Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

2 Iclet-HagTironiáf 1984. augusztus 26. Yáci-emlékszám készül Immár ismerősen cseng a szignál, mely vasárnap tized­szer hangzik föl a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójá­ban. A Hangsúly hangos iro­dalmi és művészeti folyóirat augusztusi száma — három közönség előtti rádiófelvétel után — tizedik számához ér­kezett. A tizedik negyvenperces összeállításban Szöllősi Zol­A szerkesztők munka köz­ben. Antal István, Nagy And­rás László, Ratkó József... tán költővel Ratkó József be­szélget, Soóky László szlová­kiai magyar költő versei hangzanak el, az „Élő múlt” sorozatban a „fekete költő”, a cégénydányádi születésű Kiss Ferenc emléke elevene­dik meg. Fábián Zoltánra, Nyíregyháza szülöttére Mun­kácsi Miklós és Nagy Gás­pár emlékezik. Elkészültek már az idei évad tervei is. A közönséggel — kicsit megváltozott körül­mények között — a nyíregy­házi Megyei és Városi Műve­lődési Központ kamaratermé­ben szeptember 16-án talál­koznak élő rádiófelvételen a szerzők, szerkesztők, szerep­lők. A következő rádiófelvé­telt november 11-én rendezik a rádió és az MVMK mun­katársai, majd december 10- én Váci Mihály-emlékszám- mal jelentkezik a Hangsúly, a költő hatvanadik születés­napját köszöntve. A rádióadásokra ezután is minden hónap utolsó vasár­napján a délelőtti műsorban kerül sor, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának je­lentkezésekor. A szeptemberi felvételre az elmúlt tíz szám tartalomjegyzékét kis füzet­ben jelentetik meg, de korlá­tozott példányszámban — könyvtári használatra — az eddigi forgatókönyvek is ki­adásra kerülnek még ebben az esztendőben. 1 Nyíregyházi nyelvkönyv sikere j Páratlan adomány Újdonságok a TIT nyelviskolájában PÁRATLAN ADOMÁNY EGY IDEGEN NYELV MEGTANU­LÁSA ÉS HASZNÁLATA, DE KÉMÉNYÉN MEG KELL ÉR­TE DOLGOZNI . . . ÁBRÁND A GYORS SIKER — MOND­TA DR. MARGITTAI VALÉ­RIA NYUGDÍJAS KÖZÉPIS­KOLAI TANÁRNŐ. AKINEK EBBEN AZ ÉVBEN JELENT MEG ORSZÁGOS TIT-TER- JESZTÉSBEN AZ ÓVODÁS KOKO GYERMEKEKNEK IRT NÉMET NYELVŰ KÖNYVE — MARGITTAI JENŐ NYÍR­EGYHÁZI KÉPZŐMŰVÉSZ SZELLEMES ILLUSZTRÁCIÓ­JÁVAL. — Magam sem gondoltam, hogy a könyvnek ilyen nagy sikere lesz — mondta a ta­nárnő, aki az idegen nyelv tanulásának egyik lelkes munkása, a TIT megyei szer­vezete idegen nyelvi szakosz­tálya vezetőségének tagja. — A könyv első kiadását való­sággal elkapkodták, de a má­sodik kiadásból sem túl sok kapható már. A játékos, a konkrét gon­dolkodásra, az utánzási kész­ségre építő, szerencsésen fel­épített könyvet azóta jó eredménnyel használják az országban. Mi nehezíti a felnőttek nyelvtanulását? — kérdez­tük. A válasz: a felnőttek többsége már az alapozó nyelvtanulás során szeretné ugyanúgy kifejezni magát az idegen nyelven, mint a sa­ját anyanyelvén. Ez persze képtelenség, ezért hamarosan kifejlődik a gátlás, ami elke­seríti, bizonytalanná teszi. Az idegen nyelv megtanulása — mivel a magyar nyelv szer­kezete, belső logikája merő­ben más a többi nyelvnél — csak nagy kitartással, folya­matos felkészüléssel és lehe­tőleg tanfolyami formában eredményes. — A TIT idegen nyelvi is­koláiban valamennyi igényt ki tudunk elégíteni, kezdők­nek éppúgy indítunk tanfo­lyamokat, mint haladóknak. Megvan a hagyományos heti négyórás tanfolyam, de az in­tenzív heti hat-nyolc, vagy tízórás tanfolyami tanulásra is van lehetőség, ha az érdek­lődés így kívánja. Sőt, azok­nak is szervezünk úgyneve­zett klubfoglalkozásokat, akik már társalgási szinten beszé­lik a nyelvet, de fontos a szintentartás. A megyében kiváló lehető­ségeket kínálnak