Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-18 / 219. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 18. Szeptember 27-én Gromiko—Mondale-találkozó H iába óvnak a politikusok és a kommentátorok a túlzott várakozásoktól, Reagan amerikai elnök és Gromiko szovjet külügyminiszter közelgő megbeszélése a nemzetközi érdeklődés homlokterében áll Nem is olyan régen még többé- kevésbé magától értetődő tényként kezelték, hogy az ENSZ-közgyűlés alkalmából New Yorkba utazó Gromiko megragadja az alkalmat a legfelső amerikai vezetőkkel folytatandó közvetlen párbeszédre. Ronald Reagan elnökségével ez az íratlan szabály megtört, az amerikai politika következményeként a két nagyhatalom viszonya a mélypontra jutott, ami a többi között kifejeződött a személyes érintkezések megszűntében. Annyit tehát a lehetőségek túlbecsülésének a veszélye nélkül is meg lehet állapítani: a két nukleáris világhatalom, a Kelet és Nyugat viszonyát átjáró feszültség közepette a magas szintű párbeszéd újrafelvé- tele önmagában is hasznos lehet. Hangsúlyozandó az új- rafelvétel szó, s nem újrakezdés, mert ma még jószerivel megjósolhatatlan, hogy lesz-e folytatása a Reagan— Gromiko tanácskozásnak. A végkifejletet leginkább az befolyásolja majd — miként az SZKP Központi Bizottságának amerikai ügyekkel foglalkozó tanácsadója, Szta- nyiszlav Menysikov megfogalmazta —, milyen „csomaggal” ül le a tárgyalóasztalhoz az Egyesült Álamok elnöke. Ha politikai kínálatában fellelhetők lesznek a párbeszéd folytatására módot adó mozzanatok, akkor nemcsak a találkozó ténye, hanem eredménye is hozzájárulhat a nemzetközi politikai légkör enyhüléséhez. Habár a tárgyalások önmagukban is fontosak, a mai kiélezett helyzetben valószínűleg nem elegendőek. A veszélyessé szélesedett európai szembeszáliás, a növekvő űrkockázatok fényében csakis konkrét lépések, szovjet— amerikai megállapodások vihetik előre a helyzetet a javulás irányába. Azt mondhatjuk: nincs másra szükség, mint a nemzetközi erőviszonyok realista értékelésére. Walter Mondale, az Amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje vasárnap bejelentette: szeptember 27-én New Yorkban találkozni fog Andrej Gromikóval, a SzovjetAlgéria, Mali és Mauritánia államfője vasárnap Nuak- csottban, Mauritánia fővárosában értekezletre ült össze. Sadli Bendzsedid algériai elnök a helyszínre érkezésekor újságíróknak elmondta, hogy a tanácskozáson a na- míbiai, a nyugat-szaharai és (Folytatás az 1. oldalról) segítése, a határrend megtartása, a honvédelmi nevelő- munka továbbra is mindennapi közös feladat, amelynek még magasabb szinten történő teljesítése elképzelhetetlen a határkerületi lakosság önzetlen, aktív tevékenysége, segítsége nélkül. Kívánom — mondta beszéde végén a miniszterhelyettes —, hogy Ti- szabecs és társközségeinek lakosai munkájuk során érjenek el újabb kimagasló eredményeket felszabadulásunk 40. évfordulója és pártunk közelgő kongresszusa tiszteletére; sikeresen járuljanak hozzá településeik politikai, gazdasági, kulturális gyarapodásához. Az ünnepi beszédet követően a határőrizetet, a határrend szilárdítását segítő munka elismeréseként Péter János vezérőrnagy a Közbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetést nyújtotta át Gál Gedeon tiszaibecsi tsz-elnöknek és Farkas Jenő áfész-dolgo- zó, önkéntes határőrnek. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott Kiss Bálint tanácselnök, Tamás Béla és Nyilas Béla önkéntes határőr. Heizer György ezredes, keunió minisztertanácsa első elnökhelyettesével, külügyminiszterrel. A találkozó egy nappal megelőzi a már korábban bejelentett Gromiko— Reagan-eszmecserét. a csádi kérdésről lesz szó. Közölte továbbá, hogy partnereivel, Üld Haidala mauritá- niai és Moussa Traore mali államfővel megvitatja az Afrikai Egységszervezet novemberre, Addisz Abebába ösz- szehívatt csúcsértekezletével kapcsolatos problémákat is. rületparancsnok a BM Határőrség országos parancsnoksága megbízásából Kiváló Határőr jelvényt nyújtott át Losonczi Kálmán, Demeter Sándor, Mester Miklós, Szűcs István, Kiss Bálint, Lakatos Béla, Horváth László, Zolcsálc Béla, Magos Jenő és Dezső Zsigmond önkéntes határőröknek. Oklevelet kapott a tiszabecsi vízkivételi mű Mó- rizs Zsigmond szocialista brigádja, a tiszákóródi Béke Tsz Petőfi szocialista brigádja, a tiszacsécsei KlSZ-alapszer- vezet, a tiszabecsi és a milo- tai úttörőcsapat. Ezt követően nyújtották át határőrközség cím elnyeréséről szóló oklevelet az érintett települések vezetőinek. Az oklevelekért és a kitüntetésekért Kiss Bálint tanácselnök mondott köszönetét, majd emlékzászlót adott át a Tisza menti határőr alegység parancsnokának, Makai Csaba hadnagynak. Az ünnepség a határőrök díszmenetével és az Internaicionálé hangjaival ért véget. Ezt követően labdarúgó-mérkőzéssel, a tiszabecsi népdalkor és a milotai tánc- együttes műsorával folytatódott a program, amit este határőrből zárt. ÁRADÁSOK BANQLADESBEN Üjabb 27 ember halt meg a hét végén Banglades északi részén az egy hónapja tartó áradások következtében. A bangladesi hírügynökség jelentése szerint a halálos áldozatok száma ezzel már meghaladja az ezeregyszázat. Az indiai határ közelében a hatóságok megkezdték hetvenezer ember elköltözteté- sét. Félő, hogy több nagy folyó, köztük a Ganges és a Brahmaputra is kilép medréből. HURRIKÁN ESZAK-KAROLINÁBAN Az amerikai Észak-Karolina állambeli Bolíviában eddigi becslések szerint több mint hatvanötmillió dollárnyi anyagi kárt okozott a múlt héten ptisztító Diana hurrikán. A természeti csapás következtében mintegy tizenháromezer embernek kellett ideiglenes lakhelyet találni és több mint negyvenezren áram nélkül maradtak. Emberéletben azonban szerencsére nem esett kár, és sebesülésekről sem érkeztek jelentések. IBÉRIA-SZRTÁJK Káosz uralkodik a sponyol- országi — elsősorban a madridi, valamint a barcelonai — repülőtereken. Az Ibéria légitársaság földi karbantartó személyzetének két napja tartó sztrájkja miatt, hétfőn délutánig 146 belföldi és nemzetközi járatot függesztettek fel. A többi induló gépek is csak nagy késéssel szálltak fel. A madridi, Barajas légikikötőben ezrek várakoznak. Az Ibéria technikai személyzete 14 társuk elbocsátása miatt lépett sztrájkba. Madridban elterjedt az a hír, hogy a kormány készültségbe helyezte a hadsereg légierejének földi személyzetét. r Északnyugat-afrikai csúcstalálkozó Határörközségik a Tisza mentén Vlagyimir Szolouhin: Méz n ke Egyébként, most a Földnek nem a növény-, hanem az állatbirodalmáról van szó, amelyben, bármily szomorú is ez, szervezetének fenntartása érdekében minden élő szervezetnek ennie kell, be kell kebeleznie egy másik élő szervezetet, legyen az ázalékállatkát felfaló amőba, élő koraitokat habzsoló tengeri csillag, vagy önök meg jómagam, akik kedveljük a rákokat és fürjeket, a kárászokat és a nyúlhúst, a párolt birkahúst és a disznóhúsból főtt scsit. Tévedhetek, lehet, hogy a tudósok találnak majd hasonló szervezeteket a földön, de hozzávetőleges, felületes pillantásra a méh valami, különleges lény a főidőn. valami csudabogár, mert ha körülnézek, nem látok másik élőlényt, amelyik ugyanabban az osztályban senkit sem enne meg, a legkevésbé sem ártana senkinek. Végeredményben, a természet kölcsönviszony- ban álló egyetlen szervezetének nem árt sem a farkas, sem a héja, sem a csuka. Holott mit látunk: felfalta az oroszlán a fiatal és riadt dámszarvast, pedig annak gyámoltalan kicsinye van... A méh pedig, mint valami szent teremtmény a többi élőlény között. Még a virágoknak is, amelyekből él, nemhogy ártana, de a legfőbb hasznot hozza. A méh a virág számára olyan, mint a szerelem, amely meghatározott pillanatban ereszkedik le, röppen rá, látogatja meg. A virágok nem képesek látni és felismerni azt határozott méhalakokban, de a virágra olyasvalami ereszkedik le, amitől édes remegés fut végig az egész élőlényen és beteljesül a fenséges, a várt, a sejtett, az előre elrendelt, a szükség- szerű. A virág megtermékenyült és magot hoz; az utódok élni fognak időben és térben. A méh haszna pedig — a nektár és a virágpor. A növény egyetlen sejtjének sem árt, a bőrhártyát nem harapja át, a nedvet nem szívja ki. Nem behemót tehén ez, amely megy és egyszerre tövig borotvál egy tucatnyi növényt. S nem olyan, mint a hernyók, amelyek képesek fél nap alatt egy egész tölgyfát megkopasz- tani. A méh senkit sem eszik meg. Neki nektár meg virágpor kell. Neki nem áldozat, hanem csak ajándék. Azért viszont maga is királyi ajándékot ad. A nektár — még nem méz. A nektár — édeskés, illatos vizecske. Ezt a vizecskét meghatározott sűrűségig kell párologtatnia, át kell itatnia saját enzimeivel és mirigyeinek meghatározott titkaival, sterillé kell tennie, hogy ellenálljon a baktériumoknak, hogy ne savanyod- jon, ne romoljon meg, egyszóval: mézzé kell változtatnia. Ugyanakkor a különböző virágok sajátosságai, gyógyító tulajdonságai távolról sem párolognak el a vízzel együtt, hanem mind a mézben maradnak. Létrejön a csodaanyag, egyike a legvalódibb, leg- örökebb kincseknek a földön, amelyet csak úgy egyszerűen széttöltögetünk az üvegekbe, amikre ráragasztjuk a prózai címkét: „Méz”. A piacra fém tejeskannákban vagy közönséges vödrökben viszik a mézet. S a bódéban ott a mérleg, ott a méz, ott a fapálcika, hogy annak segítségével megkóstolhassák a mézet, kiírták egy papírra az árát — öt rubel. Az üzletben (ha történetesen kaptak mézet) nincs választék. Egyetlen fajtát és minőséget hoztak, egyforma csomagolásban. Itt nem azt vesz az ember, amit szeretne, hanem amit adnak. Eszi, nem eszi, nem kap mást. A piacon viszont, ha nem is valami népesek és zajosak a mézes sorok (általában öt-hat árus van), mégiscsak lehet járkálni, ízlelgetni, szagolni, s ami a fő — kérdezősködni. Hát még ha öthat árus is van, s mindegyik saját mézet árul, különbözőt, — s egy lényeges dolog — különböző helyről. — Hogy-hogy olyan sötét a méze? __ — Ügy, hogy ez erdei méz ám! Aki nem ért hozzá, az a réti, a mezei méz után töri magát — ez viszont, kérem, az erdő! A leggyógyí- tóbb erő. Itt szinte kizárólag erdei deréce meg erdei málna van. Tudja-e, mi az az erdei deréce? Hogy borítja el virágával a vágásokat, leégett helyeket... Az erdei málna pedig ... a vízmosások mentén, megtelik az erdő erejével... Itt fenyő is van, csalán is nő... Nem árus, nem méhész — valóságos költő. (Folytatjuk) Ma nyílik az ENSZ ülésszaka Kedden délután nyilik meg New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 39. ülésszaka. A napirenden több mint 140 kérdés megvitatása szerepel, köztük számos olyan, amely a béke, a leszerelés, a népek közötti együttműködés legfontosabb feladataival foglalkozik. A Mongol Népköztársaság javaslatára az ülésszak napirendjére kerül egy új téma: a népek joga a békéhez. A kérdések