-hu- ang köttette össze a már meg­lévő falszakaszokat, építte­tett újakat. Több száz ezren dolgoztak itt, jobbára kézi erővel. Az építmény a Góbi-sivatag szélétől, Csiajükuantói indul el, s a tengernél, Sanhajkuan- nal ér véget. A kínaiak „tíz­ezer li hosszú nagy falnak” hívják, s mivel egy li fél kilométer, így a hossza sze­rintünk „kiegyenesítve” öt­ezer kilométer. Mások hat­ezer kilométerre esküsznek. A nagy falat azonban párhu­zamos falak is kísérik, így az erődítményrendszer tényle­ges hosszúságát csak találgat­ni lehet. A nagy falhoz viszont va­lóságos tömegek zarándokol­nak. Egy évvel ezelőtt még a rendkívüli vegyes pekin­gi járműpark különböző „egyedei” tipródtak a kes­keny úton. manapság rá sem ismerni a környékre. A fá­kat kivágták, az utat kiszéle­sítették. Egyenesen lehet menni a Ming-dinasztia csá­szárainak sírjaihoz, ahol ép­pen turistaközpontot alakí­tanak ki. A zöld tarajú, csipkézett he­gyeken túl tűnik elő a nagy fal szürke csíkja. Nyári va­sárnapokon egy gombostűt sem lehet leejteni a minden bővítés ellenére is szűk par­kolóhelyeken. Ami itt zajlik, azt akár a „nagy fal vásárá­nak” is nevezhetnénk. Szu- venirboltok minden meny- nyiségben. Mindenen ott lát­ható a nagy fal. Csend csak a tetőkön van, ahonnan háborítatlanul lehet nézni a völgyeket és a te­kergő nagy falat. Külügyminiszteri értekezlet az iraki—iráni háborúról Októberben folytatódnak a tárgyalások Ciprns jövőjéről Vlagyimir Szolouhin: iMéz a kenyéren — Az erdei tisztásokon újból van macskagyökérvi­rág, bajnóca ... De ez csak a változatosság kedvéért. Az én mézem alapja — az er­dei deréce meg az erdei málna... — Aztán melyik erdőben van ez? — A brjanszkiban. Meleg is, nedvesség is pont annyi van ott, amennyi kell. A leg­egészségesebb vidékünk. Meg tudja-e állni ezek után az ember, hogy ha csak egy keveset is, ne vegyen? Szeme előtt megjelennek az erdei derécék és a málna­bokrok, a fenyősátrak meg az áthatolhatatlan vízmo­sások. Meg egy csillogó cser­mely is — a vízmosás fene­kén. Azt hinné az ember, hogy a csermelynek aztán semmi köze nem lehet a mézhez, de úgy látszik, an­nak is van, mert minden földi, minden nyári áldás csodálatos módon koncent­rálódik a mézben. De odamégy a másik mé­zesgazdához, s az,’ ha ha­sonló ékesszólássaí rendel­kezne, elhomályosítaná az előző szónokot. — Erdő! Ugyan mi van az erdőben: nyirkosság meg sötétség. Méghogy erdei deréce. De emlékezz csak, kedves barátom, júniusban, hogy virágoznak a rétek. Emlékezz csak a sárga bor­bálafűre a dülőút szélén, az égszínkék búzavirágra a búzatáblákban, a rengeteg pitypangra, meg a többi vi­rágra. Napocska, meg len­ge szellő, s köröskörül az a nagy tágasság. A patakok mentén éjszakánként hű­sítő ködlepel terül a rétre. Fürjek, harisok kiabálnak. — Miért a harist? Miért a harist magasztalod? — replikázná a szomszéd árus, egy kirgiz, ha beszédesebb lenne, mint amilyen. — Méghogy repce! Még­hogy búzavirág! A mi kir­giz hegyeinkben a legtisz­tább a levegő, a legtisztább a víz, a legtisztábbak a virágok. Nincs por, nincs benzin, nincs petró, nincs műtrágya. A mi kirgiz he­gyeinkben a hó olyan, mint a cukor, a jég, mint a cu­kor, a víz, mint a jég. Kar­nyújtásnyira a jég, karnyúj­tásnyira a virág. A virágok úgy pompáznak, hogy be- lekáprázik az ember szeme. A legtisztább méz — a ha­vasi méz. Közelebb van az éghez. Égi méz! Milyen jó, milyen pom­pás