Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

Nagyobb figyelmet a minőségre Jő időben, jó kedvvel ünnepelte az ország augusztus 20-át — államalapító királyunk, szocialista alkotmá­nyunk és az új kenyér ünnepét. A megyei események sora már a hét végén megkezdődött sok helyen: színes programok sora várta az ünneplőket. A termelőszövet­kezeti tagok és az ipari üzemek munkásai számos helyen tartottak közös ünnepséget. Ezt az alkalmat találták méltónak arra sok településünkön, hogy elismeréssel, ki­tüntetéssel, jutalmakkal honorálják a településfejlesz­tésben kiemelkedő társadalmi munkát végzetteket. Juhár Zoltán beszéde a mátészalkai nagygyűlésen Szabodcs-Saatmár megye alkotmánymapi központi ün­nepségét Mátészalkán, a vá­rosi fürdő árnyas fái között tartották augusztus 20-án délelőtt. A ragyogó idő má­tészalkaiak ezreit öltöztöitte ünneplőbe, benépesült a nagygyűlés színhelye. Autó­buszok sora is állt a fürdő környékén: a várost környe­ző falvak lakói érkeztek ezek­kel az ünnepi eseményre. Mátészalka lakóit zeneszó ébresztette hétfőin reggel, utána lovasfelvonuilás adott néznivalót Az ünnepi nagy­gyűlés díszemelvényén 10 órakor a Himnusz hangjai után Kovács Sándorné, a Ha­zafias Népfront városi titká­ra üdvözölte az egybegyűlte­ket és a meghívottakat. Kö­szöntötte Juhár Zoltán bel­kereskedelmi minisztert — a nagygyűlés szónokét —, Var­ga Gyulát, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Tisza Lászlót, a megyei tanács el­nökét, valamint társadalmi- gazdasági életünk más terü­leteinek jelen levő képvise­lőit. Ezután Juhár Zoltán mi­niszter mondott ünnepi be­szédet. Mondandóját Máté­szalka lakóinak köszöntésé­vel kezdte — kiemelte a 15 éves város gyors ütemű, lát­ványos fejlődését, mely által a szatmári tájegység székhe­lyeként egyúttal politikai, gazdasági és kulturális köz­ponttá is vált, mely megőriz­te és továbbfejleszti ha­ladó hagyományokat, s mind nagyobb szerepet játszik or­szágunk gazdasági és politi­kai életében. A miniszter méltatta az államalapító István királyt, kiemelve: első királyunk életművének haladó vonása, hogy felismerte: a nemzeti lét, a függetlenség és a tár­sadalmi haladás elválasztha­tatlanul összefügg egymás­sal. Az 1949. augusztus 20-án törvénybe iktatott alkot­mányról szólt a továbbiak­ban. Ez kifejezte, hogy az államhatalom a dolgozó nép érdekeit... és jólétét szolgál­ja — mondta^ majd beszélt államéletünk, demokráciánk fejlődéséről, perspektíváiról. Az ország külső kapcsolat -tatnak, gazdasági életének rö­vid elemzésénél kitért az új kenyér ünnepének méltatá­sára: „ma már bőven jut be­lőle valamennyi magyar csa­lád asztalára...” Beszédében — gazdaságunkról szólván — mint belkereskedelmi minisz­ter nagy súllyal beszélt a -la­kosság ellátásáról, életszín­vonaláról. „Ma, amikor csak azt mondjuk, hogy meg kell őrizni mindazt, amit ed­dig elértünk a lakosság élet­színvonalában, az áruellátás­ban, akkor sem kevésről van szó ... Ma létbiztonság van az országban, mindenkinek, aki dolgozik, biztosított a megélhetése. A magyar la­kosság fogyasztási szintje A mátészalkai nagygyűlés résztvevői.