többsége olyan, hosszan elhúzódó nemzetközi problémákhoz, feszültséggócokhoz kapcsolódik, mint a közel-keleti helyzet, Ciprus kérdése, az Irak és Irán közötti háború. A szokásos általános politikai vita szeptember 24-én,-hétfőn kezdődik meg. Az első felszólaló Ronald Reagan amerikai elnök lesz, aki immár harmadízben jelenik meg a közgyűlés ülésszakán. Várhatóan kedden mond beszédet Andrej Gromiko, a Szovjetunió küldöttségének vezetője. Mint ismeretes, az amerikai hatóságok tavaly lehetetlenné tették azt, hogy Gromiko részt vegyen az ülésszakon. A szovjet külügyminiszter felszólalását most különösen nagy érdeklődés előzi meg. Gromiko több fontos tárgyalást folytat más országok képviselőivel. Ezek között szerepel találkozója Ronald Reagan amerikai elnökkel — szeptember 28-án, Washingtonban. Savas eső— már Latin-Omerikában is A savas eső, amelynek pusztítását Észak-Ameriká- ban és Európában már jó ideje észlelték, úgy tűnik, most már Latin-Amerika számos országában is gondot okoz. Egyelőre a közvéleményt nemigen foglalkoztatja a probléma, amely annyira új e föHdirészen, hogy sokan még csak nem is hallottak róla — írja az AP amerikai hírügynökség Rio de Ja- neiro-i tudósítója. A környezetszennyeződéssel foglalkozó szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a savas eső a kontinens egyes ipari körzeteiben már most is egészségügyi problémákat okoz, rombolja a régészeti, építészeti értékeket, megmérgezi a vizeket és a földeket. A tudósok szerint a savas eső kialakulásában a levegőszeny- nyezés játszik döntő szerepet. A kén- és nitrogén-dioxid gázok a légkörben vegyhatá- sát tekintve gyenge, de maró kénsavvá, illetve salétromsavvá alakulnak át, és csapadék, eső formájában jutnak vissza a földre. Az AP hírügynökségnek a térségről készített felmérése szerint a savas eső komoly problémát jelent Brazíliában, Mexikóban és Chilében. Észlelték már Peruban és Argentínában is, miközben Venezuelában és Bolíviában, az uralkodó széliránynak köszönhetően e jelenség egyelőre nem ismert. A földrészen a levegő és a vizek minőségének ellenőrzése enyhén szólva nem a legszigorúbb. Számos helyen egyáltalán nem végeznek ellenőrző méréseket, Latin-Amerika legtöbb országában pedig a pangó gazdasági élet, valamint a külföldi adósságok törlesztésének kényszere miatt alig figyelnek a környezetvédelemre. A Brazília délkeleti részén levő Cubatao ipari várost övező hegyvidéken az elpusztult, elsatnyult fák sokasága tanúskodik arról, hogy milyen károkat okozott errefelé a környezetet romboló savas eső. Chilében a savas eső okozta a legsúlyosabb szennyeződést Ventanas városban észlelték, ahol az állami tulajdonban levő rézkohó és széntüzelésű hőerőmű ontja a füstöt. A parasztok elhagyják a földjeiket és otthonaikat, mivel a savas esőtől rozsdásoknak és használhatatlanná válnak gépeik, elhullanak az állataik. Egyelőre nem tisztázott, hogy a savas eső Európához és Észak-Amerikához hason- lióan Latin-Amerikában is átlépi-e az országhatárokat. Tény, s ebben a szakértők egyetértenek, hogy a veszélyeztetett körzetekben több vizsgálatot kell elvégezni, s megbízható adatokra van szükség a pontosabb helyzet- felméréshez és a védekezéshez egyaránt. SZEPTEMBER 19-ÉN, 13 OKAKOR címmel kiállítás nyílik a Megyei és Városi Művelődési Központ I. emeleti kiállítótermében (Nyíregyháza, Szabadság tér) a SZERENCSI ÉDESIPARI VÁLLALAT, az AMFÓRA-ÜVÉRT és a KELET SZÖVKER. VÁLLALAT közreműködésével. A bemutatott édességek és ajándékáruk a helyszínen megvásárolhatók. A kiállítás nyitva szeptember 23-ig, naponta 10 tői 18 óráig. édességek — ajándékok