Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

1984. augusztus 19. A vármegyéi törvényhatósági bizottság ülésén Borbély Sándor alispán terjesztette elő éves jelentését Szabolcs megye helyzeté­ről. Katonáink tízezrei estek el a vágóhídon, német megszállók masíroztak az utcákon, ár­tatlan emberek tömegét vitték a gettóba és a haláltáborokba. Az alispán jelentése ezekről nem szólt, ellenben hat gépelt oldalnyi szö­veget mondott az akkor 80 éves Herczeg Fe­renc, a magyar uralkodó osztály írófejedel­me „múlhatatlan” érdemeiről. A Nyírvidék cikkeiből néhány mondatban: „Súlyos büntetés vár azokra, akik elmu­lasztják ablakaik elsötétítését... Nincs elég tűzifa a lakosságnak ... Tömegjele­netek zajlanak le a hentesboltok előtt . . .” A beszolgáltatás csak a kisparasztokat sújt­ja, a nagygazdákat és a nagy jövedelmű föld- birtokosokat nem ... Nagy a hiány cipőből és bőrtalpból. A vármegye kerete csak a szükséglet tíz százalékát fedezi, de még erre sem érkezett meg az utalvány. Az Uránia filmszínház (ma Béke mozi) műsorát hirdeti: ,,A legnagyobb magyar fil­mek egyike a Katyi! Az utóbbi évek egyik legimulatságosabb magyar filmje, fergetege­sen vidám történet.” A június 28-i honvéd­nap előtt így ír az újság: .......A falu és a város minden magyarja összedobbanó szív­vel lelkesül a honvédség hősi tettein és ma minden szeretetét, ragaszkodását, tiszteletét az előtt a honvéd előtt mutatja meg, amelyik őrt áll a Kárpátok gerincén túl, hogy meg­mentse az angolszász-bolsevista szövetség ál­tal halálra ítélt európai kultúrát, az élet ér­telmét tisztán mutató keresztény istenhi­tet ...” Majd egy felhívás: „Küldjünk szép gyümölcsöt, ízes bort a honvédnapra, sebesült honvédeink meg- vendégelésére... A Vöröskereszt Egy­let helyi szervezete ezen a napon meg­vendégel minden Nyíregyházán gyógyuló honvédet... Több száz honvéd ellátá­sáról van szó. A Vöröskereszt a társada­lomhoz fordul: küldjenek a bortermelők, borkereskedők ízes bort, a gyümölcster­melők szép, jól elosztható gyümölcsöt a Vöröskeresztnek az »A« sebészetre. (Evangélikus központi iskola.)’’ Tahiti gyöngye a városi színházban — ol­vashatjuk a továbbiakban. — Nagy sikerű fevü-operett kerül színre neves fővárosi szí­nészek előadásában. Alább egy polgármeste­ri versenytárgyalási hirdetmény az 1944-ben elhaló szegények egyszerű temetésére és ko­porsóinak szállítására. Majd: halest a sóstói etterem teraszán, ahol Sarkadi Elemér ci­gányzenekara muzsikál. Sebesült honvédek mondanak köszönetét egy nyíregyházi villa­mos térmesternek és egy postaaltisztnek, rnert azok az elmúlt vasárnap az erdőbe ki­rándult társaságuknak 28 pohár sört fizettek a Tölgyes vendéglőben. Zsidólakások fosztogatásáért naponta tar­tóztatnak le és ítélnek el valakiket. Figyel­meztet a hatóság, hogy katonai munkatábor­ba utalják azokat, akik munkahelyüket ön­kényesen elhagyják, illetve onnan önkénye­sen távol maradnak . .. Nyíregyháza zászló­díszbe öltözött vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr' őfőméltósága születésé­nek 76. évfordulója alkalmából — adja köz­re a lap. „Reggel zenés ébresztő volt, délelőtt valamennyi felekezet templomában ünnepé­lyes istentisztelet, amelyen a hatóságok, in­tézmények, hivatalok, egyesületek, a