mindez! Valóságos föl­di paradicsom. De sajnos, gyanakodva kell szagolgat­ni, szemlélgetni a kirakott mézeket, mivel az egyéb kincsek — arany, borostyán, drágakövek, versek, sőt az érzések — között a méz agyafúrt hamisítására is rá­került a sor. Abban a könyvben, amely­ből oly bőven idéztük a mézzel kapcsolatos ismere­teket, minduntalan aggasz­tó megjegyzésekre buk­kanunk. «A „méz” elnevezést nem viselheti az a termék, ami a méh cukoroldattal való etetésével jön létre.» „Az a méz, ami a méhek cukoroldattal való etetésé­vel jön létre, nem tartal­maz szerves illő anyago­kat, azért nincs is virág­mézre jellemző illata.” Az a méz, amit a méhek cukoroldattal történő ete­tésével nyernek, amit in- vertcukorral vagy mester­séges szőlőcukorral, szőlő­vagy dinnyemézzel, zsela­tinnal és keményítővel ha­misítanak, nincs olyan édes, mint a virágméz. A cukor­ral, dulcinnal és glicerinnel hamisított méz íze lehet na­gyon édes, de a reakciója lúgos.” „A mézben lévő ásványi anyagok segítenek kimu­tatni a méz közönséges cu­korral történő hamisítását, függetlenül attól, hogy köz­vetlenül a mézhez keverték azt, vagy pedig cukorol­datként etették meg a mé­hekkel. Az ilyen mézben csak nyomokban van ásvá­nyi anyag, az uralkodó elem a szilícium”. „Az enzimeknek nagy je­lentőségük van a méz szár­mazásának, elrontásának és hamisításának megha­tározásában.” így fest tehát a hamisítás, vagy egyszerűbben: az után­zás. Egy helyen már szól­tam róla, de most is el­mondom, hogyan találkoz­tam az Izabella bor hamisí­tásával. Az Izabella szőlő annyira szagos, az illata any- nyira sajátos, hogy az még nagyarányú hamisítás ese­tén is megmarad. Teszem azt. ha veszünk száz liter tiszta szőlőmustot, majd hozzáadunk száz vagy két­száz liter vizet, a kapott fo­lyadéknak továbbra is Iza­bella illata lesz. Az édessé­gét pedig helyre lehet bil­lenteni cukorral. Vagy szQk- ták csinálni még egysze­rűbben: leöntik a tiszta mustot, a törkölyre vizet öntenek, abba pedig cukrot tesznek. És kész a „másod­lagos” Izabella. ízre szinte meg se tudja különböztetni az ember', különösen az ilyesmiben járatlan. Ám az emzimekkel és a mikroele­mekkel kapcsolatos ké­miai analízis, természete­sen, nyomban felfedné, hogy nem örök kinccsel, ha­nem csupán hamisítvány­nyal, nem arannyal, hanem aranyfüsttel van dolgunk. (Folytatjuk) Japán valóság A menedzserek korán halnak? A legjobb tanács a ranglétrán felfelé igyekvő japán mened­zsernek : ülj hosszú órákat az irodában, dolgozz kemé­nyen, reménykedj, hogy a főnök majd csak észrevesz és mindenekelőtt várj, várj és várj — írja Keith Staf­ford, a Reuter brit hírszol­gálati iroda tudósítója. Egy-egy mammutcégnél még a legtehetségesebbnek tartott fiatalnak is évekig kiéli várnia előléptetésre. Mégis végzős diplomások hosszú sora kígyózik az egyes cégirodák előtt: tud­ják, hogy ha felveszik őket, garantált a havi fix fizetés egészen 55—60 éves koru­kig. A japán munkaügyi minisztérium egyik felmé­réséből azonban ki derül: a japán hivatali előléptetési rendszer omladozik. Frusztrált, csalódott fia­tal menedzserek készülnek kilépni cégüktől, a főnökök pedig kénytelenek beismer­ni, hogy rugalmasabbá kell tenni a tehetségesek előlép­tetésének rendszerét. Az or­vosok ugyanakkor azt vall­ják, hogy az előrejutás kí­méletlen japán rendszere lélektani problémákat okoz, s ezek nem ritkán öngyil­kossághoz vezetnek. A