Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

2 Kelet-Magyaroruág 1984. augusztus 11 Vízisí-bemutató Az osztrák Wasserski Show Gruppe (Feld­kirchen) tartott látványos bemutatót a ba­latonfüredi kemping új, elektromos vízisí- pályáján. (MTI fotó) j KÖJÁL-alionőrzésak az üzemekben apróságból—nagy veszély Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben rendszeresen tart ellenőrzést a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás munka- és üzemegészségügyi osztálya. Többek között mé­rik, vizsgálják a légszennyezést, a klimatikus viszonyokat, a zajszintet, a levegő portartalmát, a sugárzást, a munka­helyek megvilágítását... Veszélyes oldószerek — Sok gondot okoznak a szerves oldószerek, ezen belül is a cipőiparban használatos ragasztók — tájékoztat dr. Vincze Károly közegészség­ügyi felügyelő. — Ugyanis a cipőüzemek légterébe kerülő oldószerek sok esetben meg­haladják a megengedhető mértéket, s az ott dolgozók körében egészségkárosodást okozhatnak. Ha a vizsgálat során a dolgozók szervezeté­ben a megengedhetőnél több ilyen anyagot találunk, akkor a munkáltatónak átmeneti­leg, sőt esetenként véglege­sen más munkaterületre, munkakörbe kell helyeznie az érintetteket Itt javulást a technológiai előírások szigo­rú megtartásával lehet elér­ni. Ha a KÖJÁL a munkahe­lyeken olyan rendellenességet tapasztal, amely az emberek egészségét veszélyezteti és a vállalat, szövetkezet e ve­szélyt nem tudja rögtön meg­szüntetni, akkor joga van az illető üzemrész működtetését felfüggeszteni. Tavaly a Nyír­egyházi Cipőipari Szövetke­zetben volt erre precedens. Ezt követően a szövetkezet tech­nológiai módosítással megol­dotta az üzemegység műkö­désének betiltását előidéző okokat. — Tudjuk, hogy a vállala­tok anyagi helyzete nem ró­zsás — mondja Kiss András közegészségügyi ellenőr. — Azcnüan a lehetőségek sze­rint mindent kötelesek meg­törni a dolgozók munka- egészségügye érdekében. Sok esetben a gondok enyhítésé­hez, megoldásához nem kelle­nek nagy pénzösszegek, ko­moly beruházások. Jobb mun­kaszervezéssel, a technológiai előírások szigorú betartásával jelentősen csökkenthetők az egészséget károsító hatások. A cipőiparból csak egy pél­da: a cipők ragasztóval be­kent felületeinek szárítására van egy elszívóberendezéssel ellátott fülke. Ennek ellené­re gyakran nem használják, így az oldószer jócskán szeny nyezi a gyártócsarnok leve­gőjét. Zajártalom ÍJz üzemekben általános gond a megengedettnél na­gyobb zaj. A dolgozók az egyéni védőeszközöket gyak­ran nem használják — arra hivatkozván, hogy ha füldu­gót, fülvédőt vagy egyéb esz­közt viselnek, akkor nem hallják, ha a gép, elromlik, vagy a munkatársaik' beszé­dét nem értik. A KÖJÁL szakemberei szerint ez nem igaz, mert a hallásvédő esz­közök úgy vannak megszer­kesztve, hogy a beszédhangok frekvenciáját átengedik. Csak a halláskárosító rezgésfcarto- mányba tartozó hangokat nem. A szalagoknál, vagy más ilyen jellegű üzemben — mivel egész nap közvetlenül mellette kell lenni — célsze­rű az egyéni védőeszközöket alkalmazni. De vannak olyan helyek, ahol — például a komprésszorházak — hang­szigetelt vezérlőfülkével lehet jó munkakörülményeket te­remteni. Dr. Vincze Károly elmond­ta, hogy az új létesítmények tervezésénél, kivitelezésénél