-nemzetközi összehasonlítás­ban is viszonylag magas” — mondta Juhár Zoltán. Ezt követően részletesen beszélt arról is, hogy nem kevés gonddal is küzd országunk. Nemcsak az áruellátás idő­szakos hiányait említette, ha­nem az áremelések okozta gondokat a nehéz körülmé­nyek között élő idős embe­reknél, a sokgyermekeseknél. Külön kiemelte: „Az egyik soron lévő fela­datunknak tartjuk, hogy eny­hítsük az új otthont építők, közöttük sok fiatal amúgy is nagy gondjait. Arra törek­szünk, hogy az építkezéshez szükséges anyagok kevesebb utánjárással megvásárolhatók legyenek. Az év hátralévő ré­szében — kormányzati intéz­kedések nyomán — nem kis mennyiségű importáru beér­kezésével és az ipar termelé­sének növekedésével az épí­tőanyag-ellátásban javulás fog bekövetkezni!” Kitért arra isi, hogy javíta­ni szükséges a nemzetközi munkamegosztást, s ezáltal bővíteni a hazai lakosság el­látását” ... a kapcsolatok ja­vításában még sok a tarta­Színes alkotmánynapi program megyénkben Kedden megkezdődött az alma exportja A ramocsaházi termelőszö­vetkezet és a Szamos menti Állami Gazdaság által meg­rakott vagonok hagyták el tegnap legelőször a szabolcs- szatmári almával Szovjetunió felé az államhatárt. Ezenkí­vül a megye más részeiről további tizenhatot raktak meg az első szállítási napon. A ta­pasztalatok alapján már most elmondható, hogy az áru elő­készítése nem eléggé egységes sem minőségben, sem méret­ben. A címkézés és a láda mi­nősége is hagy maga után kívánnivalót Több szállít­mányban találtak megbámult göngyöleget. A vagonellátás a záhonyi üzemigazgatóság tá­jékoztatása alapján különösen a hónap végéig megfelelő lesz. Egyelőre csak a tuzséri hű­tőháznál indult meg a mun­ka, a mándoki rakodóhoz hétfőtől lehet szállítani. A nagyobb felfutás a hét végé­re várható, amikor már 60 vagon igénylésre számítanak. Két szovjet átvevő kezdte meg a minősítést számuk rövidesen húsz főre emelke­dik. A HUNGAROFRUCT nagy erőkkel készült a szezonra. Az elektromos targoncák egy ré­sze helyett gázüzeműeket vá­sároltak, ezekkel együtt több mint száz darab áll a part­nergazdaságok rendelkezésé­re. A harmadik és negyedik „széles” vágány közötti terü­letet leaszfaltoztatták, így a külső részen is könnyebb lesz a kézi rakodás. A MÁV- val történt megállapodás alapján szeretnék elérni, hogy rakodás csak nappal történjen. Ezzel a szovjet fél kérésének is eleget tudnak tenni, hogy ne kelljen este minősíteni. Segítenék ezt a termelők azzal, ha 7-re, fél nyolcra már ott lennének a teherkocsik, nem úgy mint tegnap, amikor 10 órára még csak egy-két vagon áru érke­zett meg. Képünkön: az idei termés első exporttételeit In­na Beszirkina szovjet átvevő minősíti. Ibrányból az NDK-ba Vizsgamunka külföldön Augusztus végén 15-en kül­földi szerelésre indulnak az Ibrányi Építőipari Szövetke­zetből. Vizsgamunka lesz ez a javából, hiszen egy NDK-ban lévő brikettgyár rekonstruk­ciójához készítettek lakatos- szerkezetet, amelynek a hely­színi szerelésével bizonyítják, hogy felkészültek a külföldi megrendelésre. Az ibrányi szövetkezet ugyanis bővíteni kívánja la­katos- és vasszerkezeti üze­mét. Ennek jegyében nem­csak a nagyhalászi telepen dolgoznak, hanem Ibrányban a volt faipari részleget is át­állították vasipari termelés­re, így összesen évi 40 millió forintos termelést érhetnek el. Továbbra is dolgoznak ré­gi megrendelőiknek, így a Magyar Hajó- és Darugyár részére a hőerőművi kazán­állványokat készítik, amely­ből egy-egy 4 millió forintot ér. A MEDICOR Műveknek az orvosi berendezések vas- szerkezeti részeit szintén 4 milliós megrendeléssel telje­sítik. Hosszú távon szeretne a szövetkezet a nagyobb ter­melőkapacitáshoz jó partnert találni — kaptuk a tájékoz­tatást Fignár Ottó műszaki vezetőtől. Így léptek kapcso­latba az Intraszmas magyar— bolgár közös vállalattal, amely a Német Demokratikus Köztársaságban a brikettgyá­rak felújításán dolgozik. Az idén már mintegy 20 millió forint értékben gyártanak ne­kik alkatrészeket, jövőre még nagyobb arányban kívánják a kapcsolatot bővíteni. Ehhez persze az szükséges, hogy a kért határidőre, a kívánt mi­nőségben szállítsanak. Az új gyártás reményében mintegy tízmillió forint ér­tékben új gépeket vásárol­nak, különböző beruházáso­kat hajtanak végre. A szö­vetkezetek központi fejleszté­si alapját igényibe véve le­mezhengerítő gépet, excenter présgépet vásárolnak, újabb hegesztőgépekkel gyarapít­ják a gépparkot. Az anyag- mozgatás gépesítésére egy bakdarut állítottak üzembe, dízel-elektromos targoncák­kal szállítják az anyagokat. Az Intraszmas ugyancsak vá­sárolt új gépeket, melyeket egyelőre bérel a szövetkezet, de ha eredményes lesz az együttműködés, akkor meg­vásárolják. lék. A továbbiakban Szat- boics-Szaitmáir megye életéből vett példák alapján szólt or­szágos gazdaságpolitikai kér­désekről. Juhár Zoltán végül e sza­vaikkal fejezte be ünnepi be­szédét: „Felelősségteljesen kell most az államalapítás, az al­kotmány és az új kenyér ün­nepén a jövőről szólni. Ma jobb feltételekkel rendelke­zünk ahhoz, hogy nehézsége­inkkel megküzdjünk. Elérhe­tő cél, hogy rmegvédjük vív­mányainkat, gazdagítsuk or­szág ^ lkat, növeljük a ma­gyar nép életszínvonalát Eh­hez azonban szükséges az emberek támogatása. Ennek a jegyében kérem az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében Máté­szalka és Szabolcs-Szaitmár megye dolgozó népének is ak­tív közreműködését, haté­kony segítségét!” Az ünnepi beszéd elhang­zása után kedves eseményre került sor: a miniszternek a nagyecsedi termelőszövet­kezet vezetői átnyújtották az új búzából sütött kenyeret. Ezt megköszönve válaszolta: „Hadd köszönjem meg úgy azt a kedves ajándékot hogy remélem: az előttünk álló év során mindig ilyen szép ke­nyeret kapnak majd a bol­tokban a vásárlók ...” A Szózat hangjaival ért véget a nagygyűlésv melyet kulturális műsor követett: táncosok, énekesek szórakoz­tatták a szépszámú közönsé­get Mátészalkán délután is folytatódott az ünnep: tarka eseménysorozat várta a ven­dégeket a Ságvári úti sport­pályán és a Keleti lakótele­pen. Megyénk más városaiban is érdekes^ változatos volt az alkotmánynapi megemléke­zés. Vásár osnaményban a Tisza-parton ünnepeltek a városilakák és a környékbeli­ek, Nyírbátorban a növény- olajgyárban tartottak nagy­gyűlést. Nyíregyházán a „jó- savárosi napok” rendezvény- sorozata adta a legtöbb ese­ményt: tánccsoportok, ének­karok mutatkoztak be, volt gyermekműsor, karatebemu­tató, filmvetítés, utcabál és nagyszabású tábortűz egy­aránt. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter átveszi az új ke­nyeret.

Next

/
Thumbnails
Contents