Japán Foglalkoztatási Központ tavaszi felmérése szerint a Tokió körüli mam- mutcégek több mint ezer menedzserének 45 százaléka torkig vám azzal, hogy munkahelyén nem használ­ják ki kellő mértékben ké­pességeit Az egyik japán kereske­delmi szakember, aki húsz év után hagyta ott cégét és hazáját és egy amerikai tőzsdeirodába ment dol-r gozni, a Reuter tudósítójá­nak elmondta, hogy szere­tett volna ugyan előbbre lépni, de erre csak úgy lett volna módja, ha önállósít­ja magát, saját irodát nyit. Az oszakai közegészség- ügyi kutatóintézet idegosz­tályának igazgatója beszá­molt arról, hogy fiatal kö­zéposztálybeli menedzser páciensei közül sokan szor­galmasak, de közepes tehet- ségűek voltak, s mégis úgy érezték, messze nem tudják kamatoztatni tudásukat Lehet, hogy baj van az ön­értékeléssel? Az orvos el­mesélte az egyik 35 éves menedzser esetét, aki egy reggel elindult hivatalába, de soha nem érkezett meg. Útközben vonat elé vetette magát És a szigetországban ez nem is olyan ritka eset A tokiói munkaügyi mi­nisztérium felmérése a ba­jok egyik okaként említi, hogy a cégeknél általában kevés vezetői státus vár az idősebb alkalmazottakra. Nem jó megoldás, hogy fi­zetésüket és munkakörüket érintetlenül hagyva hangza­tos címeket adnak azoknak, akik nem tudtak együtt ha­ladni a kor követelményei­vel. Ez a gyakorlat vezetett oda, hogy egyes japán tár­saságok megbízásából kü­lön ügynökségek szereznek állást azoknak, akiktől meg akarnak szabadulni Nem mintha az ügynöksé­geknek okuk lenne panasz­kodni: az ilyen munkaköz­vetítés az egyik legkifize­tődőbb üzletág. Szovjet újságíró a brit titkosszolgálat fogságábao Visszatért Moszkvába Oleg Bitov szovjet újságíró, a Li- tyeraturnaja Gazeta volt szerkesztője, aki tavaly szep­temberben titokzatos körül­mények között eltűnt a ve­lencei filmfesztiválon. Bitov kedden, a novosztyi sajtóügynökség által szerve­zett nemzetközi sajtóértekez­leten, szovjet és külföldi új­ságírók előtt nyilatkozott el­tűnésének körülményeiről és a brit titkosszolgálat tú­szaként átélt megpróbálta­tásairól. Elmondta, hogy 1983. szep­temberében Velencében fi­zikai kényszer hatása alatt hamis útlevéllel Angliába vitték. Ott a brit titkosszol­gálat munkatársainak kezei közé került, akik hazája el­árulására kényszerítették őt. Összeállították az állításuk szerint tőle származó „Bitov- nyilatkozatot” és több inter­jút, illetve sajtónyilatkozatot is fabrikáltak a fogságukban lévő szovjet újságíró nevé­ben. A nyilatkozat birtoká­ban azután durva zsarolás­hoz folyamodtak, megtiltván neki, hogy kapcsolatot léte­sítsen Londonban dolgozó szovjet diplomatákkal. Oleg Bitov sajtóértekezle­tén megnevezte a provokáci­óban részt vevő brit titkos­ügynököket. Olyan egyéb anyagokat is bemutatott, amelyek meggyőzően bizo­nyították, hogy az erőszak továbbra is mindennapos eszköz a brit titkosszolgálat tevékenységében. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy szeptember 19-től import jersey-vásár A KELET-MAGYARORSZÁGI MÉH VÁLLALAT OLCSÓ ÁRÚ BOLTJAIBAN, AMlG A KÉSZLET TART! NYÍREGYHÁZA, Kígyó u. 1. sz. Nyitva: keddtől péntekig 9—12-ig, 14—18-ig, szombaton 7- 13-ig, hétfőn zárva. MÁTÉSZALKA, Zalka Máté u. 4. sz. Nyitva: hétfőtől péntekig 8,30—17-ig, minden szombaton zárva. Keresse fel ön is boltjainkat, s győződjön meg róla, hogy nálunk olcsón vásárolhat! (1596)

Next

/
Thumbnails
Contents