kato­nai, polgári társadalom képviselői vettek részt. Az egyházak lelkészei hazafias, lelkes helytállásra biztató beszéd keretében méltat­ták kormányzó urunk országosának jelentő­ségét ...” Az Antibolsevista Ifjúsági Tábor nyíregy­házi vezetői viszont arról panaszkodnak, hogy a fiatalok húzódoznak a belépéstől, pe­dig már székházuk is van. A „végső győzelemhez” nagy szükség van a lelkek meggyőzésére. Ebbe a nagy propa­gandakampányba beszáll a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, a Tűzharcos Szövetség, de a római katolikus egyház is. Amikor már látszik, hogy az egykor verhetetlennek hitt fasiszta német hadak mind nagyobb teret ve­szítenek, az 1944-es sajtóban így fordulnak az olvasóhoz: „Napról napra meggyőződésévé lesz a háborúban élő emberiségnek, hogy a győzelem elérésére Isten segítsége szük­séges ... A győzelmes békéért és a gond­viselő Isten oldalmáért kilenc napon egymás után Jézus szentséges szíve tisz­teletére szentbeszédekkel egybekötött áj- tatosságok lesznek a Ferences atyák ká­polnájában ... a legkiválóbb szónokok szentbeszédeivel...” Egy jegyzetíró arról tudósít, hogy jótékony kezek röpiratokat, plakátokat szórtak, ra­gasztottak az utcákra vasárnapra virradó reggel, amelyek a bolsevizmus elleni harcra hívtak fel... ám működött egy másik kéz is! „Az a kéz, amelynek sötét erői letépték a bolsevizmus elleni küzdelmet hirdető szent igéket. Letépték a harcos kiállásra lelkesítő plakátokat... Nem hisszük, hogy a rendőr­ség le ne leplezné azokat, akik Sztálin és Ti­to eszméit képviselik e sötét rétegekben Vitéz Csatay honvédelmi miniszter felhívá­sának lényege a következő: jelentkezzenek a haza védelmére a kiképzettek, de az is jó, ha kiképzetten kiskorúak. Bízunk a német Csodafegyverek erejében! Most jön a döntő harc! Győzelem, vagy ha­lál! — olvasható tulajdonképpen a Nyírvi­dék valamennyi ekkor megjelent számában. Valószínűleg nem értek el nagy hatást az egyszerű népréteg között. Bizonyítja ezt a nyíregyházi rendőrkapitányság felhívása is, amely szerint ellenséges repülőgépek több propagandairatot és tárgyat dobtak le a me­gyében, amelyek közül a megtalálók csak itt- ott szolgáltattak be a hatóságokhoz. Pe­dig — szól tovább a szöveg —, az ilyen iratok megtartása, terjesztése, be­jelentésének elmulasztása hűtlenség bűn­tettét képezi-és a tettest egyidejűleg interná­lás i eljárás alá vonják. ■ Megtudjuk: újabb 200 pengős büntetéseket róttak ki Nyíregyházán a kukorica be nem szolgáltatása miatt. Hosszú névsor követke­zik, amelyben a leggyakoribb nevek nyil­vánvalóan a tanyabokrok lakói közül valók: Tomasovszki, Sipos, Sirnké, Palicz, Marcsek,1 Subert, Timkó ... És egy nagy ígéret augusztusra már lesz elég lakás. Aki ígér: vitéz Endre László bel­ügyi államtitkár. Amit ígér: az elhurcolt, kirabolt zsidóság lakásai. Ez is egy módja a lakásszerzésnek. Nagy cím tudatja, hogy a német V—1 rakéták már Londont lövik. Nem messze e hírtől az angolok bombatámadá­sait így kommentálják- „Bitangok, akik ránk támadnak, verje meg az Isten az angolo­kat ... !” (Uraink, akik eladdig csendesen meghúzódva élvezték a Sóstó, a színház és a Korona áldásait, most kezdenek közvetle­nül találkozni a háborúval.) Használt, kiol­vasott és természetesen