is körültekintőbben kellene eljárni. Előfordul, hogy munkaegészségügyi szem­pontokra nincsenek kellő te­kintettel. Hol a napló? A KÖJÁL szakemberei az ellenőrzések alkalmával az üzemekben a számos megol­dásra váró feladat mellett komoly munkakörülmény- javulást tapasztalnak. — Külön fejezetet ölelné­nek fel a mezőgazdasági nagyüzemekben és a kistér melók által alkalmazott nő vényvédő szerek kezelésével kapcsolatos nem túl örömteli jelenségek — mondja Kiss András. — Jó tudni, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok nő vényvédő szakemberei éven te többszöri tüzetes orvosi vizsgálaton vesznek részt. De nem hiszem, hogy sokan tud juk, hogy például a kisterme lók az árujuk értékesítésekor (bolt, piac...) kötelesek („lennének”) magukkal hozni egy naplót, melyben fel van tüntetve: milyen vegyszerrel, mikor, milyen töménységben, melyik gyümölcsöt, valamint növényt permetezték. Cselényi Győr? Sakkverseny vizen A nyár utolsó hónapját kezdtük, a forróság még tart, sokan már vissza is jöttek szokásos évi szabadságukról. Kíváncsiak voltunk, hogy ér­tékelik az ez évi, pontosab­ban az e nyári turistaforgal­mat utazási irodáink. Az IBUSZ-nál elégedettek. A 84-ben náluk szervezett utazások létszáma és bevéte­le felülmúlta a várakozást. Az idén majdnem kétszer annyian vették igénybe szol­gál tatásaikat, mint egy évvel korábban. A csoportos utazá­sok fele-fele arányban osz­lottak meg a szocialista és a kapitalista országok között. Sokan utaznak a Szovjet­unióba, a bolgár tengerpart továbbra is közkedvelt. A nyugatra hirdetett útjaik kö­zül a leglátogatottabbak a spanyolországiak. A nászuta­sak és a romantikusok még mindig Olaszországot kere­sik. Belföldi útjaik közül leg­kedveltebbek a három-négy napos kulturális kirándulá­sok, mint a Szegedi Szabad­téri Játékok — természete­sen idén a honalapítónkról szóló rockopera sem volt ha­tástalan — és a gyulai vár­„Tóth István 18 éves garbóiéi lakos és a fiatalkorú, Tisztabere­kén élő A. Sándor eddig még nem került összeütközésbe a tör­vénnyel. Március 13-án azonban miután a kocsmában iszogattak, Tóth felült a kerékpárjára, s magával vitte A. Sándort is. A templomnál utolértek egy fiatal­embert, és megtámadták.. Egyi­kőjük leszorította - karját, má­sik a kvarcóráját csatolta le. A kei: vádlottat rablásért vonta fe­lelősségre a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Bodnár Zsolt taná­csa, s Tóthot két év és két hónap börtönre, A. Sándort nyolc hó­nap fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.” („A tárgyalóte­remből” rovat stílusában.) Második tárgyalás ebben az ügyben. Középen ül a bíró, kéf oldalán a népi ülnökök. A fal melletti asztalnál az ügyész, mellette tolmács, velük szemben a két kirendelt védő. Bevezetik a vádlottakat. Az erősebb test­alkatú Tóthot és vékony kisfiús arcú társát ketten kísérik. A két fiatalembert bilincs köti egy­máshoz. Ha egyiket felállítják, a másiknak is emelnie kell a ke­zét. Előbb a sértettet szólítják: — Amikor utolértek, meg­próbáltam elugrani, de Tóth le­nyomott a földre, a néma pedig iSvéíié az órámat. Merthogy A. Sánd”- »iketné- maü2& olva-á nem tud, a szakértő v. megállapítása sze­«Ü* „cselekménye társadalom­ra veszélyességének felismeré­sében nagymértékben