Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. augusztus 22. A kettős ünnep első nap­ján, vasárnap, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Moson- magyaróvárott mondott nagy­gyűlésen ünnepi beszédet. Augusztus 20-án délelőtt Ópusztaszeren Köpeczi Béla művelődési miniszter beszélt ünnepi nagygyűlésen, Székes­fehérvárott Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Tapolcán pedig Gyenes András, a KEB elnöke tartott beszédet, sok tízezer hallgató jelenlétében. Pozsgay Imre: Á legjobb gazdaságpolitika a jó gazdálkodás az emberrel — Augusztus 20. a nép­frontpolitikán alapuló nem­zeti egység jeles napja. Ki­fejeződik benne a szövetséges dolgozó osztályok, rétegek, társadalmi csoportok, a kü­lönböző származású, világné­zetű emberek, különböző ér­dekű közösségek együttműkö­dése — mondotta bevezető­ben Pozsgay Imre. Ezután szólt arról a felelősségről, amely a mai magyar társa­dalomban a Hazafias Nép­frontra hárul az állampolgá­rok valóságos közéleti lehető­ségeinek fejlesztésében, a köz­életi tevékenység elevenebbé tételében. Majd így folytatta: — Ha valamikor igaz volt, akkor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpoli­tika az emberekkel való jó gazdálkodás politikája. Most, amikor újabb lendülettel lá­tunk hozzá gazdaságirányí­tásunk fejlesztéséhez, a gaz­dasági viszonyok további de­mokratizálásához, látnunk kell, hogy gazdasági-terme­lési gondjaink megoldásának kulcsa a társadalomban, az emberekben, az ösztönzőbb munkafeltételekben van és nem a tárgyak, dolgok igaz­gatásában. Egy ilyen világban a haza- fiság mércéje nem lehet más, mint az, hogy mit teszünk a szocialista nemzeti egység megőrzéséért, erősítéséért. Ennek az egységnek a fej­lesztéséhez a demokráciát is fejleszteni kell. Ez az együttműködés, szö­vetség, amelyet őrizni kellés a naponta változó helyzetben újra megteremteni a felnö­vekvő generációk folyamatos bekapcsolásával — hangoz­tatta Pozsgay Imre. Köpeczi Béla: Á demokrácia a közjó érvényesülésének eszköze Köpeczi Béla népünk rég­múltjára visszatekintve em­lékeztetett a honfoglaló vezé­rek pusztaszeri gyűlésére. Megállapította: több mint ezer esztendővel ezelőtt a ma­gyar törzsszövetségből újsze­rű államalakulat kezdett ki­alakulni, amely meghatároz­ta a maga alaptörvényeit és igazságszolgáltatását. A Pusz­taszeren elindult folyamatot István király fejezte be, aki példát mutatott arra minden magyar nemzedéknek, hogy fennmaradni csak akkor le­het, ha a korszerűt, az előre­mutatót, a haladót fogadjuk el és szembeszállunk minden visszahúzó erővel, még ha azt a hagyomány meg is szentel­te ... István király történelmi tette után több mint ezer év­vel Magyarország fejlődésé­ben gyökeres fordulat követ­kezett be: megdőlt a régi osztálytársadalom és megkez­dődött egy új társadalom kialakítása. Ezt a változást tükrözi a Magyar Népköztár­saság alkotmánya. — Az alkotmány szelleme sugallja a demokrácia széle­sítését és gyakorlásának ha­tékonyabbá tételét. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a társadalmi szervezetek egyre nagyobb szerephez jutnak az élet minden területén, egyre ta­goltabbá és nyíltabbá válik a politikai és kulturális intéz­ményrendszer, az állampolgá­rok egyre több lehetőséget kapnak az országos és helyi ügyek intézésére. A demok­rácia nem önmagáért való, hanem csak eszköz arra, hogy a közjó érvényesüljön. Ma is érvényes aranysza­bály: a nép üdve legyen a legfőbb törvény. — Egy emberöltő alatt év­százados lemaradást hoztunk be, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nálunk feüettebb országoktól nincs tanulnivalónk. Fejleszteni kell a techni­kát, korszerűsíteni az ipar struktúráját, megjavítani nemcsak a gazdaságban ha­nem mindenütt az irányítás, vezetés, szervezés munkáját, magasabb szintre emelni az oktatás és a szakképzés szín­vonalát. Szűrös Mátyás: Vissza kell fordítani a veszély©* tendenciákat — Mint európai nép, külö­nös gonddal figyeljük a föld­részünkön zajló, vagy azt közvetlenül érintő fejlemé­nyeket — mondta elöljáró­ban Szűrös Mátyás. — Euró­pa sajátossága, hogy a törté­nelem során pozitív és nega­tív értelemben egyaránt, je­lentős befolyást gyakorolt a világ más részeinek, sőt egé­szének sorsára is. Az elmúlt évtized első felében Európa példát mutatott arra, hogy a bizalom és az előnyök köl­csönössége alapján van lehe­tőség a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok építésére, együtt­működésük kibontakoztatásá­ra. Biztató körülménynek tart­juk, hogy a nemzetközi lég­kör egészének rosszabbodása közepette is fennmaradt és összességében eredményesen szolgálja a dialógust az euró­pai biztonság és együttműkö­dés ügyének előmozdítására kilenc esztendővel ezelőtt, a helsinki záróokmány aláírá­sával létrehozott intézmény- rendszer és a szovjet—ameri­kai ■'iszonyban kialakult sú­lyos feszültség ellenére nem következett be jóvátehetetlen törés a szélesebb értelemben vett kelet-nyugati kapcsola tokban — hangoztatta Szűrös Mátyás, majd befejezésül ki­emelte: — Hazánk — szocia­lista szövetségeseivel szoro­san együttműködve — min dent megtesz a nemzetközi helyzet veszélyes tendenciái­nak visszafordítása érdeké­ben. Gyanes András; Erősödjék a munkáért érzett felelősség Az előadásában Gyenes András szólt az elmúlt idő­szakban nehéz körülmények között végzett szocialista építőmunka eredményeiről, tennivalókról. Kiemelte: di­cséret és elismerés illeti a mezőgazdasági dolgozókat, akik az ország kenyerét meg­termelték, akik jó munkájuk­kal — az idén is sok gondot okozó időjárási viszonyok ellenére — nagy érdemeket szereztek a színvonalas élel­miszer-ellátás biztosításá­ban. — A gondok és az eredmé­nyek tükrében — mondhatni törvényszerűen — még éle­sebb megvilágításba kerül­nek az olyan jelenségek, mint a felelőtlenség, a rossz munka, az állampolgári fe­gyelem lazaságai, ezek elné­zése, a társadalmi tulajdon megsértése, az élősdiség. Ezek természetes ellenérzést vál­tanak ki, és azt a jogos igényt, hogy mindenki, aki illetékes, határozottabban, következe­tesebben lépjen fel minden ilyenfajta kártékony jelen­séggel szemben. A nagyobb rend megterem­tése minden szinten, kis és nagy beosztásban egyaránt a saját munkáért érzett fe­lelősség erősödését feltétele­zi. — Az elkövetkező időszak-, ban nemcsak hazánk felsza­badulása közelgő negyvene­dik évfordulójának méltó megünneplésére készülünk, hanem több más fontos poli­tikai eseményre is, amelyek közül kiemelkedik országunk vezető erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a XIII. kongresszusa. Olyan kongresszusra ké­szülünk, amely önkritikusan, eredményeket és hibákat számba véve fogja megjelöl­ni azt az utat, amelyen a kö­vetkező öt évben minden bi­zonnyal sikeresen fogunk ha­ladni. Ünnepi események — képekben Tábortűz zárta a jósavárosi napok rendezvénysorozatát. Sóstón rendezték a Nyíregyházi Konzervgyár és a Ságvári Tsz dolgozóinak találkozóját. A munkások és tsz-tagok megkóstolhatták a gyár új termékeit is. TELEX KÁBÍTÓSZER- CSEMPÉSZEKET VÉGEZTEK KI IRÁNBAN Egy teheráni börtönben hét­főn kivégeztek huszonhat ká­bítószercsempészt, köztük két nőt. A teheráni rádió közlése szerint a kivégezetteket az­zal vádolták, hogy kábítósze­reket állítottak elő, ezen felül elősegítették a korrupció és a prostitúció terjedését. KORRUPCIÓS PERI NIGÉRIÁBAN Egy nigériai katonai bíró­ság hétfőn megkezdte az or­szág volt pénzügy- és köz­munkaügyi miniszterének, Victor Masinák korrupciós perét. A vád szerint Shehu Shagari volt elnök megbuk­tatott polgári kormányának minisztereként 1,7 millió nai­ra (1,28 millió dollár) értékű megvesztegetést fogadott el különböző cégektől, ö az első olyan miniszter, akit az 1983. december 31-i katonai hata­lomátvétel óta ilyen váddal bíróság elé állítottak. USA—HONDURASI HADGYAKORLAT Ojabb közös hondurasi— amerikai hadgyakorlat kez­dődött hétfőn a közép-ameri­kai országban. A hondurasi egységek és az amerikai ala­kulatok július eleje óta már másodszor tartanak közös manővert. A mostani gyakor­laton 200 amerikai katona vesz részt. A nyíregyházi új városrészben, örökösföldön szerepeit augusztus 20-án a kisfástanyai népdalkör, mely­nek tagjai a nagycserkesz! és a tiszavasvári dalosok és zenészek után léptek a közönség elé. SZilaluj, utolsó évei 19. Megkérdezte: — Igaz-e, hogy találkozót beszéltél meg egy orosz kulturális személlyel? Igaz-e, hogy sokoldalú könyv- és egyéb kulturális termékek cseréjének a lehe­tőségét helyezted kilátásba? — Ez mind igaz — feleltem —, de mi a probléma? — Szerencsétlen, te az oroszokkal akarsz