a TIT nyelv­iskolái, nyelvi táborokban is tanulhatnak a felnőttek, de ma még kevesen élnek a le­hetőségekkel. Pedig itt is nö­vekszik a turizmus, mind több üzem, vállalat tart kül­földi kapcsolatokat, vásárol technológiát. Ehhez tolmács- és fordítószolgáltatást is nyújt a TIT, minimális költ­ségért. Az lenne a jó, ha mi­nél többen vágnának neki — persze nem pillanatnyi fel­buzdulásból — az idegen nyelvek tanulásának. Me­gyénkben is lehetőség van az állami nyelvvizsgák követel­ményeinek elsajátítására. A vizsgákra pedig újabban már nem kell a fővárosba utazni, az állami nyelvvizsgabizott­ság a debreceni egyetemen fogadja a jelentkezőket... Konzervek H a nem látom, talán el sem hiszem. A minap a me­gyei kórház baleseti se­bészeti osztályán jár­tam, mint látogató. Az egyik női kórteremben felbontatlan húskonzerveket mutattak a betegek. Ezt kapták az étke­zéshez. Előbb keresniük kel­lett egy konzervnyitót, aztán egy lábadozó beteget... Töb­ben feladták a sikertelen kí­sérletet, inkább éhen marad­tak. E speciális „szolgáltatás” több mint meghökkentő egy kórházban, ráadásul a balese­ti sebészeti osztályon, ahol köztudottan többségében ma­gatehetetlen betegek feküsz- nek. Kevés — és zömében túlterhelt — a kórházi segéd- személyzet, halljuk az ismert magyarázatot, amiben nincs okunk kételkedni. De ettől még a fránya konzervesdo- bozok nem nyilnak ki maguk­tól. Márpedig ez lenne az ide­ális és az egyedül helyénvaló megoldás. Vagy az, hogy egy egészséges kéz felnyitja azo­kat és úgy tálalja a betegek­nek. Megkímélve őket egy nehéz feladványtól, ami még az egészségesnek sem min­dig sikerül... (p) Háromlábú őz, fekete holló, sivatagi rózsa Kedvence a kaméleon Népszerűsödik a természetvédelem Nyíregyházán és Szabolcs- Szatmárban is egyre több hí­ve van a természetvédelem­nek. Erről kaptunk tájékoz­tatást Szekeres Páltól, a Her­man Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület megyei szervezeté­nek elnökétől. Az alakuló ülést július vé­gén tartotta a nyíregyházi egyesület, akkor mintegy öt­ven taggal. Az alapszabály megfogal­mazása szerint céljuk az élő­világ védelmének elősegíté­se, elsősorban az ifjúság kö­rében ennek az eszmének a terjesztése. Kutya- és macs­katulajdonosok, terráriumba való kisállatok gazdái, akva­risták, kisállattenyésztők, dísznövénytermesztők jelent­keztek az elsők között, de azokat is szívesen látják a természetvédelmi csoportban, akik magúit ilyesmivel nem foglalkoznak. Érdekes esetekről is hal­lottunk —, van akinek ked­venc háziállata a kaméleon, növénye a sivatagi rózsa. Vagy a háromlábú őz törté­nete : egy munkagép vágta le a szelíd őzikegyerek negye­dik lábát, s a sérült, de most már „jókedélyű” állatot Nyír­teleken nevelik. Nanu, a kis holló egy zempléni kirándu­láson szintén sérülten került gazdájához — most már jól van, szépen fejlődik. Ebből az állatból ma már olyan kevés van, hogy rá lehet mondani: ritka, mint a fehér holló. ezért gyűrűt kap és listára veszik a természetvédelem nagykönyvében. Már az első cserebere is nagyon jól sikerült, — a szer­vezet ugyanis ezzel is foglal­kozik: minden hónap első va­sárnapján délelőtt 9 órától a nyíregyházi Városmajor úti művelődési házban új gazdá­ra találhatnak a cserére, vagy vételre felajánlott növények, állatok. Ilyet legközelebb szeptember 9-én tartanak. Színvonalas előadásokon tá­jékoztatják az érdeklődőket például az állattartás higié­niájáról, hazánk védett álla­tairól stb. Legközelebb au­gusztus 27-én, hétfőn délután fél hatkor a városmajori mű­velődési házban hangzik el előadás a természet védelmé­ről. Akik ezután szeretnének csatlakozni a szervezethez, bármely összejövetelen meg­tehetik, vagy a csereberén, vagy az előre hirdetett elő­adásokon, vagy Nyíregyházán az Öz köz 34. szám alatt. Ké­pünkön: Nanu, a fekete holló. , (be) Fóliasátrak — önellátás Garancia az olcsóbb árra Háziasszonyok a megmond­hatói, milyen szép zöldséget, gyümölcsöt látnak ezekben a napokban a piacon és a bol­tokban. A ZÖLDÉRT Válla­lat igazgatója, Hunyadi János elégedett a megyei ellátással. Más megyékhez képest a Sza- bolcs-Szatmárban kialakult árak alacsonyabbak. A kis­termelők és a nagyüzemek egyaránt szép és kielégítő mennyiségű árut kínáltak el­adásra a ZÖLDÉRT-nek. A paprika és a paradicsom kivételével a megye önellátó lett: itt termelte meg a la­kosság a fogyasztásra kerülő cikkeket. Sárga- és görög­dinnye, meggy és barack is nagy mennyiségben termett megyénkben, pedig hosszú évek óta ezekből a termékek­ből a déli megyék láttak el bennünket. Most érződik már a gyors ütemben terjedő fóli­ázás hatása: több és szebb árut kínál a termelő. A vö­röshagyma kivételével olyan mennyiségű zöldség termett, hogy más megyéknek is ad el a ZÖLDÉRT a Szabolcs megyei ellátás biztonsága mellett. Különösen burgonyá­ból és káposztából kiugró a megtermett mennyiség, s az értékesítési gondok szüksé­gessé tennék akár az expor­tot is. Biztonságos lesz az áruellá­tás az őszi, téli hónapokban zöldségből és gyümölcsből is. A ZÖLDÉRT raktárában 13— 14 ezer tonna burgonyát, 2500 tonna fejes káposztát, 2 ezer tonna sárgarépát, ezer tonna gyökérfélét és 6—700 tonna vöröshagymát raktároznak majd. A legtöbb gyümölcsből szé­pen szüretelhettek. Meggyből, szamócából, egresből soha ennyit nem vásárolt fel a ZÖLLDERT, mint az idén. Almából 13—14 ezer tonnát tárolnak majd a téli ellátás­ra. A meggy ára végig magas volt, a többi gyümölcsből azonban mérsékeltebb árakat diktált a ZÖLDÉRT. A pap­rika és a paradicsom — amelynek döntő többségét a déli megyékből hozta be a vállalat — igen magas volt egész nyáron. Az árak ala­kulásában nagy része volt az időjárásnak, hiszen az érés a szokásosnál 2—3 héttel ké­sőbb következett be. A hideg tavasz miatt kevesebb ter­mett az ősz kedvelt gyümöl­cséből, a szőlőből. A mostani ősz azonban biztatónak ígérkezik a családi költségvetésnek: a jó termés egyúttal garanciát kell, hogy adjon az olcsóbb árakra. (t. k.) Senki földje? S iralmas látvány fogad­ja a nyíregyházi Iroda­ház és az úgynevezett piros ház által közrefo­gott udvar látogatóját. Mel­lig érő gaz, dimbes-dombos terep, tátongó nyílások a földben. Húzódik ugyan egy útszerűség az egyik oldal­ban, ezt nem túl régen csinál­ták: tulajdonképpen útalap, mely burkolásra várna. Jó szélesre sikerült, a parkolás­ra is van hely rajta __Bent, az udvar közepén azonban betonfedelfi víztároló akna látható, zárhatatlan fedővel, üresen, gondozatlanul. Mint megtudtuk, még van pár napja gazdájának, az ingat­lankezelőnek arra, hogy Ígé­rete szerint rendbe tegye — a 60 napos határidő vége vészesen közeleg. A városi tanácson elmond­ták: tervek szép számmal készültek az udvar rende­zésére, de bizony a lakók sem értenek egyet egészen, hogy mi is kerüljön ide. Van, aki egy kis focipályát akar, bekerítve, meg játszóteret (140 gyerek él az udvart öve­ző házakban!). Más pihenő- parkot szeretne itt látni — legfeljebb pár játékkal, ho­mokozóval. A tanácsnak annyi pénze van — közölték —, hogy rendbe teszi a terepet, és játékokat, építési anyagokat vásárolnak. A többit a la­kóktól várnák ... Kommentár nincs, csak egy kérdés: jó lenne már eldön­teni, hogy ki lép