korláto­zott”. A sértett sem emlékszik ha­tározottan a történtekre, nem csoda, négy deci vodka után más is így lenne. Hárman vol­Egy egyszerű ügy játékok. Sokan jelentkeznek az egy-két napos fürdőzések­re, hegyi túrákra. A Cooptourist kisebb szer­vezet, mint nagynevű társa, de — mint a megyei iroda­vezető elmondta — előnyök­kel is jár a kisebb forgalom. Náluk rövid az új ötletek, tervek átfutási ideje, rugal­masságuk révén alkalom nyílhat például arra, hogy egy vidéki kezdeményezésre tenisztanfolyamot hirdesse­nek a Balaton mellé, vagy sakkversenyt Hévizén. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem terveznek hosszabb utakat, mint példá­ul repülővel a Kanári-szige­tekre, vagy akár elefánttal, száriba öltözött bennszülött kísérővel Indiába. A megyé­ben egyedül a Cooptourist- nál kölcsönözhető külföldi utakra, családi kirándulá­sokra személygépkocsi. A Nyírtourist vezetője — egyebek mellett — a megyei turizmusról beszélt. Termé­szetesen továbbra is a Sóstó a megye leglátogatottabb he­lye. Itt van a melegstrand a legjobb kemping. A múze­umfaluban, akinek pénze van, különleges szolgáltatás­ként befizethet lovasoktatás­ra, erdei lovaglásra, vagy ha kényelmesebb, kocsikázhat. Külföldről is egyre többen keresik fel megyénket. Jöt­tek lakókocsis turisták Hol­landiából, Svédországból, Franciaországból. A sátorral érkezők főleg Vásárosna- ményban találnak helyet. A Nyírtoürist-nál arra szá­mítanak, hogy augusztussal csak az üdülési szezonnak lesz vége és nem a turista- forgalomnak. Augusztus vé­gétől még körülbelü ltízezer megyénkbe látogató turistá­ra számítanak. Szerveznek megyei túrákat: Nyírség kör­út, beregi körút, szatmári irodalmi körút, hirdetik a nyírbátori zenei napokat, a Kisvárdai Várszínház műso­rát, a Nyírségi őszt. A me­gyébe érkező turisták tehát valóban élményekben gazdag napokat tölthetnek nálunk. Horváth Márta tak ott, mindegyik mást mond, ráadásul a fiatalabb fiúval csak tolmács segítségével lehet kom­munikálni — akkor is nehezen. Csak mutogatással kísért, gon­dosan artikulált beszédet ért meg. A tolmács fordít: — Azt mondja, Tóth intette oda, amikor már leszorította a fiút, hogy vegye le az órát. Ö addig a biciklinél állt. Tóth szerint Sa­nyi mondta neki, hogy „A ma­gyar csávó ellopta az órámat, vegyük vissza tőle!” A szembesítések eredményte­lenek. Behívatják a tanút, aki már csak később láttta együtt a vádlottakat, semmi lényegeset nem tud. A bíró újból a fiúkhoz fordul, kérdezgeti őket, próbálja tisztá­ba tenni a képet. Nem sok si­kerrel. Mindketten ugyan»-' , métiik. A perbesz^'- Vetkez­nek. E]_^uU az ügyész kap szót. rartja magát a vádiratban fog­laltakhoz, vagyis szerinte Tóth volt a kezdeményező. Indítvá­nyozza, hogy a bíróság társtet- tesként elkövetett rablásban mondja ki bűnösnek a vádlotta­kat, értékelje enyhítő körül­ményként, hogy tettüket beis­merték. valamint azt, hogy Tóth még csak fiatal felnőttkoréi, A, Sándor pedig „nagymértékben korlátozott”. Súlyosbító körül­mény a rablások nagy száma, Szabadság bosszúsággal A szabadság, a nyaralás öröm — gondolhat­nánk, ám van olyan formája, amely bosz- szúságot okoz sok ember­nek. Budapesten már tavaly Is tapasztalható volt, Idén már vidéken is akad rá pél­da, hogy a népszerű