Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-24 / 198. szám

Az MTI jelenti Érdekképviselet a termelőknek Magasabb ár az almáért KADAR JÁNOS ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára táviratban köszöntötte Zsambin Batmönh-t, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának fő­titkárává történt megválasz­tása alkalmából. SARLÓS ISTVÁN FOGADTA GEORGIJORDANOVOT Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács helyet­tes elnöke fogadta Georgi Jordanovot, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának póttagját, miniszter­elnök-helyettest, a kulturális bizottság elnökét, aki szabad­ságát tölti hazánkban. Köpeczi Béla művelődési miniszter ugyancsak találko­zott a bolgár vendéggel. I VÁNCSA JENŐ MONGÓLIÁI TÁRGYALÁSAI Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter hazaérkezett Mongóliából, ahol Szürenhorin Szosznom- dordzs miniszterrel tárgyalt a mezőgazdasági együttműkö­dés időszerű kérdéseiről és egyeztette a következő évek­re a közös munka fő irányait. A magyar—mongol együtt­működésben kifejtett tevé­kenységéért átadta partneré­nek az Elnöki Tanács által adományozott Munka Érdem­rend arany fokozatát. Váncsa Jenőt fogadta Mangaldzsavin Das, a Mongol Népi Forradal­mi Párt KB titkára. A téli alma meghatározója Szabolcs-Sziatmár megye me­zőgazdaságának. Még akkor is, ha syz utóbbi esztendőkben nem a legjövedelmezőbb, sőt néhol a veszteséges ágazatok közé tartozott. Éppen ezért jelentős az almaegyesülés létrehozását szorgalmazó kezdeményezés. Lényege és legfontosabb feladata, hogy a termelői, a feldolgozói, vala­mint az értékesítési fázisokat egyesítse. Ezzel egyszersmind egy zárt, egységes folyamat valósítható meg, amelyben a termelő nem a felvásárlónak ad el, hanem a belföldi elosz­tó kereskedelmi vállalaton keresztül a fogyasztónak, il­letve a külföldi vevőnek. Erről, az almaegyesülés le­hetőségéről tanácskoztak csütörtökön •délelőtt termelők és kereskedők, mezőgazdasá­gi szakemberek és kutatók a TESZÖV székházéban. Az al­maegyesülést a MÉM kezde­ményezte, s az Agrárgazdasá­gi Kutató Intézetet kérték fel ennek kidolgozására. Vagyis országos hatáskörrel ruház­zák fel — megalakulását kö­vetően az egyesülést. A csü-, törtöki tanácskozáson véle­ményt mondtak az alapító Okirattervezetről a legjelen­tősebb almatermelő megyei gazdaságok vezetői, s egyben Tejesborjúkat exportál Olaszországba a mátészalkai Szamos menti Állami Tan­gazdaság. Az első szállít­mányt kedden indították útba Szerencsre, ahonnan hamaro­san kamionban utaznak to­vább Dél-Európába az álla­tok. A gazdaságban úgy ter­vezik, hogy havonta 40—50 bikaborjút és továbbtenyész­megegyezett a véleményük: szükség van egy ilyen jelle­gű érdekképviseleti, érdekvé­delmi szervre. ★ Ismertek az idei esztendő új almaárai. Hangsúlyozni kell, hogy új, mert a koráb­bi évektől eltérően most emelték a felvásárlási ára­kat. Eszerint augusztustól ok­tóber végéig a Hungarofruct az alábbi összeget fizeti ki­lónként a szovjet exportalmá­ért: az első osztályúért 8 fo­rint 30 fillért (kilencven fil­lérrel többet az előző évinél), a mosádosztályúért 6 forin­tot (80 fillér az emelkedési), a harmadosztályúért pedig 3 forintot, ami 20 fillérrel több. A három osztályba sorolt al­ma ára novemberben 9,60, 7,20 és 3 forint. Decemberben 10,20, 7,80 és 3 forint. A fehér al­ma ára 6, 5 és 2,50 forint. A csehszlovák export árai: au­gusztustól október végéig 8,10 és 5,80. Novemberben 9,40 és 7 forint, míg decem­berben 10, illetve 7,60 forint. A tőkés országokba szállított alma ára: a jonatán típusúa­kért október végéig 14,00, no­vemberben 15,00 és decem­berben 15,30 forintot kapnak a termelők. A starkingért 15,10, 16,10 és 16,40 forintot. tésre nem alkalmas üszőt ér­tékesítenek az ÁGKER és a TERIMPEX közvetítésével. Olaszországban pedig kere­sett a tejesborjú, így jövőre már legalább ötszázat kíván­nak exportálni a mátészal­kaiak. A súlyhatár 45 és 65 kilogramm között mozog, s átlagban kéthónaposak ezek a borjúk. Mátészalkáról Olaszországba Tejesborjú exportra Targoncafelújítás Balkányban A balkányi Szabolcs Termelőszövetkezetben ez évben kétszáz DESTA típusú villástargon­ca felújítását tervezik. Az olcsóbb és gyorsabb javítás érdekében a szövetkezet sok alkat­részt gyárt saját műhelyeiben. Korszerűsítették és szalagszerű javítást vezettek be mind a szét-, mind az összeszerelésnél. Képeinken: Keczán István sebességváltót szerel. Zih László szakmunkástanuló gyakorlati oktatáson a szövetkezet műhelyeiben vesz részt. (Jávor László felvétele) ÜJ GÉPPEL ÜJ TERMEK. A vajai Rákó­czi Termelőszövetkezet zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozó üzemében a közelmúltban 8 millió forintos rekonstrukciót hajtottak végre. Korszerű gépet helyeztek üzembe, amellyel új terméket, csokoládéval bevont gyümölcscsemegét állíthatnak elő. A szalag végén az olasz gyártmányú poli-trobil cso­magológéppel esztétikus csomagolással lát­hatják el a termékeket. Az üzemben a pró­bagyártás befejezése után két műszakban 40—50 mázsa terméket állítanak elő. (Elek Emil felvételei) Balerinacipővel a BNV-re Már kijelölték azokat az árukat a megye ipari szövet­kezetei, amelyekkel az őszi BNV-n szerepelnek. Bár e cégeknek nincsenek ér­tékesítési gondjaik — hiszen legtöbbjük kapacitását már jövőre is lekötötték — mégis elmennek a vásárra. A szak­ma fejlődését, a piac kívánal­mait, a divatok változását ugyanis ők sem hagyhatják fi­gyelmen kívül. Mindezek fel­mérésére egyik legjobb alka­lom a fogyasztási cikkeknek e nemzetközi seregszemléje. Szőkébb pátriánkból hat, könnyűipari cikkeket gyártó szövetkezet vesz részt közö­sen a kiállításon az Ipari Szö­vetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége szervezé­sében. A Kisvárdai Ruházati Szövetkezet; mely divatos szabású férfinadrágokat, öl­tönyöket, női blézereket visz magával. Az előzetes piacku­tatások kiderítették, hogy gyermeknadrágokból hiány van belföldön. Ezért az em­lített kollekciókon kívül a cég gyermeknadrágokkal és aránylag olcsó anyagból ké­szült iskolaruhával is jelent­kezik. A Nagykállói Textilruháza­ti Ipari Szövetkezetnek 22 négyzetméter jut a közös te­rületből. Tizenhatféle fél- kabáttípust mutatnak be. Újdonság, hogy a kabátok mind levehető ujjúak és li- batollal béleltek. A mai változékony francia és nyugatnémet divatnak megfelelő szabású és mintá­jú kollekciókat küld a vásár­ra a nyíregyházi Nyírség Ru­házati Szövetkezet. A termé­szetes anyagokból készült női alkalmi és utcai ruhák, va­lamint a szoknyák, blúzok és nadrágok bizonyára megnye­rik majd a látogatók és a szakemberek tetszését. A nagykállói Kallux Ci­pőipari Szövetkezet 50—60 cipőmodellel jelentkezik. A férfilábbelik szinte teljes skálája — a nyári szandál­tól a csizmáig — megtalálhat tó majd a „standjukon”. A rakamazi RACITA Ci­pőipari Szövetkezet közel 100 pár női lábbelit mutat be a BNV-n. E termékeik jó része már Párizsban és Düs­seldorfban is részt vett az idén kiállításon. Egyik külön- legeségük a balerinacipő, mely fazonjában hasonlít a balett-táncosokéhoz. Szandált, félcipőt, csizmát mintegy 40 pár férfilábbelit ajánl a vásárlók figyelmébe a Nyíregyházi Cipőipari Szö­vetkezet. Elsősorban a szo­cialista országok kereskedői­nek megrendeléseit várják. Mindezeken túl a megye ipari szövetkezetei közül ön­állóan állít ki a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet. Kétféle kazánt — 35 és 65 ezer kalóriás teljesítményűt — visznek a vásárra. A szén- tüzelésű kályhák kisebbikét a háztartásoknak szánják, a nagyobbikra közületi meg­rendeléseket várnak. Ugyan­csak e szövetkezet kis eszter­gához tartozékokat és alkat­részeket mutat be. Ezekből országosan nagy a hiány. Kölcsönös előnyök Együttműködés a cukorgyárral Nyírbátor környékén sok a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságú terü­let Ez is oka annak, hogy a környéken több termelőszö­vetkezet alacsony jövedelme­zőségű. A nyírbátori Űj Barázda Tsz-nél — a terület egyik legjobban gazdálkodó szövet­kezeténél — most olyan tár­sulás szervezésén fáradoz­nak, amelynek megléte nem csak az Űj Barázda, hanem a környező tsz-ek helyzetén is javítana. Az Űj Barázda • a Kábái Cukorgyárral kötött szerző­dést. Az együttműködés lé­nyege: a társulás vállalja bi­zonyos mennyiségű cukorré­pa termelését, a gyár gépek­kel segíti a termelést, s biz­tosítja a tsz-ek számára szük­séges répaszeletet. A társulás haszna lenne az is, hogy a bekapcsolódó tsz- ek önköltséges áron termel­hetnének. A cukorgyár -ugyanis biztosítaná a cukor­répa-termesztéshez és -beta­karításhoz szükséges nagy ér­tékű gépeket, s ez komoly előnyt jelent a gazdaságok­nak. Az Űj Barázda már 3 éves együttműködést tudhat maga mögött ebben a for­mában. A kibővített együtt­működés feltételei részben adottak. A takarmánytermesztés köztudottan költségigényes. A most szerveződő társulás lé­nyegesen csökkenti a költsé­geket. A jövő évtől már 150 hektár cukorrépát termelnek a csatlakozó gazdaságok. Nyírlugos, Omboly, Mária- pócs, Nyírgyulaj termelőszö­vetkezetei már felmérték a vállalkozásban rejlő lehetősé­geket, s részt vesznek a tár­sulásban. Ez garanciát jelent arra, hogy a Kábái Cukor­gyártól megkapják az állatte­nyésztéshez szükséges répa­szeleteket — a kölcsönös előnyök alapján, (k. é.)

Next

/
Thumbnails
Contents