Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. augusztus 12. hEtfö: KEDD: SZERDA: CSÜTÖRTÖK: PÉNTEK: SZOMBAT: A hét három kérdése O Hogyan értendő, hogy a Szovjetunió válaszol az amerikai kihívásra, amely az Mx- és a szárnyas rakéták gyártásában jelentkezik? A héten volt a szovjet rakéta- haderőnem fennállásának 25. évfordulója. Ebből az alkalomból Tolubko marsall, a hadászati rakétacsapatok főparancsnoka nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a rakétafegyverek és robbanótöltetük tekintetében hozzávetőleg szovjet—amerikai egyensúly áll fenn, ha az USA most a maga javára akarja megváltoztatni a hadászati erők mérlegét, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz megfelelő fegyverrendszerek kifejlesztésével válaszolni. Tolubko marsall kijelentette, hogy az Mx-rakétára hasonló szovjet rakétával, az amerikaiak nagy hatótávolságú szárnyas rakétáira pedig saját nagy hatótávolságú szárnyas rakétákkal válaszolnak. (Moszkvában bejelentették , hogy a Csendes-óceán előre megadott körzetében augusztus 6. és 9. között rakétakísérleteket folytattak.) Mindezt Washingtonban a Fehér Házban és a Pentagonban úgy kellene felfogni, mint annak hiábavalóságát, hogy előnyt tudnának kivívni a fegyverkezési hajszában. S ugyanakkor meg kellene szívlelni az ismételt szovjet figyelmeztetést: minden tárgyalásnak az az alapja, hogy le kell mondani arról ' a törekvésről, amely a másik fél biztonságának a rovására a katonai fölény megszerzésére irányul. Leonyid Zamjatyin, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője írta le ezt a Moszkovsz- kije Novosztyi új számában. A világ az igazi, építő jellegű párbeszéd újrakezdését sürgeti, ezt tükrözték az első amerikai atombombák szörnyű pusztításának évfordulóján, mindenekelőtt a Hirosimában és Nagaszakiban rendezett emlékünnepségek is. O Mit mutat a közel-keleti helyzet élénkülése? Valóban szinte mindenütt történt a héten valami, ahol csak a közel-keleti helyzet egy-egy eleme formálódik: Arafat a jordán királlyal egy majdani jordán—palesztin konföderáció tervét elevenítette föl; az izraeli kormány- alakítás kötélhúzásában eljutottak Peresz miniszterelnöki megbízatásáig; Libanonban nagynehezen nyélbeütöttek egy biztonsági megállapodást, de nyomban utána új bombamerényietek keltettek riadalmat és nyugtalanságot; a Vörös-tengeren újabb aknák robbanása adott alkalmat nyugati intervencióra, s végül, de nem utolsósorban tovább folyik a szovjet diplomácia akciósorozata a minapi közel-keleti rendezési terv ismertetésére és elfogadtatására. Hogy mindjárt ennél maradjunk: Vlagyimir Poljako- vot, a szovjet külügyminiszter egy közeli munkatársát, aki a térség országait végigjárta, Damaszkuszban Hafez Asszad köztársasági elnök, Haddam alelnök és Faruk As-Sar, a szír külügyminiszter fogadta. Hivatalosan is kifejezésre juttatták, hogy Szíria támogatja a nemzetközi konferencia megrendezésének gondolatát, úgy, amint azt a Szovjetunió javasolta. Ugyanekkor négy palesztin szervezet is támogatásáról biztosítatta a szovjet kezdeményezést. Veszélyes helyzet alakult ki a Vörös-tengeren a titokzatos vízi aknák robbanása nyomán. Egymást érik a legkülönbözőbb vádaskodások: az egyiptomi és a nyugati sajtó Iránt és Líbiát gyanúsítja, de minden bizonyíték nélkül, ugyanakkor olyan hangok is hallatszanak, hogy az aknák hasonlók lehetnek azokhoz, amelyeket nemrég a CIA a nicaraguai kikötő előtt helyezett el. Mindenesetre az USA számára lehetőség nyílt, hogy — a vele szinte versenyre kelő Nagy- Britanniával, Franciaországgal és Olaszországgal együtt — aknakutató egységeket irányítson a helyszínre. Természetesen le kell szögezni, hogy a fontos víziút megtisztítása mindenkinek, s a világ egészének is érdeke. Ugyanakkor bizonyos, hogy — képletesen szólva — egyesek a vízi aknák robbanása okozta zavarosban szeretnének halászni! O Hogyan alakul a francia belpolitikai helyzet a szenátus szavazása után? Mitterand elnök De Gaulle tábornok egykori kedvelt mondását idézheti maga is: elvesztettünk egy csatát, de a háborút nem! A köztársasági elnök javaslatát majdnem