fagylalt­üzletekre a kánikula kellős közepén egyszerűen kiírják: szabadságolás miatt egy hó­napig zárva. Azon túl, hogy mennyire fittyet hánynak ezzel minden kereskedői mo­rálnak, az is elgondolkoztató, hogy mennyit kereshet egy fagylaltos, ha éppen a legna­gyobb forgalom idején ki­hagy, mondjuk hat vagy négy hetet? Az már szinte vicclapba való, ahogyan az üzletek gyakran hetekre szóló bezá­rását jelzik a kirakatba he­lyezett „magyarázó” táblák­kal : „Elmentem”. „Betegség miatt augusztus 20-ig zárva.” (És ha addig nem gyógyul meg?) „Aruátvétel”, „Postára mentem”. „Elnézést, majd jö­vök”. „Halaszthatatlan mű­szaki hiba miatt zárva”. (Több héten át mi lehet olyan halaszthatatlan?) Még az a legbecsületesebb, aki kiírja: „Iparomat szüneteltetem”, „Nyári szabadságra men­tem”. A szezonszakmáknál szabá­lyozni kellene a szabadság kivételének időpontját. Az üzemekben, hivatalokban dolgozók sem veszik ki az összes szabadságukat a leg­erősebb szezonban. Nem is szólva a mezőgazdaságról, ahol mégsem lehet kitenni a táblát: „Az aratás, szabadsá­golás miatt szünetel”. Az út­javítások, a befedetlen ár­kok, a fűútvonalakon a nyá­ri csúcsforgalom kellős kö­zepén megkezdett, aztán ki tudja miért, abbahagyott ja­vítások, burkolatbontások, a felesleges elterelések, mind­mind ide sorolhatók, a fele­lőtlenség példái. A nyári turistaszezon ki­emelt és valóban jó keresetet nyújtó menőszakmái ma már szintén a kényelmesebbek közé tartoznak. Legalábbis nálunk. Mert ugye a Balaton partján ma már alig találni lángossütőt, pecsenye-, hur­kasütőket. A zárórák a leg­szolidabb viktoriánus idő­höz hasonlítható mértéktar­tással úgy alakultak a Ba­laton környékén, és sok más idegenforgalmi központban, hogy szinte semmibe veszik a vendégek igényelt. Kevés bolt, rövid nyitvatartás, a szombat-vasárnap mellett újabban már a hétfő Is ke­reskedelmi pihenőnap szá­mos helyen. M ost szezon van, de a bérbe adott vendéglők, cukrászdák immár visszafordíthatatlanul ráálltak a vasárnapi szünna­pokra, sőt többen már szom­baton sem nyitnak ki. Nem mondhatjuk, hogy el­kényeztetnek bennünket. Raktár Fehérgyarmaton Vas-műszaki cikkekért -a városba,,.? Hiába is keresnek ezekben a napokban a gáz bevezetésé­hez szükséges cikkeket — így csöveket, konvektorokat, gázkazánokat — a vásárlók Tisza vas váriban. A válasz: nincs. Ezek a holmik nem or­szágos hiánycikkek, ezért aztán ha valakinek szüksé­ge van rájuk — ha utánajá­rással is — meg tudja ven­ni. — Sajnos még hosszan so­rolhatnánk a vasvill-hiány- cikkeket: a mezőgazdasági szeráruktól a hűtőszekrénye­ken át a különféle alkatré­szekig. Ezeket a termékeket gyakran nem lehet kapni a fo­gyasztási szövetkezetek szak­boltjaiban sem — magyaráz­za Nagy Miklós, a, MÉSZÖV elnöke. Számos településűn^”- 'Kj_ zárólag » íogyasztási szövet­kezetek gondoskodnak az el­látásról. A 24 szabolcsi Áfész napjainkban a megyében tör­ténő kiskereskedelmi forga­lom 55 százalékát bonyo­lítják le. Legnagyobb részt az élelmiszer kereskedelem­ből és a vendéglátásból vál­lalnak. Ezzel szemben ve­gyesiparcikkekből viszony­lag gyér a forgalmuk. De va­jon csak az Áfész-eken múlik, hogy például tartós fogyasz­tási cikkekért, de sokszor még egyszerű szögekért, csa­varokért is utazni kell? — A7ót.a növekedtek meg