kizárólagosan jobb­oldali, vagyis fasiszta — újságok frontra küldésével „segítse a megye társadalma a harcoló magyar honvédeket” — kéri a lakos­ságtól a Magyar Országos Véderő Egylet. — Az újságokat a MOVE Dobó Katica Bajtár­si Szolgálat gyűjti és juttatja el a harcoló nyíregyházi ezredhez. Hat deci petróleum jár egy-egy családnak júliusra, közli az ér­dekeltekkel — és azok igen sokan vannak — Nyíregyházi Pál polgármester... Majd: „Zsúfolt ház, örvendő, kacagó, újjongva tapsoló közönség, nagy színészsiker a Két kapitány című operett nyíregyházi be­mutatóján ...” — írja á lap kritikusa. Dudás Miklós görög katolikus püspök kezdeményezésére Nyír­egyházán ezentúl minden hősi halál hírére megszólalnak a keresztény templomok ha­rangjai ... Szép magyar bajtársi gondolat — fűzi hozzá a kommentátor. A városháza hírei között áll, hogy kenyérjegyet talált Horváth Margit nyíregyházi lakos, amelyet beszolgál­tatott. A kenyérpótjegy testi munkás részé­re egy Felsősóskút 28. szám alatti emberé. A boldog tulajdonos jegyét az aljegyző hiva­talában átveheti. Egy rendelet szerint kiter­jesztették a csendőrség fegyverhasználati jogát. A felszólítottra — ha nem áll meg — azonnal lőhetnek. A Nyírvidék is közöl Szabolcs vármegye alispánjának 11000/1944. számú jelentéséből: „Egy év alatt hatszázkilencvenen beteged­tek meg és ötszázegyen haltak meg tüdő­bajban. Száztizenöten betegedtek meg vér­hasban. Száz élve született gyerek közül tizenhárom halt meg csecsemőkorban. Szü­lőotthonok és szülőszobák a megyében nin­csenek. Szabolcsban összesen 77 hatósági or­vos folytat orvosi gyakorlatot... „A várme­gye népoktatásának helyzete az elmúlt tan­év folyamán tovább romlott. A nagyobb ta­nulókat a mezőgazdasági munkák miatt, a kisebbeket a cipő- és ruhahiány miatt nem lehetett teljesen beiskolázni. Ehhez járult az a körülmény is, hogy a legtöbb iskola sem szénnel, sem fával nem rendelkezett és a tü­zelőt a szülők sem tudták összehozni.... A tanév folyamán mintegy 40 iskolában telje­sen szünetelt a tanítás.” A népművelés adatai közül: a vármegye könyvtárából egy év alatt összesen 269 eset­ben adtak ki kölcsönzésre 789 művet — azt is többnyire a középiskolák diákjainak. A Kisvárdán megjelenő Felső-Szabolcsi Gazda című havi újságból egy-egy mondat: „Mindenki maradjon a munkahelyén és megfeszített erővel dolgozzék a háború győzelmes befejezéséért... Hogyan kell megóvni gabonatermésünket a légitáma­dással okozható tűzveszéllyel szemben! Űj be szolgáltatási, cséplési és őrlési ren­delet lépett életbe, amely az olajosmag­vak, a tej- és tejtermékek beszolgáltatá­sáról is intézkedik. Kik kaphatnak ma­gasabb fejadagot a mezőgazdaságban ?” „Minden ember a gátra! Jön a vörös ve­szedelem, s kiírtja az embereket ” Szibériai ólombányákkal ijesztget a magyar királyi tan­kerületi igazgató úr a. Szabolcsi Tanító című lap 44-es nyári számaiban. Ö nagyon bízik a német csodafegyverekben és a ml erős és jól felszerelt hadseregünkben. „Csüggedésre nincs okunk — de ezt neked kell a magyar népnek tudomására hoznod tanár testvérem! — írja. — Neked kell tudást, hitet és lelket öntened a könnyen csüggedő és minden rém­hírnek felülő egyszerű magyar népbe!” Nincs olyan száma a lapnak, amelyben ne közölne