kétharmados többséggel elvetette a francia parlament felsőháza, a szenátus. Persze, ez korántsem jelenti az államfő kezdeményezésének végleges kudarcát, hiszen két hét múlva a nemzetgyűlés elfogadhatja. Mitterrand pártjának képviselői ott abszolút többségben vannak, s ráadásul a kommunisták támógatását is élvezhetik. Némi politikai előnye Mit- terrandnak azért még a szenátus negatív állásfoglalásából is származott. Az a jobboldal szállt szembe az elnöki elképzeléssel — hogy tudniillik rendezzenek mindenkor népszavazást, amikor a szabadságjogokat érinti egy törvényjavaslat — amely két hónapja még maga követelt népszavazást az iskolareform törvényjavaslatának megbuktatására! A jobboldal soraiban ott ülnek a gaulleisták akiknek a fejére lehet olvasni, hogy éppen az ő néhai vezérük alkalmazott több alkalommal is népszavazást. (Igaz, az ellenzéki padsorokból pedig azt emlegetik föl, hogy akkor meg Mitterrand ellenezte a referendum intézményét. A paragrafusrágás többé- kevésbé hidegen hagyja a tömegeket, ez az alkotmányjogi vita valójában csak a szűkebb értelemből vett politikai köröket érdekli. Az erők felmérésére azonban mindenképp Az ENSZ főtitkár ik jelenlétében Bécsben eredménytelen tárgyalások zajlott: le a ciprusi problémáról — Az izraeli államfő Simon Pert zt bízta meg kormányalakítással — A Koreai Népi Dem»: itikus Köztársaság miniszterelnöke Pe- kingben járt. Usztyinov marsall. ovjet honvédelmi miniszter, miután fogadta a Jordániái dűgyminisztert, megbeszélést folytatott a Jem ni Népi Dei .ratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszter vei — Nie guában enyhítették a rendkívüli állapotot — Jugoszláv- gyiptomi csúcstalálkozó Brioni szigetén. Megegyezés Bejrut árnyékének ellenőrzéséről — Elindultak a Vőr< s-tenger fel a titokzatos tengeri aknák felkutatására pz amerikai egysé a — Djabb összecsapások Sri Lankán a kormánycsapatok a tamilok között — A kínai külügyminiszter Argentínába tárgyal. A francia szenátus .vetette Mitterrand népszavazási javaslatát - A szír áll nfö fogadta Poljakov szovjet diplomatát — Arafat megálla; dot Husszein királlyal jordán—palesztin konföderáció létre! zásáról — Genscher nyilatkozata Erich Honecker szeptemberre tervezett bonni látogatásáról. Egyiptom jogot formál arra, hogy átkutassa a Vörös-tengeren haladó „gyanús” hajókat — A brit bányászok a 22 hete tartó sztrájk folytatását határozták el — Az afrikai ENSZ- tagállamok a Biztonsági Tanács összehívását sürgetik a dél-afrikai úgynevezett alkotmánymódosítás miatt. Az amerikai képviselőház 70 millió dolláros rendkívüli katonai segélyprogramot szavazott meg a Salvadort kormány részére — Zlmbabwéban egypárt-rendszer lesz, Így döntött a ZANU kongresszusa — újabb harcok az iraki—iráni háborúban — Közkegyelem Romániában a felszabadulás M. évfordulója alkalmából. jó. S általában a népszavazás intézményének új életre keltése azt a célt szolgálja, hogy valamelyest kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából. A jobboldal pártjai és vezetőik ugyanis egyre azt hajtogatják, hogy a júniusi „európai parlamenti választásokon” elszenvedett vereség után Mitterrand és kormánya kisebbségbe szorult, nem bírja már a tömegek bizalmát. Az ellenzék azt követelte, hogy a hatalom jogosságának igazolását vagy egy népszavazásra vagy a parlament feloszlatása után új törvényhozási választásra bízzák. Nos, a parlamenti választások ma valóban nem sok reménnyel kecsegtetnék Mitterrand híveit. Egy-egy majdani népszavazás, ha jól fogalmazzák meg a kérdést, amire a népnek „igen”-nel vagy „nem”-mel kell válaszolnia, már kedvezőbb eredményt hozhatna. Addig is nem árt, ha az Elysée-palotában azt mondhatják: nicsak, ők félnek a nép megkérdezésétől? Pálfi József Az amerikai beavatkozási politika minden formájának megszüntetését követelték San Franciscóban egy nagyszabású tüntetésen. A felvonulók transzparensein a többi közt ez volt olvasható: Nem akarunk Vietnamot Közép-Amerikában! (Fotó: ADN/ZB—MTI — KS) A jogalkotás törvényességének őre Társadalmi életünkben bekövetkezett változások eredményeként 1972-iben