csereberélni? — Miért? Csak neked lehet cséplőgé­peket csereberélni? Gömbös nevetett, és megmondta, hogy a politikai rendőrség embere járt ná­lam, ez a jelentése, és azzal darabokra tépte a gépelt papírlapot. Nem szóltam közbe, láttam, hogy még mondani akar valamit. — A Magyarországban — folytatta — rendszeresen foglalkoztattam kimon­dottan baloldali felfogású újságírókat. Zsilinszky Bandit (Bajcsy-Zsilinszky Endrét) szerettem, egyenes jellemű, tiszta ember volt, gyűlölte a nácizmust. Rendszeresen Írattam vele vezércikke­ket. Abban az időben a Magyarország főszerkesztői teendőinek ellátása mellett tagja voltam az Athenaeum-konszern igazgató tanácsának is, ide tartoztak tu­lajdonjogilag az Est-lapok is. Ha jól emlékszem, volt ott egy szerkesztőségi titkár, vagy igazgatóféle, Vadnainak hívták, aki a megírt cikkekért a honoráriumot is utalványozta. Ez a csú­nya taslafülű ember havonta tizenkét­ezer pengőt keresett a cégnél. Egy al­kalommal Zsilinszky vezércikkéért öt pengőt utalt ki. A belég lekerült hoz­zám aláírásra. Nem vagyok rabbiátus természetű ember, de annyira fölbosz- szantott ez az eset, hogy felrohantam ehhez az emberhez, és ráordítottam: „öt pengő Zsilinszkynek”! — és a pofájába vágtam a bizonylatot. De azt hiszem, fontosabb a számodra az, hogy titokban Gömbös arra inspi­rált, hogy hazai talajról (értsd, naciona­lista alapállásból) németellenes éllel eresszek meg egy-egy jól irányzott cik­ket. Egy alkalommal azután nekem és Zsilinszkynek titoktartásra vonatkozó becsületszavunk kérése után azt mond­ta: „Ti csak írjátok bátran a magatokét, s ne lepődjetek meg, ha a kormányla­pokban véresre fenekeltetlek bennete­ket. Mert ez a politika.” — Ebben nincs semmi meglepő — szóltam közbe. Észre sem vette a megjegyzésemet. — Miklós Andor, az Athenaeum nyom­da és az Est-lapok tulajdonosa reggel hat órakor már dolgozott, elolvasta négy lapjának kefelevonatát. Nélküle egyet­len lényeges írás sem jelenhetett meg a lapjaiban. Emellett persze írta a maga vezércikkeit. — Ez is egy újságcsináló rabszolga volt? — A fenét! Hallatlanul nagy munka­bírású, okos ember, aki havonta ötezer pengőt vett ki a pénztárból, neki volt először Rolls Royce autója Budapesten. — Okos, gazdag kapitalista. — Én már 1932 végén tudtam, hogy Miklós Andor nemsokára meghal. — Honnan tudtad? — Egyik reggel beléptem a szobájá­ba. Miklós az ajtóban állt ingujjban, és megfordult, az íróasztalához ment, én követtem. Megláttam téglaszínű tarkó­ján a drótkerítés ferde négyszögeire emlékeztető mély ráncokat, amelyek előre jelzik a közeledő halált. — Ez jóslás. — Hidd el nekem, ez nem jóslás. És négyszemközt megmondom neked, hogy Keleti Marcit is hamarosan magával viszi a halál. — Hogyan? Nem értelek, Honnan ve­szed ezt? — Mésfél—két esztendeje talán, hogy Szegeden találkoztunk Keletivel, Ne- meskürtyvel és másokkal, egy filmké­szítés lehetőségeiről beszélgettünk. Én nem is tudtam akkor, mit gondoljak erről az emberről. — Keletit a szakmán belül piszkálták, szerintem igazságtalanul. Jó rendező, de alighanem megkérdőjelezték a munká­ját, egyébként a jóisten tudja, valójá­ban mi bajuk volt vele. — Olyan furcsán viselkedett azon a megbeszélésen, hogy nem is értettem. Először pedig ő keresett meg Madrid­ban, és nagyon örült a találkozásnak, szép gyermekkori emlékek fűzik őt is Szalontához meg Bárczy Istvánhoz, aki valamilyen családi ügyben segített an­nak idején az apján vagy valamelyik közeli rokonán. (Keleti Márton 1973. június 20-án halt meg.) — És Miklós Andor? — Meghalt 1933-ban. Azt bizonyára tudod, hogy Gombaszögi Frida, a szí­nésznő volt a felesége. Itt térek vissza Gömbösre, aki már főhadnagy korában szerelmes volt Gombaszögibe. Ez affé­le plátói szerelem volt, sohasem talál­koztak. Férje halála után attól félt, hogy valami baj éri a lapokat (betiltás, vagy valamilyen előre nem látható veszede­lem) a kormányzati politika oldaláról. Engem kért meg, hogy hozzam össze Gömbös Gyulával. Ez a találkozás a la­kásomon, az én jelenlétemben megtör­tént. Gömbös kezet csókolt Gombaszö­ginek, egy órát beszélgettek, és ott kö­telezettséget vállalt, hogy amíg ő mi­niszterelnök, az Est-lapokat nem éri bántódás. Fridát az ígéret megnyugtat­ta. (Folytatjuk) laiistli auflüszlBs 1 altalidl

Next

/
Thumbnails
Contents