elsőnek! (tgy) Kemény műanyaggal ia lepleznek Új fogtechnikai labor Az ország legkorszerűbb fogtechnikai laboratóriumának átadá­sára kerül sor hamarosan Nyíregyházán. A hosszú éveken át mos­toha körülmények közt dolgozó fogtechnikusok végre megfelelő szociális és munkafeltételek közt készíthetik a fogpótlásokat. Nemrégiben életveszélyessé vált a régi fogtecnikai labor és azonnali hatállyal felfüg­gesztették a munkát. A fog- technikai vállalat belső szer­vezéssel oldotta meg, hogy Debrecenbe jártak át a társ- vállalathoz a munkások. Köz­ben a már tervben szereplő új labor építését meggyorsí­tották. Az építő és szerelő vállalat egy év alatt végzi el az 1,8 millió forintos költ­séggel létesülő építkezést. Az év végén pedig avatják a kórházzal szemközt épülő új labort. A megyei tanács, az Egészségügyi Minisztérium és a fogtechnikai vállalat ösz- szefogásával és anyagi tá­mogatásával hozták viszony­lag gyorsan tető alá a léte­sítményt. A nyílászárókat helyezik el és a belső munkálatokkal haladnak ezekben a napok­ban. Hamarosan kezdődik a technológiai szerelés. Már most szeptembertől beisko­láznak tíz érettségizett fia­talt, hogy két év alatt fog­műves szakmunkások le­gyenek. így a jelenleg dolgo­zó 74 fő a korábbinál sokkal színvonalasabban tudja el­látni a megyei igényeket. Csökken majd a fogpótlások átfutási ideje, s újabb techno­lógiát alkalmaznak. Eddig ugyanis a korszerű eljárást, a kemény műanyag leplezést nem tudták vállalni a zsú­folt, elavult laborban. (tk) A labor látképe. Elkötötte az erőgépet Űj munkahelyén, a Nyír­egyházi Konzervgyárban aligha volt lehetősége Pol­gári József butykatelepi fia­talembernek arra, hogy erő­gépeket vezessen. A büntetlen előéletű húszéves segédmun­kás — aki egyébként rendel­kezik mezőgazdasági vonta­tóra érvényes gépjármű- vezetői engedéllyel — talán azért kapott kedvet, hogy föl­pattanjon -egy MTZ nyergé­be. Polgári József Érpatakon tartózkodott rokonainál. Po- harazgatás után kora délután indult hazafelé. Két óra le­hetett, mikor az érpataki Ró­zsa Ferenc Tsz géptelepe elé ért, ahol korábban dolgozott. Betért a telepre azzal, hogy ismerősét keresi, majd egy óvatlan pillanatban fölpat­tant egy MTZ erőgépre, s el­hajtott a hátsó kapun át. A géppel Zsindelyes-tanyáig ju­tott az enyhén ittas állapot­ban lévő segédmunkás. A szö­vetkezetben ugyanis észre­vették, hogy egy masina el­tűnt, a lopott gép után ered­tek: Polgári Józseftől elvet­ték az erőgépet, s még a hely­színen bevonták vezetői en­gedélyét. Pár nappal később a fia­talember ismét megjelent Épatakon, s a késő esti órák­ban engedély nélkül újra be­ment a telepre, s felült egy MTZ-re Ez alkalommal Bak- talórántháza irányába haj­tott el. A masinát Ramocsa- házán hagyta, majd mint aki jól végezte dolgát vonattal Nyíregyházára utazott. Alig több, mint egy hónap­pal később egy segédmotoros kerékpárt kötött el. Ezen a délelőttön Zsindelyes-tanyán tartózkodott a fiatalember egy ismerősénél. Észrevett egy Simson kerékpárt a kö­zelben, s a jármű tulajdono­sának enegedélye nélkül fel­pattant rá, majd Nyíregy­házára hajtott vele. Polgári József három nap elteltével a segédmotoros kerékpárt ép állapotban visszavitte a sér­tett lakására. A segédmunkás két rend­beli jármű önkényes elvéte­lének bűntettének, egy rend­beli jármű önkényes elvéte­lének vétségében, valamint ittas járművezetés vétsége vádjával került bíróság elé. Ezért tízhónapi szabadság- vesztésre ítélték, amely vég­rehajtását két év próbaidő­re felfüggesztették. Emel­lett két évre eltiltották a köz­úti járművezetéstől. (h)

Next

/
Thumbnails
Contents