ä gondjaink, mióta az üze­mek és a nagykereskedelmi vállalatoknak lehetőségük nyílt arra, hogy termékeiket saját boltokban kínálják — folytatja Nagy Miklós. — Ta­valy a VASVILL Vállalat­tól az a 233 Áfész-bolt, ahol vas-műszaki cikkeket áru­sítanak 550 millió forint ér­tékű árut kapott. Ez körül­belül fele volt a megrendelt mennyiségnek. A két nyír­egyházi VASVILL-depó pe­dig 260 milliós forgalmat ért el. Az arányok lehet, hogy az idén tovább romlanak, hi­szen nemrég megnyílt a me­gyében — Mátészalkán — a harmadik depó is. Az a tény, hogy a depó­ban jó a választék aligha vi­gasztalja azokat, akiknek nagy távolságra kell utaz- niuk egy-egy termékért. Az eUätus hiányosságainak eny­hítésére született meg az öt­let, hogy Fehérgyarmaton a VASVILL Vállalattal közö­sen úgynevezett háttérrak- tárat nyit az Áfész a kistele­pülések jobb ellátása érde­kjében. Az elképzelések sze­rint a nagykereskedelmi vál­lalattól beérkező árukat in­nen már a fogyasztási szö­vetkezet viszi tovább a kis­településekre, szakboltjaiba. A raktárépület már rendel­kezésre áll, így csak a szerző­déstől függ, hogy mikor nyí­lik meg a lerakat. Ha igaz, még az idén. H. Zs. Csavaros ( wjt itűnő ötlettel ruk- I költ ki a héten l Nyíregyházán a J Nyírfa Aruház. Utcai I standján befőttes üvege- ( I két kezdett árusítani. \ Nem akármilyet: „csa- 1 varosat”, tetővel, s I mindezt a lehető leg- \ jobb időben, a befőzés j ' heteiben. [ Mondhatnánk, egysze- \ | rű a dolog, ez a tenniva- J f lója egy ilyen nagy áru­háznak. Az új kezdemé- 1 nyezés mellett azonban I mégsem volna igazságos I szó nélkül elmenni, hi- l szeri az több az egyszerű J I átlagnál. Észrevették egy I f olyan hiányzó cikket — l i a csavaros befőttes üve- I get —, amelyekre néha I már a boltban vissza- ! váltott göngyöleg közt I vadásztak a háziasszo- I nyok — vagy a konzerv­gyárból szereztek be \ protekcióval a szeren- I esések. Most itt van a I [ standon — viszik is ti- \ \ ízesével. Bizonyítékául J J annak, hogy az ágyne- I művásár után most új- V ra telibe találtak az J .,árkádüzletben”. I (M) valamint Tóth esetében a kezde­ményezés, és. hogy ittasan kö­vette el tettét. Tóth védője nem ért egyet az ügyésszel, szerinte nem lehet szó kezdeményező szerepről. A. Sán­dor fogyatékossága miatt le­hetséges, hogy csak félreértet­ték egymást, a tévedés pedig kizárja a bűnösséget. A. Sándor védője lényegében elfogadja az ügyész által fel­vázolt tényállást. Az enyhítő körülményekre tekintettel azon­ban (elmeállapot, fiatal kor) in­dítványozza, hogy védencére csupán felfüggesztett szabad­ságvesztést szabjon ki a bíró­ság. Mindenki kijön a folyosóra, majd kis idő elteltével a ^'ró «hirdeti a? «ÓittSu Tóth Ist­van es \,eagje belenyugszik a „untetésbe. A. Sándornak a tol­mács mondja meg, hogy nyolc hónapra ítélték. Megmagyaráz­zák neki: eszerint — mivel az előzetesben töltött idő beleszá­mít, s kedvezményre is jogosult — hozzávetőleg három hetet kell még bezárva töltenie. Meg­érti. Nem fellebbez. (Az ügyész és A. Sándor védője három nap gondolkodási idő után ugyanígy döntött.) A bíró engedélyezi a vádlot­taknak a beszélőt. A. Sándor nagyanyja (őnála élt a fiú) itt is van. Tóthoz, nem jött senki. Papp Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents