Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

4

Kelet-Magyarország

1984. augusztus 22.

A kettős ünnep első napján, vasárnap, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Moson- magyaróvárott mondott nagygyűlésen ünnepi beszédet. Augusztus 20-án délelőtt Ópusztaszeren Köpeczi Béla

művelődési miniszter beszélt ünnepi nagygyűlésen, Székesfehérvárott Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Tapolcán pedig Gyenes András, a KEB elnöke tartott beszédet, sok tízezer hallgató jelenlétében.

Pozsgay Imre:

Á legjobb gazdaságpolitika a jó gazdálkodás az emberrel

— Augusztus 20. a népfrontpolitikán alapuló nemzeti egység jeles napja. Kifejeződik benne a szövetséges dolgozó osztályok, rétegek, társadalmi csoportok, a különböző származású, világnézetű emberek, különböző érdekű közösségek együttműködése — mondotta bevezetőben Pozsgay Imre. Ezután szólt arról a felelősségről, amely a mai magyar társadalomban a Hazafias Népfrontra hárul az állampolgárok valóságos közéleti lehetőségeinek fejlesztésében, a közéleti tevékenység elevenebbé tételében. Majd így folytatta:

— Ha valamikor igaz volt, akkor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpolitika az emberekkel való jó gazdálkodás politikája. Most, amikor újabb lendülettel látunk hozzá gazdaságirányításunk fejlesztéséhez, a gazdasági viszonyok további demokratizálásához, látnunk kell, hogy gazdasági-termelési gondjaink megoldásának kulcsa a társadalomban, az emberekben, az ösztönzőbb munkafeltételekben van és nem a tárgyak, dolgok igazgatásában.

Egy ilyen világban a haza- fiság mércéje nem lehet más, mint az, hogy mit teszünk a szocialista nemzeti egység megőrzéséért, erősítéséért. Ennek az egységnek a fejlesztéséhez a demokráciát is fejleszteni kell.

Ez az együttműködés, szövetség, amelyet őrizni kellés a naponta változó helyzetben újra megteremteni a felnövekvő generációk folyamatos bekapcsolásával — hangoztatta Pozsgay Imre.

Köpeczi Béla:

Á demokrácia a közjó érvényesülésének eszköze

Köpeczi Béla népünk régmúltjára visszatekintve emlékeztetett a honfoglaló vezérek pusztaszeri gyűlésére. Megállapította: több mint

ezer esztendővel ezelőtt a magyar törzsszövetségből újszerű államalakulat kezdett kialakulni, amely meghatározta a maga alaptörvényeit és igazságszolgáltatását. A Pusztaszeren elindult folyamatot István király fejezte be, aki példát mutatott arra minden magyar nemzedéknek, hogy fennmaradni csak akkor lehet, ha a korszerűt, az előremutatót, a haladót fogadjuk el és szembeszállunk minden visszahúzó erővel, még ha azt a hagyomány meg is szentelte ...

István király történelmi tette után több mint ezer évvel Magyarország fejlődésében gyökeres fordulat következett be: megdőlt a régi osztálytársadalom és megkezdődött egy új társadalom kialakítása. Ezt a változást tükrözi a Magyar Népköztársaság alkotmánya.

— Az alkotmány szelleme sugallja a demokrácia szélesítését és gyakorlásának hatékonyabbá tételét. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizonyítják, hogy a társadalmi szervezetek egyre nagyobb szerephez jutnak az élet minden területén, egyre tagoltabbá és nyíltabbá válik a politikai és kulturális intézményrendszer, az állampolgárok egyre több lehetőséget kapnak az országos és helyi ügyek intézésére. A demokrácia nem önmagáért való, hanem csak eszköz arra, hogy a közjó érvényesüljön.

Ma is érvényes aranyszabály: a nép üdve legyen a legfőbb törvény.

— Egy emberöltő alatt évszázados lemaradást hoztunk be, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nálunk feüettebb országoktól nincs tanulnivalónk.

Fejleszteni kell a technikát, korszerűsíteni az ipar struktúráját, megjavítani nemcsak a gazdaságban hanem mindenütt az irányítás, vezetés, szervezés munkáját, magasabb szintre emelni az oktatás és a szakképzés színvonalát.

Szűrös Mátyás:

Vissza kell fordítani a veszély©* tendenciákat

— Mint európai nép, különös gonddal figyeljük a földrészünkön zajló, vagy azt közvetlenül érintő fejleményeket — mondta elöljáróban Szűrös Mátyás. — Európa sajátossága, hogy a történelem során pozitív és negatív értelemben egyaránt, jelentős befolyást gyakorolt a világ más részeinek, sőt egészének sorsára is. Az elmúlt évtized első felében Európa példát mutatott arra, hogy a bizalom és az előnyök kölcsönössége alapján van lehetőség a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok építésére, együttműködésük kibontakoztatására.

Biztató körülménynek tartjuk, hogy a nemzetközi légkör egészének rosszabbodása közepette is fennmaradt és összességében eredményesen szolgálja a dialógust az európai biztonság és együttműködés ügyének előmozdítására kilenc esztendővel ezelőtt, a helsinki záróokmány aláírásával létrehozott intézmény- rendszer és a szovjet—amerikai ■'iszonyban kialakult súlyos feszültség ellenére nem következett be jóvátehetetlen törés a szélesebb értelemben vett kelet-nyugati kapcsola tokban — hangoztatta Szűrös Mátyás, majd befejezésül kiemelte: — Hazánk — szocialista szövetségeseivel szorosan együttműködve — min dent megtesz a nemzetközi helyzet veszélyes tendenciáinak visszafordítása érdekében.

Gyanes András;

Erősödjék a munkáért érzett felelősség

Az előadásában Gyenes András szólt az elmúlt időszakban nehéz körülmények között végzett szocialista építőmunka eredményeiről, tennivalókról. Kiemelte: dicséret és elismerés illeti a mezőgazdasági dolgozókat, akik az ország kenyerét megtermelték, akik jó munkájukkal — az idén is sok gondot okozó időjárási viszonyok ellenére — nagy érdemeket szereztek a színvonalas élelmiszer-ellátás biztosításában.

— A gondok és az eredmények tükrében — mondhatni törvényszerűen — még élesebb megvilágításba kerülnek az olyan jelenségek, mint a felelőtlenség, a rossz munka, az állampolgári fegyelem lazaságai, ezek elnézése, a társadalmi tulajdon megsértése, az élősdiség. Ezek természetes ellenérzést váltanak ki, és azt a jogos igényt, hogy mindenki, aki illetékes, határozottabban, következetesebben lépjen fel minden ilyenfajta kártékony jelenséggel szemben.

A nagyobb rend megteremtése minden szinten, kis és nagy beosztásban egyaránt a saját munkáért érzett felelősség erősödését feltételezi.

— Az elkövetkező időszak-, ban nemcsak hazánk felszabadulása közelgő negyvenedik évfordulójának méltó megünneplésére készülünk, hanem több más fontos politikai eseményre is, amelyek közül kiemelkedik országunk vezető erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a XIII. kongresszusa.

Olyan kongresszusra készülünk, amely önkritikusan, eredményeket és hibákat számba véve fogja megjelölni azt az utat, amelyen a következő öt évben minden bizonnyal sikeresen fogunk haladni.

Ünnepi események — képekben

Tábortűz zárta a jósavárosi napok rendezvénysorozatát.

Sóstón rendezték a Nyíregyházi Konzervgyár és a Ságvári Tsz dolgozóinak találkozóját. A munkások és tsz-tagok megkóstolhatták a gyár új termékeit is.

TELEX

KÁBÍTÓSZER- CSEMPÉSZEKET VÉGEZTEK KI IRÁNBAN

Egy teheráni börtönben hétfőn kivégeztek huszonhat kábítószercsempészt, köztük két nőt. A teheráni rádió közlése szerint a kivégezetteket azzal vádolták, hogy kábítószereket állítottak elő, ezen felül elősegítették a korrupció és a prostitúció terjedését.

KORRUPCIÓS PERI NIGÉRIÁBAN

Egy nigériai katonai bíróság hétfőn megkezdte az ország volt pénzügy- és közmunkaügyi miniszterének, Victor Masinák korrupciós perét. A vád szerint Shehu Shagari volt elnök megbuktatott polgári kormányának minisztereként 1,7 millió naira (1,28 millió dollár) értékű megvesztegetést fogadott el különböző cégektől, ö az első olyan miniszter, akit az 1983. december 31-i katonai hatalomátvétel óta ilyen váddal bíróság elé állítottak.

USA—HONDURASI HADGYAKORLAT

Ojabb közös hondurasi—

amerikai hadgyakorlat kezdődött hétfőn a közép-amerikai országban. A hondurasi egységek és az amerikai alakulatok július eleje óta már másodszor tartanak közös manővert. A mostani gyakorlaton 200 amerikai katona vesz részt.

A nyíregyházi új városrészben, örökösföldön szerepeit augusztus 20-án a kisfástanyai népdalkör, melynek tagjai a nagycserkesz! és a tiszavasvári dalosok és zenészek után léptek a közönség elé.

SZilaluj,

utolsó évei

19.

Megkérdezte:

— Igaz-e, hogy találkozót beszéltél meg egy orosz kulturális személlyel? Igaz-e, hogy sokoldalú könyv- és egyéb kulturális termékek cseréjének a lehetőségét helyezted kilátásba?

— Ez mind igaz — feleltem —, de mi a probléma?

— Szerencsétlen, te az oroszokkal akarsz csereberélni?

— Miért? Csak neked lehet cséplőgépeket csereberélni?

Gömbös nevetett, és megmondta, hogy a politikai rendőrség embere járt nálam, ez a jelentése, és azzal darabokra tépte a gépelt papírlapot.

Nem szóltam közbe, láttam, hogy még mondani akar valamit.

— A Magyarországban — folytatta — rendszeresen foglalkoztattam kimondottan baloldali felfogású újságírókat. Zsilinszky Bandit (Bajcsy-Zsilinszky Endrét) szerettem, egyenes jellemű, tiszta ember volt, gyűlölte a nácizmust. Rendszeresen Írattam vele vezércikkeket. Abban az időben a Magyarország főszerkesztői teendőinek ellátása mellett tagja voltam az Athenaeum-konszern igazgató tanácsának is, ide tartoztak tulajdonjogilag az Est-lapok is. Ha jól emlékszem, volt ott egy szerkesztőségi titkár, vagy igazgatóféle, Vadnainak hívták, aki a megírt cikkekért a honoráriumot is utalványozta. Ez a csúnya taslafülű ember havonta tizenkétezer pengőt keresett a cégnél. Egy alkalommal Zsilinszky vezércikkéért öt pengőt utalt ki. A belég lekerült hozzám aláírásra. Nem vagyok rabbiátus természetű ember, de annyira fölbosz- szantott ez az eset, hogy felrohantam ehhez az emberhez, és ráordítottam: „öt pengő Zsilinszkynek”! — és a pofájába vágtam a bizonylatot.

De azt hiszem, fontosabb a számodra az, hogy titokban Gömbös arra inspirált, hogy hazai talajról (értsd, nacionalista alapállásból) németellenes éllel eresszek meg egy-egy jól irányzott cikket. Egy alkalommal azután nekem és Zsilinszkynek titoktartásra vonatkozó becsületszavunk kérése után azt mondta: „Ti csak írjátok bátran a magatokét, s ne lepődjetek meg, ha a kormánylapokban véresre fenekeltetlek benneteket. Mert ez a politika.”

— Ebben nincs semmi meglepő — szóltam közbe.

Észre sem vette a megjegyzésemet.

— Miklós Andor, az Athenaeum nyomda és az Est-lapok tulajdonosa reggel hat órakor már dolgozott, elolvasta négy lapjának kefelevonatát. Nélküle egyetlen lényeges írás sem jelenhetett meg a lapjaiban. Emellett persze írta a maga vezércikkeit.

— Ez is egy újságcsináló rabszolga volt?

— A fenét! Hallatlanul nagy munkabírású, okos ember, aki havonta ötezer pengőt vett ki a pénztárból, neki volt először Rolls Royce autója Budapesten.

— Okos, gazdag kapitalista.

— Én már 1932 végén tudtam, hogy Miklós Andor nemsokára meghal.

— Honnan tudtad?

— Egyik reggel beléptem a szobájába. Miklós az ajtóban állt ingujjban, és megfordult, az íróasztalához ment, én követtem. Megláttam téglaszínű tarkóján a drótkerítés ferde négyszögeire emlékeztető mély ráncokat, amelyek előre jelzik a közeledő halált.

— Ez jóslás.

— Hidd el nekem, ez nem jóslás. És négyszemközt megmondom neked, hogy Keleti Marcit is hamarosan magával viszi a halál.

— Hogyan? Nem értelek, Honnan veszed ezt?

— Mésfél—két esztendeje talán, hogy Szegeden találkoztunk Keletivel, Ne- meskürtyvel és másokkal, egy filmkészítés lehetőségeiről beszélgettünk. Én nem is tudtam akkor, mit gondoljak erről az emberről.

— Keletit a szakmán belül piszkálták, szerintem igazságtalanul. Jó rendező, de alighanem megkérdőjelezték a munkáját, egyébként a jóisten tudja, valójában mi bajuk volt vele.

— Olyan furcsán viselkedett azon a megbeszélésen, hogy nem is értettem. Először pedig ő keresett meg Madridban, és nagyon örült a találkozásnak, szép gyermekkori emlékek fűzik őt is Szalontához meg Bárczy Istvánhoz, aki valamilyen családi ügyben segített annak idején az apján vagy valamelyik közeli rokonán.

(Keleti Márton 1973. június 20-án halt meg.)

— És Miklós Andor?

— Meghalt 1933-ban. Azt bizonyára tudod, hogy Gombaszögi Frida, a színésznő volt a felesége. Itt térek vissza Gömbösre, aki már főhadnagy korában szerelmes volt Gombaszögibe. Ez afféle plátói szerelem volt, sohasem találkoztak. Férje halála után attól félt, hogy valami baj éri a lapokat (betiltás, vagy valamilyen előre nem látható veszedelem) a kormányzati politika oldaláról.

Engem kért meg, hogy hozzam össze Gömbös Gyulával. Ez a találkozás a lakásomon, az én jelenlétemben megtörtént. Gömbös kezet csókolt Gombaszöginek, egy órát beszélgettek, és ott kötelezettséget vállalt, hogy amíg ő miniszterelnök, az Est-lapokat nem éri bántódás. Fridát az ígéret megnyugtatta.

(Folytatjuk)

laiistli auflüszlBs 1 altalidl