sor került az alkotmány módosítására, amely az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a tanácsok jogkörére vonatkozóan hozott változást. Alkotmányos szintre emelte az állampolgári jogok és kötelességek egységének elvét. Szocialista társadalmunk alapintézményei közé sorolta a házasság, a család intézményét, biztosította az if jóság szocialista nevelését, az állampolgárok életének, testi épségének védelmét, az emberi jogok tiszteletben tartását, pontosította a nemzetiségi jogokat. Alkotmányba iktatta a közvetlen demokrácia intézményét, azt a tényt, hogy az állampolgárok ne csak küldötteik útján gyakorolják a hatalmat, hanem: „munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.” TÖRTÉNELMI CSELEKEDET Már a módosítás társadalmi vitájában felmerült, hogy az országgyűlés válasszon Alkotmányjogi Tanácsot, amely az alkotmányosság megtartása felett őrködnék. E javaslat megvalósítására akkor még nem került- sor. mert a törvényhozó abból a ma is érvényes elvből indult ki. hogy az alkotmányosság megtartásának biztosítása, ellenőrzése, nem lehet egyetlen szerv feladata. A magyar országgyűlés 1983-ban életre hívta az Alkotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás történelmi jelentőségű cselekedet. Az Alkotmányjogi Tanács nem vette át egyik szerv feladatát sem, de nem is dolgozik párhuzamosan egyetlen, az alkotmány és alkotmányos rend megtartásának biztosítására hivatott szervvel. Tevékenységével, az utólagos jogszabálykontroll-lal a jogalkotás törvényessége felett őrködik, és adott esetben azt a jogalkotót, amely az alkotmányt vagy alkotmányos jogszabályt sértő jogszabályt, irányelvet, elvi döntést, jogi iránymutatást hozta — határidő kitűzésével — az alkotmányosságnak megfelelő jogszabály megalkotására hívja fel. Űíilahii Se Jßaf&s utolsó évei 12. Reggeltől estig hosszú sorban várakoztak a Riese falvából feljött Cukor-rokonok a Ritz halijában, ahol osztogatták nekik a pénzt. (Most írta meg a világsajtó, hogy Cukor Adolf századik születésnapját ünnepelte, és még mindig jó egészségnek örvend.) 1924-ben még folyékonyan beszélt magyarul, persze erősen amerikai akcentussal. Programjában az is benne volt, hogy megnézze a legnagyobb színpadi sikert, hátha filmet is lehet csinálni belőle Hollywoodban. A vasárnap délutáni előadásra Hevesi Sándor a saját igazgatói páholyát ajánlotta fel. Én kísértem el „Adolf bácsit”, aki akkor csak 52 éves volt, alig húsz évvel idősebb, mint én. Amikor helyet foglaltunk a páholyban, a közönség már megtöltötte a nézőteret, és mindenki felismerte a nagy amerikai vendéget, akinek a fényképe reggeltől estig minden lapban többször megjelent. Gongütés, a nézőtér elsötétült, Cukor Adolf Azonnal lehunyta a szemét, és kezdte kipótolni a sok, reggelig tartó pezsgőzés álmatlan óráit Zengett az orgona a templomi jelenetben, de Adolf bácsi zavartalanul, csöndben horkolt tovább. Az első felvonás rezesbandával végződött, és mennydörgő tapsolás zúgott, amikor lement a függöny. Adolf bácsit ez sem ébresztette fel. A közönség közben teljesen lelassított lépésekkel hagyta el a földszinti páholy előtt a nézőteret, mialatt én megkövült arccal néztem a levegőbe. A második felvonás alatt cigányzene tombolt. Adolf bácsi a második szünetet is átaludta. A harmadik felvonás vége felé félbehagyta a horkolást, és kinyitotta a szemét. De csak az egyiket. Ezzel a szemével kér- dőleg nézett rám, de fogalma sem volt, hogy ki vagyok, és azt sem tudta, hogy Bécsben, Berlinben vagy Párizsban van. Mikor aztán végleg magához tért, látszott rajta, hogy nagyon szégyellt magát, persze, nem kért bocsánatot. De másnap megvette a Süt a nap filmjogát, olcsón, bagóért, ezerdolláros csekket kaptam a titkárságától. A Süt a nap-ot természetesen soha nem csinálták meg Hollywoodban, lefordítani sem lehetett angolra. — Nagyon jó sztorik. írd meg őket, hiszen amiket eddig elmeséltél, abból egy író húsz novellát csinál. — Én már nem írok, legfeljebb olyasmiről, ami nagyon fontos. Különben sem érek rá, annyi az elintézni valóm, hogy alig győzöm. — Megyünk, Budapest mégiscsak messze van. — Te hazamész? Miért nem alszol itt? — Én is inkognitóban vagyok, átlógtam a határon, hogy veled találkozzam. — Ne higgy neki, Lajos — lépett közbe Bogdánfi. — Valóban megyek haza. — Akkor menjetek. — Holnap este fölhívlak — búcsúztam Zilahytól —, és majd megegyezünk valamiben. Őszintén örülnék, ha átjönnél. — Nem ígérem, bár veled szívesen beszélgetek. — Lajoskám, a végén megegyezünk. Reggel megálltam Szegeden. Bementem a Dél-Magyar ország üres szerkesztőségébe, ahol csönd volt, senki sem háborgatott. Az ismerős takarítónő kávét főzött. Leültem egykori asztalom mellé, rendezgettem gondolataimat, azután föi- jegyeztem Zilahyról szerzett első benyomásaimat és előszedtem „okos” kis min- denttudómat, zsebmagnónmt, hallgattam egy ideig, hogy milyen kedvesen, érdekesen mesélt, aztán elindultam, hogy még a déii harangszó előtt Pestre érjek. AMIKOR JERIKÓ FALAI LEOMLOTTAK Hazaérkezésem után, este telefonáltam Újvidékre, a Park-szállóba. Meghívtam, hogy töltsön néhány napot Pesten a szerkesztőség vendégeként. Válaszaiból észrevettem, jólesik neki ez a figyelmesség. Szokatlan lehetett számára az invitálásnak ez a konkrét módja, eltért az udvariasságból eredő, senkit semmire nem kötelező gesztusoktól. Megsejthette, hogy ez alkalommal komolyan beszélnek vele. Az ő képzeletében a főszerkesztő valami hallatlanul komoly egzisztencia, a hatalom befolyásos embere, valahogyan engem is úgy kezelt, és úgy tartott számon, mint a hazai közélet potenciális tényezőjét. Élete végéig nem, sikerült megértetnem vele, hogy saját korának főszerkesztőit ne tévessze össze a mai idők főszerkesztőivel. Azt hitte, hogy itt a szerénység valamiféle kötelező póz, amellyel eltakarjuk a hatalmat, mert a tábornoknak is jól áll, amikor jópofás- kodva közkatonának adja ki magát. Magyarázataim eredménytelenek maradtak, Zilahy ezeket nem fogadta el, vagy nem értette meg. őszintén sajnálkozott, hogy momentán nem tehet eleget a meghívásnak, mert Rómába készül, filmszerződést köt az olaszokkal: a Két fogoly című könyvéből filmét csinálnak. Megkérdezte véleményemet Jancsó Miklósról, a filmrendezőről, akit személyesen ugyan nem ismertem, csak filmjeit láttam. Itthon az a hír járja róla, hogy külföldön is elismert szakember. (Folytatjuk) A HELYES ÉRTELMEZÉSÉRT Az Alkotmányjogi Tanács munkája közvetlenül vagy közvetve érinti az állampolgárokat akkor is, ha az Alkotmányjogi Tanácshoz az állampolgár közvetlenül nem fordulhat, csak a törvényben felsorolt szervek, illetve személyek útján. Az Alkotmányjogi Tanács további feladata, hogy közreműködjön az alkotmány értelmezésében. Az alkotmány hiteles értelmezése továbbra is az országgyűlés feladata. Az országgyűlés felkérésére, vagy az arra jogosultak által előterjesztett indítvány alapján az adott ügy elbírálása kapcsán az alkotmányt szükségképpen értelmezni kell, hiszen csak az értelmezés eredményeként állapítható meg, hogy az adott jogszabály alkotmányt vagy alkotmányos jogszabályt sért. (Alkotmányos elv ugyanis, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály, magasabbszintű jogszabállyal nem lehet ellentétben!) Az alkotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmi, gazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat anélkül, hogy az alkotmányt módosítani kellene. A SZAKSZERŰSÉG BIZTOSÍTÉKA Hazánkban a jogrend, a törvényesség szilárd, s erre büszkék vagyunk. A gyorsan változó gazdasági, társadalmi viszonyok a jogalkotási tevékenységet is szükségképpen felgyorsítják, a hibaforrás lehetősége növekszik. Ezért szükséges, hogy legyen egy olyan magasszintű szerv, amelynek feladata a jogalkotás szakszerűségének fokozottabb biztosítása. A jogalkotás politikai folyamat. A jogszabályban gazdasági, társadalmi, szociálpolitikai elhatározások öltenek testet, következésképpen a jogalkotás alkotmányosságának ellenőrzése, biztosítása is politikai tevékenység, melyet az Alkotmányjogi Tanács politikai életünk gyakorlatának megfelelően nyíltan kíván gyakorolni a közvélemény rendszeres tájékoztatásával. Dr. Rőder Edit az Alkotmányjogi Tanács titkára Hz Alkotmányjogi Tanács