nekrológot eltűnt, illetve meghalt szabolcsi tanítóról. Ám a királyi tankerületi igazgatónak az addigi áldozat még nem volt elég. Az újságban újra és újra a tanítókhoz fordul: az iskolás gyermeken keresztül is irá­nyítsák a felnőttek, a szülők gondolkodását, magatartását. „A magyar tanító a hadsereg legjobban keresett és megbecsült tartalékos tisztje. Erre válaszként születik egy írás. Idé­zünk most ebből egy mondatot: „ ... Ezzel a megbecsüléssel jár, hogy a tanítóval hozatják meg a legnagyobb ál­dozatot, mert a hősi halottak nagy szá­mát neki kell elkönyvelnie.” A tankerületi vezető azonban tovább lelke­sít. „Álljunk ellen, katonánk, leventénk bő­ven van, az utánpótlás szinte kimeríthetet­len ! !... S ha a katona, levente, az utánpót­lás mégsem lenne elég a végső győzelemhez, ha a magyar nép nem akarná tovább hullat­ni vérét urai érdekében? „Ügy könnyen elő­állhatna a 18-as idő. Olyanok kezdenének politizálni, akiknek arra sem erkölcsi, sem szellemi képességük nincs.” Netán az addig elnyomott,, jogfosztott munkás-, parasztem­ber, esetleg egy tanító, aki a nép életét éli, keserű kenyerét eszi. Mint például Balassa János demecseri római katolikus tanító, aki hosszas betegség után a szabolcsi népbeteg­ségben, tüdővészben hunyt el. Mindössze 31 évig élt. A szabolcsi tanító a negyvenes évek­ben is a falu mindenese. Kántor, leventeok­tató, az iskolán kívüli népművelés embere, a Hangya szövetkezet adminisztrátora, a gazdakör oszlopa, a tűzoltóság parancsnoka, kiképzője, cséplési ellenőr, a közellátási cé­dulák kezelője. Hogy tudhat készülni a taní­tói munkára? — kérdezi a Szabolcsi Tanító című lap és lehangoló írásában kiált fel: népoktatásunk ügye szomorú képet mutat. A Reménysugár című nyíregyházi diáklap 1944-es nyári számában olvastuk e monda­tot: „A sok magyar hős minden kérés és gondolkodás nélkül ment a háborúba .. A vármegye vitéz Jány Gusztáv vezér- ezredes, a II. magyar hadsereg parancs­nokának köszönetét fogadja abból az al­kalomból, hogy akkori uraink ódákat zengtek a doni pusztítás legfőbb terve­zőjéhez és kivitelezőjéhez. Az ott értelmetlenül elesettek hozzátarto­zói, s a néhány ezer megmanadott, de meg­csonkult túlélő a megmondhatója, mennyire volt igaz: kérés és gondolkodás nélkül ment a háborúba... De már csak néhány hétig tartott ez a vitustánc. Októberben felszabadul a Tiszán­túl jelentős része, Szabolcs megye székhelye is. Kopka János A pártbizottság A Móricz Zsigmond Színház KM ÜNNEPI MELLÉKbEV A parádé kezdete: 1941 november. Horthy Miklós kormányzó és Bárdossy László miniszterelnök Nyíregyházán kitüntetik a vágó­hídra küldött katonákat. És a parádé vége 1944 ősze. Lebombázott házak Nyíregyházán — ide vezetett az úri Magyarország nemzetrontó politikája. J vw- K m h b ^ L<* ff 9 jjg M m . ^-9 05 s 9 "f JK ■ BE V 9 9 MOST NEGYVENÉVES MEGYEBEU ÜJSÄGOKAT BÖNGÉSZ A KRÖNIKÄS, HOGY MEGTUDJA, TOVÁBB­ADJA: MILYEN IS VOLT AZ ÉLET 1944 NYARÁN, MAGYARORSZÁG HADBA LÉPÉSÉNEK NEGYEDIK ESZTEN­DEJÉBEN, MEGYÉNK FELSZABADULÁSÁT KÖZVETLENÜL MEGELŐZŐ HÓNAPOKBAN. EBBEN AZ IDŐBEN A HÁBORÚ MAR KÖZVETLEN KÖZELÜNKBE ÉRT, A KÁRPÁTOKNÁL FOLYÓ HARCOK AGYÚINAK DÖREJE SZINTE IDÁIG HALLATSZOTT. Nyíregyháza ‘84

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents