Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
1984. augusztus 16. Kelet-Magyarország 3 A jánkmajtisi nagyközségi könyvtárban több mint tízezer kötet könyv közül válogathatnak az olvasnivágyók. A könyvtárnak évente háromszáz állandó olvasója van, ezenkívül a társközségekbe tiszteletdíjas könyvtárosok kölcsönzik az olvasnivalót. Képünk a nagyközségi könyvtárban készült, ahol Pethő Andrásné a könyvek kiválasztásában segít. (Császár) rr Cipó H áromszáznyocvanhá- róm, mínusz 40 százalék. Bonyolult dolog ez a leértékelés. Kétszer is megismételtetem, akkor sem értem. Mondja a panaszos, hogy kiemelt egy cipőt onnan, ahová ki volt írva: „40 százalék árengedmény” Már ki is fizette a 383-at, amikor jött az ismerős és mondta: „Ne vedd meg, mert a másik boltban ezért a cipőért eredetileg kérnek 383-at, és abból jön le a negyven százalék”. — Hogyan is van akkor? — kérdezi. — A másik boltban nem 383-at kell ezért a cipőért fizetni, hanem csak 231-et? — Miért nem adta visz- sza a cipőt és ment a másik üzletbe? — kérdezem. — Mert nekem ez kell, de fel vagyok háborodva: hogy az egyik helyen így, a másik helyen úgy ... Mit lehet erről mondani? Nemcsak a leértékelés bonyolult, de a vásárló lélektana is az. Ahelyett, hogy venne egy szuperolcsó cipőnél is olcsóbb cipőt, panaszkodik. Ezek után felesleges is utánanézni, hogy miként is van az a 383 mínusz 40 százalék. Lehet, hogy nagyon egyszerű: minden üzletben önállóan döntenek a mínuszokról — amit meg kell szokni. Vásárlás előtt járjuk körbe a várost... Persze mielőbb, míg vé get nem ér a vásár ... (s. e.) Megyénkben négy és ffél ezer embert érint Béremelés a kereskedelemben Az idősebbek még jól emlékeznek arra a korszakra, amikor a kereskedelmi munkának — enyhén szólva — nem volt becsülete. Ez az értékítélet abból a hibás szemléletből táplálkozott, miszerint a kereskedelem nem értéknövelő tevékenység. Ennek a felfogásnak máig is ható következményei voltak, hosszú időn át nem folyt kereskedelmi szakképzés, és a kereskedelmi dolgozók bérét igen alacsonyan- állapították meg. A kisszobából hangos nevetés hallatszott. A nyugatra néző ablakok még tartották á kapcsolatot a búcsúzó napfénnyel. A tárgyak nem nyújtóztak el, nem olvadtak bele a szobai homályba. Az éjszakára készülődés érződött mindenen. Az utolsó éjszakáé ... Még nem telepedett a szomorúság a két fiú arcára, a másnap mint valami megszüntethető és elmúló kellemetlenség rémlett csak feL Ez az elalvás előtti fecsegés, nevetgélés a tegnapira, az azelőttire hasonlított. Minden ugyanaz, mint máskor. Csak a lakás van tele dobozokkal: a másik szobában, a konyhában, nincs üres hely egy talpalatnyi sem. Elköltözik a család. Minden ugyanaz, csak apu ül a fotelben, kaparja a torkát valami, fojtogatja, szorítja a szívét a dobozokat áthurkoló sok-sok méter madzag. Ügy fogadja a holnapi napot, mint valami kivédhetetlen, elkerülBár azóta évtizedek teltek el, a szakma anyagi és erkölcsi megbecsülése még mindig nincs reális szinten. A kereskedelmi dolgozók bére mintegy 14 százalékkal alacsonyabb a népgazdasági átlagnál. Ez az elmaradás az idén némileg mérséklődik, mivel a kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy az élelmiszer-kereskedelemben foglalkoztatott hálózati dolgozók bérét július elsejei hatállyal 7 százalékkal növeli. A vásárlóknak is előnyös A bérpolitikai intézkedés országosan 85 ezer, Szabolcs- Szatmárban mintegy 4400 dolgozót érint az élelmiszerkiskereskedelemben, az élelmiszer-nagykereskedelemben és az iparcikk áruházak élelmiszerosztályain, a mi megyénkben 24 ÁFÉSZ-nél, a Kelet-Szövkernél, a Zöldértnél és az élelmiszer-kiskernél. Köztük azokat, akik fizikai munkát végeznek: liszttel cukorral, olajjal, sörrel, üdítővel teli dobozokat rekeszeket emelnek, raknak magas raktári állványokra, és a raktárakat helyenként csak hetetlen csapást. De hát kire dől ez az ismeretlen félelem? Ez a szorongás, ami közel áll a megsemmisülés elképzelt döbbenetéhez? A szomszéd szobában élményeiket mesélő két fiúra vagy rá? A tudata éberen őrködik, az ilyenkor felmerülő közhelykérdéseket megfogalmazni sem engedi. Inkább a hangtalan szenvedés, amelybe nem kapaszkodhat bele másnak a tekintete, amely nem feltételezi mások együttérző gesztusait. A döntésre teljesen egyedül maradt. Mint ahogy ezentúl is így lesz, ezt a gondját senkivel sem lehet megosztani. Fusson a másik szobába, fúrja az arcát a fiúk párnájába, engedje magán átcsapni a fájdalom és lépcsőkön tudják megközelíteni. Mint mindannyian látjuk, az élelmiszerbolti eladók szinte kizárólag nők, ami nem csupán a munka megerőltető volta miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mivel az óvodák, a bölcsődék köztudottan nem alkalmazkodnak a boltok nyitvatartási idejéhez. De akinek történetesen nincs kisgyereke, annak sem ideális az a munkarend, amelyet a lakosság igénye diktál. Hogy mennyire nem vonzó , az élelmiszer-kereskedelmi pálya, arra jellemző, hogy a különféle szakmák közül éppen az élelmiszerboltokat sikerült eddig a legkisebb arányban szerződéses üzemeltetésbe adni: erre alig akad vállalkozó. De arra sincs elegendő, hogy alkalmazottként dolgozzon az ABC-áruházakban, s községi kis boltokban. Ez a tény pedig mindannyiunkat sújt, mert minél kevesebb az eladó, a pénztáros, annál hosz- szadalmasabb, nehézkesebb a mindennapi bevásárlás. Differenciáltan A szakmai szakszervezet, a KPVDSZ legutóbbi kongresszusán már úgy foglalt álaz elveszettség hullámait? Megrémülnének a gyerekek, s csak megzavarná őket. Erőt gyűjtött a búcsúzas- ra. Százszor elképzelte ezt a pillanatot, s az utána következő napokat, heteket, éveket. De mindig tudta: nem elég gazdag a fantáziája, hogy igazán megrajzolja az elszakadás gyötrelmét. A két fiú hangosan nevei valamit. Múlnak a percek, az elválást nem lehet odázni tovább. Óvatosan lenyomja a kilincset — mint annyiszor az elmúlt évek során, amikor a lázas homlokot vigyázta vagy hallgatta a lélegzetvételek csendjét —, rosszul palástolt közönnyel a beidegző- dött mondatok mögé bújik. De nem lehet menekülni. . A vékony karok átkulcsolják a nyakát, s a nagyobbik fiú hangjában ott vibrál a búcsúzás gyermekien tiszta fájdalma: — Apu, azért még sakkozol velünk? (n. i. a.) lást, hogy a vásárlási körülmények további romlását megakadályozandó is szükséges javítani a kereskedelmi dolgozók anyagi megbecsülését. A vállalatoknak és az áfészeknek erre viszont alig van módjuk, hiszen igen kis árrésből gazdálkodnak, saját alapjaik szűkösek. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy bérpreferenciával segíti az élelmiszer-kereskedelem dolgozóit. A döntés jelentőségét csak akkor tudjuk értékelni, ha meggondoljuk, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben tizennégy szakma kért adómentes bérfelhasználási lehetőséget a kormánytól, s a rendelkezésre álló pénzből csupán háromnak jutott. A kormány és a szakszervezet azt is megszabta, milyen elvek alapján kell a kapott pénzt elosztani. Alapelv, hogy minden érintett dolgozót béremelésben kell részesíteni, beleértve a rész- munkaidőben és a nyugdíj mellett foglalkoztatottakat is. Kihagyni csak azokat ' szabad és kell, akik a jogszabály vagy a kollektív szerződés szabálya szerint nem kaphatnak béremelést. A legkevesebb emelés havi 150 forint, illetve — rész- munkaidőben vagy nyugdíj mellett foglalkoztatottak esetében — ennek időarányos része. Az ezen felüli részt viszont differenciáltan kell elosztani: az átlagosnál lényegesen jobban kell emelni azok bérét, akik nagyobb gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkeznek, egyenletes teljesítményt nyújtanak, munkájukat az átlagosnál is nehezebb körülmények között, kedvezőtlenebb időbeosztás mellett végzik, s akik a bolti munka minden fázisában példamutatóan közreműködnek. Együtt a bizalmival Az átlagosnál nagyobb béremelést kapnak, akik a kiemelt üdülőhelyek, a budapesti agglomeráció, illetve az 500—1000 lakosú települések üzleteiben dolgoznak. A Belkereskedelmi Minisztérium levélben tájékoztatta a vállalati igazgatókat, a szövetkezeti elnököket a pénz elosztásának helyes módjáról. Eszerint a keretösszeg fel- használásáról a gazdálkodó szerv vezetője a bizalmi testülettel egyetértésben dönt, és a dolgozó alapbérének megállapítása a szakszervezeti bizalmival egyetértésben történik. A béremelés visszamenőlegesen, július elsejei hatállyal érvényes, s néhány héten belül minden érdekelt dolgozó értesítést kap a fizetésemelés mértékéről. G. Zs. /-----------------------------------------------------------------------------------f Aratás után AZ ARATÄST később KEZDTÜK, később fejeztük be, mint általában. A lényeg azonban, hogy így is jó termést takarítottunk be. A korábbi kedvezőtlen kilátásokat május jórészt rendbehozta. A szervezettséggel, a gép- és alkatrészellátással sem volt kirívó gond, az átvétel üteme is lépést tartott a raktár és egyéb eszköz lehetőségeivel. Mindezek ellenére néhány olyan tényre érdemes odafigyelni, ami kedvezőtlenül hatott, amit jövőre jó lenne kiküszöbölni. A napokban egyik megyei tanácskozáson néhány tsz-elnök afféle gyors értékelést adott az idei aratásról. Többen is hangsúlyozták: a betakarítás ütemét nem az aratógépek mennyisége, hanem a szárítók kapacitása határozta meg. A kombájnok legalább egyharmadnyi idővel korábban végeztek volna, ha gyorsabban halad a szárítás. Javaslat: több szárítóra van szükség, de enyhíteni lehet a gondokon a szárítók tervszerűbb, koordinált kihasználásával is. Például Tisza- vasváriban már 8—10 napja álltak a szárítók, amikor a megye más tájain még gondokkal küzdöttek. Hasonlóan gyorsabb lehetne az aratás a kombájnok térségi mozgatásával, az egymást segítő mozgalom további szélesítésével. JAVASLAT HANGZOTT EL a takarmánygabona-termés növelése céljából az őszi árpa és a zab nagyobb területen való vetésével. A máriapócsiak tapasztalata szerint a zab homokon is megterem és magasabb hozamra képes, mint a rozs. Megyénkben a .termelőszövetkezetek jelentős hányada nem fordít megfelelő figyelmet a nagyobb biológiai képességű vetőmag beszerzésére. Más megyékben ezzel és egyéb újítások alkalmazásával jobban élnek. <_______________________ Gondként vetődött fel a m helyi szükségleten felüli szalma összegyűjtése. A fe- «■ lesleges szalma betakarítása pluszkiadást okoz és további költségnövelést jelent annak 2—3 évig való tárolása. Szabadabbá kellene tenni az égetést, ahol nincs meg a szalma értékesítési lehetősége. A szalmához kapcsolódik idén a kötözőzsineg hiánya is. Az illetékes kereskedelmi szervek ezen a téren nem álltak feladatuk magaslatán. Elhangzott a tanácskozáson: a vállalat legyen kereskedő, menjen elébe a keresletnek. Gond van a bálázógépek minőségével is. Az egyik magyar gyártmányú gép annyira tűzveszélyes, hogy működtetése közben o vi- zeslajtot állandóan a közelében kellett mozgatni, ami nem kis költség. Sajnos, hasonló minőségi gondok más gépeknél, alkatrésznél is előfordultak. Reméljük, az ilyen rossz minőségű gépeket a következő években már nem gyártják, nem árusítják. Váncsa Jenő MÉR’ aiinisz- ter a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagokról a Népszabadság 1984. augusztus 4-i számában így írt: „A minőséghez igazodó ár elvének következetesebb érvényesítését azonban fontos követelménynek tartjuk a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok esetében is... Változtatni kell azon a tendc irián, mely szerint a termelőeszközök ára közelíti a világ- színvonalat, de minősége sok esetben jelentős* ,i elmarad attól.” A SIKERES ARATÁS jelentősebb szépséghibái ezek voltak, amelyeknek a jövő évi még sikeresebb aratás érdekében nem szabad feledésbe menniük. Csikós Balázs--------------------------Keresztszemes külföldre NSZK- és osztrák exportra készítenek keresztszemes hímzett női blúzokat és női ruhákat a Szabolcs-Szatmár megyei Népi Iparművészeti Szövetkezetben. Képünkön: Kormány Barnáné csomagolás előtt készre vasalja a hímzett blúzokat. (G. B.)
